11. Aerob kemolitotróf baktériumok. Sarjadzó és/vagy függelékes baktériumok. Hüvelyes baktériumok.

Aerob kemolitotróf baktériumok

• Szervetlen vegyületek aerob oxidálása révén ATP-t és redukált koenzimeket állítanak elő, amit CO2 fixálására is fordítanak.

• Nagy szubsztrátigénnyel rendelkeznek → sok metabolitot termelnek → a környezetet jelentősen átalakítják.

• Ide tartoznak pl. az ún. nitrifikáló baktériumok, melyek főleg talajban, kisebb részben vizekben élnek,

• sejtjeiknek kiterjedt belső membránrendszerük van.

Aerob kemolitotróf baktériumok (Nits)

• Nitrosomonas:

• az ammóniát nitritté oxidálja (a nitrifikáció első szakasza).

Aerob kemolitotróf baktériumok (Nitb)

• Nitrobacter:

• a nitritet nitráttá oxidálja (a nitrifikáció második szakasza).

Aerob kemolitotróf baktériumok (T)

• Thiobacillus:

• ún. színtelen kénbaktérium, H2S-ből elemi kénen keresztül SO42--t állít elő.

• Erős oxidatív és savanyító hatása van a talajokban, bányászatban is használják.

Aerob kemolitotróf baktériumok (S)

• Siderococcus:

• kétértékű vas- és mangániont oxidál háromértékűvé,

• alapvetően talajlakó, de vízvezetékekben is megtapadhat.

Aerob kemolitotróf baktériumok (H)

• Hydrogenobacter:

• ún. „durranógáz”-baktérium, a talajban él, ahol H2-t oxidál.

Sarjadzó és/vagy függelékes baktériumok

Különleges formájúak, zömmel vízi szaprobionták.

Sarjadzó és/vagy függelékes baktériumok (B)

• Blastobacter:

• sarjadzással szaporodik, az élesztőgombákhoz hasonlóan.

Sarjadzó és/vagy függelékes baktériumok (C)

• Caulobacter:

• függelékes, tömör függeléke segítségével kitapadhat szilárd felületekre.

• Aszimmetrikusan osztódik (az egyik utód ostoros, a másik függelékes):

• a függelékes kitapadva marad, az ostoros pedig elúszhat vagy függeléket növesztve helyben letapadhat.

• rozettákat is képezhet.

Sarjadzó és/vagy függelékes baktériumok (H)

• Hyphomicrobium:

• függelékes és sarjadzó is egyben, ui. olyan függelékkel rendelkezik (prosztéka), amit citoplazma tölt ki.

• A függelék másik végén képződik a sarjsejt, ami ostorral születik (ezért rajzósejtnek is nevezik), de gyorsan függeléket is növeszthet, ha megfelelőek hozzá a körülmények.

Hüvelyes baktériumok

• El nem ágazó fonalakat alkotnak, amelyeket vastag, csőszerű, poliszacharid-glükoprotein (esetleg részben fémoxid) hüvely burkol körbe.

• Vízben és szennyvizekben élnek,

• szilárd felszínhez tudnak kapcsolódni hüvelyük segítségével (pl. vizek alján rozsdabarna bevonatot képezhetnek).

Hüvelyes baktériumok (L)

• Leptothrix:

• a vas (vagy mangán) oxidációjából szerzi az energiát (kemolitotróf),

• hüvelyét részben vas- és mangán-oxid alkotja.