stat és módszertan 🤓

1. A normalitást kizárólag ferdeséggel és csúcsossággal tesztelhetjük.

H

A normális eloszlás ferdesége és csúcsossága egyaránt 0.

I

A Bartlett-próbának feltétele a szóráshomogenitás.

H

A nemlineáris determinációs együttható mindig több, mint a lineáris

H

2. A Cramér-féle együttható csak a kapcsolat erejéről ad információt.

I

3. A kérdőív felvétel folyamatának egyik legfontosabb jellemzője, hogy a felvétel és a kiértékelés egységesített, standardizált módon zajlik.

I

4. A strukturálatlan megfigyelés előre pontosan rögzített és behatárolt szempontokkal dolgozik.

H

5. Az ismételt méréses megbízhatóság azt mutatja meg, hogy minta újbóli felmérésekor ugyanakkor átlagot kapunk-e vagy szignifikánsan eltérőt.

H

6. Az item-totál korrelációk többnyire kisebbek, mint az item-maradék korrelációk.

H

7. A konstruktum validitás nem empirikus alapokon nyugszik.

I

8. A kísérleti kontroll azt jelenti, hogy a kísérletező úgy rendezi el a kísérlet feltételeit, hogy az eredmények csakis és kizárólag a független változó hatásának legyenek betudhatóak.

I

9. A korrelációs együttható -1 és 1 közötti értéket vehet fel.

I

10. Minél részletesebb egy hipotézis, annál jobb.

H

11. A szórás és a variancia lehet egyenlő.

I

12. A homogenitásvizsgálat során egyetlen változó eloszlását teszteljük egyetlen csoportban.

H

13. Sorozathatásról akkor beszélünk, ha sorozatban vizsgáljuk a kísérleti személyeket, akik befolyásolhatják egymást.

H

14. A sztochasztikus egyenlőség általánosítása a sztochasztikus homogenitás.

I

15. A mentális korral mérhető fel, hogy egy gyermek milyen életkornak megfelelő feladatsorok megoldására képes.

I

16. A rapport a tesztfelvevő és a tesztkitöltő személy közötti egyezség, mely többnyire írásban rögzített.

H

17. A sztochasztikus monotonitást például Cramér-féle mutatóval tesztelhetjük.

H

18. Az átlag esetében a standard hiba nagysága függ a szórástól.

i

19. A validitás-skálák eredménye jelzi, hogy a teszteléssel kapott eredmények értelmezhetők-e, vagy érvénytelennek kell tekinteni azokat.

I

20. A Guttman-skálázás arra a feltételezésre épül, hogy az erő sorrendben magasabb helyen álló tétellel való egyetértés egyúttal az alacsonyabb helyen álló tétel elfogadását is valószínűsíti.

I

21. A face-validitás a legegyszerűbb és legkevésbé egzakt érvényességvizsgálat.

I

22. A reliabilitás vizsgálat során éppúgy használhatunk korrelációs elemzést, mint a validitás vizsgálatakor

I

23. Normális eloszlás átlaga 0, szórása 1.

H

24. A szórás a mediántól való átlagos eltérés.

H

25. A Bogardus-féle társadalmi távolságskálában ötfokozatú Likert-skála mentén kell a személyeknek válaszolnia.

H

26. A Tukey-Kramér-féle eljárást nem alkalmazhatjuk Welch-féle VA után.

I

27. A strukturálatlan megfigyelés tartalmi része nagy részben a megfigyelő ítéletére, belátására van bízva.

I

28. A hipotetikus-deduktív módszer csak a bölcsészettudományokra jellemző. A természettudományok hipotetikus-induktív módszerrel dolgoznak.

H

29. A Likert-skálát szummatív skálának is nevezik, mert az itemek azonos fokozatok szerinti értékelése a válaszok egyszerű összegezhetőségét teszi lehetővé.

I

30. Sherif gyermekekkel kapott szociálpszichológiai kísérletsorozatának (1940-es évek) eredményei eredményei nem bizonyultak kiterjeszthetőnek más társadalmi közegben élőgyermekekre. Ez mutatja, hogy speciális mintán kapott eredmények csak annak a szűk mintának megfelelő populációra kiterjeszthetőek.

