tv jog fogalmak

Természeti értékek

a természeti erőforrás [Kvt. 4. § 3 pont], az élővilág és a fennmaradásához szükséges élettelen környezete, valamint más - e törvényben [1995. évi LIII. törvény] meghatározott -, természeti erőforrásnak nem minősülő környezeti elem [Kvt. 4. § 1 pont], beleértve a védett természeti értéket is; (Kvt. 4. § 3 pont: természeti erőforrás: a - mesterséges környezet kivételével - társadalmi szükségletek kielégítésére felhasználható környezeti elemek vagy azok egyes összetevői; Kvt. 4. § 1 pont: környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői).

védett természeti értékek (természeti értékek)

e törvény [Tvt.] vagy más jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított - kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő - élő szervezet egyede, fejlődési alakja, szakasza, annak származéka, illetőleg az élő szervezetek életközösségei, továbbá barlang, ásvány, ásványtársulás, ősmaradvány.

természeti terület

(általános) valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek.

(szűkített) természeti területnek minősül a természetközeli állapotban lévő:

a) az erdő, gyep, nádas, művelési ágú termőföld;

b) a művelés alól kivettként nyilvántartott földterület, ha nem építmény elhelyezésére szolgál, vagy ha e törvény hatálybalépésekor, jogerősen jóváhagyott bányászati műszaki üzemi terv alapján nem áll bányaművelés alatt;

c) a mező- és erdőgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterület.

védett terészeti terület

e törvény [Tvt.] vagy más jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterület.

természetes állapot

az az élőhely, táj, életközösség, melynek keletkezésében az ember egyáltalán nem, vagy - helyreállításuk kivételével - alig meghatározó módon játszott szerepet, ezért a benne végbemenő folyamatokat többségében az önszabályozás jellemzi.

természeközeli állapot

az az élőhely, táj, életközösség, amelynek kialakulására az ember csekély mértékben hatott (természeteshez hasonlító körülményeket teremtve), de a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, de közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak.

biológiai sokféleség

az élővilág változatossága, amely magában foglalja az élő szervezetek genetikai (fajon belüli), valamint a fajok és életközösségeik közötti sokféleséget és maguknak a természeti rendszereknek a sokféleségét;

természeti (ökológiai) rendszer

az élő szervezetek, életközösségeik, valamint ezek élettelen környezetének dinamikus és természetes egysége

életközösség (társulás)

az élővilág egy meghatározott élőhelyen található olyan szerveződése, amelyben a különböző élő szervezetek állományai meghatározott kapcsolatrendszerben élnek együtt;

fenntartható használat (hasznosítás)

a természeti értékek olyan módon és ütemben történő használata, amely nem haladja meg megújuló képességüket, nem vezet a természeti értékek és a biológiai sokféleség csökkenéséhez, ezzel fenntartva a jelen és jövő generációk életlehetőségeit;

természetkímélő megoldás (természetkímélő gazdálkodás)

olyan, a fenntartható használat részét képező eljárás, módszer, gazdálkodási mód, technológia vagy más, a természettel kapcsolatos magatartás, amely csak olyan mértékben befolyásolja a természeti értékeket, területeket, a biológiai sokféleséget, hogy természetes vagy természetközeli állapotuk fennmaradjon;

élő szervezet (élőlény)

mikroorganizmusok, gombák, növények és állatok fajai, alfajai, változatai (a továbbiakban együtt: fajok).

élőhely

az a meghatározható térbeli egység, ahol adott élő szervezet és állománya (populáció), vagy élőlények életközössége a természeti rendszerben előfordul és a kialakulásához, fennmaradásához, szaporodásához, tenyésztéséhez szükséges környezeti feltételek adottak;

egyed (példány)

élő szervezet, annak valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota és származéka, valamint az elpusztult élőlény, illetve az a termék vagy készítmény, amelyről csomagolása vagy egyéb irat, adat, illetve körülmény alapján megállapítható, hogy a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz;

őshonos

mindazon vadon élő szervezet, amely az utolsó két évezred óta a Kárpátmedence természetföldrajzi régiójában - nem behurcolás vagy betelepítés eredményeként - él, illetve élt.

behurcolt vagy betelepített

az az élő szervezet, amely az ember nem tudatos (behurcolás) vagy tudatos (betelepítés) tevékenysége folytán vált a hazai élővilág részévé.

