1/585
Looks like no tags are added yet.
Name | Mastery | Learn | Test | Matching | Spaced |
---|
No study sessions yet.
1. A normalitást kizárólag ferdeséggel és csúcsossággal tesztelhetjük.
H
A normális eloszlás ferdesége és csúcsossága egyaránt 0.
I
A Bartlett-próbának feltétele a szóráshomogenitás.
H
A nemlineáris determinációs együttható mindig több, mint a lineáris
H
2. A Cramér-féle együttható csak a kapcsolat erejéről ad információt.
I
3. A kérdőív felvétel folyamatának egyik legfontosabb jellemzője, hogy a felvétel és a kiértékelés egységesített, standardizált módon zajlik.
I
4. A strukturálatlan megfigyelés előre pontosan rögzített és behatárolt szempontokkal dolgozik.
H
5. Az ismételt méréses megbízhatóság azt mutatja meg, hogy minta újbóli felmérésekor ugyanakkor átlagot kapunk-e vagy szignifikánsan eltérőt.
H
6. Az item-totál korrelációk többnyire kisebbek, mint az item-maradék korrelációk.
H
7. A konstruktum validitás nem empirikus alapokon nyugszik.
I
8. A kísérleti kontroll azt jelenti, hogy a kísérletező úgy rendezi el a kísérlet feltételeit, hogy az eredmények csakis és kizárólag a független változó hatásának legyenek betudhatóak.
I
9. A korrelációs együttható -1 és 1 közötti értéket vehet fel.
I
10. Minél részletesebb egy hipotézis, annál jobb.
H
11. A szórás és a variancia lehet egyenlő.
I
12. A homogenitásvizsgálat során egyetlen változó eloszlását teszteljük egyetlen csoportban.
H
13. Sorozathatásról akkor beszélünk, ha sorozatban vizsgáljuk a kísérleti személyeket, akik befolyásolhatják egymást.
H
14. A sztochasztikus egyenlőség általánosítása a sztochasztikus homogenitás.
I
15. A mentális korral mérhető fel, hogy egy gyermek milyen életkornak megfelelő feladatsorok megoldására képes.
I
16. A rapport a tesztfelvevő és a tesztkitöltő személy közötti egyezség, mely többnyire írásban rögzített.
H
17. A sztochasztikus monotonitást például Cramér-féle mutatóval tesztelhetjük.
H
18. Az átlag esetében a standard hiba nagysága függ a szórástól.
i
19. A validitás-skálák eredménye jelzi, hogy a teszteléssel kapott eredmények értelmezhetők-e, vagy érvénytelennek kell tekinteni azokat.
I
20. A Guttman-skálázás arra a feltételezésre épül, hogy az erő sorrendben magasabb helyen álló tétellel való egyetértés egyúttal az alacsonyabb helyen álló tétel elfogadását is valószínűsíti.
I
21. A face-validitás a legegyszerűbb és legkevésbé egzakt érvényességvizsgálat.
I
22. A reliabilitás vizsgálat során éppúgy használhatunk korrelációs elemzést, mint a validitás vizsgálatakor
I
23. Normális eloszlás átlaga 0, szórása 1.
H
24. A szórás a mediántól való átlagos eltérés.
H
25. A Bogardus-féle társadalmi távolságskálában ötfokozatú Likert-skála mentén kell a személyeknek válaszolnia.
H
26. A Tukey-Kramér-féle eljárást nem alkalmazhatjuk Welch-féle VA után.
I
27. A strukturálatlan megfigyelés tartalmi része nagy részben a megfigyelő ítéletére, belátására van bízva.
I
28. A hipotetikus-deduktív módszer csak a bölcsészettudományokra jellemző. A természettudományok hipotetikus-induktív módszerrel dolgoznak.
H
29. A Likert-skálát szummatív skálának is nevezik, mert az itemek azonos fokozatok szerinti értékelése a válaszok egyszerű összegezhetőségét teszi lehetővé.
I
30. Sherif gyermekekkel kapott szociálpszichológiai kísérletsorozatának (1940-es évek) eredményei eredményei nem bizonyultak kiterjeszthetőnek más társadalmi közegben élőgyermekekre. Ez mutatja, hogy speciális mintán kapott eredmények csak annak a szűk mintának megfelelő populációra kiterjeszthetőek.