I

31. A kvalitatív változók kapcsolatvizsgálatát kizárólag khi-négyzet próbával tesztelhetjük.

H

32. Az oksági magyarázat ok-okozati viszony keretében ad egy jelenségre magyarázatot.

I

33. Narratív interjú során nyugodtan lehet közbekérdezni, mert az interjúban lévő általános információ a fontos az elemzés szempontjából.

H

34. A prediktív validitás egy egyidejű összevetés azonos célra használt hiteles kontroll skálával.

H

35. Szisztematikus hiba forrása lehet maga a kísérletvezető is.

I

36. A keresztmetszeti elrendezés egyszeri állapotot tükröz.

I

37. A Geisser-Greenhouse korrekciót a szfericitás lényegében tetszőleges sérülése esetében érdemes alkalmazni.

I

38. A szfericitás az ismételt mérések szóráshomogenitási feltétele.

I

39. Rétegzett véletlen mintavételi eljárás alkalmazható akkor is, ha az egyes rétegek populációs részarányát nem ismerjük.

H

40. A Kruskal-Wallis-próbának nem feltétele a (rang)szóráshomogenitás.

H

41. A Welch-féle d-próbának nem feltétele a normalitás.

H

42. Minél általánosabb egy hipotézis, annál jobb.

H

43. A kritériumvaliditás ellenőrzésekor gyakran referenciateszteket használnak

I

44. Egy minta érvényessége független a célzott populációtól.

H

45. Az itemek diszkriminációs indexe item-totál korrelációval számítható.

I

46. A Rorschach-próba prediktív érvényessége határozottan nagyobb, mint az MMPI-é.

H

47. A Tukey-Kramér-féle eljárást szóráshomogenitás megsértése esetében nem alkalmazhatunk.

I

48. Az ismételt méréses megbízhatóság angol elnevezése test-retest.

I

49. A variancia és a szórás a két szóródási mutató, más mutatókat nem alkalmazunk.

H

50. A leíró statisztika elkészítése során a minta általános bemutatása történik.

I

51. Az igazán jó minta nagyobb, mint a populáció.

H

52. A Cattell-féle 16 PF teszt a projektív technikák közé tartozik.

H

53. Negatív csúcsosság esetében a változó gyakorisági hisztorgramjának alakja lapos.

I

54. A Cronbach-alfa segítségével egy skála belső konzisztenciája mérhető.

I

55. A STAI látszatérvényessége magas, ami problémás lehet az értelmezésben.

I

56. A Geisser-Greenhouse korrekciót ismételt mérések során alkalmazhatjuk.

I

57. A pszichológiai teszt ismérve, hogy általa egy adott pszichológiai jellemző kvantifikálható, vagyis a kitöltők teljesítményéhez pontszám vagy kategória rendelhető.

I

58. A 95%-os konfidenciaintervallum mindig legalább olyan széles, mint a 90%-os.

I

59. A valószínűségi mintavétel nem ad lehetőséget a mintavételi hiba megbecslésére.

H

60. Rejtett megfigyelés esetén a kísérleti személy saját cselekvését egy külső szemlélő nézőpontjából írja le.

H

61. A Bartlett-próba segítségével átlagokat tesztelhetünk.

H - segítségével eldönthetjük, hogy a minták egyenlő varianciájú populációkból származnak-e

62. A nemlineáris determinációs együtthatónak van szerepe például a varianciaanalízis értékelésében.

I

63. Az ismételt mérések során nem alkalmazhatunk t-próbát.

H

64. A klasszikus tesztelméleti megközelítésben az itemek „jósága" a többi item függvényében változhat.

I

65. A CPI-eredmények értelmezésének első lépésében három különböző validitás skálát szükséges megvizsgálni.

I ( california psychological inventory)CPI három fő validitás skálája a következő lehet: Mérsékelt reakció skála (Good Impression, Gi): Ez azt vizsgálja, hogy a válaszadó hajlamos-e túlidealizálni magát, hogy jobb benyomást keltsen. - Normál reakció skála (Well-being, Wb): Ez az általános jóllétet méri, és segít annak felmérésében, hogy a válaszadó milyen szinten van érzelmileg. - Kommunikáció skála (Communality, Cm): Ez azt méri, hogy mennyire adott általános, mindenki számára elfogadható válaszokat, és segít kiszűrni a véletlenszerű vagy nem kooperatív válaszokat

66. A Guttman-skálázás egyik legismertebb példája a Bogardus-skála.

I

67. A Guttman-skála nem kumulatív.

H

68. Az itemanalízis annak megállapítására szolgál, hogy a tételek egy adott kérdőívben mennyire reprezentálják a mérni kívánt fogalmat.