tájidegen faj

az az élő szervezet, mely növény- és állatföldrajzi szempontból nem minősül őshonosnak, és megtelepedése, alkalmazkodása esetén a hazai életközösségekben a természetes folyamatokat az őshonos fajok rovására károsan módosíthatja.

visszatelepülő

azok az őshonos élő szervezet, amely hazánk területéről eltűnt (kipusztult), de természetes elterjedése folytán ismét megjelenik hazánk természetes élővilágának részeként.

régi hazai (őshonos) háziállatfaj és fajta

az, amelynek kialakulása a Kárpát-medence természetföldrajzi területén történt, vagy tartása, tenyésztése történelmi múltra tekint vissza.

környezetszennyezés

a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése;

földvár

olyan védelmi céllal létesített vonalas vagy zárt alakzatú földmű, amely azonosíthatóan fennmaradt domborzati elemként történeti, kulturális örökségi, felszínalaktani, illetve tájképi értéket képvisel.

kunhalom

olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak.

forrás

a felszín alatti víz természetes felszínre bukkanása, ha a vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is, ha időszakosan elapad

víznyelő

az állandó vagy időszakos felszíni vízfolyás karsztba történő elnyelődési helye.

nyílt karsztos terület

az a területet, ahol a karsztos kőzet a felszínen található. A nyílt karszton a karsztvíz szabad tükrű, és közvetlenül a karsztra hulló csapadékból is táplálkozik. A nyílt karszt fokozott védelmet érdemel, mivel a felszíni szennyeződés a repedéshálózaton keresztül gyorsan és megakadályozhatatlanul lemosódik, elszennyezve a teljes karsztvízkészletet.

láp

olyan földterület, amely tartósan vagy időszakosan víz hatásának kitett, illetőleg amelynek talaja időszakosan vízzel telített, és

a) amelynek jelentős részén lápi életközösség, illetve lápi élő szervezetek találhatók, vagy

b) talaját változó kifejlődésű tőzegtartalom, illetve tőzegképződési folyamatok jellemzik”

szikes tó

olyan természetes vagy természetközeli vizes élőhely, amelynek medrét tartósan vagy időszakosan legalább 600 mg/liter nátrium kation dominanciájú oldott ásványi anyag tartalmú felszíni víz borítja, illetve a területén sziki életközösségek találhatók.

barlang

a barlang a földkérget alkotó kőzetben kialakult olyan természetes üreg, melynek hossztengelye meghaladja a két métert és - jelenlegi vagy természetes kitöltésének eltávolítása utáni - mérete egy ember számára lehetővé teszi a behatolást.

nemzeti park

az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek 4 zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése

tájvédelmi körzet

az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése

természetvédelmi terület

az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme.

természeti emlék

valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület.

natúrpark

az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe, amely e jogszabályban foglaltaknak megfelelően jön létre.

táj

A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző természeti értékekkel és természeti rendszerekkel, valamint az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban találhatók a természeti erők és a mesterséges (ember által létrehozott) környezeti elemek.

egyedi tájérték

az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van.

bioszféra rezervátum

olyan szárazföldi és tengerparti ökoszisztémákat felölelő területek, melyek fő funkciója, hogy a biológiai sokféleség és a természeti értékek megőrzése mellett az optimális összhang biztosításával egyben a fenntartható gazdasági fejlődés mintaterületei is legyenek. Tulajdonképpen "élő laboratóriumként" szolgálnak a természeti értékekkel és természeti erőforrásokkal folytatott, hosszú távon fenntartható gazdálkodás módszereinek kidolgozására, megvalósítására és bemutatására. Nagy szerepe van e célok elérésében a helyi társadalmi körülmények között jellemző hagyományos földhasználati és gazdálkodási módok és kulturális értékek fenntartásának és támogatásának

erdőrezervátum

háborítatlan erdőállományokban lezajló dinamikus folyamatok (szukcesszió) megfigyelésére szolgáló, legszigorúbb korlátozás és/vagy természetvédelem alatt álló erdőterület. Az „erdőrezervátum” elsődleges rendeltetésének kitűzése az Országos Erdőrezervátum Bizottság javaslata alapján az erdőfelügyelőség feladata. Az erdőrezervátum és a természetvédelmi oltalom alatt álló területek között az az elvi különbség, hogy az előbbinél mindenfajta emberi beavatkozás 5 eleve ki van zárva, a védelem teljes ökoszisztémára (a biocönózis összes fajára, a holt szerves anyagra, és a biotópra is) kiterjed, míg a klasszikus természetvédelem elsősorban a ritka vagy veszélyeztetett fajok, cönózisok, természeti emlékek megőrzésére (konzerválására) irányul, az erdőrezervátumok kijelölésének súlypontjai átlagos, illetve jellegzetes erdőtársulások.

