3. tétel- Pszichoanalízis

Mit jelent a pszichoanalízis szó?

Mit jelent a pszichoanalízis szó?

lélekelemzés

Mi a pszichoanalízis?

-kezelési módszer

-kutatási módszer

-metapszichológiai módszer

-a kultúra egy elmélete, ami a filogenezis és az ontogenezis közötti párhuzamból indul ki

pszichoanalízis mint kezelési módszer

Kommunikáción, interszubjektív kapcsolaton alapul

-a „talking cure”-t légbőlkapottnak és hülyeségnek tartották orvosi körökben; így először inkább a művészek fedezték fel maguknak

-két ember közötti kapcsolaton és az ő verbális kommunikációjukon alapuló módszer

pszichoanalízis mint kutatási módszer

aminek segítségével beszédmegnyilvánulások, cselekvések és imaginárius képződmények (álmok, fantáziák, kényszerképzetek stb.) tudattalan jelentéseit rekonstruálhatjuk

-szabadasszociációs módszer; nem logikai alapon épül fel

pszichoanalízis mint metapszichológiai rendszer

Ami a normális és a patológikus folyamatokról alkotott elképzeléseket tartalmazza

-maga az elmélet, hogy mit gondol a személyiség kialakulásáról és működéséről, illetve a betegségek kialakulásáról

-Freud első művei esettanulmányok voltak; és azért tudott ezekről átugrani a személyiségelméletére; mert szerinte az egészséges és beteg között csak mennyiségi eltérések vannak, a személyiségük struktúrája ugyanaz; tehát pl. a neurotikusnak csak az Id része nagyobb

-ma már inkább az, hogy minőségi eltérések is vannak

E. Hartmann: A tudattalan filozófiájaról

-fiziológiai tudattalan: reflexek, állati teológia

-pszichológiai tudattalan: észlelés, érzelem, motiváció

-abszolút tudattalan: megismerhetetlen erő

a pszichoanalízis 3 fázisa

1. A tudattalan pszichológiája (korai Freud, 1920 előtt) -látens és manifeszt tartalmak különféle megjelenési formái: álmok, neurotikus tünetek, viccek, felejtés, elszólások. stb.

   A tudatos és tudattalan polaritása Alapfogalmak: Ödipusz-komplexus, libidó, orális, anális, fallikus fázis

2. Az én pszichológiája (Freud ’20 után, Tömegpszichológia, Én és ösztön-én, Túl az örömelven, A. Freud) A felettes-én, az én és az ösztön-én fogalmának bevezetése. Polaritás az én és a nem-én között. Az én funkciója alapvetően szintetizáló jellegű: közvetít a külső valóság és egy belső, tudattalan pszichikus struktúra között. Az 1. fázisban a terápia a tudattalant próbálja tudatossá tenni, a 2.-ban az én kiterjesztésére irányul. Freud: „ahol ösztön-én volt, oda az énnek kell kerülnie”

3. Self (identitás) pszichológiája (freud ’30 után, Rossz közérzet a kultúrában) Intrapszchikus modell helyett interpszichikus: magába foglalja mind az ént, mind a környezetét. -Ferenczi; Erickson;Lacan; Melanie Klein, Winnicott

Identitás: saját egészlegességünk átélése, Ricoeur: „idem” és „ipse” azonosság, „narratív igazság”

Freud hisztéria magyarázata

valamilyen szexuális eredetű lelki trauma kirekesztődik a tudatból és átalakítva jelenik meg

=> ELFOJTÁS

Freud: elfojtás

ha valaki egy érzelmileg megterhelő eseményt nem bír tudatosan feldolgozni az átéléskor, akkor a tudattalanba szorítja

Az elfojtás arra vonatkozik, hogy mi történt, a tartalmat. Az indulat, a feszültség, a szorongás megmarad.

Freud szerint hová tudnak kiszökni az elfojtott tartalmak?

Az elfojtott TARTALOM visszatérhet kóros esetekben tünet formájában, normál esetekben álmokban, elszólásokban formájában vagy társas szinten viccekben=> ezek kompromisszumképződmények; az én-védő mechanizmus egy kicsit bebugyolálja, hogy az előjöhessen; az is vagy nem is az

De a tünet nem oldja meg az eredeti feszültséget

Pszichoanalízis mint motivációs elmélet

nincs közvetlen kapcsolat tudatos szándékaink és viselkedésünk közt; az emberi viselkedés nagymértékben szimbolikus.

Freud-a psziché topográfiai modellje (jéghegy metafora)

A személyiség lényege a személyen belüli, intrapszichés jellemzőkben van

• Tudattalan

• Tudatelőttes

• Tudatos

Topográfiai modell-tudattalan

az efogadhatatlan gondolatok és érzések tárháza (Szorongás, fájdalom, konfliktus). Közvetlen, akaratlagosan nem hozzáférhető a tudatosság számára (mentális kapu!), de hatást gyakorol a viselkedésre, rejtett módon megnyilvánul. ITT MŰKÖDNEK AZ EMBERI ÉLET VITÁLIS ERŐI. (reflexek, ösztönök)

CSAK KÖVETKEZTETNI LEHET RÁ; INDIREKT

a zsilip csak a tudattalan felől nyílik, és néha kiszökik valami onnan. ez a mentális kapu.

topográfiai modell-tudatelőttes

elfogadható és tudatosulni képes gondolatokat és érzéseket tartalmaz, melyek a jelenben éppen nem tudatosak, de hozzáférhetőek. A normál emlékezet.

