EU jog I. vizsga

Az EU jelképei

• Görög epszilon - stabilitás

• máj. 9.: A Schuman-nyilatkozat elfogadásának napja, 1950 - fr. külügyminiszter

• 446 millió személy,

Az EU sajátos szervezet

• egyedülálló képződmény a nemzetközi jogban, tekintettel arra, hogy nem hasonlít, csak bizonyos hasonlóságokat mutat a nemzetközi szervezetekkel és az államokkal

• az EU működésében keverednek a kormányközi  és a szupranacionális (nemzetek feletti) jegyek

• nem egyszerű kormányközi szervezet, mivel

  • önálló jogi személyiséggel rendelkezik
  • saját intézményrendszere van, amely
  • olyan jogi normákat alkot, melyek egy része a tagállamokban közvetlenül is hatályos

• nem egyszerű szupranacionális szervezet, mivel

  • a tagállamok kormányai és parlamentjei nincsenek alárendelve a központi intézményeknek, de fontos szerepük van a közös döntéshozatalban

Az EU jelképei

• Görög epszilon - stabilitás

• máj. 9.: A Schuman-nyilatkozat elfogadásának napja, 1950 - fr. külügyminiszter

• 446 millió személy,

Az EU sajátos szervezet

• egyedülálló képződmény a nemzetközi jogban, tekintettel arra, hogy nem hasonlít, csak bizonyos hasonlóságokat mutat a nemzetközi szervezetekkel és az államokkal

• az EU működésében keverednek a kormányközi  és a szupranacionális (nemzetek feletti) jegyek

• nem egyszerű kormányközi szervezet, mivel

  • önálló jogi személyiséggel rendelkezik
  • saját intézményrendszere van, amely
  • olyan jogi normákat alkot, melyek egy része a tagállamokban közvetlenül is hatályos

• nem egyszerű szupranacionális szervezet, mivel

  • a tagállamok kormányai és parlamentjei nincsenek alárendelve a központi intézményeknek, de fontos szerepük van a közös döntéshozatalban

Az EU Szerződéseiről

• az Európai Unió egymásra rétegződő szerződések alapján működik (amelyek lényege a változó (bővülő) hatáskörök, és a változó gazdasági és politikai tartalomban áll)

• “Szerződések” kifejezés alatt az alapító szerződéseket és annak módosításait értjük

• a “Szerződések” módosításai alapvetően az integráció fejlődésével, kiterjedésével, továbbá új célok, feladatok és programok meghatározásával állnak összefüggésben

• Jelenleg két Szerződés van hatályban: EUSZ, és EUMSZ

Az EU tagjairól

• 27 tagállam integrációja

• folyamatos horizontális bővülés és vertikális mélyülés jellemzi

• Egységes belső piac - 27 tagállam - egyelőre

• Gazdasági és Monetáris Unió - 19 tagállam

Az integráció elmélyülése

1. Preferenciális övezet: vám és egyéb kereskedelmi kedvezmények egymás között
2. szabadkereskedelmi övezet: az áru szabad áramlása az övezeten belül + minden tagország nemzeti vámpolitikát alkalmaz a protekcionista gazdaságpolitika alapján
3. Vámunió - 1968: az áru szabad áramlása az övezeten belül + egységes kereskedelmi politika alkalmazása
4. Közös piac: négy szabadságjog: áruk, szolgáltatások, munkaerő, tőke szabad áramlásának érvényesülése
5. Egységes belső piac - 1993: négy szabadságjog kiterjedése
6. Gazdasági és monetáris unió - 1999 bankközi elszámolásokban, 2002 közös fizetőeszköz és valuta bevezetése
7. Közös politika?

Kandallók melletti beszélgetések mellett alakultak ki az alapelvek, a célok, alapértékek

2. cikk 

Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában. 

3. cikk (az EUSz. korábbi 2. cikke)

(1) Az Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása. 

(2) Az Unió egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térséget kínál polgárai számára, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a külső határok ellenőrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel párosul. 

(3) Az Unió egy belső piacot hoz létre. Az Unió Európa fenntartható fejlődéséért munkálkodik, amely olyan kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon alapul, amely a környezet minőségének magas fokú védelmével és javításával párosul. Az Unió elősegíti a tudományos és műszaki haladást. Az Unió küzd a társadalmi kirekesztés és megkülönböztetés ellen, és előmozdítja a társadalmi igazságosságot és védelmet, a nők és férfiak közötti egyenlőséget, a nemzedékek közötti szolidaritást és a gyermekek jogainak védelmét. Előmozdítja a gazdasági, a társadalmi és a területi kohéziót, valamint a tagállamok közötti szolidaritást. Az Unió tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását. 

(4) Az Unió egy gazdasági és monetáris uniót hoz létre, amelynek pénzneme az euro. 

(5) A világ többi részéhez fűződő kapcsolataiban az Unió védelmezi és érvényre juttatja értékeit és érdekeit, és hozzájárul polgárainak védelméhez. Hozzájárul a békéhez, a biztonsághoz, a Föld fenntartható fejlődéséhez, a népek közötti szolidaritáshoz és kölcsönös tisztelethez, a szabad és tisztességes kereskedelemhez, a szegénység felszámolásához és az emberi jogok, különösen pedig a gyermekek jogainak védelméhez, továbbá a nemzetközi jog szigorú betartásához és fejlesztéséhez, így különösen az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt alapelvek tiszteletben tartásához. 

(6) Az Unió e célkitűzéseket a megfelelő eszközökkel, a Szerződésekben ráruházott hatáskörök keretein belül valósítja meg.

Az Európai integráció története - országok felvétele

1951: Belgium, Fr.o., Hollandia, Luxemburg, NSZK, Olaszország - Párizs: Európai Szén- és Acél Közösség / Montánunió

1957: Rómában a hat ország döntött az Európai Gazdasági Közösség -EGK és az Európai Atomenergia Közösség létrehozásáról

1973: 9 tagállam, Dánia, Írország és az Egyesült Királyság

1981: 10 tagállam, Görögország,

1986: 12 tagállam, Portugália, Spanyolország

1995: 15 tagállam, Finnország, Svédország, Ausztria

2004: 25 tagállam, Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia

2007: 27 tagállam, Románia, Bulgária

2013: 28 tagállam, Horvátország, jelölt: Macedónia, Montenegró

2020: NB kilép

I. vh. utáni törekvések

• Az I. vh. kelet és közép-európai nagy birodalmak széthullásához, a nacionalizmus térhódításához vezetett

• Versailles-i békeszerződés: csak a győztes országok számára biztosította az önrendelkezési jogot

• Népszövetség - 1919: Európa békéjét volt hivatott megőrizni - Az ENSZ elődjeként tartják számon

  • Mo. nem volt alapító tag, 1922-ben vették fel

Páneurópa-terv

• Richard Coudenhove-Kalergi gróf felvázolta

• Már 1922-től az európai országok gazdasági és politikai közeledését szorgalmazta

• 1923: megalapította a Páneurópai mozgalmat - könyvet írt és adott ki

• Hangsúlyozta az európai identitás kialakulásának és erősödésének a jelentőségét

• Páneurópai Unió a Népszövetségen belül

  • 4 lépés
  • 26 ország részvételével Páneurópai Konferencia összehívása
  • Ezen országok kölcsönös megegyezése abban, hogy vitáikat nemzetközi döntőbíráskodás útján rendezik
  • Vámunió kialakítása
  • Egy föderalista alkotmány elfogadása

II. vh utáni újjáépítés

Jaltai konferencia 1945 februárja

• USA és a nyugat-európai nagyhatalmak kapcsolata
• 1947: Truman-doktrína
  • Segítségnyújtás Görögországnak
  • Az elv alapján az USA kész segítséget nyújtani “a szabad népekeknek, amelyek ellenállást tanúsítanak valamely fegyveres belső kisebbség vagy külső hatalom támadásával szemben”
  • támadás a világbéke ellen = támadás az USA ellen
  • Jelentősége: felvállalta…
• 1947: Marshall-terv
  • Pénzügyi segítségnyújtás Európának
  • Nem szabta meg az USA, hogy mire költsék a segélyt, de a gazdaság tevékenységeket és a feljesztéseket össze kellett hangolni
  • A segélyt kereskedelmi és fizetési hiány alapján osztották szét
• 1947: Dunkerque-i szerződés
• 1948: Brüsszeli szerződés
• 1949: NATO - USA, Kanada, NB, Fr.o., Belgium, Hollandia, Luxemburg, Izland, Norvégia, Dánia, Olaszország, Portugália
  • védelmi jellegű
• 1949. máj. 5.: megalakul az Európa Tanács - Westminsteri szerződés
  • székhely: Strasbourg
  • Előzménye az 1948-as Hágai Kongresszus - Churchill
  • Célkitűzés:
  • Két részre szakadás - az Európai Egyesült Államok kérdésével kapcsolatban:
  • az európai egység ügyéért lobbizó csoport
  • a nemzetközi kormányok ügyét képviselő csoport
• 1950. máj. 9.: Schuman-terv - ez a lelke az integrációtörténet tételnek
  • Robert Schuman francia külügyminiszter
  • Szén- és acélipar közös felügyelet alá helyezése
    • mivel mindig ezek okán alakulnak ki a fegyveres konfliktusok
    • a háborús felkészüléshez ezekből van a legnagyobb szükség - ezek ellenőrzése megakadályozza a háború kirobbanását

A Schumann-tervről

“A világbékét csak úgy lehet megőrizni, ha az azt fenyegető veszélyekkel arányban álló kreatív erőfeszítéseket teszünk.

