Az EU jelképei
Görög epszilon - stabilitás
máj. 9.: A Schuman-nyilatkozat elfogadásának napja, 1950 - fr. külügyminiszter
446 millió személy,
Az EU sajátos szervezet
egyedülálló képződmény a nemzetközi jogban, tekintettel arra, hogy nem hasonlít, csak bizonyos hasonlóságokat mutat a nemzetközi szervezetekkel és az államokkal
az EU működésében keverednek a kormányközi és a szupranacionális (nemzetek feletti) jegyek
nem egyszerű kormányközi szervezet, mivel
nem egyszerű szupranacionális szervezet, mivel
1/144
Looks like no tags are added yet.
Name | Mastery | Learn | Test | Matching | Spaced |
---|
No study sessions yet.
Az EU jelképei
Görög epszilon - stabilitás
máj. 9.: A Schuman-nyilatkozat elfogadásának napja, 1950 - fr. külügyminiszter
446 millió személy,
Az EU sajátos szervezet
egyedülálló képződmény a nemzetközi jogban, tekintettel arra, hogy nem hasonlít, csak bizonyos hasonlóságokat mutat a nemzetközi szervezetekkel és az államokkal
az EU működésében keverednek a kormányközi és a szupranacionális (nemzetek feletti) jegyek
nem egyszerű kormányközi szervezet, mivel
nem egyszerű szupranacionális szervezet, mivel
Az EU Szerződéseiről
az Európai Unió egymásra rétegződő szerződések alapján működik (amelyek lényege a változó (bővülő) hatáskörök, és a változó gazdasági és politikai tartalomban áll)
“Szerződések” kifejezés alatt az alapító szerződéseket és annak módosításait értjük
a “Szerződések” módosításai alapvetően az integráció fejlődésével, kiterjedésével, továbbá új célok, feladatok és programok meghatározásával állnak összefüggésben
Jelenleg két Szerződés van hatályban: EUSZ, és EUMSZ
Az EU tagjairól
27 tagállam integrációja
folyamatos horizontális bővülés és vertikális mélyülés jellemzi
Egységes belső piac - 27 tagállam - egyelőre
Gazdasági és Monetáris Unió - 19 tagállam
Az integráció elmélyülése
Kandallók melletti beszélgetések mellett alakultak ki az alapelvek, a célok, alapértékek
2. cikk
Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.
3. cikk (az EUSz. korábbi 2. cikke)
(1) Az Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása.
(2) Az Unió egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térséget kínál polgárai számára, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a külső határok ellenőrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel párosul.
(3) Az Unió egy belső piacot hoz létre. Az Unió Európa fenntartható fejlődéséért munkálkodik, amely olyan kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon alapul, amely a környezet minőségének magas fokú védelmével és javításával párosul. Az Unió elősegíti a tudományos és műszaki haladást. Az Unió küzd a társadalmi kirekesztés és megkülönböztetés ellen, és előmozdítja a társadalmi igazságosságot és védelmet, a nők és férfiak közötti egyenlőséget, a nemzedékek közötti szolidaritást és a gyermekek jogainak védelmét. Előmozdítja a gazdasági, a társadalmi és a területi kohéziót, valamint a tagállamok közötti szolidaritást. Az Unió tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását.
(4) Az Unió egy gazdasági és monetáris uniót hoz létre, amelynek pénzneme az euro.
(5) A világ többi részéhez fűződő kapcsolataiban az Unió védelmezi és érvényre juttatja értékeit és érdekeit, és hozzájárul polgárainak védelméhez. Hozzájárul a békéhez, a biztonsághoz, a Föld fenntartható fejlődéséhez, a népek közötti szolidaritáshoz és kölcsönös tisztelethez, a szabad és tisztességes kereskedelemhez, a szegénység felszámolásához és az emberi jogok, különösen pedig a gyermekek jogainak védelméhez, továbbá a nemzetközi jog szigorú betartásához és fejlesztéséhez, így különösen az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt alapelvek tiszteletben tartásához.
(6) Az Unió e célkitűzéseket a megfelelő eszközökkel, a Szerződésekben ráruházott hatáskörök keretein belül valósítja meg.