topográfiai modell-tudatos

az adott időben éppen átélt érzéseinket és gondolatainkat tartalmazza. Az a lelki terület, amiről pillanatnyilag tudomásunk van, amit szavakba vagyunk képesek önteni (a jéghegy csúcsa)

Freud szerint az álom

Az elnyomott, elfojtott vágyak burkolt teljesülése

Freud -az álomfejtés célja

olyan pszichológiai eljárás bemutatása, amivel az álmok megfejthetőek, az ébrenlét lelki működéseibe beilleszthető értelmes lelki képződmények

az álomanyag

-saját élményeink: külső, szenzoros ingerek (álom az alvás felett őrködik pl. vízcsepp a homlokon), belső érzéki és testi ingerek

-pszichés ingerforrások: előző napok benyomásai (folyamatban lévő elintézetlen ügyek) NAPPALI ÉLMÉNYMARADVÁNY pl.álombeli beszéd valós párbeszédből származik

-amire nem emlékszünk: gyerekkor, tudattalan impulzusok, melyek kielégülést keresnek pl. ha visszatérő álom, valószínűbb a gyerekkori eredet

Így áll össze az álom: Az aktuális események adják a felületet, és az a dolog „nyer” ami a nappali eseményekhez kapcsolódik, valahogyan asszociatíven kapcsolódni tud a nappali élménymaradványhoz

tudattalan impulzus az álomban

MINDEN ÁLOMBAN VAN TUDATTALAN IMPULZUS=> fontos, hogy a friss benyomásokhoz kapcsolódjon valamilyen szállal a tudattalan tartalom

Az álomban meg tudat jelenni a tudattalan: legfőbb célja a vágyteljesítés

A vágyat torzítja az ÁLOMCENZÚRA, hogy bebocsátható legyen a tudatba

álommunka

látens (tudattalan) álomgondolat=> manifeszt álomtartalom (az álmodó tényleges álomképei, képírás): az álomfejtés céja a látens lefordítása a manifesztre

Ha ismerjük, hogy hogyan változtatja meg az álomcenzúra látens tartalmat, akkor tudjuk, hogy hogyan lehet azt visszafejteni

álommunka eszközei

-sűrítés

-eltolás

-tartalmi-időbeli megfordítás, nincs logikai összefüggés

-dramatizálás

-szimbolizáció

-ellentétbe fordítás

-másodlagos megmunkálás

álommunka-sűrítés

a hasonló dolgokat egybegyúrja; keverék-képzet kihagyásokkal, több friss és jelentős élményből, mert kényszer, hogy minden álomgerjesztő ingert egységbe foglaljon, metafora jön létre)

\n „az álomtartalom minden eleme túldeterminált, minden elem sokszorosan van az álomgondolatokban képviselve”

álommunka-eltolás

a jelentős dolgokat közömbösek helyettesítik, és viszont, máshová kerül a súlypont \n valamilyen indulat nem a kiváltóra fog az álomban irányulni, hanem más álombeli szereplőre fog

de az indulat ugyanaz marad

álommunka-tartalmi-időbeli megfordítás, nincs logika

nincs logikai összefűzése a tartalmaknak, csak egyidejűség; oksági viszony helyett átváltozás, álombeszámolóban a “vagy-vagy” => “és”-t jelent; nincs tagadás (tartalom vagy idő megfordítva)

álommunka-dramatizálás

az álomgondolat egy kép pl. nem tudok elfutni

=>az elfojtott tartalom bele van rejtve egy cselekvéssorba

álommunka-szimbolizáció

egyedi és egyetemes álomszimbólumok: látens tartalom fő elemei: emberi test, szülők, gyermekek, rokonok, születés-halál, meztelenség, szexualitás

Terápiás módszer kidolgozása is: a beteg és saját álmok elemzése

betegek szabadon lebegő figyelemmel asszociálnak az egyes álomrészekhez-álom tárgya a neurotikus kórtörténet; mindig saját magukkal foglalkozik (az a személy vagyok, akikhez az álomban az az indulat kapcsolódik, amit az álmodó érez)

minden szereplő és indulat az álmodóé; mindegyik ő

tipikus álmok

Azok az álmok, amiket majdnem mindenki egyformán álmodik, ugyanaz az értelmük, álmodó asszociációi csődöt mondanak (egyetemes szimbólumok)

• Meztelenség-álmok, ha szégyen társul hozzájuk, de nem tudunk mozdulni: exhibíciós álmok

• Vizsgaálom: gyerekkori büntetések emlékei táplálják; vigasztalás és önkritika

• Szorongásos álmok: szexuális tartalmú álmok, amik libidója szorongássá alakult át

• Autoritásszemélyek: király, rendőr

elvétések a mindennapi életben

NEM véletlenszerűek, tudattalan vágyakból erednek:

a)       Felejtés: elfojtást tükröz

b)      Elszólások: sikertelen elfojtás (specifikus szorongások motiválják pl. áramütés vagy szexualitás)

c)       Balesetek: amit a sértett vigyázatlansága okoz (tudattalan vágy volt az, hogy beverem a kisujjam az ágy sarkába)

elszólások és fajtái a mindennapi életben

Az elszólások és más elvétések rejtett lelki folyamatokról és a tudatalattiról adnak infókat & kínos helyzetbe hozzák a produkálót

• előhangzás (anticipáció)

• utóhangzás (posztpozíció)

• elegyesítés (kontamináció)

• helyettesítés (szubsztitíció)

Freud szerint az elszólások

ezek a beszédszöveg más részének befolyásai miatt keletkeznek de külső befolyások is okozhatják

pl.