Az, amivel egy jól szervezett és életteli Európa hozzá tud járulni a civilizációhoz, elengedhetetlenül szükséges a békés kapcsolatok fenntartásához. Franciaország, amely több mint húsz éve magára vállalja az egyesült Európa bajnokának szerepét, mindig is a béke szolgálatát tekintette legfőbb céljának. Európa egyesülése nem valósult meg, és beköszöntött a háború időszaka.

Európát nem lehet egy csapásra felépíteni, sem pusztán valamely közös szerkezet kialakításával integrálni. Konkrét megvalósításokra, de mindenekelõtt a tényleges szolidaritást megteremtésére van szükség. Az európai nemzetek összefogásához szükség van arra, hogy Franciaország és Németország között megszűnjön az évszázados ellentét.

Bármihez is fogunk, annak elsősorban e két országra kell vonatkoznia.

E célból a francia kormány egy behatárolt, ám jelentős kérdésre vonatkozó azonnali, konkrét lépést javasol.

A francia kormány javaslata, hogy a francia és német szén- és acéltermelést együttesen egy közös Főhatóság ellenőrzése alá helyezzék, egy Európa más országai előtt is nyitva álló szervezet keretein belül. A termelés egyesítése azonnal biztosítaná a gazdasági fejlődés valós közös alapjait, az európai szövetség első lépését, és ezáltal megváltoztatná ezeknek a hosszú idő óta hadifelszerelések gyártásának szentelt vidékeknek a sorsát, amelyek a fegyverkezés legelső áldozatai voltak.

Az ily módon a termelésben kialakuló szolidaritás világossá teszi, hogy ettől kezdve bármiféle háború Franciaország és Németország között nemcsak elképzelhetetlen, hanem gyakorlatilag is kivitelezhetetlen lenne.”

Alapítóatyák

• Adenauer

• Veil

• Churchill

• Schuman

• De Gasperi

• Monnet

ESZAK/Montánunió megalapítása, Párizsi Szerződés - 1951. ápr. 18.

1. Benelux-államok, 2. Franciaország, 4. NSZK, 5. Olaszország

50 évre szerződtek, ezen időtartam eltelte után ez megszűnt

Az alapítószerződések: a jogra épülő, demokratikus együttműködés alapkövei

• 1952 - Európai Szén- és Acélközösség

• 1958 - Római Szerződés - EGK, EURATOM

• 1987 - Európai OKmány

• 1993 - Szerződés az EU-ról

• 1999 - Amszterdami Szerződés

• 2003 - Nizzai Szerződés

• 2009 - Lisszaboni Szerződés

Aláírás, hatályba lépésének időpontja

Párizsi Szerződés, ESZAK

1951. ápr. 18.

1952. júl. 23. - hatálytalan: 2002. júl. 23.

Római Szerződés, EGK, Euratom, Európai Közösség

1957. márc. 25.

1958. jan. 1.

Egyesülési Szerződés

1965. ápr. 8.

1967. júl. 1.

Egységes Európai Okmány

1986. febr. 18. 

1987. jan. 1

Maastrichti Szerződés - EUSZ

1992. febr. 7.

1993. nov. 1.

Amszterdami Szerződés

1997. okt. 2.

1999 máj. 1.

Nizzai szerződés

2001. febr. 26

2003. február 1.

Európai Alkotmányos Szerződés

2004. okt. 29.

nem sikerült ratifikálni

Lisszaboni Szerződés

2007. dec. 13.

2009. dec. 1.

ESZAK - Montánunió - megalakulása

• 1951. ápr. 18. Párizsi Szerződés

• Aláírók: Franciaország, NSZK, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg - központ

• 1952. július 23-án lépett hatályba (50 évre kötötték, így a szervezet 2002-ben megszűnt)

• Európa első szupranacionális szervezete, melynek célja az európai acélipar (szén- és acéltermelés) nemzetek feletti ellenőrzése, felügyelete

• Intézményrendszer: Főhatóság (nemzetek feletti szerv) - EB elődje, Miniszterek Tanácsa, Közgyűlés, Tanácsadó Bizottság, Bíróság

• Működése

  • Ütemterv: 2 x 5 év
  • Első szakasz: kereskedelmi akadályok leépítése
  • Második szakasz: közös piac kialakítása
  • Kezdetben óvatosság: nem hoztak népszerűtlen döntéseket
  • Eredmények: nőtt az egymás közötti nehézipari kereskedelem
  • Problémák: Miniszterek Tanácsa és a Főhatóság közötti viták

Európai Gazdasági Közösség (EGK) és EURATOM szerződések

1957. márc. 25. - Róma -> Római szerződések, 2 szerződés

• Európai Atomenergia Közösség - EURATOM
• Európai Gazdasági Közösség - EGK
  • Célok
  • Közös piacra való átállás: 12-15 év
  • Közös agrárpolitika létrehozása  - 33. cikkely
  • Gazdasági és monetáris politika összehasonlítása
  • Szabad és tisztességes verseny biztosítása
  • Pénzügyi és szociális politika összehangolása

Európai Atomenergia Közösség - EURATOM

• Franciaországban kezdődött meg a régió első nukleáris programja, ezért ez az ország volt az, amelyik leginkább szorgalmazta a közösség létrehozását

• Az 50-es évek végén az NSZK és Olaszország is elkezdte kiépíteni saját atomenergia-iparát

• Ennek ellenére sajnos a közösség képtelen volt a nemzetek feletti irányítást véghezvinni, a szektor politikai súlya miatt a résztvevő országok kompromisszum-készsége túl kicsinek bizonyult

Európai Gazdasági Közösség - EGK

• Intézményi hálózat
  • Bizottság - 9 fő
  • Miniszterek Tanácsa - 6 tag, 17 szavazat
  • Gazdasági és Szociális Bizottság
  • Európai parlamenti Közgyűlés - 142 tag - felváltja a Montánunió testületét
  • Bíróság - 7 tag
• Pénzügyi Bizottság
  • Európai Szociális Alap - ESZA
  • Európai Beruházási Bank
  • Európai Fejlesztési Alap - tengerentúli francia területek
• Első eredmények
  • 1959. jan.: életbe lép a tarifacsökkentés előzetes szakasza
  • belső vámok 10%, importvámok 20%-os csökkentése
  • 1959. nov.: kétévenként tartandó külügyminiszteri találkozó
  • 1961: belső vámok csökkentése, Pénzügyi Bizottság életre hívása

-> 50-es/60-as évek elején gazdasági fellendülés és az EGK prosperálása

\n

Az Európai Gazdasági Közösség fejlődése - 60-as évek

• 1960-as években a közösség életét világpolitikai és gazdasági helyzetek és konfliktusok nehezítéttek
  • az USA gazdasági erejének csökkenése
  • Japán gazdasági megerősödése
  • a gyarmatbirodalmak felbomlása
  • a Berlini Fal felépítése - 1961
• Nagy-Britannia létrehozta az Európai Szabadkereskedelmi Társulást - EFTA - 1960-ban
  • Politikai töltet nélkül
  • Be akarták vonni a hatokat - EGK tagokat - elutasítás
• Charles de Gaulle
  • 1963 - Nagy-Britannia nem érett az EGK-hoz való csatlakozásra
  • 1965 - “üres székek válsága”
  • 1967 - megvétózza Nagy-Britannia újabb csatlakozási kérelmét

Üres székek válsága

• VITA: a Közös Agrárpolitikai fonaszírozása kapcsán - Bizottság által előterjesztett ez irányú javaslatcsomaggal de Gaulle nem értett egyet. Szerinte a javaslat elfogadása az integráció nemzetek feletti jellegét erősítette vlna, ezt azonban az elnök nem kívánta
• A többi tagállam tiltakozása miatt a francia képviselők hónapokig nem jelentek meg a Miniszterek Tanácsa ülésein, ezért távolmaradásukat az “üres székek” politikájának nevezték el.
• Ilyen formában azonba a Tanács döntésképtelenné vált, és az egész közösség sorsát veszélyeztette. Franciaország ekkor lépett ki a NATO katonai szárnyából is, így került 1966-ban a központ Párizsból Brüsszelbe
• A megoldást 1966-ban a Luxemburgi Kompromisszum jelentette, mely lezárja a konfliktust, és a következőket eredményezi:
  • nemzetek feletti jelleg visszaszorul, a kormányköziség pedig megerősödik az EGK-ban
  • egyelőre nem veszik fel Nagy-Britanniát az EGK-ba
  • bevezetik a tagállami vétójogot

Az Európai Közösség - EK - létrejötte és fejlődése - !!!