Az Európai integráció története - országok felvétele
1951: Belgium, Fr.o., Hollandia, Luxemburg, NSZK, Olaszország - Párizs: Európai Szén- és Acél Közösség / Montánunió
1957: Rómában a hat ország döntött az Európai Gazdasági Közösség -EGK és az Európai Atomenergia Közösség létrehozásáról
1973: 9 tagállam, Dánia, Írország és az Egyesült Királyság
1981: 10 tagállam, Görögország,
1986: 12 tagállam, Portugália, Spanyolország
1995: 15 tagállam, Finnország, Svédország, Ausztria
2004: 25 tagállam, Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia
2007: 27 tagállam, Románia, Bulgária
2013: 28 tagállam, Horvátország, jelölt: Macedónia, Montenegró
2020: NB kilép
I. vh. utáni törekvések
Az I. vh. kelet és közép-európai nagy birodalmak széthullásához, a nacionalizmus térhódításához vezetett
Versailles-i békeszerződés: csak a győztes országok számára biztosította az önrendelkezési jogot
Népszövetség - 1919: Európa békéjét volt hivatott megőrizni - Az ENSZ elődjeként tartják számon
Páneurópa-terv
Richard Coudenhove-Kalergi gróf felvázolta
Már 1922-től az európai országok gazdasági és politikai közeledését szorgalmazta
1923: megalapította a Páneurópai mozgalmat - könyvet írt és adott ki
Hangsúlyozta az európai identitás kialakulásának és erősödésének a jelentőségét
Páneurópai Unió a Népszövetségen belül
II. vh utáni újjáépítés
Jaltai konferencia 1945 februárja
A Schumann-tervről
“A világbékét csak úgy lehet megőrizni, ha az azt fenyegető veszélyekkel arányban álló kreatív erőfeszítéseket teszünk.
Az, amivel egy jól szervezett és életteli Európa hozzá tud járulni a civilizációhoz, elengedhetetlenül szükséges a békés kapcsolatok fenntartásához. Franciaország, amely több mint húsz éve magára vállalja az egyesült Európa bajnokának szerepét, mindig is a béke szolgálatát tekintette legfőbb céljának. Európa egyesülése nem valósult meg, és beköszöntött a háború időszaka.
Európát nem lehet egy csapásra felépíteni, sem pusztán valamely közös szerkezet kialakításával integrálni. Konkrét megvalósításokra, de mindenekelõtt a tényleges szolidaritást megteremtésére van szükség. Az európai nemzetek összefogásához szükség van arra, hogy Franciaország és Németország között megszűnjön az évszázados ellentét.
Bármihez is fogunk, annak elsősorban e két országra kell vonatkoznia.
E célból a francia kormány egy behatárolt, ám jelentős kérdésre vonatkozó azonnali, konkrét lépést javasol.
A francia kormány javaslata, hogy a francia és német szén- és acéltermelést együttesen egy közös Főhatóság ellenőrzése alá helyezzék, egy Európa más országai előtt is nyitva álló szervezet keretein belül. A termelés egyesítése azonnal biztosítaná a gazdasági fejlődés valós közös alapjait, az európai szövetség első lépését, és ezáltal megváltoztatná ezeknek a hosszú idő óta hadifelszerelések gyártásának szentelt vidékeknek a sorsát, amelyek a fegyverkezés legelső áldozatai voltak.
Az ily módon a termelésben kialakuló szolidaritás világossá teszi, hogy ettől kezdve bármiféle háború Franciaország és Németország között nemcsak elképzelhetetlen, hanem gyakorlatilag is kivitelezhetetlen lenne.”
Alapítóatyák
Adenauer
Veil
Churchill
Schuman
De Gasperi
Monnet
ESZAK/Montánunió megalapítása, Párizsi Szerződés - 1951. ápr. 18.