H

69. A normális eloszlást az átlaga és a szórása segítségével szoktuk jellemezni.

I

70. A variancia négyzetgyöke a szórás.

I

71. A szociobiológiai elmélet azt állítja, hogy a férfiak a legtermékenyebb és legfiatalabb nőket kell preferálják, mert ezek szülik meg legvalószínűbben gyermekeiket.

I

72. A keresztmetszeti kutatást longitudinálisnak is nevezzük másnéven.

H

73. A Raven-féle Progresszív Mátrixok nem verbális mérőeszköz.

I

74. Az önjellemző kérdőívek olyan skálák, amelyek segítségével a személy saját magát jellemzi.

I

75. A konstruktumvaliditás fogalmát Cronbach és Meehl vezette be.

I

76. A pszichológia számára Fisher rakta le a leíró statisztika alapjait.

I

77. A Bowker-próba kvantitatív változók eloszlását teszteli.

H (A Bowker-próba nem kvantitatív változók eloszlását teszteli, hanem egy megismételt méréses (párosított) kategóriás adat esetén alkalmazható próba. Különösen a McNemar-próba általánosításának tekinthető több kategóriás adatokra, és arra szolgál, hogy megvizsgálja, van-e szimmetria a kategóriák közötti átmenetekben. Ez tehát nem kvantitatív, hanem kvalitatív (kategóriás) változókra vonatkozik.)

78. Tesztjének megbízható értelmezéséhez Szondi a kétprofilos felvételi technikát javasolta.

H

79. Sztochasztikus heterogenitás esetében a csoportok jellemzően azonos nagyságszinten vannak.

H

80. Egy skála teszt-reteszt reliabilitása nem feltétlenül fejezi ki a skála tételeinek belső konzisztenciáját.

Iű

81. A sztochasztikus homogenitás és a sztochasztikus egyenlőség rokon eljárásokkal tesztelhetők.

I

82. Az elméleti mintavétel olyan eljárás, amelyben a kutató előkészíti a gyakorlati mintavétel folyamatát.

H

83. Ha egy olvasás-kísérletben azt tapasztaljuk, hogy a tagoltság nem egyformán számított az olvasási tempó két fokán: segített, ha gyors volt a tempó, de nem segített, amikor lassú volt a tempó, akkor azt mondhatjuk, hogy interakciós hatás jelentkezett a két független változó között.

84. I

85. A Kruskal-Wallis-próbát ismételt mérések során alkalmazhatjuk.

H

86. A validitás-skálák az adott mérőeszköz érvényességét vizsgálják.

H

87. Ha egy emlékezetet vizsgáló kísérletben az összes kísérleti személy szinte 50% alatt teljesít, akkor padlóhatásról beszélünk.

H

88. Az interjúzás a személyiségmérés legrégibb és egyben a legszélesebb körben elterjedt módszere.

I

89. Az intervallum típusú változók egyben arány típusúak is.

H

90. A Likert-skálázás mindig öt fokozat szerint történik.

H

91. A diszkriminációs index a tételemzéshez használt egyik mutató.

I

92. Az önjellemző kérdőíves eljárás nem tekinthető objektív próbahelyzetnek.

I

93. A Welch-féle d-próbának nem feltétele a szóráshomogenitás.

I

94. Cattell mérési modellje szerint minden személy azonos vonásokkal rendelkezik, de különböző mértékben.

I

95. A kategóriatagság meghatározása hosszabb időt vesz igénybe a tipikus, mint az atipikus tagok esetén.

H

96. A Johnson-próba jobb, mint a Gayen-próba.

H

97. A magyarázott varianciaarány lehet negatív is.

H

98. Ipszatív pontozási eljárásnál az egyén által elért skálapontszámot ugyanazon teszt másik skáláján elért értékhez hasonlítják.

IAzilyenpontozásieljárásoknálazegyénáltalelértskálapontszámotugyanazontesztmásikskálájánelértpontszámhozhasonlítják.Tehátakülönbözpszichológiaijellemzketnemabszolútmértékbennyerjük, hanem az egyén más pszichológiai jellemeihez mérten.