• 1967: Fúziós Szerződés - általa a három eddig megalakult közösség végrehajtó szervei is összeolvadtak, így a három integráció egy egységgé forrt össze, melyet a szerződés hatályba lépéstől Európai Közösségnek hívnak

Az Európai Közösségek a 70-es években

• 1973: csatlakozik az EK-hoz: Nagy-Britannia, Írország és Dánia

• Norvégia csatlakozási kísérlete kudarcba fulladt

• Az új csatlakozás sokszínűbbé tette a Közösséget - regionális különbségek kiéleződése -> brit szorgalmazásra egy közös regionális politika kidolgozására került sor a 70-es évek elejétől

Az Európai Közösségek a 80-as években

• A főszerep a déli bővítésé
  • 1981: Görögország csatlakozik -> útjára indulnak az Integrált Mediterrán Programok 1985-től
  • 1986: Spanyolország és Portugália csatlakozása
  • DE! 1985-ben Grönland mint dán fennhatóság kiválik az EK-ból, és a Tengerentúli Ország és Terület státuszt kapta
• 1986: Egységes Európai Okmány
  • Integráció fellendítése
  • Az egységes belső piac kialakítása 1992-ig
  • A regionális politikai szerződésbe foglalása - elsődleges joganyag

Egységes Európai Okmány - Előzmények

• Az Okmányt megelőző intézkedések
  • Két kormányközi konferencia
  • A belső piacról szóló 1985. évi fehér könyv kidolgozása: a Bizottság Jacques Delors elnök kezdeményezésére fehér könyvet tett közzé, amelyben 279 olyan jogalkotási intézkedést határozott meg, amelyekre a belső piac létrehozásához szükséges volt (ütemterv: 1992. dec. 31-ét jelölték meg végső határidőként)
• 1986/87: EEO: a Római Szerződés első fontos átdolgozása - !!!
• cél: az egységes belső piac kialakítása 1992 dec. 31-ig

Egységes Európai Okmány - Változások

• A belső piac megvalósításának előmozdítása érdekében az Okmány kibővítette azon esetek körét, amelyekben a Tanács egyhangú döntés helyett minősített többséggel határozhat

• Létrehozta az Európai Tanácsot, amely hivatalos keretet adott az állam- és kormányfők konferenciáinak és csúcstalálkozóinak - egyelőre hatáskör nélkül

• Megerősítette a Parlament jogköreit azáltal, hogy a társulási szerződések megkötésekor követelményként előírta a Parlament általi egyetértést + ezenfelül az Okmány létrehozta az együttműködési eljárást

• Az Egységes Európai Okmány megteremtette az Elsőfokú Bíróság létrehozásához szükséges feltételeket - valamennyi ügy továbbutalható a Bírósághoz, a tagállamok vagy a közösségi intézmények által indított keresetek, illetve az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések kivételével

Egységes Európai Okmány - Változások I.

• 1992. dec. 31-ig kívánták fokozatosan létrehozni a belső piacot: “olyan belső határok nélküli térség, amelyben e szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása.”

• Az Okmány - a belső piac létrehozása által az elmaradottabb régiókra gyakorolt hatások ellensúlyozása, valamint a különböző régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése érdekében - a gazdasági és társadalmi kohéziót erősítő közösségi politikát (regionális politika) hozott létre

• a közösségi fellépés az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) révén valósul meg

Egységes Európai Okmány - Változások II.

• Környezetvédelmi megfontolások: a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosításának biztosítása - a Közösség a környezet terén csak akkor lép fel, ha a adott intézkedés közösségi szinten jobban megvalósítható, mint a tagállamok szintjén - szubszidiaritás
• 30. cikk kimondja, hogy a tagállamok törekednek egy közös európai külpolitika kialakítására és megvalósítására

Maastrichti szerződés - 1992

• 1991. dec. 16-19.: Maastrichti csúcstalálkozó -> 1992 Maastrichti Szerződés
  • legfőbb cél: gazdasági és politikai unió: megvalósítása
  • közös valuta és monetáris politika bevezetése 1999-ig
  • Európai Unió elnevezés bevezetése, fontos: nem szűnt meg a korábbi 3 közösség, az EU nem kapott onálló jogalanyiságot
  • pillérrendszer: EK - szupranacionális, közös kül- és biztonságpolitika - kormányközi együttműködés kialakítása
  • uniós állampolgárság bevezetése - teljesen szabad mozgás bevezetése
  • számos nem gazdasági jellegű szakpolitika esetében közösségi hatáskörök megállapítása - kultúra, oktatás
  • hatékonyabb és demokratikusabb döntéshozatal
  • az Európai Parlament hatáskörének jelentős emelése - pl. együttműködési eljárás bevezetése
  • egyhangú tanácsi döntéshozatal szerepének további csökkenése
  • Nehézkes ratifikáció
  • Hatályba lépése: 1993. nov. 1.

Az Uniós polgárság

• Az uniós polgárság kiegészíti, de nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot

• Alapvető jogállás: Az uniós polgárság a tagállami állapolgárságbÓl fakadó jogok és kötelezettségek mellett további jogokat és kötelezettségeket ír elő

• Az unió polgársága az Unió polgára számára a kötelezőket jelenti:

  • joga van a területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz - EUMSZ, 21. cikk
  • aktív és passzív választójoggal rendelkezik az európai parlamenti választásokon és a helyhatósági választásokon - az EUMSZ 22. cikkének (1) bekezdése - a lakóhely szerinti tagállamban, az adott állam állampolgáraival azonos feltételek mellett (a helyhatósági választásokon való részvétel szabályait lásd az 1994. dec. 19-i 94/80/EK rendeletben, az európai parlamenti választásokon való részvétel szabályait pedig lásd az 1993. dec. 6-i 93/109/Ek irányelvben)
  • jogosult egy másik tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságai védelmét igénybe venni olyan harmadik országgal szemben - nem EU tagállamok - területén, ahol az állampolgársága szerinti tagállam nem rendelkezik képviselettel, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai - Ha Üzbegisztánban kirabolnak, és ott nincs magyar konzuli képviselet, de van pl. német, akkor magyarként bemehetek a német konzulátusra, segítséget kérni a németektől

• joga van petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez és joga van az Európai Parlament által kinevezett ombudsmanhoz fordulni - mindkettő az EUMSZ 24. cikke - az uniós intézmények vagy szervek által elkövetett hivatali visszásság eseteiben. Ezeket az eljárásokat az EUMSZ 227. és 228. cikke szabályozza

• a tagállamok nyelvének valamelyikén írásban fordulhat bármely uniós intézményhez vagy szervhez és ugyanazon nyelven kaphat választ - az EUMSZ 24. cikkének (4) bekezdése

• jogosult hozzáférni az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz, bizonyos feltételek szerint - az EUMSZ 15. cikkének (3) bekezdése

• Lisszaboni Szerződéstől: Európai polgári kezdeményezés

A hárompilléres szerkezet (EU)

1. Első pillér - Európai Közösség, közösségi döntéshozatal
2. Második pillér - Közös kül- és biztonságpolitika, kormányzati döntéshozatal
3. Harmadik pillér - bel- és igazságügyi együttműködés, közösségi döntéshozatal

A hárompilléres szerkezet (EU) - 1. Első pillér - Európai Közösség, közösségi döntéshozatal

1. a gazdasági integráció továbbfejlesztésének gondolata a gazdasági és monetáris unió - GMU - irányába

2. bevezeti az uniós polgárság fogalmát - jogok:

   1. tartózkodás és szabadság joga
   2. az aktív és passzív választójog a helyhatósági választásokon
   3. aktív és passzív választójog az Európai Parlamenti képviselők választásán
   4. diplomáciai és konzuli védelemhez való jog
   5. az Európai ombudsmanhoz fordulás joga

3. a Kohéziós Alapnak a létrehozása: infrastrukturális és környezetvédelmi beruházásokat támogat

integrációs elvként bevezeti a szubszidiaritás elvét

A hárompilléres szerkezet (EU) - 2. Második pillér - Közös kül- és biztonságpolitika, kormányzati döntéshozatal

1. Célok

   1. elsősorban az Unió külpolitikai identitásának kialakítása
   2. az Unió biztonságának megerősítése minden formában
   3. a nemzetközi együttműködés előmozdítása
   4. a demokrácia és a jogállamiság fejlesztése és megerősítése, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása

2. A Maastrichti Szerződés hangsúlyozza, hogy az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájának egy döntése sem sértheti a NATO-tagországok kötelezettségeit, és minden döntést úgy kell meghozni, hogy a NATO és az EU közötti összhang ne csorbuljon

A hárompilléres szerkezet (EU) - 3. Harmadik pillér - bel- és igazságügyi együttműködés, közösségi döntéshozatal

1. A büntetőügyekben folytatott rendőrségi (bel-) és igazságügyi együttműködés

   1. Az Unió külső határainak ellenőrzése
   2. a bevándorlásügy és menekültügy kezelése
   3. a letelepedésre, tartózkodásra vonatkozó rendelkezések
   4. az igazságszolgáltatás és bűnüldözés területén történő összefogás

2. Rendelkezik továbbá az EUROPOL elnevezésű közös bűnüldözési szervezetnek a létrehozásáról

Az Európai Unió a 90-es években

• a kelet-közép-európai bővítés jegyében telik - rendszerváltás utáni átmeneti időszak
  • Koppenhágai kritériumrendszer
• Egyesül az NSZK és az NDK - 1990. okt. 8.
• A Gazdasági és Monetáris Unió bevezetésének 1. és 2. szakasza - 1990-1993, 1994-1998
• 1995: csatlakozik Ausztria, Svédország, Finnország
• Norvégia csatlakozási szándéka az ügydöntő népszavazás során ismét kudarcba fulladt
• 1997: Amszterdami Szerződés

Amszterdami szerződés

• Aláírása: 1997. októbere

• sok tekintetben nem hozott forradalmi változást a szerződés

• lásd “amszterdami maradékok”, vagyis a vitás kérdések elhalasztása (pl. többségi döntéshozatal kiterjesztése, a Bizottság méretének, feladatának újragondolása)

• bővítette a közös kül- és biztonságpolitikai feladatok körét

• bel- és igazságügyi együttműködés pillérének nagy része átkerült az 1. pillérbe: közösségiesítés

• maradék 3 pillér: rendészeti és igazságügyi együttműködés büntetőügyekben

Amszterdami szerződés II.

• Schengeni acquis az uniós jog részévé vált

• foglalkoztatáspolitika közösségi szintre emelése

• Európai Parlament jogalkotási hatáskörének további szélesítése - !!!