• Félreolvasás: a szöveg szövegbeli hasonlósága segíti elő; akkor van hiba, ha egy szó bizonyos tudatalatti hatást vált ki

• Elírás: írás közben történő kihagyások=> semmisnek akarja tekinteni

  • perszeveráció: többször elírás=> nyomósítás, egyetértés

  • hamarabb követünk el elírást, mint elszólást

A vicc és viszonya a tudattalanhoz

-kimondatlan, legátolt gondolatokon alapul

-Viccmunka párhuzamos az álommunkával: hasonlat, utalás, sűrítés

-A vicc a legkevésbé átformált tudattalan tartalom; mert másoknak is érteniük kell

-Viccmesélés során a belső cenzor figyelmét elterelik pl. nonszensszel, így a poénkor a rejtett gondolat egy pillanatra kifejezésre jut (katarzis: energia-felszabadulás)

-Vicc célja az örömszerzés párhuzamos a játékkal (gyermeki szójáték; visszaszerezni az örömérzet eredeti gyermeki forrását)

a vicc tudattalanból való származásának bizonyítékai

1.     A viccmesélő oldaláról: ötlet: meghatározatlan érzés, intellektuális feszültség hirtelen kioldódása, nyelvi formában=> egy pillanatra elveszítjük ellenőrzésünket egy gondolatmenet felett

2.     Vicc formája: rövidség

A vicc különbségei az álomhoz képest

• Kompromisszum képződmények: vágy – cenzúra (kritikus értelem) közt; a vicc változatlan formában tartja fenn a szójátékot, csak jól időzít

• Társas kommunikáció: a legszociálisabb mindazon lelki folyamatok közül, amelyeknek célja az örömszerzés. Érthetőség fontos!

Freud szerint a személyiség működése

A tudatos és tudattalan lélekrész eltérő műveletekkel dolgozik

• A TUDATTALAN részt az ÖRÖMELV vezérli: örömkeresés, kín elkerülése, munkamódja az elsődleges folyamatgondolkodás (álommunka): nincs okság/tér/idő; ugyanaz lehet egyszerre pozitív és negatív

• A TUDATOS részt a VALÓSÁGELV vezérli: igazodik a valóság követelményeihez, a társadalmi elvárásokhoz, lemond az azonnal kielégülésről a későbbi kín elkerülése miatt, munkamódja a másodlagos folyamat: az élmények racionális, logikus, rendszerező feldolgozása

az emberi személyiség dinamikája; az ember mint komplex energiarendszer:

a lelki folyamatok biológiai folyamatokon keresztül jutnak energiához

-A biológiai folyamatok az Ösztönén át, ösztöntörekvések formájában jutnak kifejezésre (az ösztönén egy interface, közvetítő felület).

Ezen keresztül kommunikálnak a test és a lélek szükségletei. A fejlődési szakaszokban szükséges az adott szerv kifejlődése, és ezzel lesz meg a lelki folyamat is.

Ösztön

a személyiség hajtóerői: belső szomatikus ingerforrás velünk született pszichológiai megjelenési formái.

• pszichés megjelenése a vágy,

• testi alapja pedig a biológiai szükséglet, pl. éhség

Állandó erővel jelenik meg, nincs tőle menekvés=> a szükséglet a kielégülésig fennáll ( a belső ingerforrás célirányos megváltoztatása csökkenti a feszültséget)

Akadály esetén nő a kielégülés felé ható nyomás (HIDRAULIKUS MODELL)

Ösztönök jellemzői

• Forrás: testi feltétel (nem a pszichológia vizsgálja!)

• Cél: a testi inger kiküszöbölése, kielégülés

• Tárgy: célelérés objektuma (belső is lehet, felcserélhető)

  Belső: egy ideig elképzelt is lehet, így becsapni a tudattalant)

• hajtóerő (impetus): a szükséglet ereje határozza meg; energatizáló követelés

Az ismétlési kényszer az ösztönök alaptulajdonsága: korábbi állapot visszaállítása a cél

libidó

az összes energiamennyiség, amit a lelki folyamatokra fordíthatunk; veleszületett jellemző, hogy kinek mekkora. Az Életösztön által létrehozott pszichés energia

Freud által leírt ösztönök

1.Korai felfogás:

• szexuális ösztönök:

  • cél: fajfenntartás

  • először az önfenntartó ösztönökre támaszkodnak

• énösztönök

  • cél: önfenntartás

  • a libidó az Ént szállja meg

2. I.világháború után: halálösztön elfojtásának felszabadulása

• ÉLETÖSZTÖN (Erosz) (énösztön+szexuális ösztönök)

  • minden létfenntartó és fajfenntartó ösztön (túlélés, szaporodás, gyönyör)

  • de nem mind függ össze a szexuálitással

  • az általuk létrehozott pszichés energia mennyisége a Libidó

• HALÁLÖSZTÖN (Thanatosz)

  • romboló ösztönök, az organizmust az élet pusztítása felé hajtja

  • származéka az agresszivitás (halálösztön akadályozásából fakad)

Az élet a halálhoz vezető út; életösztönök tartják befolyás alatt.