50 évre szerződtek, ezen időtartam eltelte után ez megszűnt
Az alapítószerződések: a jogra épülő, demokratikus együttműködés alapkövei
1952 - Európai Szén- és Acélközösség
1958 - Római Szerződés - EGK, EURATOM
1987 - Európai OKmány
1993 - Szerződés az EU-ról
1999 - Amszterdami Szerződés
2003 - Nizzai Szerződés
2009 - Lisszaboni Szerződés
Aláírás, hatályba lépésének időpontja
Párizsi Szerződés, ESZAK
1951. ápr. 18.
1952. júl. 23. - hatálytalan: 2002. júl. 23.
Római Szerződés, EGK, Euratom, Európai Közösség
1957. márc. 25.
1958. jan. 1.
Egyesülési Szerződés
1965. ápr. 8.
1967. júl. 1.
Egységes Európai Okmány
1986. febr. 18.
1987. jan. 1
Maastrichti Szerződés - EUSZ
1992. febr. 7.
1993. nov. 1.
Amszterdami Szerződés
1997. okt. 2.
1999 máj. 1.
Nizzai szerződés
2001. febr. 26
2003. február 1.
Európai Alkotmányos Szerződés
2004. okt. 29.
nem sikerült ratifikálni
Lisszaboni Szerződés
2007. dec. 13.
2009. dec. 1.
ESZAK - Montánunió - megalakulása
1951. ápr. 18. Párizsi Szerződés
Aláírók: Franciaország, NSZK, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg - központ
1952. július 23-án lépett hatályba (50 évre kötötték, így a szervezet 2002-ben megszűnt)
Európa első szupranacionális szervezete, melynek célja az európai acélipar (szén- és acéltermelés) nemzetek feletti ellenőrzése, felügyelete
Intézményrendszer: Főhatóság (nemzetek feletti szerv) - EB elődje, Miniszterek Tanácsa, Közgyűlés, Tanácsadó Bizottság, Bíróság
Működése
Európai Gazdasági Közösség (EGK) és EURATOM szerződések
1957. márc. 25. - Róma -> Római szerződések, 2 szerződés
Európai Atomenergia Közösség - EURATOM
Franciaországban kezdődött meg a régió első nukleáris programja, ezért ez az ország volt az, amelyik leginkább szorgalmazta a közösség létrehozását
Az 50-es évek végén az NSZK és Olaszország is elkezdte kiépíteni saját atomenergia-iparát
Ennek ellenére sajnos a közösség képtelen volt a nemzetek feletti irányítást véghezvinni, a szektor politikai súlya miatt a résztvevő országok kompromisszum-készsége túl kicsinek bizonyult
Európai Gazdasági Közösség - EGK
-> 50-es/60-as évek elején gazdasági fellendülés és az EGK prosperálása
\n
Az Európai Gazdasági Közösség fejlődése - 60-as évek
Üres székek válsága
Az Európai Közösség - EK - létrejötte és fejlődése - !!!
Az Európai Közösségek a 70-es években
1973: csatlakozik az EK-hoz: Nagy-Britannia, Írország és Dánia
Norvégia csatlakozási kísérlete kudarcba fulladt
Az új csatlakozás sokszínűbbé tette a Közösséget - regionális különbségek kiéleződése -> brit szorgalmazásra egy közös regionális politika kidolgozására került sor a 70-es évek elejétől
Az Európai Közösségek a 80-as években
Egységes Európai Okmány - Előzmények
Egységes Európai Okmány - Változások
A belső piac megvalósításának előmozdítása érdekében az Okmány kibővítette azon esetek körét, amelyekben a Tanács egyhangú döntés helyett minősített többséggel határozhat
Létrehozta az Európai Tanácsot, amely hivatalos keretet adott az állam- és kormányfők konferenciáinak és csúcstalálkozóinak - egyelőre hatáskör nélkül
Megerősítette a Parlament jogköreit azáltal, hogy a társulási szerződések megkötésekor követelményként előírta a Parlament általi egyetértést + ezenfelül az Okmány létrehozta az együttműködési eljárást
Az Egységes Európai Okmány megteremtette az Elsőfokú Bíróság létrehozásához szükséges feltételeket - valamennyi ügy továbbutalható a Bírósághoz, a tagállamok vagy a közösségi intézmények által indított keresetek, illetve az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések kivételével
Egységes Európai Okmány - Változások I.
