13.) A társadalmi mobilitás alapfogalmai, elméletek és módszerek, nemzetközi trendek. Mobilitási folyamatok Magyarországon.

13.) A társadalmi mobilitás alapfogalmai, elméletek és módszerek, nemzetközi trendek. Mobilitási folyamatok Magyarországon.

Mi a társadalmi mobilitás?

Az egyének vagy csoportok társadalmi helyzetének megváltozása a társadalmi struktúrán belül.

Mit vizsgál a mobilitáskutatás?

Azt, hogy az egyén társadalmi helyzetét mennyiben határozza meg a származása és mennyiben saját teljesítménye.

Miért fontos a mobilitás a szociológiában?

Mert a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődésének egyik legfontosabb mutatója.

Mit hangsúlyozott Andorka Rudolf a mobilitás kapcsán?

Hogy a mobilitás a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődésének kulcsmutatója.

Mi a vertikális mobilitás?

A társadalmi hierarchiában történő fel- vagy lefelé mozgás.

Mi a felfelé irányuló mobilitás?

Amikor valaki magasabb társadalmi pozícióba kerül.

Mi a lefelé irányuló mobilitás?

Amikor valaki alacsonyabb társadalmi pozícióba kerül.

Mi a horizontális mobilitás?

Azonos társadalmi szinten történő helyváltoztatás.

Mi az intergenerációs mobilitás?

A szülők és gyermekeik társadalmi helyzetének összehasonlítása.

Mi az intragenerációs mobilitás?

Az egyén életútja során bekövetkező státuszváltozás.

Mi a strukturális mobilitás?

A gazdasági és foglalkozási szerkezet átalakulása miatt létrejövő mobilitás.

Mondjon példát strukturális mobilitásra!

A mezőgazdaság visszaszorulása és a szolgáltató szektor növekedése.

Mi a cirkuláris (csere-) mobilitás?

A társadalmi pozíciókért folyó verseny miatti helycsere

Mi jellemzi a zárt társadalmat?

A társadalmi helyzetet elsősorban a születés határozza meg.

Mi jellemzi a nyitott társadalmat?

A társadalmi helyzetet inkább a teljesítmény, képesség és végzettség alakítja.

Létezik teljesen nyitott vagy teljesen zárt társadalom?

Nem, ezek ideáltipikus modellek.

Ki a mobilitáskutatás klasszikus szerzője?

Pitirim Sorokin.

Milyen mobilitási dimenziókat különített el Sorokin?

Gazdasági, politikai és foglalkozási mobilitást.

Mi Sorokin első alapelve?

Minden társadalomban létezik mobilitás.

Mit állított Sorokin a nyitott és zárt társadalmakról?

Nincs teljesen nyitott és nincs teljesen zárt társadalom.

Mit mond Sorokin a mobilitás történeti változásáról?

A mobilitás mértéke időben és társadalmak között is változik.

Mik a mobilitási csatornák?

Olyan intézmények, amelyek elősegítik a társadalmi helyzet változását.

Melyek a legfontosabb mobilitási csatornák?

Iskola, család, hadsereg, egyház, politikai és gazdasági szervezetek.

Melyik a modern társadalmak legfontosabb mobilitási csatornája?

Az iskola.

Mi az esélyegyenlőség központi kérdése?

Mennyire határozza meg a származás az egyén életútját.

Mi a meritokrácia?

Olyan társadalom, ahol a pozíciókat elsősorban a tudás és teljesítmény határozza meg.

Mit mutatnak a mobilitáskutatások a meritokráciáról?

A családi háttér továbbra is jelentősen befolyásolja az életpályát.

Mikor nagyobb az esélyegyenlőség?

Ha a származás kisebb mértékben hat az elért társadalmi pozícióra.

Mely időszakhoz kapcsolódik az ISA-paradigma?

Az 1950–60-as évekhez.

Kik az ISA-paradigma fő képviselői?

Lipset, Bendix, Blau és Duncan.

Mi volt az ISA-paradigma fő kérdése?

Mekkora a mobilitás mértéke az egyes társadalmakban?