Ösztönök elleni védekezés módjai

1. kielégül az ösztön

2. Elfojtás: az ösztönképzet elveszti kapcsolatát a tudattal, energiája pedig legtöbbször szorongássá változik

3. Eltolódás: energiafelhasználás módját, tárgyát változtatja meg

• szublimáció: az energia egy szociálisan el nem fogadott tárgyról egy társadalmilag megfelelő cselekvésre megy át, Ezek állnak a művészeti és kulturális teljesítmények mögött, és a szublimáció a civilizáció kulcsa

3. Saját személy felé fordulás: pl. nem elégülhet ki egy rombolásra irányuló ösztön valamiért és ezért saját magát betegíti meg

4. Átfordulás ellentétbe: aktivitás-passzivitás (szadizmus-mazochizmus; voyerizmus-exhibicionizmus); belső tartalom (szeretet-gyűlölet)

• Folyamat: szadizmus valaki irányában=> szadizmus a saját személyen=> újra tárgykeresés passzív céllal (mazochizmus)

Ambivalencia: a libidinális és agresszív energiák elkülönült cselekvésekben vezetődnek le, de néha egymás mellett, együtt motiválnak pl. szadizmus (az ösztönkésztetés mellett annak passzív ellentéte is jelen van)

A gyerekkori szexualitás

• nemiség csíráival születünk, 3-4. évben észrevehető

• Mivel fajfenntartásilag hasznavehetetlenek ezek a dolgok; ezért a gyerekek elfojtják.

• A szexualitás alapja: az ösztönkésztetések

  • (gyerekkorban polimorf perverz; még fajfenntartásilag hasznavehetetlen; ellenerők épülnek ki: szégyen, undor, erkölcs) több szexuális ösztön van

• Infantilis nemiség forrása lehet: testi rázkódások, izomműködések, indulat, értelmi teljesítmény

• Az idegvégződések sűrűsége bizonyos szervekben: libidináls késztetések forrásaként működnek. Ezek az erogén zónák (bőr-nyálkahártya terület)=> a gyerekkor különböző fázisaiban más-más erogén zónának van meghatározó szerepe, amit a libidó megszáll, mert legalkalmasabb a kielégülésre

Pszichoszexuális szakaszok

…

Orális pszichoszexuális szakasz

• (0-1,5 év): a száj (szopás szerve) környéke a táplálékfelvétel miatt és kellemes élmények pl. ízlelés, szopogatás + markolóösztön

• Konfliktus: elválasztás

  • orális bekebelező szakasz (0-6 hó): védtelen, függő; nemi cél a tárgy bekebelezése

  • orálszadisztikus (fogzástól): harapás, rágás az élvezet forrása

Anális pszichoszexuális szakasz

• (18 hó-3 éves korig): végbélnyílás környéke a székletürítés-visszatartás öröme miatt

• Konfliktus: szobatisztaság (külső korlátok!) – bélsár mint ajándék; később gyermek

Fallikus pszichoszexuális szakasz

(3-6 év): nemi szervek felfedezése (maszturbáció; kutatóösztön); ekkor játszódik le az Ödipusz-komplexus:

• Nemek közötti különbség felfedezése; honnan jönnek a gyerekek

• Szexuális vágy (teljesen birtokolni) az ellenkező nemű szülő iránt

• Az azonos nemű szülő rivális

A konfliktus feloldása az azonos nemű szülővel való azonosulás (átveszi értékrendjét, szabályait, szokásait)→erős tilalmi rendszer beépül: Ebben az életszakaszban alakul ki a Felettes-én

a szakasz megoldása határozza meg a szexualitással, versengéssel, személyes megfeleléssel kapcsolatos attitűdöt

Pszichoszexuális szakaszok megoldásainak hiánya

Az első 3 szakaszban konfliktus-megoldás kell, ha nincs akkor nagy mennyiségű libidót köt meg; fejlődés megrekedése (Fixáció) mert az adott erogén zóna túl kevés vagy túl sok ingerlésben részesült

=> REGRESSZIÓ: az élet konfliktusai során visszasüllyedés a fixált periódusra

=>JELLEMVONÁS: a személy viselkedését a fixált szint kielégülési mintái uralják; önmagában nem baj, attól függ, hogy az én mennyire képes az ösztönt szublimálni

Az első 3 pszichoszexuális szakasz fixációi

…

A női fejlődés Freud szerint

Lányok: nehezített feladat (dupla váltás kell)

a)     erogén zóna váltása (klitorisz (fallikus időszak)=> vagina (genitális szakasz)

b)     tárgyváltás!

Előtte preödipális kötődés az anyához: fantázia, hogy gyermeke lesz tőle

• felfedezik, hogy nincs péniszük, anya az oka a kasztrált állapotnak=> ellenséges leválás(kevés tej, testvér, maszturbációért büntetés)

• péniszirigység: egész életükben kasztráltnak, tökéletlennek érzik magukat, fiúk szeretnének lenni pl. másokat hasonló helyzetbe taszítanak

  • tökéletlen az ödipális komplexus megoldása, felettes-én kialakulása (nem igazságos, hanem irígy)

  • nárcisztikus tárgyválasztás (szeressék; csodálják bájait, szégyen)

A felettes-énjük gyengébb lesz

Fejlődés irányai:

1. neurózis: lemond a fallikus szexuális élvezetről, elfojtja szexuális törekvéseit, visszavonja anyja iránti szeretetét=> passzivitás

2. férfiasság-komplexus:

   azoknál, akik aktívabb alkatúak

A személyiség strukturális modellje

…

A személyiség struktúrájának energia-ellátása

• pszichés energiával eredetileg csak az ID rendelkezik!