1992. dec. 31-ig kívánták fokozatosan létrehozni a belső piacot: “olyan belső határok nélküli térség, amelyben e szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása.”
Az Okmány - a belső piac létrehozása által az elmaradottabb régiókra gyakorolt hatások ellensúlyozása, valamint a különböző régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése érdekében - a gazdasági és társadalmi kohéziót erősítő közösségi politikát (regionális politika) hozott létre
a közösségi fellépés az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) révén valósul meg
Egységes Európai Okmány - Változások II.
Maastrichti szerződés - 1992
Az Uniós polgárság
Az uniós polgárság kiegészíti, de nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot
Alapvető jogállás: Az uniós polgárság a tagállami állapolgárságbÓl fakadó jogok és kötelezettségek mellett további jogokat és kötelezettségeket ír elő
Az unió polgársága az Unió polgára számára a kötelezőket jelenti:
joga van petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez és joga van az Európai Parlament által kinevezett ombudsmanhoz fordulni - mindkettő az EUMSZ 24. cikke - az uniós intézmények vagy szervek által elkövetett hivatali visszásság eseteiben. Ezeket az eljárásokat az EUMSZ 227. és 228. cikke szabályozza
a tagállamok nyelvének valamelyikén írásban fordulhat bármely uniós intézményhez vagy szervhez és ugyanazon nyelven kaphat választ - az EUMSZ 24. cikkének (4) bekezdése
jogosult hozzáférni az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz, bizonyos feltételek szerint - az EUMSZ 15. cikkének (3) bekezdése
Lisszaboni Szerződéstől: Európai polgári kezdeményezés
A hárompilléres szerkezet (EU)
A hárompilléres szerkezet (EU) - 1. Első pillér - Európai Közösség, közösségi döntéshozatal
a gazdasági integráció továbbfejlesztésének gondolata a gazdasági és monetáris unió - GMU - irányába
bevezeti az uniós polgárság fogalmát - jogok:
a Kohéziós Alapnak a létrehozása: infrastrukturális és környezetvédelmi beruházásokat támogat
integrációs elvként bevezeti a szubszidiaritás elvét
A hárompilléres szerkezet (EU) - 2. Második pillér - Közös kül- és biztonságpolitika, kormányzati döntéshozatal
Célok
A Maastrichti Szerződés hangsúlyozza, hogy az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájának egy döntése sem sértheti a NATO-tagországok kötelezettségeit, és minden döntést úgy kell meghozni, hogy a NATO és az EU közötti összhang ne csorbuljon
A hárompilléres szerkezet (EU) - 3. Harmadik pillér - bel- és igazságügyi együttműködés, közösségi döntéshozatal
A büntetőügyekben folytatott rendőrségi (bel-) és igazságügyi együttműködés
Rendelkezik továbbá az EUROPOL elnevezésű közös bűnüldözési szervezetnek a létrehozásáról
Az Európai Unió a 90-es években
Amszterdami szerződés
Aláírása: 1997. októbere
sok tekintetben nem hozott forradalmi változást a szerződés
lásd “amszterdami maradékok”, vagyis a vitás kérdések elhalasztása (pl. többségi döntéshozatal kiterjesztése, a Bizottság méretének, feladatának újragondolása)
bővítette a közös kül- és biztonságpolitikai feladatok körét
bel- és igazságügyi együttműködés pillérének nagy része átkerült az 1. pillérbe: közösségiesítés
maradék 3 pillér: rendészeti és igazságügyi együttműködés büntetőügyekben
Amszterdami szerződés II.
Schengeni acquis az uniós jog részévé vált
foglalkoztatáspolitika közösségi szintre emelése
Európai Parlament jogalkotási hatáskörének további szélesítése - !!!
