3.16. - Pancreas (Hasnyálmirigy), 3.17. - Vena portea rendszere, anastomosisai Máj, epehólyag, 3.18. -

Milyen részei vannak a hasnyálmirigynek?

Exocrin és endokrin rész

Pancreas Exocrin rész:

lipázok (epesavak hatására aktiválódnak), proteázok (tripszin, kimotripszin), szénhidrátbontó enzimek (amiláz). A hasnyál két vezetéken keresztül jut a duodenumba.

Pancreas endokrin rész:

Langerhans-szigetek – inzulin. Hiánya: cukorbetegség

A máj tömege, elhelyezkedése:

Kb. 1,5 kg tömegű mirigy, mely a bordakosár védelmében főleg a rekesz jobb kupoláját tölti ki, de átnyúlik a bal oldalra is. Sarló alakú szalag (lig. falciforme) jelzi a jobb-bal lebeny határát. A májkapu (porta hepatis) és a „portalis triász”:

▪ v. portae

▪ hepatica propria

▪ ductus hepaticus

A máj funkciói:

▪ Zsíranyagcsere, a fölösleges koleszterin eltávolítása az epével

▪ A szénhidrát- és aminsav-anyagcsere központja

▪ Glikogénraktár: gyorsan hozzáférhető cukorforrás

▪ Méregtelenítés

▪ Véralvadási faktorok, szérumfehérjék (albumin) szintézise

▪ Az elöregedett, széteső vörösvértestek haemoglobinjából származó bilirubin eltávolítása az epével. (A belekben a bilirubinból szterkobilin képződik, ez adja a széklet jellegzetes színét.)

Az epe:

Az epét a máj termeli. Két étkezés közt az epe nem tud a duodenumba folyni, mert az epevezeték belépésénél lévő záróizom ezt nem engedi. Így az epe az epehólyagban raktározódik. Étkezéskor a záróizom megnyílik, az epehólyag összehúzódik, s az epe a patkóbélbe ömlik

Az epe összetétele:

▪ epesavak (67%)

▪ foszfolipidek (22%)

▪ koleszterin (4%)

▪ fehérjék

▪ bilirubin

Vena portea rendszer szerpe

Rendkívül fontos: a gyomortól a végbél felső szakaszáig a vénás vért a v. portae rendszere gyűjti össze. Minden elfogyasztott és felszívódott anyag először ezen a vénán keresztül a májba jut, s csak ezt követően a máj átalakító-méregtelenítő tevékenysége után kerül a szisztémás keringésbe.

Az anastomosisai mikor nyernek jelentőséget?

Az anastomosisai jelentőséget akkor nyernek, ha a v. portae vére nem tud a máj felé folyni, pl. májcirrhosis esetén. Ekkor a v. portaeban a nyomás megnő (portalis hypertensio), s a vér új utakat keres.

A nyelőcső alsó szakaszán hogyan történik az elfolyás?

A nyelőcső alsó szakaszán a vénás vér vagy a v. cava superior, vagy a v. portae rendszere irányába folyik el. Portalis hypertensio esetén a v. cava superior irányába haladó vénákon fokozott vérmennyiség halad át, így azok jelentősen kitágulnak (oesohagus-varix).

A végbélnél hogyan történik az elfolyás?

A végbélnél az elfolyás a v. portae vagy a v. cava inferior irányába történik. Portalis hypertensio esetén a vér csak az utóbbi irányába haladhat, a túlterhelt vénák kitágulnak, „aranyér” alakul ki.