• átláthatóbb és polgárközelibb Unió létrehozása

• a “rugalmas integrációs lépések” lehetőségének megteremtése

• 2. A KKBP - Közös kül- és biztonságpolitika - megerősítése

  • Bevezette a konstruktív tartózkodási intézményét (egy ország abban az esetben alkalmazhatja, amikor nem akar részt venni a döntésben, de nem akarja megakadályozni sem azt)
  • Bevezette a KKBP főképviselői tisztséget (egységesen tudja az EU álláspontját közvetíteni a külvilág felé)

Nizzai szerződés

• a keleti bővítés előfeltétele volt a közösségi intézményrendszer megreformálása (13 ország jelezte a 90-es évek végén csatlakozási szándékát)
• az “amszterdami maradékok” tekintetében fontos volt a mihamarabbi módosítás
• a korábbi módosításokkal ellentétben így nem az integráció további mélyítése, hanem az intézményi reform ( gyorsabb, hatékonyabb döntéshozatal) volt  cél
• tagjelölt országok tanácsi szavazatszámának és EP képviselői számának rögzítése
• minősített többségi döntéshozatal lehetőségének további bővítése - a népességhez kötött arányosabb döntéshozatal
• továbbá bővítette az európai Parlament szerepét az együttdöntési jogalkotásban
• Elsőfokú Bíróság - későbbi Törvényszék - létrehozása

A Nizzai Szerződés alkotmányos szerződés

• 2001. december: a laekeni csúcson döntöttek a tagállamok vezetői egy őj uniós alapszerződés elfogadásának szükségességéről,
• az új alapszerződés tervezetét az erre a célra létrehozott, széles bázisú, ezáltal jelentős legitimációval bíró ún. Konvent (“Európa jövőjével foglalkozó konvent”, amely 2002 februárjától 2003 közepéig működött) alakította ki,
• alkotmánynak szánt dokumentum, de a kompromisszumos név tükrözi, hogy jogilag egy nemzetközi szerződésről van szó
• cél:
  • hatékonyabb, átláthatóbb működés, egyszerűbb döntéshozatal
  • egyetlen szerződésbe foglalni az alapító szerződéseket és annak részévé tette volna 2000-ben elfogadott Alapjogi Chartát

a ratifikációs folyamat elakadt, 2005-ben Franciaország és Hollandia népszavazáson utasította el a szerződést, így az végül nem lépett hatályba

Lisszaboni szerződés - Nem váltja fel egyiket sem, hanem csak módosítja és átnevezi azokat

• szerződés aláírása: 2007. dec. 13., hatályba lépése: 2009. dec. 1.

• intézményi reformok, hatékonyabbá és demokratikusabbá tétel, az uniós politikák korszerűsítése

• Az Európai Alkotmány kudarca - franciák, hollandok nem támogatták a keresztény gyökerekre való utalás kérdése miatt

• két szerződést módosít: Maastrichti, Római

• az Alkotmányszerződés sikertelen ratifikációját követően megszületett a reformszerződés

• a szerződés nem váltotta fel, csupán módosította az alapító szerződéseket, illetve átnevezete őket

  • Európai Unió Működéséről szóló szerződés
  • Európai Unióról szóló szerződés

• cél: az Alkotmányszerződés legfontosabb vívmányainak beépítése az eddig szerződésbe

• egységes jogi keretet adott az Uniónak, ÖNÁLLÓ JOGALANYISÁGGAL RUHÁZTA FEL

A Lisszaboni Szerződés reformjai

• megszünteti a hárompilléres rendszert: az EU egyésges jogi személyiséggé válik;

• radikálisan megváltoztatta a tanácsi döntéshozatalt: bevezettte a kettős többség elvét - egy javaslat akkor megy át, ha a tagállamok 55%-a, illetve az uniós népesség 65%-a támogatja - 2014. nov. 1-től

• létrehozta a külögyi és biztonságpolitikai főképviselői tisztséget

• Az Európai Parlament létszámát 750 + 1 főben maximalizálta

• 2014-ig az Európai Bizottság tagjai: egy tagállam - egy biztos elve

• az elnökségi triók létrehozása: 3, az elnökségben egymást követő állam közös munkája - 18 hónap, pl. a spanyol-belga-magyar trió együttműködése

• demokrácia megerősítése

• A szerződés

  • megerősíti a 3 alapelvet - a demokratikus egyenlőség elvét, a képviseleti demokrácia elvét és a részvételi demokrácia elvét
  • bevezeti a polgári kezdeményezést, ami a Lisszaboni Szerződés egyik legnagyobb újítása, amellyel (bizonyos feltételek mellett) legalább egymillió polgár felhívhatja a bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot - EUSZ 11. cikke
  • Az alapjogi Chartát kötelező erejűvé teszi, és a szerződésekkel azonos jogi kötőerővel ruházza fel - az EUSZ 6. cikke
  • a nemzeti parlamenteknek nagyobb beleszólást engedélyez az uniós határozathozatalba - EUSZ 12. cikke

• a rendes jogalkotási eljárás - korábban együttdöntési eljárás - vált alapértelmezett jogalkotási eljárássá, ahol az Európai Parlament a Tanáccsal egyenrangú társjogalkotó - EUMSZ - 294. cikke

• bevezeti a jogalkotási aktusok és a nem jogalkotási aktusok közötti különbséget a határozathozatali eljárástól függően - EUMSZ 297. cikke

• bevezeti a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat - 290. cikk - és a végrehajtási jogi aktusokat - 291.cikk. Az előbbi a Bizottságot hatáskörökkel ruházza fel, hogy általános hatályú nem jogalkotási aktusokat fogadjon el egy jogalkotási aktus kiegészítésére (azonban nem az elengedhetetlen elemekre vonatkozóan). Az utóbbi keretet biztosít a Bizottság intézkedéséhez a korábbi komitológiai eljárás keretében

• a korábbi pilléres szerkezetet felváltja a hatáskörök új megosztása

  • kizárólagos: azon területek, amelyeken az EU önállóan alkot jogszabályokat, a tagállamok pedig végrehajtják őket - EUMSZ 3. cikke
  • megosztott: azon területek, amelyeken az uniós országok alkothatnak és elfogadhatnak kötelező erejű intézkedéseket, ha azt az EU nem tette meg - EUMSZ 4. cikke
  • támogató: azon területek, amelyeken az EU a nemzeti politikák támogatására, koordinálására vagy kiegészítésére fogad el intézkedéseket - EUMSZ 6. cikke

• Kilépés az EU-ból

  • a szerződés első alkalommal rendelkezik hivatalos eljárásról arra az esetre, ha egy uniós ország ki akarna lépni az EU-ból - EUMSZ 50. cikke

Csatlakozási kritériumok

Az Európai Unióról szóló szerződés állapítja meg azokat a feltételeket - 49. cikk - és elveket - 6. cikk (1) bekezdése -, amelyeknek minden az EU-hoz csatlakozni kívánó országoknak meg kell felelnie

• Bármely olyan európai állam kérheti a felvételét az Unióba, amely tiszteletben tartja a 2. cikkben említett értékeket és elkötelezett azok érvényesítése mellett. A kérelemről értesíteni kell az Európai Parlamentet és a nemzetközi parlamenteket. A kérelmező államnak a kérelmet a Tanácshoz kell benyújtania, amely a Bizottsággal folytatott konzultációt és a Parlament tagjainak többségével elfogadott egyetértését követően arról egyhangúlag határoz. Az Európai Tanács által megállapított feltételeket figyelembe kell venni.
• A felvétel feltételeit és az unió alapját képező szerződéseknek a felvétel miatt szükségessé váló kiigazítását a tagállamok és a felvételét kérő állam közötti megállapodás rendezi. Ezt a megállapodást alkotmányos követelményeknek megfelelően valamennyi szerződő államnak meg kell erősítenie

A felvételhez szükséges bizonyos kritériumok teljesítése

Ezeket a kritériumokat  - más néven koppenhágai kritériumokat - az Európai Tanács 1993-as koppenhágai ülésén állapították meg, és az 1995-ös madridi ülésén megerősítették

• “A mai napon az Európa Tanács magáévá tette azt az álláspontot, miszerint azok a közép- és kelet-európai társult országok, amelyek ezt óhajtják, tagjai lehetnek az Európai Uniónak. A csatlakozás akkor történhet meg, ha a társult ország képessé válik a  - tagságból származó - kötelezettségek, valamint a megkívánt gazdasági és politikai feltételek teljesítésére”

Kritériumok

• demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitása a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme

• működő piacgazdaság és képesség az Unión belüli versenyviszonyokkal és piaci erőkkel való megbirkózásra

• a tagsággal járó kötelezettségek teljesítése -  és ennek részeként az uniós jogot képező szabályok, standardok és szakpolitikák - a “közösségi vívmányok” - hatékony végrehajtására való képesség, valamint a politikai, gazdasági és pénzügyi unió célkitűzéseinek vállalása.