átláthatóbb és polgárközelibb Unió létrehozása
a “rugalmas integrációs lépések” lehetőségének megteremtése
2. A KKBP - Közös kül- és biztonságpolitika - megerősítése
Nizzai szerződés
A Nizzai Szerződés alkotmányos szerződés
a ratifikációs folyamat elakadt, 2005-ben Franciaország és Hollandia népszavazáson utasította el a szerződést, így az végül nem lépett hatályba
Lisszaboni szerződés - Nem váltja fel egyiket sem, hanem csak módosítja és átnevezi azokat
szerződés aláírása: 2007. dec. 13., hatályba lépése: 2009. dec. 1.
intézményi reformok, hatékonyabbá és demokratikusabbá tétel, az uniós politikák korszerűsítése
Az Európai Alkotmány kudarca - franciák, hollandok nem támogatták a keresztény gyökerekre való utalás kérdése miatt
két szerződést módosít: Maastrichti, Római
az Alkotmányszerződés sikertelen ratifikációját követően megszületett a reformszerződés
a szerződés nem váltotta fel, csupán módosította az alapító szerződéseket, illetve átnevezete őket
cél: az Alkotmányszerződés legfontosabb vívmányainak beépítése az eddig szerződésbe
egységes jogi keretet adott az Uniónak, ÖNÁLLÓ JOGALANYISÁGGAL RUHÁZTA FEL
A Lisszaboni Szerződés reformjai
megszünteti a hárompilléres rendszert: az EU egyésges jogi személyiséggé válik;
radikálisan megváltoztatta a tanácsi döntéshozatalt: bevezettte a kettős többség elvét - egy javaslat akkor megy át, ha a tagállamok 55%-a, illetve az uniós népesség 65%-a támogatja - 2014. nov. 1-től
létrehozta a külögyi és biztonságpolitikai főképviselői tisztséget
Az Európai Parlament létszámát 750 + 1 főben maximalizálta
2014-ig az Európai Bizottság tagjai: egy tagállam - egy biztos elve
az elnökségi triók létrehozása: 3, az elnökségben egymást követő állam közös munkája - 18 hónap, pl. a spanyol-belga-magyar trió együttműködése
demokrácia megerősítése
A szerződés
a rendes jogalkotási eljárás - korábban együttdöntési eljárás - vált alapértelmezett jogalkotási eljárássá, ahol az Európai Parlament a Tanáccsal egyenrangú társjogalkotó - EUMSZ - 294. cikke
bevezeti a jogalkotási aktusok és a nem jogalkotási aktusok közötti különbséget a határozathozatali eljárástól függően - EUMSZ 297. cikke
bevezeti a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat - 290. cikk - és a végrehajtási jogi aktusokat - 291.cikk. Az előbbi a Bizottságot hatáskörökkel ruházza fel, hogy általános hatályú nem jogalkotási aktusokat fogadjon el egy jogalkotási aktus kiegészítésére (azonban nem az elengedhetetlen elemekre vonatkozóan). Az utóbbi keretet biztosít a Bizottság intézkedéséhez a korábbi komitológiai eljárás keretében
a korábbi pilléres szerkezetet felváltja a hatáskörök új megosztása
Kilépés az EU-ból
Csatlakozási kritériumok
Az Európai Unióról szóló szerződés állapítja meg azokat a feltételeket - 49. cikk - és elveket - 6. cikk (1) bekezdése -, amelyeknek minden az EU-hoz csatlakozni kívánó országoknak meg kell felelnie
A felvételhez szükséges bizonyos kritériumok teljesítése
Ezeket a kritériumokat - más néven koppenhágai kritériumokat - az Európai Tanács 1993-as koppenhágai ülésén állapították meg, és az 1995-ös madridi ülésén megerősítették
Kritériumok
demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitása a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme
működő piacgazdaság és képesség az Unión belüli versenyviszonyokkal és piaci erőkkel való megbirkózásra
a tagsággal járó kötelezettségek teljesítése - és ennek részeként az uniós jogot képező szabályok, standardok és szakpolitikák - a “közösségi vívmányok” - hatékony végrehajtására való képesség, valamint a politikai, gazdasági és pénzügyi unió célkitűzéseinek vállalása.