  • az elsődleges folyamat során a szükséglet kielégítését szolgáló tárgy/esemény mentális képzetét kialakítja, és érzelmileg megszállja: tárgykathexis

• az EGO az ID-től kölcsönzi az energiát (identifikáció, antikathexis)

  • másodlagos folyamat során egyezteti az ösztönén tárgyképzetét a valóságos észlelettel, ha megfelel egy tárgy az ösztönén szükséglet-kielégítésének, energiát vesz el hozzá; idővel maradhat energiafeleslege (ego-kathexis)

  • Valóságpróba: szükséglet kielégítő cselekvéseket tervez, és ellenőrzi, hogy azok működnek-e

• A SUPEREGO energiaellátása is az ID-től értékbevitel, identifikáció révén

A személyiség 3 összetevője verseng az adott pillanatban rendelkezésre álló energiáért

énerő

mennyire hatékonyan működik az én (EGO) az összeütköző erők között

A lelki zavarok eredete Freud szerint

• gyakori élmények, fixációk a pszichoszexuális fejlődésben

• túlzott elfojtás

• eltemetett traumák: a neurotikus jelenségek mögött nem tetszőleges indulat húzódik meg, hanem jellemzően szexuális természetű

A lelki zavarok jellemzői

• Karakterjegyek=>az ösztönkésztetések elleni sikeres védekezésből erednek

• Neurotikus reakciótípusok: védekezés módja szerint pl.

  • kényszerneurózis: agresszió ellen védekezik,

  • depresszió: már nem szeretett tárgy leválik, ellene irányuló düh a self felé fordul

• A klinikai gyakorlat nem vezethető le az elméletből: az analízis hatását nem értjük eléggé

A klasszikus pszichoanalítikus terápia

• célja: a tünetek megszüntetése, csökkentése; lekötött energia felszabadítása; a belátás elérése (tudattalan érzelmi átélése)

• az ehhez vezető út: elhárítások és konfliktusok feltárása, újraélése (katarzis), tudatosítása és átdolgozása

• KATARZIS: az érzelmi feszültség felszabadulása, élményszintű megjelenése

• módszere: kezdetben hipnózis, majd szabadasszociáció, álomelemzés

• alapszabálya: a páciens vállalja, hogy olyan szabadon mondja el érzéseit,

  gondolatait, amennyire csak tudja, nem cenzúrázza azokat.

• értelmezés: tudattalan összefüggések megfogalmazása a beteg által közölt anyag és az analítikus megértése alapján

  • háttere: a tünetnek értelme van, szimbolikus formában megnyilvánul az eredeti lelki konfliktus

• Időhatár-nélküliség

Indulatáttétel és ellenállás

• indulatáttétel: a pszichoanalítikus passzív, a páciens mégis indulatokat tulajdonít neki

  A tudattalan vágyak, érzések az eredeti tárgyról az analítikusra vetülnek

• Ellenállás: küzdelem az elfojtott tudatosulása ellen, jelzőfunkció a terápiában!

A pszichoanalítikus terápia technikai elemei

• tisztázás

• szembesítés: a beteg szembesítése bizonyos elhárított – többnyire tudatelőttes – érzésekkel, tartalmakkal, konfliktusokkal, összefüggésekkel

• tükrözés

• tartalmazásc(holding): értékítélet, ellenérzések nélkül elfogadni a beteg által nem elfogadható, elutasított pszichés tartalmakat, érzelmeket. Tudni együtt lenni azokkal az érzésekkel, amit a páciens előhoz

• kontrollált regresszió: amelyet az analitikus helyzet (relaxált állapot és az analitikus neutralitása) hoz létre. A regresszió a páciens én-funkcióinak extenzívebb működését eredményezi, láthatóvá téve ezáltal a tipikus és jellemző elhárító mechanizmusait, az elhárított affektusokat és egyéb pszichés tartalmakat.

Az analítikus semleges alapállása (fehér vászon, neutrális)

A páciens tudomásul veszi, hogy terápiás helyzetben mindig verbális keretek között kell maradnia, impulzusait nem valósíthatja meg cselekvés formájában.

Cél: képes legyen átélni a megvonás következtében előálló pszichés feszültséget, és a megértés számára felhasználható verbális anyagként jelenítse meg (optimális frusztráció és optimális kielégülés)

A szorongás Freud szerint

• a libidináris energia felszabadulása, ha a közvetlen kifejezés gátolt

• funkciója: figyelmezteti az EGO-t a veszélyre!

• A szorongás és az elfojtás kapcsolata: melyik volt előbb?

  • szorongás esetén az EGO tudattalan elhárító mechanizmusokat működtet, amik meghamisítják a valóságot DE soha nem teljes, végleges az elhárítás.

    Az elhárított tartalom, érzés, ami megszelídített lelki konfliktus feszültsége kerülő úton visszajár!

    • pl. visszatérő rémálmok

A szorongás fajtái Freud szerint

• valóságszorongás: külső világ valós fenyegetései miatti félelem

• neurotikus szorongás: a saját ösztönkésztetéseitől fél. Az ID impulzusai kikerülnek az ellenőrzés alól és megbüntet

• morális /erkölcsi szorongás: erős büntető Superego-nál

• traumatikus szorongás/háborús neurózis

Freudizmus újításai

• Emberről alkotott felfogás gyökeres megváltozása: „az én még a saját házában sem úr szűkös hírekre van utalva afelől, ami a lelki élteben tudattalanul lejátszódik”

  • két másik nagy “seb”, amely az emberiség egyetemes nárcizmusát érte : Kopernikusz és Darwin felfedezései

• Lélektani felismerés: tudattalannal kapcsolatos törekedés ismeretekből egységes rendszer létrehozása

• új terápiás eljárás: pszichoanalízis

  • jelentősége: önismereti modell, az egyén változási és fejlődési potenciáljára épít

• Pszichoanalízis, mint a szexualitás tudományának betetőzése: szexualitásról szóló modern diskurzus megteremtése

• gyakorlati, természettudós és humanista

Freud utóélete

• a freudi fogalmak támpontjai a viágról alkotott társas reprezentációknak

• más tudományágak inspirálása: szociológia, filmművészet, filozófia, politika, irodalom

A klasszikus pszichoanalízis kritikája

• elméletének objektív ellenőrzése akadályokba ütközik

• viszonylag kevés eset alapján létrehozott elmélet

• a személyiség fejlődésében az első 5 évnek tulajdonít csak meghatározó szerepet. És azután?