Az Európai Unió Intézményrendszere

• nem érvényesül a hatalmi ágak elválasztásának klasszikus értelemben vett felfogása
• sajátos működési elvek
• tágabb értelemben: valamennyi intézmény, szerv, hivatal
• szűkebb értelemben 7 intézmény
  • Európai Tanács
  • Bizottság
  • Miniszterek Tanácsa - “A” Tanács
  • EP
  • EUB
  • Számvevőszék
  • EKB
• Egyéb
  • Szerződések hozzák létre:
  • tanácsadói szervek: EGSZB, Régiók Bizottsága
  • Európai Beruházási Bank, Ombudsman
  • Másodlagos uniós jog hozza létre
  • ügynökségek, hivatalok, egyéb decentralizált szervek

Az EU intézményei

Működési elvek

• Intézményi egyensúly elve

• intézményi együttműködés elve

Az Unió szervei és vezetői

• Európai Parlament - a polgárok érdekképviselete, Roberta Metsola

• Európai Tanács és a Tanács - tagállamok érdekképviselete, Charles Michel + az EU Tanácsának elnökségét betöltő tagállam

• Európai Bizottság - közös érdekek képviselete - von der Leyen

A jogalkotás menete

A jogalkotás menete

1. Polgárok, érdekcsoportok, szakértők: megbeszélések, konzultációk
2. Európai Bizottság: hivatalos javaslat
3. Európai Parlament és Miniszterek Tanácsa: közös döntés
4. Tagállamok országos vagy helyi hatóságai: végrehajtás
5. Európai Bizottság és Európai Bíróság: a végrehajtás nyomon követése

Az Európai Tanács

• Az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója

• NEM EURÓPA TANÁCS, MERT AZ NEMZETKÖZI SZERV

• NEM EU TANÁCS

• Összetétele:

  • állam- és kormányfők
  • Bizottság elnöke
  • részt vesz: külügyi és biztonságpolitikai főképviselő

• Az Európai Tanács elnöke

  • LSZ előtt: soros elnökség adta
  • LSZ után: állandó elnök: kontinuitás, tehermentesítés
  • EiT minősített többséggel, 2,5 évre, egyszer megújítható

Az Európa Tanács Csúcstalálkozója

• Az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója

  • története
  • nem része az eredeti integrációs modellnek
  • 1961: első csúcstalálkozó
  • 1969-től rendszeresen
  • 1974-ben formalizálják, évente 2x
  • EEO: közösségi jogba emelős
  • MSZ: részletesebb szabályozás
  • LSZ: intézményi rang, állandó elnök
  • feladata
  • NEM jogalkotás, hanem politikai döntéshozás
  • meghatározza az EU általános politikai irányait és prioritásait
  • az EU fejlődéséhez szükséges ösztönzést adja

  \n \n

A döntéshozatalban résztvevő intézmények

• Európai Tanács
• Az Európai Unió Tanácsa
• Európai Bizottság
• Európai Parlament

Az Európai Bizottság

• A szupranacionalitást - nemzetek felettiséget - képviseli, székhelye Brüsszel - Uniós érdekek képviselete

• Az egy tagállam, egy biztos elv érvényesül - jelenleg összesen 27

• Jogszabály-javaslatokat terjeszt elő

• végrehajtó szerv

• az uniós szerződések őre

• Képviseli az EU-t a nemzetközi színtéren

• 5 éves hivatali időszak

• A Bizottság hivatali apparátusa

  • a biztosok alá tartozó főigazgatóságokból
  • az ún. szolgálatokból és hivatalokból áll
  • a főigazgatóságok, illetve a többi hivatali egység igazgatóságokra, az igazgatóságok osztályokra tagozódnak.

• Feladatkörei

  • döntéselőkészítő, javaslattevő szerep: kizárólagos joggal rendekezik a jogalkotási javaslatok beterjesztésére a döntéshozó szervek, a Tanács és a Parlament elé
  • végrehajtó feladatokat is ellát saját vagy a Tanács által delegált jogkörben
  • jogalkotói feladat szintén saját vagy a Tanács által delegált jogkörben
  • költségvetés tervezetének elkészítése, a Tanács és a Parlament elé terjesztése
  • gazdasági verseny tisztaságának felügyeleti joga (a nagyvállalatok esetében fúziókontroll joggal is rendelkezik - “a szerződések őre”)
  • felelős a Közösség külső képviseletéért: és tárgyalási joggal bír a Közösség hatáskörébe tartozó, elsősorban kereskedelmi jellegű kérdésekről szóló megállapodások esetében (pl.: társulási, együttműködési szerződéseket), illetve képviseli az EU-t az egyes gazdasági jellegű nemzetközi szervezetekben (pl. OECD, WTO)

Európai Bizottság - biztosok

• száma
  • 1 db/ tagállam
  • terv: tagállamok kétharmadával megegyező tag rotációs rendszerben 2014-től, de elhalasztva
• kinevezési feltételek
  • függetlenség
  • alkalmasság
  • európai elkötelezettség
  • tagállami kormány bizalmával rendelkezés
• Függetlenség
  • intézményi + személyi
• Összeférhetetlenség

\n

• Megbízatásuk megszűnési esetei
  • Lemondás
  • Bizottság elnökének felhívására történő lemondás
  • Felmentés - súlyos kötelezettségszegés
  • halál - azonos állampolgárságú új tag
  • Ötéves hivatali idő lejárta
  • EP általi bizalmatlansági indítvány - EP tagjainak min. 1/10-e kezdeményezi; leadott szavazatok ⅔-a, egyben EP tagok többsége

17. cikk

17. cikk

(1) A Bizottság előmozdítja az Unió általános érdekeit, és ennek érdekében megteszi a megfelelő kezdeményezéseket. A Bizottság gondoskodik a Szerződések, valamint az intézmények által a Szerződések alapján elfogadott intézkedéseknek az alkalmazásáról. Az Európai Unió Bíróságának ellenőrzése mellett felügyeli az uniós jog alkalmazását. Végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat. A Szerződésekben meghatározott feltételek szerint koordinatív, végrehajtó és igazgatási feladatokat lát el. A közös kül- és biztonságpolitika, valamint a Szerződések által meghatározott más esetek kivételével ellátja az Unió külső képviseletét. Az intézmények közötti megállapodások létrehozása céljából indítványt tesz az Unió tevékenységének éves és többéves programjára. 

(2) Ha a Szerződések eltérően nem rendelkeznek, az Unió jogalkotási aktusait kizárólag a Bizottság javaslata alapján lehet elfogadni. Az egyéb jogi aktusokat akkor kell a Bizottság javaslata alapján elfogadni, ha a Szerződések úgy rendelkeznek. 

(3) A Bizottság hivatali ideje öt év. A Bizottság tagjait általános alkalmasságuk és európai elkötelezettségük alapján, olyan személyek közül kell kiválasztani, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség. Feladatainak ellátása során a Bizottság teljes mértékben független. A 18. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a Bizottság tagjai nem kérhetnek és fogadhatnak el utasításokat semmilyen kormánytól, intézménytől, szervtől vagy más szervezettől. Tartózkodnak a kötelezettségeikkel vagy a feladataik ellátásával összeegyeztethetetlen cselekedetektől. 

(4) A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének időpontja és 2014. október 31. között kinevezett Bizottság a tagállamok egy-egy állampolgárából áll, beleértve az elnökét, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, aki a Bizottság egyik alelnöke. 

(5) 2014. november 1-jétől a Bizottság – az elnökével és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével együtt – a tagállamok számának kétharmadával megegyező számú tagból áll, kivéve, ha az Európai Tanács egyhangúlag eljárva e szám megváltoztatásáról határoz. A Bizottság tagjait a tagállamok állampolgárai közül, a tagállamok közötti szigorú egyenjogúságon alapuló olyan rotációs rendszer szerint kell kiválasztani, amely lehetővé teszi a tagállamok teljes demográfiai és földrajzi spektrumának megjelenítését. E rotációs rendszert az Európai Unió működéséről szóló szerződés 244. cikkének megfelelően egyhangúlag eljárva az Európai Tanács állapítja meg. 

(6) A Bizottság elnöke: a) meghatározza a Bizottság működésére vonatkozó iránymutatásokat, b) megállapítja a Bizottság belső szervezetét annak biztosítása érdekében, hogy az koherens módon, hatékonyan és testületi szellemben tevékenykedjen, c) a Bizottság tagjai közül – az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kivételével – kinevezi a Bizottság alelnökeit. A Bizottság tagja, ha az elnök erre felhívja, benyújtja lemondását. Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, amennyiben az elnök erre felhívja, a 18. cikk (1) bekezdésében megállapított eljárással összhangban benyújtja lemondását. 

(7) Az európai parlamenti választások figyelembevételével és a megfelelő egyeztetések lefolytatása után az Európai Tanács minősített többséggel eljárva javaslatot tesz az Európai Parlamentnek a Bizottság elnökének jelölt személyre vonatkozóan. Ezt a jelöltet az Európai Parlament tagjainak többségével választja meg. Ha a jelölt nem kapja meg a szükséges többségi támogatást, az Európai Tanács minősített többséggel egy hónapon belül új jelöltet javasol, akit az Európai Parlament ugyanezen eljárás szerint választ meg. A Tanács a megválasztott elnökkel közös megegyezésben elfogadja az azon további személyeket tartalmazó listát, akiket a Bizottság tagjaivá javasol kinevezni. E személyeket a tagállamok javaslatai alapján kell kiválasztani, a (3) bekezdés második albekezdésében, valamint az (5) bekezdés második albekezdésében megállapított szempontok szerint. Az elnöknek, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és a Bizottság többi tagjának mint testületnek a jóváhagyásáról az Európai Parlament szavaz. E jóváhagyás alapján a Bizottságot az Európai Tanács nevezi ki minősített többséggel. 

\n (8) A Bizottság testületileg az Európai Parlamentnek tartozik felelősséggel. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 234. cikkében foglaltaknak megfelelően az Európai Parlament a Bizottsággal szembeni bizalmatlansági indítványt fogadhat el. Bizalmatlansági indítvány elfogadása esetén a Bizottság tagjainak testületileg le kell mondaniuk, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének pedig le kell mondania a bizottsági tagságról.