Az Európai Unió Intézményrendszere
Az EU intézményei
Működési elvek
Intézményi egyensúly elve
intézményi együttműködés elve
Az Unió szervei és vezetői
Európai Parlament - a polgárok érdekképviselete, Roberta Metsola
Európai Tanács és a Tanács - tagállamok érdekképviselete, Charles Michel + az EU Tanácsának elnökségét betöltő tagállam
Európai Bizottság - közös érdekek képviselete - von der Leyen
A jogalkotás menete
A jogalkotás menete
Az Európai Tanács
Az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója
NEM EURÓPA TANÁCS, MERT AZ NEMZETKÖZI SZERV
NEM EU TANÁCS
Összetétele:
Az Európai Tanács elnöke
Az Európa Tanács Csúcstalálkozója
Az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója
\n \n
A döntéshozatalban résztvevő intézmények
Az Európai Bizottság
A szupranacionalitást - nemzetek felettiséget - képviseli, székhelye Brüsszel - Uniós érdekek képviselete
Az egy tagállam, egy biztos elv érvényesül - jelenleg összesen 27
Jogszabály-javaslatokat terjeszt elő
végrehajtó szerv
az uniós szerződések őre
Képviseli az EU-t a nemzetközi színtéren
5 éves hivatali időszak
A Bizottság hivatali apparátusa
Feladatkörei
Európai Bizottság - biztosok
\n
17. cikk
(1) A Bizottság előmozdítja az Unió általános érdekeit, és ennek érdekében megteszi a megfelelő kezdeményezéseket. A Bizottság gondoskodik a Szerződések, valamint az intézmények által a Szerződések alapján elfogadott intézkedéseknek az alkalmazásáról. Az Európai Unió Bíróságának ellenőrzése mellett felügyeli az uniós jog alkalmazását. Végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat. A Szerződésekben meghatározott feltételek szerint koordinatív, végrehajtó és igazgatási feladatokat lát el. A közös kül- és biztonságpolitika, valamint a Szerződések által meghatározott más esetek kivételével ellátja az Unió külső képviseletét. Az intézmények közötti megállapodások létrehozása céljából indítványt tesz az Unió tevékenységének éves és többéves programjára.
(2) Ha a Szerződések eltérően nem rendelkeznek, az Unió jogalkotási aktusait kizárólag a Bizottság javaslata alapján lehet elfogadni. Az egyéb jogi aktusokat akkor kell a Bizottság javaslata alapján elfogadni, ha a Szerződések úgy rendelkeznek.
(3) A Bizottság hivatali ideje öt év. A Bizottság tagjait általános alkalmasságuk és európai elkötelezettségük alapján, olyan személyek közül kell kiválasztani, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség. Feladatainak ellátása során a Bizottság teljes mértékben független. A 18. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a Bizottság tagjai nem kérhetnek és fogadhatnak el utasításokat semmilyen kormánytól, intézménytől, szervtől vagy más szervezettől. Tartózkodnak a kötelezettségeikkel vagy a feladataik ellátásával összeegyeztethetetlen cselekedetektől.
(4) A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének időpontja és 2014. október 31. között kinevezett Bizottság a tagállamok egy-egy állampolgárából áll, beleértve az elnökét, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, aki a Bizottság egyik alelnöke.
(5) 2014. november 1-jétől a Bizottság – az elnökével és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével együtt – a tagállamok számának kétharmadával megegyező számú tagból áll, kivéve, ha az Európai Tanács egyhangúlag eljárva e szám megváltoztatásáról határoz. A Bizottság tagjait a tagállamok állampolgárai közül, a tagállamok közötti szigorú egyenjogúságon alapuló olyan rotációs rendszer szerint kell kiválasztani, amely lehetővé teszi a tagállamok teljes demográfiai és földrajzi spektrumának megjelenítését. E rotációs rendszert az Európai Unió működéséről szóló szerződés 244. cikkének megfelelően egyhangúlag eljárva az Európai Tanács állapítja meg.
