Általános anatómia és élettan gyakorló kártyák

Ez a kártyacsomag az általános anatómiai és élettani alapfogalmakat, a test síkjait és irányait, valamint a sejtek és szövetek legfontosabb jellemzőit tartalmazza a megadott jegyzetek alapján.

Anatómia

Az egészséges szervezet felépítésével foglalkozó tudomány.

Élettan (fiziológia)

Az egészséges szervezet működését és funkcióit vizsgálja.

Makroszkópos anatómia

A szervezet szabad szemmel látható képleteivel foglalkozó tudományág.

Mikroszkópos anatómia

Szabad szemmel nem látható képletekkel foglalkozó tudomány, idetartozik a szövettan (hystologia) és a sejttan (cytologia).

Szövettan (hystologia)

A szervezet szöveteinek szerkezetével foglalkozó tudomány.

Sejttan (cytologia)

A sejtek felépítését és működését vizsgáló tudomány.

Bilateralis szimmetria

Kétoldali részarányosság, az emberi test felépítésének egyik legfőbb jellemzője.

Szelvényezettség

A test felépítésének azon jellemzője, amely a bordák, a csigolyák és a gerincvelői idegek elrendeződésében nyilvánul meg.

Caput

Fej.

Collum

Nyak.

Truncus

Törzs, amely magában foglalja a mellkast (thorax), a hasüreget (abdomen) és a medencét (pelvis).

Extremitates

Végtagok (felső: membrum superior, alsó: membrum inferior).

Saggitalis sík

Nyílirányú sík.

Frontalis sík

Homlokirányú sík.

Horizontalis sík

Vízszintes sík.

Median-saggitalis sík

Közép-nyílirányú sík.

Cranialis

Fejvégi irány.

Caudalis

Farkvégi irány.

Superior

Felső irány.

Inferior

Alsó irány.

Medialis

A test középvonala felé eső irány.

Lateralis

A test középvonalától távolabb eső, oldalsó irány.

Proximalis

A végtagokon a törzshöz közelebbi rész.

Distalis

A végtagokon a törzstől távolabbi rész.

Ventralis

Hasi irányú (elülső).

Dorsalis

Háti irányú (hátulsó).

Profundalis

Mélyen elhelyezkedő.

Superficialis

Felületi elhelyezkedésű.

Sejt (cellula)

Az élőlények legkisebb önálló egysége, amely még életjelenségeket mutat (növekedés, anyagcsere, mozgás, ingerlékenység, szaporodás).

Mikrométer ($\mu m$)

A sejtek legtöbbjének mértékegysége, ahol $1\,\mu m = 0,001\,mm$.

Sejtmag (nucleus)

A sejt életfolyamatainak irányítója, tartalmazza az örökítő anyagot (DNS).

Mitochondriumok

Az energiatermelés helyszínei, a sejt erőművei, ahol a kémiai energia felszabadul.

Endoplazmatikus reticulum

Tömlő alakú hálózat, amely a fehérjeszintézisben és a méregtelenítési folyamatokban játszik szerepet.

Golgi-apparátus

A sejtmag körül elhelyezkedő szerv, amely a fehérjéket szállításra készíti elő és részt vesz a váladéktermelésben.

Szövet (tela)

Azonos alakú, azonos funkciójú és közös eredetű sejtek halmaza, amelyek között sejtközötti állomány található.

Hámszövet

A test külső és belső felszíneit borító szövet, amelyben nincsenek erek, sejtjei szorosan illeszkednek.

Lazarostos kötőszövet

A leggyakoribb kötőszövettípus, amely hézagpótló, szerveket épít fel és gazdag erekben, idegekben.

Tömött rostos kötőszövet

Inakban és ízületi szalagokban fordul elő, főleg rugalmatlan kollagénrostokból áll, feladata az erőátvitel és rögzítés.

Zsírszövet

Tápanyagraktározó, mechanikai védő és hőszigetelő szereppel bíró kötőszövet.

Vér

Folyékony kötőszövet, amely alakos elemekből (vörösvértest, fehérvérsejt, vérlemezke) és vérplazmából áll.

Simaizomszövet

Zsigeri szervek és erek falát alkotó, lassan összehúzódó, a vegetatív idegrendszer által irányított szövet.

Harántcsíkolt izomszövet

Vázizmokat alkotó, gyors összehúzódásra képes, akaratlagosan irányítható szövet.

Szívizomszövet

Csak a szívre jellemző, ritmikus működésű, nagy erőkifejtésre képes szövet, amely nem fárad el.

Neuron

Az idegszövet alapegysége (idegsejt), részei a sejttest, a dendrit (rövid nyúlvány) és az axon (hosszú nyúlvány).

Gliasejt

A neuronok táplálását és védelmét szolgáló sejt az idegszövetben.