Josep Borrell

• Kettős szerep

  • az Európai Bizottság alelnöke
  • elnököl a Külügyi Tanács ülésein

• A közös kül- és biztonságpolitikát irányítja

• Az Európai Külügyi Szolgálat - EKSZ - vezetője

Az EU Tanácsa - MIniszterek Tanácsa, Tanács

• Miniszterek Tanácsa, Tanács; NEM Európai Tanács!!!!!!!!!!
• tagállami érdekek érvényesítésének intézménye
• EU egyik legfontosabb jogalkotó szerve - !!!
• Székhelye: Brüsszel
• összetétele, működése:
  • tagállami miniszterek: tagállamonként 1 miniszter

Elnökségét rotációs rendszerben, hathavonta másik

tagállam tölti be:

• Soros elnökség feladatai: napirend (dinamika), kompromisszumos javaslatok, elnöklés

• Főtitkárság + Főtitkárság Jogi Szolgálata

• Tanács

  • ülések: rendes, rendkívüli, informális (elnökségi helyszínen)
  • jogalkotási (nyilvános) és nem jogalkotási rész
  • szavazás: ülések elején vagy írásban

A Tanács feladatai

• Jogalkotás: másodlagos jogi aktusok

  • “jogalkotási aktusok”: rendes (EP-vel egyenrangúan) vagy különleges jogalkotási eljárásban
  • “nem jogalkotási aktusok”: felhatalmazáson alapuló jogi aktus, végrehajtási jogi aktus

• Szakpolitikák koordinálása

  • Gazdaságpolitika, foglalkoztatáspolitika, oktatás-kultúra-ifjúság-sport

• EU közös kül- és biztonságpolitikájának alakítása

  • Határozatok - műveleti fellépésről, adott kérdéshez való viszonyulásról

• Nemzetközi megállapodások megkötése

  • Bizottságot tárgyalással megbízza, aláírásról, megkötésről határozatot fogad el

• Az EU költségvetésének elfogadása

  \n

EUSZ - 16. cikk

(1) A Tanács, az Európai Parlamenttel közösen, ellátja a jogalkotási és költségvetési feladatokat. A Szerződésekben meghatározott feltételek szerint politikameghatározási és koordinatív feladatokat lát el. 

(2) A Tanács a tagállamok egy-egy olyan, miniszteri szintű képviselőjéből áll, aki az általa képviselt tagállam kormánya nevében kötelezettséget vállalhat és szavazhat.

(3) Ha a Szerződések eltérően nem rendelkeznek, a Tanács minősített többséggel határoz. 

(4) 2014. november 1-jétől a minősített többséghez a Tanács tagjai legalább 55%-ának – legalább tizenöt tag által leadott, egyben az Unió népességének legalább 65%-át kitevő tagállamokat képviselő – szavazata szükséges. A blokkoló kisebbségnek a Tanács legalább négy tagjából kell állnia, ennek hiányában a minősített többséget elértnek kell tekinteni. A minősített többségi szavazásra alkalmazandó egyéb szabályokat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 238. cikkének (2) bekezdése állapítja meg. 

(5) A 2014. október 31-ig, valamint a 2014. november 1. és 2017. március 31. között alkalmazandó, a minősített többség meghatározására vonatkozó átmeneti rendelkezéseket az átmeneti rendelkezésekről szóló jegyzőkönyv állapítja meg. 

(6) A Tanács különböző formációkban ülésezik, a formációk listájának elfogadására az Európai Unió működéséről szóló szerződés 236. cikkének megfelelően kerül sor. Az Általános Ügyek Tanácsa gondoskodik a Tanács különböző formációiban folyó munka összhangjáról. Az Általános Ügyek Tanácsa, az Európai Tanács elnökével és a Bizottsággal kapcsolatot tartva, gondoskodik az Európai Tanács üléseinek előkészítéséről és nyomon követéséről. A Külügyek Tanácsa az Európai Tanács által meghatározott stratégiai iránymutatások alapján kidolgozza az Unió külső tevékenységét, és gondoskodik az Unió tevékenységeinek összhangjáról. 

(7) A tagállamok kormányai állandó képviselőinek bizottsága felel a Tanács munkájának előkészítéséért. 

(8) A Tanács ülései, amikor azokon jogalkotási aktus tervezetéről tanácskoznak vagy szavaznak, nyilvánosak. Ennek érdekében a Tanács ülései két részre tagolódnak: egy uniós jogalkotási aktusokra vonatkozó döntéshozatallal foglalkozó és egy nem jogalkotási tevékenységgel foglalkozó részre. 

(9) A Tanács különböző formációinak elnökségét, a Külügyek Tanácsának kivételével, a Tanácsban részt vevő tagállami képviselők látják el az Európai Unió működéséről szóló szerződés 236. cikkének meghatározott feltételeknek megfelelően, egy egyenjogúságon alapuló rotációs rendszer szerint.

Legtöbb esetben minősített többség, kivételesen egyhangúság

Minősített többség: LSZ fokozatos változtatás

• LSZ előtt: súlyozott szavazatok
• 2009. dec. 1. - 2014 okt. 31.: min. a tagállamok kétharmada és 255/345 támogató szavazat + kérhetőfeltétel: az EU népességének min. 62%-ának képviselői szavazati többsége
• 2004. nov. 1-től: új kettős többség elve, de 2017. márc. 31-ig kérhető volt a régi metódus

Kettős többség:

• döntéshez legalább a következő arányú támogatás szükséges:

  • tagállamok 55%-a
  • Az EU népességének 65%-át képviselő tagállamok

• Blokkoló kisebbség: min. 4 tagból kell állnia

• Gyakorlat: szavazatszámláló alkalmazása

Európai Parlament

• Kezdetben

  • Közös Gyűlés és Gyűlés
  • Nemzeti parlamentek delegációiból állt
  • Feladata kizárólag konzultatív volt

• Jelenleg:

  • 3 székhely: Strasbourg - plenáris, Brüsszel - bizottságok, Luxemburg - Titkárság
  • 1979 óta: általános, közvetlen, titkos és arányos választások 5 évente
  • Fokozatosan a Tanáccsal egyenrangú jogalkotóvá vált

14. cikk

(1) Az Európai Parlament, a Tanáccsal közösen, ellátja a jogalkotási és költségvetési feladatokat. A Szerződésekben meghatározott feltételek szerint politikai ellenőrzési és konzultatív feladatokat lát el. Az Európai Parlament megválasztja a Bizottság elnökét. 

(2) Az Európai Parlament az Unió polgárainak képviselőiből áll. A képviselők száma – az elnököt nem számítva – nem haladhatja meg a hétszázötvenet. A polgárok képviselete arányosan csökkenő módon valósul meg, ahol a tagállamonkénti alsó küszöbérték legalább hat tag. Egyik tagállamnak sem lehet több, mint kilencvenhat képviselői helye. Az Európai Tanács, az Európai Parlament kezdeményezésére és vele egyetértésben, az első albekezdésben említett alapelvek tiszteletben tartásával egyhangúlag elfogadott határozatban meghatározza az Európai Parlament összetételét. 

(3) Az Európai Parlament tagjait közvetlen és általános választójog alapján, szabad és titkos választásokon, ötéves időtartamra választják. 

(4) Az Európai Parlament tagjai közül megválasztja elnökét és tisztségviselőit

A Parlament összetétele

• az egyen uniós tagállamok nagyjából a népességük arányában részesülnek az európai parlamenti mandátumokból, de a csökkenő - degresszív - arányosság elve szerint
  • egyik országnak sem lehet 6-nál kevesebb, illetve 96 főnél több képviselője
  • a képviselők összlétszáma pedig nem haladhatja meg a 705 főt - 704+elnök

A Parlament működése

• Tisztségviselők - 2,5 év
  • elnök + 14 alelnök: Elnökség - Büro
  • 5 quaestor - jegyzőkhöz hasonló szerep
• Politikai csoportok
  • Elnökök értekezlete: elnök + frakciók elnökei

A Parlament hatáskörei

• Önigazgatási hatáskör

• Jogalkotás

  • Konzultációs eljárás
  • Rendes jogalkotási eljárás
  • Tanáccsal egyenrangú társjogalkotó
  • Legfeljebb 3 olvasat
  • Egyetértési eljárás
  • Költségvetési eljárás

• Politikai ellenőrző szerep

  • Bizottság: választása, bizalmatlansági indítvány
  • Kérdés: intézményekhez, tagállamokhoz
  • Petíció

Európai ombudsman

Emily O’Reilly - jelenleg, másodjára

• EP nevei ki a parlamenti ciklus időtartamára, de független tisztségviselőként végzi feladatát
• 5 évre választják, újraválasztható
• Kivizsgálja az Eu intézményeinek hibás vagy sikertelen intézkedéseivel kapcsolatos panaszokat
• Pl.: az igazságtalanságot, a diszkriminációt, a hatalommal való visszaélést, szükségtelen késlekedést, az intézkedés hiányát és helytelen eljárásokat
• Az EU bármely polgára élhet panasszal

Az Európai Unió Bírósága: a közösségi jog védelme

• Az EU Bíróságának 1952-ben történt alapítása óta feladata, hogy biztosítsa a “jog tiszteletben tartását” a Szerződések “értelmezése és alkalmazása során”
• Ennek során a EU Bírósága
  • felülvizsgálja az EU intézményei jogi aktusainak jogszerűségét
  • gondoskodi arról hogy a tagállamok teljesítsék a Szerződésekből eredő kötelezettségeiket és 
  • a nemzeti bíróságok kérelmére értelmezi az uniós jogot
•  Így az EU igazságügyi hatóságaként a tagállami bíróságokkal együttműködve gondoskodik az uniós jog egységes értelmezéséről és alkalmazásáról
• Az EU luxembourgi székhelyű Bírósága két igazságszolgáltatási fórumból áll, melyek a következők: a Bíróság és a Törvényszék, amit 1988-ban hoztak létre

A Közszolgálati Törvényszék, amelyet 2004-ben hoztak létre, 2016. szept. 1-jén befejezte működését, miután az uniós igazságszolgáltatási szervezetrendszer reformja keretében hatáskörét átruházták a Törvényszékre

19. cikk

(1) Az Európai Unió Bírósága a Bíróságból, a Törvényszékből és különös hatáskörű törvényszékekből áll. Az Európai Unió Bírósága biztosítja a jog tiszteletben tartását a Szerződések értelmezése és alkalmazása során. A tagállamok megteremtik azokat a jogorvoslati lehetőségeket, amelyek az uniós jog által szabályozott területeken a hatékony jogvédelem biztosításához szükségesek. 

