5. Könyvtárak a középkori Nyugat- és Közép-Európában

Történelmi háttér

476: Római Birodalom kettészakadása nyugaton latin nyelv, keleten görög, a világi és egyházi hatalom viszonya közel került egymáshoz

Karoling Birodalom

Nagy Károly frank császár volt a 9. században, a középkori uralkodók példaképe. Bevezette az udvari iskolát (schola palatina), és írásreformot hozott létre. Segítője Alcuin toursi apát volt.

Karoling minuscula

Nagy Károly vezette be, hogy egységes íráskép legyen a Frank Birodalomban. A mai nyomtatott betűk erre vezethetőek vissza.

Középkori egyház

1054-ben az egyházszakadáskor elkülönült egymástól a római és görög katolikus vallás. A szegénységből kitörés egyik lehetősége a papnak tanulás volt. Kialakult a világi papság, a szerzetesrendek, kolostorok és monostorok.

Világi papság

Kint éltek a világban, hogy emberekkel foglalkozzanak. Rájuk nem vonatkozott a cölibátus. Pl. plébánosok. Területi alapú szervezetük igazodott az országhatárokhoz. Székesegyházi iskolákat és másolóműhelyeket hoztak létre.

Szerzetesrendek kolostorai és monostorai

Nagy szerepük volt a korai középkori könyvterjesztésben, másolásban. Regulák szabályozták az olvasás fontosságát.

Nurseai Szent Benedek

A Regula című könyv szerzője, amiben kiemeli az imádság, a szertartások és az olvasás fontosságát. 529-ben megalapítja a montecassinói apátságot. A róla elnevezett bencés rend a 12 . századig egyedülálló.

Kolostor felépítése

Ispotály, közös hálóterem, iskola, templom, másolóműhely, könyvtár

Cisterciek

Benedekrendi reformág, ami a bencés rend gyökereihez nyúlik vissza, központosított rend, amihez földesurak is csatlakoztak.

Remeterendek

Könyveket másoltak, elvonultak, sokszor némasági fogalmat kötöttek. (Pl: karthauziak)

Kolduló rendek

Domonkosok és Ferencesek. Csak adományokból élő és városokban működő tanító és térítő szerzetesrendek

Pápai bulla

Pápa hivatalos pecsétje, Szent Ferenc is kapott a tanaira.

Skolasztika könyvkultúrája

Az egyetemeknek kulcsszerepe van az olvasás terjedésében. Az olvasás és tanulmányozás összekapcsolódott, munkaeszközzé vált az egyetemeken: gyors felütés, tanulás, keresés. A könyv vizuális képe is megváltozott: belső tagolások, lapszéli jegyzetek, fejezetcímek, tartalomjegyzék.

Középkori egyetemek

Az egyetemeket az állam támogatta, autonómiával rendelkeztek. Az oktatás lectio, disputatio, praedicatio-ból állt, a vita és érvelés dominánssá vált. Első egyetemek: Bologna (1088), Párizs, Oxford. Mo-n: Óbuda, Pozsony, Pécs (14-15. sz.)

Hét szabad mesterség

Septem artem liberales. Ókori Rómában a szabad emberek foglalkozásai, középkorban a latin nyelvű iskolák tantárgyai. 1. része a trivium (hármas út), 2. a quadrivium (négyes út). A 2. rész után lehetett szakot választani: jog, orvostudomány, teológia, filozófia.

Trivium tárgyai

Grammatika (latin nyelvtan), retorika (latin szóban, szónoklattan), dialektika (vita)

Quadrivium tárgyai

Asztronómia, aritmetika (számtan) , geometria, zene (elmélet)

Írástörténeti korszakváltás

12. századra kialakulnak a gótikus írások. Fokozatosan létrejön a világi írástudó réteg, már gyors használati írások is születnek. Fellendül a kereskedelem, létrejönnek az első bankházak. A 13. századra fellendül a világi könyvkultúra, megjelennek az anyanyelvi kódexek. Az orális énekköltészet átkerül írásba is. Megjelennek allegórikus költői munkák (Dante: Isteni színjáték), történeti művek (gesták, krónikák, bibliai történetek.

Orális énekköltészet lejegyzése

Francia trubadúrok énekei, hősi énekek, antik tárgyú regények, Artúr-mondakör

Keresztény nők és az írásbeliség

A nők művelődési lehetőségei korlátozottak. Egyes egyházi személyek (Szent Ágoston) ellenezték, mások bátorították a nőket az olvasásra (Szent Jeromos). Később megjelentek a női kolostorok, amelyekben formális oktatás zajlott, olvasást és egy kevés latint tanítottak. (apácaolvasók: Szent Margit) Későközépkorban már a világi nők nagy része is tudott olvasni, a hóráskönyveket gyűjtötték.