I
31. A kvalitatív változók kapcsolatvizsgálatát kizárólag khi-négyzet próbával tesztelhetjük.
H
32. Az oksági magyarázat ok-okozati viszony keretében ad egy jelenségre magyarázatot.
I
33. Narratív interjú során nyugodtan lehet közbekérdezni, mert az interjúban lévő általános információ a fontos az elemzés szempontjából.
H
34. A prediktív validitás egy egyidejű összevetés azonos célra használt hiteles kontroll skálával.
H
35. Szisztematikus hiba forrása lehet maga a kísérletvezető is.
I
36. A keresztmetszeti elrendezés egyszeri állapotot tükröz.
I
37. A Geisser-Greenhouse korrekciót a szfericitás lényegében tetszőleges sérülése esetében érdemes alkalmazni.
I
38. A szfericitás az ismételt mérések szóráshomogenitási feltétele.
I
39. Rétegzett véletlen mintavételi eljárás alkalmazható akkor is, ha az egyes rétegek populációs részarányát nem ismerjük.
H
40. A Kruskal-Wallis-próbának nem feltétele a (rang)szóráshomogenitás.
H
41. A Welch-féle d-próbának nem feltétele a normalitás.
H
42. Minél általánosabb egy hipotézis, annál jobb.
H
43. A kritériumvaliditás ellenőrzésekor gyakran referenciateszteket használnak
I
44. Egy minta érvényessége független a célzott populációtól.
H
45. Az itemek diszkriminációs indexe item-totál korrelációval számítható.
I
46. A Rorschach-próba prediktív érvényessége határozottan nagyobb, mint az MMPI-é.
H
47. A Tukey-Kramér-féle eljárást szóráshomogenitás megsértése esetében nem alkalmazhatunk.
I
48. Az ismételt méréses megbízhatóság angol elnevezése test-retest.
I
49. A variancia és a szórás a két szóródási mutató, más mutatókat nem alkalmazunk.
H
50. A leíró statisztika elkészítése során a minta általános bemutatása történik.
I
51. Az igazán jó minta nagyobb, mint a populáció.
H
52. A Cattell-féle 16 PF teszt a projektív technikák közé tartozik.
H
53. Negatív csúcsosság esetében a változó gyakorisági hisztorgramjának alakja lapos.
I
54. A Cronbach-alfa segítségével egy skála belső konzisztenciája mérhető.
I
55. A STAI látszatérvényessége magas, ami problémás lehet az értelmezésben.
I
56. A Geisser-Greenhouse korrekciót ismételt mérések során alkalmazhatjuk.
I
57. A pszichológiai teszt ismérve, hogy általa egy adott pszichológiai jellemző kvantifikálható, vagyis a kitöltők teljesítményéhez pontszám vagy kategória rendelhető.
I
58. A 95%-os konfidenciaintervallum mindig legalább olyan széles, mint a 90%-os.
I
59. A valószínűségi mintavétel nem ad lehetőséget a mintavételi hiba megbecslésére.
H
60. Rejtett megfigyelés esetén a kísérleti személy saját cselekvését egy külső szemlélő nézőpontjából írja le.
H
61. A Bartlett-próba segítségével átlagokat tesztelhetünk.
H - segítségével eldönthetjük, hogy a minták egyenlő varianciájú populációkból származnak-e
62. A nemlineáris determinációs együtthatónak van szerepe például a varianciaanalízis értékelésében.
I
63. Az ismételt mérések során nem alkalmazhatunk t-próbát.
H
64. A klasszikus tesztelméleti megközelítésben az itemek „jósága" a többi item függvényében változhat.
I
65. A CPI-eredmények értelmezésének első lépésében három különböző validitás skálát szükséges megvizsgálni.
I ( california psychological inventory)CPI három fő validitás skálája a következő lehet: Mérsékelt reakció skála (Good Impression, Gi): Ez azt vizsgálja, hogy a válaszadó hajlamos-e túlidealizálni magát, hogy jobb benyomást keltsen. - Normál reakció skála (Well-being, Wb): Ez az általános jóllétet méri, és segít annak felmérésében, hogy a válaszadó milyen szinten van érzelmileg. - Kommunikáció skála (Communality, Cm): Ez azt méri, hogy mennyire adott általános, mindenki számára elfogadható válaszokat, és segít kiszűrni a véletlenszerű vagy nem kooperatív válaszokat
66. A Guttman-skálázás egyik legismertebb példája a Bogardus-skála.
I
67. A Guttman-skála nem kumulatív.
H
68. Az itemanalízis annak megállapítására szolgál, hogy a tételek egy adott kérdőívben mennyire reprezentálják a mérni kívánt fogalmat.