(2) A Bíróság tagállamonként egy-egy bíróból áll. Munkáját főtanácsnokok segítik. A Törvényszék tagállamonként legalább egy bíróból áll. A Bíróság bíráit és a főtanácsnokait, valamint a Törvényszék bíráit olyan személyek közül kell kiválasztani, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség, és akik megfelelnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 253. és 254. cikkében megállapított követelményeknek. A bírákat és főtanácsnokokat a tagállamok kormányai közös megegyezéssel hatéves időtartamra nevezik ki. Megbízatásuk megújítható. 

(3) A Szerződésekkel összhangban az Európai Unió Bírósága: a) dönt a tagállamok vagy az intézmények valamelyike, illetve valamely természetes vagy jogi személy által hozzá benyújtott keresetekkel elé terjesztett ügyekben; b) a nemzeti bíróságok kérelmére előzetes döntést hoz az uniós jog értelmezésére vagy az intézmények által elfogadott jogi aktusok érvényességére vonatkozó kérdésekről; c) dönt a Szerződésekben meghatározott egyéb esetekben.

Az EUB összetétele - Bíróságok

Bíróság összetétele

• Ítélkező testületek
  • Teljes ülés
  • Nagytanács - 13 bíró: félként tagállam vagy uniós intézmény kérésére
  • 5 bíróból álló tanácsok
  • 3 bíróból álló tanácsok
  • Bíróság elnöke

Minden tagállamból 1 bíró, a kinevezéssel kapják mandátumukat - 6 év, megújítható

A bírák maguk közül választják az elnököt és az elnökhelyettest, 3 évre, megújítható

11 főtanácsnok

Teljes létszám: 11 főtanácsnok + 27 tagállami bíró (6 évre)

• a bírósághoz kizárólag jogkérdésben lehet fellebbezést benyújtani a Bírósághoz

• A Bíróság elé kerülő ügyek mindegyike esetében kijelöl egy bírót (ún. előadó bírót) és egy főtanácsnokot, hogy az adott ügyben eljárjon. Az eljárás két szakaszból áll:

  • Írásbeli szakasz
  • A felek írásbeli nyilatkozatot tesznek. Az érintett tagállami hatóságok, uniós intézmények és - egyes esetekben - magánszemélyek is benyújthatnak írásos észrevételeket a Bíróságnak.
  • Az előadó bíró összefoglalja a beadványokat, melyeket ezt követően megvitat a Bíróság általános értekezlete. A Bíróság ekkor döntést hoz arról, hogy
    • hány bíró foglalkozik majd az üggyel. Az ügy fontosságának és összetettségének függvényében a Bíróság vagy teljes ülésben vagy 15 bíróból álló nagytanácsban vagy 5, ill. 3 tagú tanácsban jár el. Az esetek túlnyomó többségében az ügyeket 5 bíróból álló tanács tárgyalja, arra rendkívül ritkán kerül sor, hogy a teljes Bíróság összeüljön.
    • szükség van-e tárgyalásra - szóbeli szakasz, illetve arra, hogy a főtanácsnok indítvány formájában ismertesse véleményét az ügyről
  • Szóbeli szakasz vagyis a nyilvános tárgyalás
  • A felek ügyvédei kifejtik az üggyel kapcsolatos álláspontjukat a főtanácsnok és a bírák előtt, akik kérdéseket tehetnek fel nekik.
  • Ha a Bíróság úgy döntött korábban, hogy az ügy elbírálásakor szükség van a főtanácsnok indítványára, akkor néhány héttel a nyilvános tárgyalás után sor kerül az indítvány ismertetésére
  • Ezt követően a bírák megvitatják egymással az ügyet, és ítéletet hoznak

Az EUB összetétele - Törényszék

2 bíró minden tagállamból, kinevezéssel kapják mandátumukat - 6 év, megújítható 

A bírák maguk közül választják az elnököt és az elnökhelyettest, 3 évre, megújítható

• ügyek legnagyobb részét 3 bíróból álló tanács tárgyalja, és az eljárásban nem vesznek részt főtanácsnokok

Az EUB leggyakoribb ügytípusai

• Jogértelmezés - előzetes döntéshozatal
• Jogérvényesítés - kötelezettségszegési eljárás
• Uniós jogi aktusok megsemmisítése - megsemmisítés iránti kérelem
• Uniós intézkedés meghozatalának elrendelése - mulasztás megállapítása iránti kereset

Az EUB leggyakoribb ügytípusai - Jogértelmezés - előzetes döntéshozatal

a tagállami bíróságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a tagországok megfelelően alkalmazzák az európai uniós jogszabályokat. Előfordulhat azonban, hogy az egyes nemzeti bíróságok másképp értelmezik ugyanazt az EU-jogszabályt. Ha a tagállami bíróságnak kérdései adódnak, illetve kétségei merünek fel az uniós jogszabályok korrekt értelmezésével vagy érvényesítésével kapcsolatban, az Európai Bíróságtól kérhetnek iránymutatást. Ezt a mechanizmust lehet segítségül hívni annak eldöntése céljából is, hogy egy adott tagállami törvény vagy eljárás összeegyeztethető-e az uniós joggal.

Az EUB leggyakoribb ügytípusai - Jogérvényesítés - kötelezettségszegési eljárás

az az eljárás azok ellen a tagállami kormányok ellen indítható, amelyek nem teljesítik az uniós jogszabályokból eredő kötelezettségeiket. Kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság, ill. az uniós tagállamok kezdeményezhetnek. Elmarasztaló ítélet esetén a kérdéses tagállamnak késedelem nélkül fel kell hagynia a kérdéses gyakorlattal, ellenkező esetben ugyanis újabb eljárás indulhat ellene, melynek során pénzbírságot - átalányösszeg és/ vagy kényszerítő bírság - is kiróhatnak rá.

• elképesztő nagyságú bírság, folyamatosan kiszabható, amíg nem változtat a tagállam a végrehajtásán

Az EUB leggyakoribb ügytípusai - Uniós jogi aktusok megsemmisítése (megsemmisítés iránti kereset)

erre az eljárásra akkor kerül sor, ha valamelyik uniós ország kormánya, az EU Tanácsa, az Európai Bizottság vagy (egyes esetekben) az EP egy adott uniós jogi aktus megsemmisítésére kéri fel az Európai Unió Bíróságát, mert úgy ítéli meg, hogy a kérdéses jogi aktus ellentétes az uniós szerződésekkel vagy az alapjogokkal. Megsemmisítés iránti keresetet magánszemély is benyújthat a Bírósághoz olyan uniós jogi aktus esetében, mely őt közvetlenül és hátrányosan érinti.

Az EUB leggyakoribb ügytípusai - Uniós intézkedés meghozatalának elrendelése (mulasztás megállapítása iránti kereset)

meghatározott körülmények esetén az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak meg kell hoznia bizonyos döntéseket. Ha ezt elmulasztják, akkor a tagállami kormányok, más uniós intézmények, illetve (bizonyos feltételekkel) magánszemélyek és cégek panaszt tehetnek ellenük a Bíróságnál.

Európai Számvevőszék - az uniós pénzügyek őre

27 független tag

• feladata az uniós pénzügyek felhasználásának külső ellenőrzése
• 1997, Luxembourg
• MSZ: intézményi rang!!!
• Összetétele, működése
  • tagállamok egy-egy állampolgárából álló testület
  • tagok: kormányok javasolják, EP konzultál, Tanács nevezi ki 6 évre
  • elnök: maguk közül, 3 évre, megújítható
  • főtitkár
  • ellenőrök
  • belső kamarák és bizottságok
• Függetlenség
  • személyes függetlenség: kinevezési követelmények, összeférhetetlenség, felmentési szabályok, javadalmazás
  • intézményi függetlenség: utasítások kérésének és elfogadásának tilalma, megsemmisítés iránti kereset
• vizsgálata
  • szempontok
  • felhasználás jogszerűsége és szabályszerűsége
  • pénzgazdálkodás hatékonysága és eredményessége
  • módszerei
  • nyilvántartások + helyszíni ellenőrzés
  • hozzáférési jog
  • eredményei
  • megbízhatósági igazoló nyilatkozatok
  • éves jelentés készítése - !!!
  • külön jelentések
  • OLAF-hoz fordulás kötelezettsége - Csalás Elleni szervezet
  • gyanú megfogalmazása, visszaélés tapasztalása esetén

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság: a civil társadalom érdekképviselete

• Alapítás éve: 1957, Brüsszel székhellyel

• képviseli a szakszervezeteket, a munkaadókat, a gazdálkodókat, a fogyasztókat

• véleményezi az új uniós jogszabályokat és szakpolitikákat, tanácsokat ad velük kapcsolatban

• elősegíti a civil társadalom részvételét az uniós döntéshozatali folyamatban

• Szerep: munkaadói és munkavállalói szervezeteket és más érdekcsoportokat képviselő tanácsadó szerv

• Az Európai Parlamentnek, az EU Tanácsának és az Európai Bizottságnak egy sor kérdésben kell konzultálnia az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal. Az EGSZB saját kezdeményezésére is kiadhat véleményt

• Elnök: Christa Schweng, Tagok: 329 fő az összes EU-tagországból

• Az EGSZB tagjai legalább az alábbi 3 csoport egyikébe tartoznak: munkaadók, munkavállalók, egyéb érdekcsoportok - pl. gazdálkodók, fogyasztók

• Szakosított szekciókban végzi munkáját

Régiók Bizottsága. a helyi önkormányzatok érdekképviselete

• A Régiók Európai Bizottságának révén a régiók és települések is hivatalosan beleszólhatnak a döntéshozatalba és ezáltal érvényre juttathatják a regionális és helyi hatóságok véleményét és érdekeit

• A Régiók Európai Bizottságának tagjai a helyi, illetve regionális önkormányzatok választott képviselői közül kerülnek ki. Mindegyik uniós ország maga jelöli ki, kiket kíván a Régiók Európai Bizottságába delegálni. A jelölteket az Európai Unió Tanácsa nevezi ki öt évre. Megbízatásuk megújítható. Az, hogy az egyen uniós tagállamok hány személyt jelölhetnek a Régiók Európai Bizottságába, az adott ország népességétől függ

• Az egyes országokból delegált tagok ún. nemzeti delegációkat alkotnak, melyek összetételének tükröznie kell az adott ország politikai, földrajzi, regionális és helyi viszonyait.