• A kezelés hosszú, költséges. Hatékony?

Freud disszidensei

Alfred Adler, Carl Jung

Neofreudisták:

Horney (Fromm, Sullivan)

Alfred Adler

Individuálpszichológia, kisebbrendűségi érzés

-ő is orvos volt, a Bécsi Pszichoanalítikus Társaság alapító tagja

-átvezető figura a pszichoanalízis és a humanisztikus pszichológia között

Adler elmélete

Az első pszichoanalítikus elmélet, mely a személyiség és a viselkedés TÁRSADALMI meghatározóival foglalkozik:

• A jellem (karakter): társadalmi fogalom, társas környezetben alakul ki, nem veleszületett, hanem korán, a környezet utánzása révén szerzett!

  • a veleszületett részt kompenzáló és a társadalom felé mutatott részével kell foglalkozni

  • karakterpáncél: túlságosan elidegendíti az EGO-t a veleszületett részétől, ha ez nagyon merevvé válik

• Nők-férfiak társadalmi helyzete más:

  • férfiak: szerepükkel együttjár a fölényre törekvés és a siker

  • nők igazsátalanul hátrányos helyzetűek

• Társas a technikában: a belső természet megértéséhez a korai kapcsolatoktól kell

  vizsgálódni, fel kell tárni a személy természeti és társadalmi viszonyrendszerét (pl. idézze fel az első emlékét!)

Adler alapfeltevései a személyiségről

• kisebbrendűségi érzés

• kompenzációs mechanizmusok

  • fölényre törekvés

  • szociális érdeklődés

• Fiktív finalizmus

• Életstílus

• Az ember egyediségét és egységét hangsúlyozza

Adler: legfőbb motiváló erők

• kisebbrendűségi érzés

  • ok: gyengének, védtelennek születünk

• kompenzációs mechanizmusok: mint a kisebbrendűség természetes következményei=> a psziché fejlődés motorjai: egyéni tökéletesedés, alkotótevékenység

  • Fölényre/tökéletességre törekvés: önmegvalósítás, önmagunk kiteljesítése, minden motiváció alapja=VÉGCÉL: az egészséges embernél közösségi (társadalmi késztetések), a neurotikusnál egoisztikus

  • Szociális érdeklődés: közösségérzés velünk születik (veleszületett empátia): az

    egyik kompenzációs mechanizmus, fölényre törekvés ellenpontja

Adler: Fiktív finalizmus

Teleologikus életterv: A végcél (=boldogság elérése) az egyén konstrukciója (fiktív: mert a személyiségben van, mert saját maga alkotja meg) és a kora gyerekkorra (4-5 évre) vezethető vissza, ebbe asszimiláljuk az új élményeket

Kompenzáció elvén alakul ki

Inkább a jövőt illető várakozásai motiválják, semmint a múltbeli események

Ezek a céljaink nincsenek benne valósan a jövőben (fiktívek); hanem jelenleg, itt és most a tudatunk szubjektív valóságában léteznek, mint ideálok, törekvések.

A lelki élet jelenségei a kitűzött cél előkészületei

Adler: Életstílus

hogyan éri el a végcélt, az elsődleges rendszer ami által a személyiség funkcionál, az út, ami a célhoz (fölény) vezet

magatartásunk minden jegye ebből ered úgy, hogy fél szemünk a végcélon van

Adler: az ember egyedisége és egysége

Az egyén hogyanja milyen, és milyen jövőbeli viselkedésekre sarkallja majd

• A pszichológus feladata az életstílus (külvilág észlelési módja) megismerése fesztelen, laza terápiás környezetben, ahol az egész embert nézi

Adler: a strukturális modell átértelmezése

• a tudattalan Egységben van a tudatossal= mindaz, ami nem tudatosult

• az ember Tudatos, Aktív lény (ált. tisztában van a viselkedése okaival

  => A TUDATOS SZFÉRA A SZEMÉLYISÉG KÖZPONTJA

  (nem a tudattalan irányít, mint Freudnál)

• a tudatos és tudattalan között nincs szigorú kapu, sokkal nyitottabb az átjárás

• Az EGO KREATÍV: nem az ösztönök céljait szolgálja, hanem a személyes életstílus alakítását, beteljesítését és egyedivé tételét

  • szubjektív, személyes Jelentéssel látja el az élményeinket

  • Az Egonak vannak saját céljai, nem az a lényeg, hogy az ID céljai megvalósulhassanak

Az öröklött nyersanyagból és élményeinkből teremtjük önmagunkat, utóbbiban fontos a család szerepe!