Milyen módszert alkalmaztak?

Mobilitási kereszttáblákat (apa–fiú foglalkozás).

Mire jutottak az ISA-kutatások?

Az iparosodás növeli a mobilitást.

Mi volt a stratifikációs paradigma fő kérdése?

Hogyan hat a társadalmi származás az életútra?

Milyen módszereket alkalmaztak?

Presztízsskálákat, státuszindexeket és regressziós modelleket.

Mi a Blau–Duncan státusz-elérési modell lényege?

A származás főként az iskolai végzettségen keresztül hat a státuszra.

Mi a státusz-elérési modell tipikus útvonala?

Származás → iskolázottság → foglalkozás → státusz.

Mi a mobilitás legfontosabb közvetítő mechanizmusa?

Az oktatás.

Mely időszaktól jelenik meg a loglineáris paradigma?

Az 1980-as évektől.

Mi a loglineáris elemzések fő kérdése?

Mennyire egyenlők a mobilitási esélyek?

Milyen módszereket használ?

Loglineáris modelleket és esélyhányadosokat.

Mi a loglineáris elemzések célja?

A strukturális változások és az esélyegyenlőtlenségek elkülönítése.

Mit állít a Lipset–Bendix-tézis?

Az iparosodás növeli a mobilitást és gyengíti a hagyományos kötöttségeket.

Kik vizsgálták a mobilitási esélyek nemzetközi hasonlóságait?

Erikson és Goldthorpe.

Mit jelent az „állandó társadalmi fluiditás” tézise?

A relatív mobilitási esélyek a fejlett országokban meglepően hasonlóak.

Milyen általános mobilitási trendek figyelhetők meg a fejlett társadalmakban?

Nőtt az abszolút mobilitás, bővült a középosztály és felértékelődött az oktatás.

Eltűnt-e a származás hatása a modern társadalmakban?

Nem, továbbra is jelentős.

Mi jellemezte a mobilitást a szocializmus időszakában?

Nagyarányú strukturális és felfelé irányuló mobilitás.

Milyen folyamatok okozták ezt?

Iparosítás, urbanizáció és a mezőgazdaság visszaszorulása.

Milyennek számított Magyarország az 1960–80-as években?

Európai összehasonlításban viszonylag mobil társadalomnak.

Milyen mobilitási változások jelentek meg a rendszerváltás után?

Növekvő egyenlőtlenségek, munkanélküliség és lefelé irányuló mobilitás.

Mit jelent a társadalmi polarizáció?

A társadalom felső és alsó rétegei közötti távolság növekedését.

Mit állapított meg Huszár Ákos a mobilitási esélyekről?

A mobilitási esélyek továbbra is erősen osztályfüggők.

Milyen előnyökkel rendelkeznek a magasabb státuszú családok gyermekei?

Nagyobb eséllyel szereznek diplomát és vezető pozíciókat.

Jellemző-e a társadalmi rétegek újratermelődése?

Igen, különösen az alsóbb rétegek esetében.

Hogyan alakult a nők iskolai mobilitása?

Kedvezőbb lett, átlagosan magasabb végzettséget érnek el.

Eltűntek-e a nemi egyenlőtlenségek a munkaerőpiacon?

Nem, a nők továbbra is hátrányokkal szembesülnek.

Miben nyilvánul meg ez a hátrány?

Kisebb eséllyel jutnak vezető pozíciókba.

Mi a különbség inter- és intragenerációs mobilitás között?

Az intergenerációs a szülők és gyermekek helyzetét, az intragenerációs az egyén életútját hasonlítja össze.

Mi a különbség strukturális és cirkuláris mobilitás között?

A strukturális a gazdasági szerkezet változásából, a cirkuláris a pozíciókért folyó versenyből ered.

Mi a modern társadalmak legfontosabb mobilitási csatornája?

Az oktatás.

Mi a Blau–Duncan modell legfontosabb állítása?

Az iskolázottság közvetíti a származás hatását az elért státuszra.

Milyen a magyar társadalom mobilitása napjainkban?

A mobilitási esélyek továbbra is erősen függnek a társadalmi háttértől.