(6) A Bizottság elnöke: a) meghatározza a Bizottság működésére vonatkozó iránymutatásokat, b) megállapítja a Bizottság belső szervezetét annak biztosítása érdekében, hogy az koherens módon, hatékonyan és testületi szellemben tevékenykedjen, c) a Bizottság tagjai közül – az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kivételével – kinevezi a Bizottság alelnökeit. A Bizottság tagja, ha az elnök erre felhívja, benyújtja lemondását. Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, amennyiben az elnök erre felhívja, a 18. cikk (1) bekezdésében megállapított eljárással összhangban benyújtja lemondását.
(7) Az európai parlamenti választások figyelembevételével és a megfelelő egyeztetések lefolytatása után az Európai Tanács minősített többséggel eljárva javaslatot tesz az Európai Parlamentnek a Bizottság elnökének jelölt személyre vonatkozóan. Ezt a jelöltet az Európai Parlament tagjainak többségével választja meg. Ha a jelölt nem kapja meg a szükséges többségi támogatást, az Európai Tanács minősített többséggel egy hónapon belül új jelöltet javasol, akit az Európai Parlament ugyanezen eljárás szerint választ meg. A Tanács a megválasztott elnökkel közös megegyezésben elfogadja az azon további személyeket tartalmazó listát, akiket a Bizottság tagjaivá javasol kinevezni. E személyeket a tagállamok javaslatai alapján kell kiválasztani, a (3) bekezdés második albekezdésében, valamint az (5) bekezdés második albekezdésében megállapított szempontok szerint. Az elnöknek, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és a Bizottság többi tagjának mint testületnek a jóváhagyásáról az Európai Parlament szavaz. E jóváhagyás alapján a Bizottságot az Európai Tanács nevezi ki minősített többséggel.
\n (8) A Bizottság testületileg az Európai Parlamentnek tartozik felelősséggel. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 234. cikkében foglaltaknak megfelelően az Európai Parlament a Bizottsággal szembeni bizalmatlansági indítványt fogadhat el. Bizalmatlansági indítvány elfogadása esetén a Bizottság tagjainak testületileg le kell mondaniuk, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének pedig le kell mondania a bizottsági tagságról.
Josep Borrell
Kettős szerep
A közös kül- és biztonságpolitikát irányítja
Az Európai Külügyi Szolgálat - EKSZ - vezetője
Az EU Tanácsa - MIniszterek Tanácsa, Tanács
Elnökségét rotációs rendszerben, hathavonta másik
tagállam tölti be:
Soros elnökség feladatai: napirend (dinamika), kompromisszumos javaslatok, elnöklés
Főtitkárság + Főtitkárság Jogi Szolgálata
Tanács
A Tanács feladatai
Jogalkotás: másodlagos jogi aktusok
Szakpolitikák koordinálása
EU közös kül- és biztonságpolitikájának alakítása
Nemzetközi megállapodások megkötése
Az EU költségvetésének elfogadása
\n
EUSZ - 16. cikk
(1) A Tanács, az Európai Parlamenttel közösen, ellátja a jogalkotási és költségvetési feladatokat. A Szerződésekben meghatározott feltételek szerint politikameghatározási és koordinatív feladatokat lát el.
(2) A Tanács a tagállamok egy-egy olyan, miniszteri szintű képviselőjéből áll, aki az általa képviselt tagállam kormánya nevében kötelezettséget vállalhat és szavazhat.
(3) Ha a Szerződések eltérően nem rendelkeznek, a Tanács minősített többséggel határoz.
(4) 2014. november 1-jétől a minősített többséghez a Tanács tagjai legalább 55%-ának – legalább tizenöt tag által leadott, egyben az Unió népességének legalább 65%-át kitevő tagállamokat képviselő – szavazata szükséges. A blokkoló kisebbségnek a Tanács legalább négy tagjából kell állnia, ennek hiányában a minősített többséget elértnek kell tekinteni. A minősített többségi szavazásra alkalmazandó egyéb szabályokat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 238. cikkének (2) bekezdése állapítja meg.
(5) A 2014. október 31-ig, valamint a 2014. november 1. és 2017. március 31. között alkalmazandó, a minősített többség meghatározására vonatkozó átmeneti rendelkezéseket az átmeneti rendelkezésekről szóló jegyzőkönyv állapítja meg.