H
69. A normális eloszlást az átlaga és a szórása segítségével szoktuk jellemezni.
I
70. A variancia négyzetgyöke a szórás.
I
71. A szociobiológiai elmélet azt állítja, hogy a férfiak a legtermékenyebb és legfiatalabb nőket kell preferálják, mert ezek szülik meg legvalószínűbben gyermekeiket.
I
72. A keresztmetszeti kutatást longitudinálisnak is nevezzük másnéven.
H
73. A Raven-féle Progresszív Mátrixok nem verbális mérőeszköz.
I
74. Az önjellemző kérdőívek olyan skálák, amelyek segítségével a személy saját magát jellemzi.
I
75. A konstruktumvaliditás fogalmát Cronbach és Meehl vezette be.
I
76. A pszichológia számára Fisher rakta le a leíró statisztika alapjait.
I
77. A Bowker-próba kvantitatív változók eloszlását teszteli.
H (A Bowker-próba nem kvantitatív változók eloszlását teszteli, hanem egy megismételt méréses (párosított) kategóriás adat esetén alkalmazható próba. Különösen a McNemar-próba általánosításának tekinthető több kategóriás adatokra, és arra szolgál, hogy megvizsgálja, van-e szimmetria a kategóriák közötti átmenetekben. Ez tehát nem kvantitatív, hanem kvalitatív (kategóriás) változókra vonatkozik.)
78. Tesztjének megbízható értelmezéséhez Szondi a kétprofilos felvételi technikát javasolta.
H
79. Sztochasztikus heterogenitás esetében a csoportok jellemzően azonos nagyságszinten vannak.
H
80. Egy skála teszt-reteszt reliabilitása nem feltétlenül fejezi ki a skála tételeinek belső konzisztenciáját.
Iű
81. A sztochasztikus homogenitás és a sztochasztikus egyenlőség rokon eljárásokkal tesztelhetők.
I
82. Az elméleti mintavétel olyan eljárás, amelyben a kutató előkészíti a gyakorlati mintavétel folyamatát.
H
83. Ha egy olvasás-kísérletben azt tapasztaljuk, hogy a tagoltság nem egyformán számított az olvasási tempó két fokán: segített, ha gyors volt a tempó, de nem segített, amikor lassú volt a tempó, akkor azt mondhatjuk, hogy interakciós hatás jelentkezett a két független változó között.
84. I
85. A Kruskal-Wallis-próbát ismételt mérések során alkalmazhatjuk.
H
86. A validitás-skálák az adott mérőeszköz érvényességét vizsgálják.
H
87. Ha egy emlékezetet vizsgáló kísérletben az összes kísérleti személy szinte 50% alatt teljesít, akkor padlóhatásról beszélünk.
H
88. Az interjúzás a személyiségmérés legrégibb és egyben a legszélesebb körben elterjedt módszere.
I
89. Az intervallum típusú változók egyben arány típusúak is.
H
90. A Likert-skálázás mindig öt fokozat szerint történik.
H
91. A diszkriminációs index a tételemzéshez használt egyik mutató.
I
92. Az önjellemző kérdőíves eljárás nem tekinthető objektív próbahelyzetnek.
I
93. A Welch-féle d-próbának nem feltétele a szóráshomogenitás.
I
94. Cattell mérési modellje szerint minden személy azonos vonásokkal rendelkezik, de különböző mértékben.
I
95. A kategóriatagság meghatározása hosszabb időt vesz igénybe a tipikus, mint az atipikus tagok esetén.
H
96. A Johnson-próba jobb, mint a Gayen-próba.
H
97. A magyarázott varianciaarány lehet negatív is.
H
98. Ipszatív pontozási eljárásnál az egyén által elért skálapontszámot ugyanazon teszt másik skáláján elért értékhez hasonlítják.
IAzilyenpontozásieljárásoknálazegyénáltalelértskálapontszámotugyanazontesztmásikskálájánelértpontszámhozhasonlítják.Tehátakülönbözpszichológiaijellemzketnemabszolútmértékbennyerjük, hanem az egyén más pszichológiai jellemeihez mérten.