• A Bizottságnak, a Tanácsnak és az EP-nek konzultálnia kell a Régiók Európai Bizottságával a helyi és regionális önkormányzatokat érintő témákkal  - pl.: egészségügy, oktatás, foglalkoztatás, szociálpolitika stb. - kapcsolatos jogszabályok kidolgozása során

  • Ha ezt elmulasztják, a Régiók Európai Bizottsága keresetet indíhat ellenük a Bíróságnál
  • A Régiók Európai Bizottsága a hozzá beérkező jogszabályjavaslatokról véleményeket dolgoz ki és fogad el, melyeket megküld az érintett uniós intézménynek
  • Az előadó feladata, hogy konzultáljon az érintett felekkel, és előkészítse a bizottság által kiadandó véleményt. Az előadó által késztett szöveget az adott szakpolitikai területért felelős szakbizottság vitatja meg és fogadja el. A véleményt ezt követően az összes tag elé terjesztik a Régiók Európai Bizottságának plenáris ülésén, ahol a tagok szavaznak a vélemény módosítását és elfogadását illetően. Az elfogadott véleményt a Régiók Európai Bizottsága az összes érintett uniós intézménynek megküldi.
  • A Régiók Európai Bizottsága saját kezdeményezésre is véleményt adhat ki.

Gazdasági és Monetáris Unió

• egységes piacra épülő magas szintű gazdasági forma

• résztvevő államok lemondanak monetáris politikájuk önálló meghatározásának és végrehajtásának jogáról és azt közös uniós hatáskörbe utalják a közös fizetőeszköz érdekében

• közös szabályok a tagállami hatáskörben maradt fiskális politikák összehangolása érdekében

• MSZ fektette le a jogi és intézményi alapjait

• asszimetria: a költségvetési politika tagállami hatáskörben maradt

Gazdasági és monetáris unió - GMU - szakaszai

Első szakasz: 1990. júl. 1-jétől

Második szakasz: 1994 jan. 1-jétől

Harmadik szakasz: 1999. jan. 1-jétől

Gazdasági és monetáris unió - GMU - szakaszai - Első szakasz: 1990. júl. 1-jétől

• Tőketranzakciók szabadsága

• Fokozott együttműködés a központi bankok között

• Az ECU (európai valutaegység, az euró elődje) szabad használata

• A gazdasági konvergencia továbbfejlesztése

Gazdasági és monetáris unió - GMU - szakaszai - Második szakasz: 1994 jan. 1-jétől

• Az Európai Monetáris Intézet  - EMI - megalapítása

• A központi banki hitelnyújtás megtiltása

• A monetáris politikák fokozott összehangolása

• A gazdasági konvergencia erősítése

• A nemzeti központi bankok függetlenségéhez vezető folyamat, amelyet legkésőbb a Központi Bankok Európai Rendszerének létrehozásával párhuzamosan meg kell valósítani

• Előkészület a harmadik szakaszra

Gazdasági és monetáris unió - GMU - szakaszai - Harmadik szakasz: 1999. jan. 1-jétől

• Az átváltási árfolyamok végleges rögzítése

• Az euró bevezetése

• A Központi Bankok Európai Rendszerének egységes monetáris politikája

• Az unión belüli árfolyam-mechanizmus - ERM II - életbe léptetése

• A Stabilitási és Növekedési Paktum hatálybalépése

Továbblépés: bankunió

• Az EU a 2008. évi pénzügyi válságra és az azt követő euróövezeti államadósság-válságra válaszul hozott létre

• A bankunió célja a bankszektor stabilitásának, biztonságának és megbízhatóságának garantálása az euróövezetben és az EU egészében, elősegítve ezáltal a pénzügyi stabilitást

• Bizottság: 2012-ben szorgalmazza a létrehozást

• A bankunióban minden euróövezeti tagállam részt vesz, Az euróövezeten kívüli tagállamok az Európai Központi Bankkal való szoros együttműködés kialakításával csatlakozhat a bankunióhoz

• 3 területen igényel fokozottabb integrációt

KBER, kétszintű, decentralizált rendszer

• Eurórendszer - 
  • Európai Központi Bankok - EKB
  • Nemzeti Központi Bankok (NKB)
  • a Gazdasági és Monetáris Unión belüli államokban
  • a Gazdasági és Monetáris Unión kívüli államokban

Az Európai Központi Bank

egységes monetáris politika jogi alapjait az EU működéséről szóló szerződésben, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányában fektették le. Az Alapokmány hozta létre 1998. jún. 1-jén az EKB-t és a Központi Bankok Európai Rendszerét. Az EKB eurorendszer és a KBER központi intézménye. Az EKB és a nemzeti központi bankok együtt teljesítik a rájuk bízott feladatokat. Az EKB a nemzetközi közjog szerint jogi személyiséggel bír.

A Központi Bankok Európai Rendszere

A Központi Bankok Európai Rendszere az EKB-t és az EU-tagállamok nemzeti központi bankjait -  NKB - foglalja magában, függetlenül attól, hogy az adott tagállamban bevezették-e az eurót vagy sem

Az EKB, a KBER és az eurorendszer

• Az Európai Központi Bank - EKB - feladata 1999. jan. 1-jétől az euróövezet - az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb gazdasága - monetáris politikájának alakítása.
• Az euróövezet 1999 januárjában jött létre, amikor az EKB átvette a monetáris politika irányítását 11 EU-tagállam nemzetközi központi bankjától. 2001-ben Görögország, 2007-ben Szlovénia, 2008-ban Ciprus és Málta, 2009-ben Szlovákia, 2011-ben Észtország, 2014-ben Lettország, 2015-ben pedig Litvánia is csatlakozott
• Az övezethez való csatlakozást megelőzően a 19 országnak teljesítnie kellett  a konvergenciakritériumokat és ugyanezt várja a jövőben belépő EU-tagállamoktól is. E kritériumok ugyanis sikeres GMU-tagság gazdasági és jogi előfeltételei.

Eurórendszer: EKB + azon tagállamok központi bankja, amelyek pénzneme az euró; alá-fölérendeltségi viszonyban

Az EKB döntéshozatali rendszere:

• Kormányzótanács: igazgatósági tagok + euróövezeti nemzeti bankok elnökei
• Igazgatóság: 6 tag - elnök + alelnök + 4 tag

Általános Tanács: EKB elnöke + alelnök + nemzeti központi bankok elnökei - beleértve a nem euróövezeti tagállamokét is

Christine Lagarde - EKB elnöke

• biztosítja az árak stabilitását

• felügyeli a pénzkínálatot és rögzíti a kamatokat

• felügyeli a bankok működését

• tevékenységét a kormányoktól függetlenül végzi

EKB feladatai

• Alapvető feladatok
  • Az EU monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása
  • Devizaműveletek végzése
  • A tagállamok hivatalos devizatartalékainak tartása és kezelése
  • a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása
• Az EKB jogosult euróbankjegyek kibocsátásának az engedélyezésére
• Egyéb feladatok:
  • Konzultatív és véleményező funkció
  • hitelintézetek prudenciális felügyelete
  • statisztikai feladatok
  • jogalkotó és végrehajtó feladatok
  • rendelet, határozat, ajánlás, vélemény - irányelvet nem
  • iránymutatások, utasítások az eurórendszeren belül

Az EU ügynökségei

Az EU ügynökségei az uniós intézményektől függetlenül, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervek, amelyeket az uniós jog alapján meghatározott feladatok elvégzése céljából hoztak létre

Az uniós ügynökségek típusai:

• Decentralizált ügynökségek

  • a decentralizált ügynökségek az uniós szakpolitikák végrehajtásában működnek közre. Technikai és tudományos szakértői bázisuk - mely az uniós intézmények, illetve a tagállami hatóságok szakemberek tudására épít - az EU és a tagállami kormányok közötti együttműködés segíti. EU-szerte működnek decentralizált ügynökségek, melyek határozatlan időre jönnek létre.

• Az EU a decentralizált ügynökségeket olyan műszaki és tudományos feladatok elvégzése céljából hozta létre, amelyek révén segítik az uniós intézményeket a szakpolitikák végrehajtásában és a döntések meghozatalában. Unió-szerte számos tagországban működnek decentralizált ügynökségek.

• A decentralizált ügynökségek olyan kérdésekkel és problémákkal foglalkoznak, amelyek hatást gyakorolnak az EU-ban élő 500 millió ember mindennapi életére. Szakismeretekkel segítik az uniós intézményeket és országokat egy sor különböző területen és ezáltal jelentős hatást gyakorolnak:

  • élelmiszer-fogyasztás
  • gyógyszerfogyasztás
  • vegyi anyagok felhasználása
  • oktatás
  • természeti és munkakörnyezet minősége
  • igazságszolgáltatás
  • közlekedés
  • biztonság
  • jogérvényesülés
  • tudományos ismeretek
  • lakosságnak és az ipari ágazatoknak nyújtott szolgáltatások

A közös biztonság- és védelempolitika keretében működő ügynökségek

Ezeket az ügynökségeket speciális technikai, tudományos és irányítási feladatok végrehajtása céljából hozták létre az EU közös biztonság- és védelempolitikájának keretében