Adler: a személyiség fejlődése

Minden élőlény egy bizonyos fejlődési potenciállal (önmegvalósítási motívum, fölényre törekvés, ami fejlődésre ösztönöz minket) születik. Ha egy felnőtt leáll a fejlődéssel, akkor az tünet. Fontos, hogy az ember találkozzon nehézségekkel, hogy legyen mit leküzdenie

=> egészséges életstílus: alkalmazkodás, fejlődés, jó kapcsolatok, értelmes célok

Adler: hibás életstílusok

• fogyatékos gyerek: kudarcra ítéltnek érezheti magát, de kompenzálhat is=> neurózis: túl fájdalmasan és erősen éli át a kisebbrendűségi érzést (van erre esély, hogy ilyen úton megy a fejlődése)

• elrontott (elkényeztetett) gyerek: nem alakít ki közösségi érzést, egocentrikus ha mások nem kényeztetik=> kisebbrendűségi, kudarckerülés jelenhet meg az életstílusa kialakításánál

  • kihívásokat kell tenni a gyereknek, hogy fejlődjön, adleri ovi: pedagógiai irányzat; önállóságra törekvésre nevelés

• elhanyagolt gyerek: életstílusában a társadalomellenesség, bosszúállás vágya uralkodhat

Adler: születési sorrend

Háttere: a család mint közösség élménykülönbségei

• elsőszülött: kizárólagos figyelem elvesztése, a rend őre, konzervatív

• másodszülött vagy középső: ambíció (alkalmazkodás)

• legkisebb: az elrontott gyerek, fölényre törekvés lehet a legerősebb

• egyke: életre alkalmatlan, ha szülei mindig mindent megoldanak helyette

Karen Horney: kultúrfilozófiai pszichopatológia

Neofreudista

-a társas környezetnek viszont ő is sokkal nagyobb jelentőséget adott

-művelt a kultúrantropológiában

Horney: Freud kritikája

• elmélet rigiditása

• biológiai/szexuális determinizmus

• női fejlődés

• Ödipusz-komplexus jelentősége

• Agresszió nem veleszületett: növekedés gátlódása az oka

Horney elmélete

• fókusz: neurotikus személyiség jellemzői

• pszichopatológia társas-kulturális meghatározottsága: belső konfliktusainkat a kultúra határozza meg ( a neurotikusoknál tudattalanok), nem a személyiségrészek ellentéteiből erednek

Horney: miben különbözik a neurotikus?

• reakcióiban eltérés a normalitástól (életmódja egybeesik-e a kulturális mintákkal), merevség, szakadék a lehetőségek és a teljesítmény között

  • gátlások: szorongás (szenvedés, félelmek, ellenséges késztetések) és elhárításai (racionalizálás, letagadás, narkotizálás, elkerülés DE romló életkedv, csökkent energia)

  • éles konfliktusok és kompromisszumra törekvés

• Hibás attitűdök: érzelmek adása/elfogadása, önértékelés, önérvényesítés, szexualitás, agresszió terén=> mindegyik területen problémákat találunk a neurotikus személyiségnél

Horney: mikor alakul ki neurózis?

Csak akkor alakul ki: ha a konfliktus szorongást kelt ÉS a szorongás csillapítására tett erőfeszítések összeegyezhetetlenek egymással, ill. ha a konfliktus fennmaradását dinamikailag fontos ösztönök támogatják

• nem elég a Freud által leírt gyerekkori trauma. Ha a személy talál egy megfelelő eszközt a szorongás csökkentésére ami hatékony, akkor nem lesz neurotikus

• környezet amiben később is mozog Nem tesz akadályokat a szükségletek kielégítése elé

Horney: az ösztönök helyett (mint Adlernél kisebbségi érzés)

ALAPSZORONGÁS: gyermeki elszigeteltség és gyámoltalanság a természeti és társadalmi erőkkel szemben, egy potenciálisan ellenséges világban; bármi ami a szülőkhöz való kapcsolódás biztonságát megzavarja; szerethetetlenség) és alapellenségesség (szülökkel szemben)

• a személyiséget az határozza meg, hogy ezeket hogyan kompenzáljuk

• 3 védekezési mód alakítja a személyiséget (alapszükségletek is egyben): mindegyik megvan mindenkiben, az egészséges személy mind3-at rugalmasan tudja váltogatni és egyenlően használja; a neurotikusnál az egyik dominál csak vagy nagyobb köztük az ellentét

Horney: Az alapszorongás elleni védekezés módjai

Horney: az önmegvalósítás mint képesség

Veleszületett önmegvalósítási törekvés: a személyiség a valódi én átélésére törekszik (valódi vágyak, érzelmek átélése, rendeltetése a világban, felelősségvállalás önmagáért és másokért, baráti kapcsolatok)

Horney: A személyiség struktúrája

Horney: önmegvalósítás a neurotikus fejlődésben

Gyenge valódi én, az idealizált én (tudattalan, neurotikus fikció az ellentmondások kezelésére) válik dominánssá: „felejtsd el, ami van, arra gondolj, aminek lennie kell!”=> elidegenedés: DEPERSZONALIZÁCIÓ

Technikai módosítás: emocionális átélés, személyiségbe építés a cél, nem az intellektuális megértés!

Horney mondta először, hogy a terápiában az érzelmi átélés a fontos, nem az értelmezés; egy biztonságos közegben és távolságból. Fontos a beépítés, hogy ne elfojtsa vagy levágja. => MA IS EZ A CÉLJA A PSZICHOANALÍTIKUS TERÁPIÁNAK

Horney: Női pszichológia

Elvek:

• a nők alkalmazkodása egy patriarchiális világban valóban az igazi természtűek?

• nemi különbséget a genitálék különbsége és a Reprodukcióban való különbsége adja

• kasztrációs komplexus a nőkben <=> férfiaknál anyaság-irigység, ami alapja a teljesítményeiknek

Frigiditás: szexuális és más női működés gátlása (női szerepek elutasítása, férfiakkal szembeni attitűd sérült, maszkulin fantáziák)

• premenstruális szindróma: gyerek utáni vágy konfliktusos

• házasság, monogámia: ödipális helyzet vágyainak teljesítése az inceszt-vágyak tiltásával!