ökológiai hálózat magterület

a hálózat foltszerű, tetszőleges kiterjedésű területei, melyek ideális nagyság esetén a lehető legtöbb populációnak, illetve az ezekből felépülő életközösségeknek az élőhelyei és genetikai rezervátumai.

ökológiai hálózat ökológiai folyosói

a magterületek közötti kapcsolatot biztosító a sávos, folytonos élőhelyek, vagy kisebb-nagyobb megszakításokkal jellemezhető élőhely-mozaikok, láncolatok. Ezek az élőhelyeket, élőhely-komplexumokat kötik össze, egyben biztosítják a génáramlást az egymástól elszigetelt populációk között.

ökológiai hálózat pufferterületei

a magterületek és a folyosók körül kijelölt védőzóna (pufferzóna), ahol a természetközeli élőhelyek aránya lehetőség szerint magas. Feladatuk a magterületek és folyosók védelme az esetleges külső káros hatásoktól.

natura 2000 terület (európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület)

külön jogszabályban meghatározott különleges madárvédelmi terület, különleges természetmegőrzési, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek kijelölt terület, illetve az Európai Unió által jóváhagyott különleges természetmegőrzési, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület;

szabálysértés

az a törvény által (2012. évi II. törvény) büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra. Az a tevékenység vagy mulasztás veszélyes a társadalomra, amely a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti vagy veszélyezteti az Alaptörvény szerinti állami, társadalmi vagy gazdasági rendet, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait. Szabálysértés nem állapítható meg, ha a cselekmény bűncselekményt valósít, vagy törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el.

bűncselekmény

az a szándékosan vagy - ha a törvény (2012. évi C. törvény) a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti. A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre e törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli, minden más bűncselekmény vétség.

jog

a jog olyan állami úton is kikényszeríthető magatartási szabályok összességét jelenti, amelyek mindig az adott társadalmi viszonyok védelmét szolgálják.

jogforrás

az arra feljogosított állami szerveknek az a szabályozó aktusa, amelynek eredményeként az állami szervek meghatározott társadalmi viszonyokba beavatkozási lehetőséget, felhatalmazást kapnak. A belső jogforrás körébe azok a szervek tartoznak, amelyek a jogszabály megalkotására felhatalmazást kaptak (pl. országgyűlés, kormány). A külső jogforrás pedig az a forma, amelyben a jogszabály megjelenik, amelyben kötelező ereje és más jogszabályokhoz való viszonya megtestesül (pl. törvény, kormányrendelet).

anyagi jog

azon szabályokat tartalmazza, amelyek meghatározzák, hogy milyen jogai és kötelezettségei vannak valakinek, az eljárásjog pedig, hogy hogyan tudja ezeket érvényesíteni, illetve vele szemben hogyan érvényesítik, a bíróság hogyan jár el, stb (pl. anyagi jog: polgári jogi törvénykönyv, eljárásjog: polgári perrendtartás).

konstitútív hatályú aktus

a jogviszonyt a közhatalmi aktus hozza létre, módosítja, szünteti meg. (Pl. a nyilvántartásba vétel keletkezteti az adott jogi tényt. Akkortól létezik a dolog, ha már felvették a nyilvántartásba. Klasszikusan ilyen az ingatlan átruházással kapcsolatban a földhivatali bejegyzés. Nem az adásvételi szerződés hozza létre a tulajdonosváltást, hanem a földhivatali bejegyzés.)

deklaratív hatályú aktus

csupán megállapítják a fenti tényeket és alkalmasak a tényleges jogi helyzet tanúsítására. Jogi tények, mert már létező jogviszonyokhoz valamilyen joghatást kapcsolnak. (Pl. ex lege védett értékek jegyzéke).