A reformáció kora és irodalma Magyarországon

Flashcards covering the Reformation period in Hungary, including major religious leaders, Bible translations, schools, Psalm translations, secular literature, and historical songs based on the lecture transcript.

Reformáció

A latin reformatio (újjászervezés, megújítás) szóból eredő kifejezés; a 16. században az Alpoktól északra eső államok új szellemi és vallási irányzata.

Martin Luther 95 tétele

1517. október 31-én Martin Luther által a wittenbergi vártemplom kapujára kifüggesztett dokumentum, amely az új keresztény teológia alapját képezte.

Reformációs egyházak és alapítóik

Luther Márton: evangélikus egyház; Kálvin János: református egyház; Szervét Mihály: unitárius (antitrinitárius) egyház.

Johannes Gutenberg

A könyvnyomtatás 15. századi feltalálója, amellyel az ismeretek fő médiumává a könyv vált, és új kulturális világ született.

Magyarországi reformációs iskolák

Református kollégiumok: Pápa, Sárospatak, Debrecen; lutheránus iskolák: Brassó, Bártfa; unitárius iskola: Kolozsvár.

Komjáti Benedek (1533)

A Szent Pál leveleit magyarra fordító és azokat 1533-ban Krakkóban kiadó szerző.

Sylvester János (1541)

Az Újszövetséget magyar nyelvre fordító tudós, aki művét 1541-ben Sárvár-Újszigeten adta ki.

Károli Gáspár

Gönci lelkész, aki társaival elkészítette az első teljes magyar nyelvű Biblia-fordítást, a Vizsolyi Bibliát.

Vizsolyi Biblia

Az első teljes magyar nyelvű Biblia, amely 1590-ben jelent meg Vizsolyban 800 példányban (amelyből 57 maradt fenn); kulcsszerepet játszott az egységes modern irodalmi nyelv és a nemzeti műveltség megteremtésében.

Mantskovit Bálint

Lengyel református nyomdász, aki kinyomtatta a Vizsolyi Bibliát a vizsolyi Rákóczi-udvarházban felállított vándornyomdán.

Szenczi Molnár Albert

Mantskovit Bálint segédje, aki a Vizsolyi Biblia kéziratát hordta át Göncről Vizsolyba, valamint a 150 genfi zsoltár 1607-es magyarra fordítója.

Genfi zsoltárok

A 150 zsoltárból álló gyűjtemény, amelyet Szenczi Molnár Albert fordított le magyarra 1607-ben az anyanyelvi istentiszteleti közös éneklés céljából.

Heltai Gáspár (1520–1574)

A magyar reformáció híres alakja: prédikátor, író és műfordító, a protestáns erkölcsjavítást szolgáló Száz fabula alkotója.

Száz fabula (1566)

Heltai Gáspár 1566-os fő műve, amelyben Ezópus példázatait ültette át magyar nyelvre, metaforikus állatmesék formájában megfogalmazva az emberi jellemet és viselkedést.

Históriás ének

A magyar nemzeti öntudat verses epikai alkotása a reformáció korában, amely egy adott történelmi idő hadi eseményeit mutatta be énekesbeszédben, vándormuzsikusok és lantosok előadásában.

Tinódi Lantos Sebestyén

A história énekek legjelentősebb alakja, aki 1554-ben Kolozsváron jelentette meg Cronica című fő művét, amely 23 saját dallamot is tartalmaz.

Valkai András (1567)

Szerző, akinek 1567-es históriás éneke alapján dolgozta fel Katona József a 19. században a Bánk bán témáját.

Ilosvai Selymes Péter (1574)

Szerző, akinek 1574-es alkotása alapján dolgozta fel Arany János a 19. században Toldi Miklós történetét.