• anyaság

C.G. Jung: archetípusok, kollektív mítoszok

DISSZIDENS

-orvos és pszichiáter

-élete végén erősen spirituális irányba megy el

Jung: Freud kritikája

tudattalan lényege, természete=> szkizofrén betegek kezelése: egyén gyerekkori szexuális élményei nem meghatározóak

+személyiségmodellek megváltoztatása, kibővítése

Jung: alapfogalmak átértelmezése

• analítikus: elfogadja a pszichoanalízis alaptételeit, a tudattalant és annak felszínre-hozatalát az analítikus technikát (konstruktív technika: amplifikáció: tudattalan mint szimbólumrendszer, ami a fejlődés irányát mutatja)

• libidó teória: pszichés energia, amely a személyiség (Perszóna,

  ego, mély-én) köré szerveződik és meghatározza a lelki folyamatok intenzitását (rezonancia) NEM SZEXUÁLIS, MINŐSÉG-SEMLEGES

• tudattalan: a még meg nem ismert emberi természet

  • személyes tudattalan

  • kollektív tudattalan

• tudat: önreflexió, amit az egyén önmaga tartalmaként aktívan érez

személyes tudattalan tartalmai

egyéni életút élményei (elfojtás)

kollektív tudattalan

Az ösztönök szimbolikusak, a pszichikum inherens formai elemei

Archetípusok: őskép, ősi mintázat, váz prototípus az emberi nemnél (faji és nemzeti történelem, prehumán lét emléknyomai), amik alapján a konkrét tartalmas képzetek kialakulnak

Jung: a személyiség 3 fő tartománya

Jung: az analítikus pszichológia személyiségmodellje

Jung: Én (Ego), Én-komplexus

Önvalónk tudatban felvállalt része

• Az Én a tudati mező kp.-ja, az alkalmazkodási teljesítmények összességének alanya

• Az Én, mint tudati tartalom, szomatikus és pszichés alapon nyugszik

• Az Én szerepe: a személyiség koordinálásában, az önmegvalósításban és az egyéniséggé válásban

• Én-állandóság: önreflexió, önmagunkról való tudás; alapja: születésünktől kezdve folyamatos kapcsolattartás a legbensőbb önvalóval, mély-énnel (Selbst, self)

• Én-komplexus: én-felfuvalkodottság, az Én mindenhatóság érzése, illetve éngyengeség, kisebbrendűségi érzés

Jung szerint az adja a személyiségünk állandóság-érzetét, hogy az Én folyamatos erős kapcsolatban van a mély énnel

Jung: perszóna

Szerepszemélyiség, amit a külvilágnak mutatunk magunkból

• maszk, a társadalmi környezet elvárásaira adott válasz; védőpajzs a valódi énhez

• cél: környezetből hatás kiváltása

• természetes védőfunkciója van

• a perszóna tükör funkciója

  • a tükörben megjelenő külsőnkkel erősítjük az Ént

  • a tükörkép erősíti önmagunk elfogadását

  • csökkenti narcisztikus éhségünket

  • Én-védő mechanizmusként is funkcionál

• Környezetünk, mint visszapillantó tükör:

  • általa találkozhatunk belső világunkkal

• Környezet hatására megtagadunk részeket magunkból: ez kerül az árnyékba

Jung: Árnyék

Az ember alantas, primitív része, antiszociális elemek. Destruktív irányba ható pszichés energia, ami a társadalmi normákkal ellenes.

• helye: általában a személyes tudattalan

• iránya: személyes tudattalan=> kollektív tudattalan=> mély-én

• hatása: átszőheti az egész személyiséget

• a jungi terápia egyik célja is, hogy a 2 rész kapcsolatba kerüljün és talán kicserélődjön

• tézis-antitézis-szintézis filozófiai alap

Jung: Az Árnyék megjelenési formái

AZ ÖSSZES tudattalan részben megjelenik

• megszállhatja a tudatot, magával ragadva az Ego-t (pl. Darth Vader, Lady Machbeth)

• negatív: Sátán, Ördög, Ellenség, betörő, rabló

• pozitív: Jóság, Angyal, Tündér, Király,

A viselkedésben való megjelenése:

• negatív: felelőtlenség, nemtörődömség, lustaság, közöny, irigység, rosszindulat, féltékenység, bosszú, harag, türelmetlenség, ingerültség, sokszor a betegség, ellenségkép-gyártás

• pozitív=Fehér Árnyék: felelősség, segítőkészség, jóindulat, szorgalom, lelkesedés,

  türelem, megbocsátás, megértésre törekvés, elfogadás

További megjelenési formák:

• perszónaként (pl. Hófehérke mostohája)

• szublimáció formájában-alkotásokban (pl. mítosz, mese, képzőművészet)

• álmokban

• személyes tudattalan=> kollektív tudattalan=> mély-én

• analógia Freud élet és halálösztönével

Jung: Árnyék a kollektív tudattalanban

A kollektív tudattalan elemeként olyan erős lesz, hogy kivetülhet a külvilágba=> még nagyobb az esély arra, hogy felismerjük a mindennapokban és könnyebben azonosítható

Árnyék mint archetípus: a selfnek (össz-személyiségünknek) a tudatos személyiségrész által felfoghatatlan összes vonatkozása: maga az ismeretlen mint a félelem tárgya

Jung: Az Árnyék mint destruktív pszichés energia hatása a fejlődésre

• a tudatos és tudattalan személyiségrészek közötti kapcsolatteremtés

• személyiségünk tudattalan tartományának a megismeréséhez vezet