(6) A Tanács különböző formációkban ülésezik, a formációk listájának elfogadására az Európai Unió működéséről szóló szerződés 236. cikkének megfelelően kerül sor. Az Általános Ügyek Tanácsa gondoskodik a Tanács különböző formációiban folyó munka összhangjáról. Az Általános Ügyek Tanácsa, az Európai Tanács elnökével és a Bizottsággal kapcsolatot tartva, gondoskodik az Európai Tanács üléseinek előkészítéséről és nyomon követéséről. A Külügyek Tanácsa az Európai Tanács által meghatározott stratégiai iránymutatások alapján kidolgozza az Unió külső tevékenységét, és gondoskodik az Unió tevékenységeinek összhangjáról.
(7) A tagállamok kormányai állandó képviselőinek bizottsága felel a Tanács munkájának előkészítéséért.
(8) A Tanács ülései, amikor azokon jogalkotási aktus tervezetéről tanácskoznak vagy szavaznak, nyilvánosak. Ennek érdekében a Tanács ülései két részre tagolódnak: egy uniós jogalkotási aktusokra vonatkozó döntéshozatallal foglalkozó és egy nem jogalkotási tevékenységgel foglalkozó részre.
(9) A Tanács különböző formációinak elnökségét, a Külügyek Tanácsának kivételével, a Tanácsban részt vevő tagállami képviselők látják el az Európai Unió működéséről szóló szerződés 236. cikkének meghatározott feltételeknek megfelelően, egy egyenjogúságon alapuló rotációs rendszer szerint.
Legtöbb esetben minősített többség, kivételesen egyhangúság
Minősített többség: LSZ fokozatos változtatás
Kettős többség:
döntéshez legalább a következő arányú támogatás szükséges:
Blokkoló kisebbség: min. 4 tagból kell állnia
Gyakorlat: szavazatszámláló alkalmazása
Európai Parlament
Kezdetben
Jelenleg:
(1) Az Európai Parlament, a Tanáccsal közösen, ellátja a jogalkotási és költségvetési feladatokat. A Szerződésekben meghatározott feltételek szerint politikai ellenőrzési és konzultatív feladatokat lát el. Az Európai Parlament megválasztja a Bizottság elnökét.
(2) Az Európai Parlament az Unió polgárainak képviselőiből áll. A képviselők száma – az elnököt nem számítva – nem haladhatja meg a hétszázötvenet. A polgárok képviselete arányosan csökkenő módon valósul meg, ahol a tagállamonkénti alsó küszöbérték legalább hat tag. Egyik tagállamnak sem lehet több, mint kilencvenhat képviselői helye. Az Európai Tanács, az Európai Parlament kezdeményezésére és vele egyetértésben, az első albekezdésben említett alapelvek tiszteletben tartásával egyhangúlag elfogadott határozatban meghatározza az Európai Parlament összetételét.
(3) Az Európai Parlament tagjait közvetlen és általános választójog alapján, szabad és titkos választásokon, ötéves időtartamra választják.
(4) Az Európai Parlament tagjai közül megválasztja elnökét és tisztségviselőit
A Parlament összetétele
A Parlament működése
A Parlament hatáskörei
Önigazgatási hatáskör
Jogalkotás
Politikai ellenőrző szerep
Európai ombudsman
Emily O’Reilly - jelenleg, másodjára
Az Európai Unió Bírósága: a közösségi jog védelme
A Közszolgálati Törvényszék, amelyet 2004-ben hoztak létre, 2016. szept. 1-jén befejezte működését, miután az uniós igazságszolgáltatási szervezetrendszer reformja keretében hatáskörét átruházták a Törvényszékre
(1) Az Európai Unió Bírósága a Bíróságból, a Törvényszékből és különös hatáskörű törvényszékekből áll. Az Európai Unió Bírósága biztosítja a jog tiszteletben tartását a Szerződések értelmezése és alkalmazása során. A tagállamok megteremtik azokat a jogorvoslati lehetőségeket, amelyek az uniós jog által szabályozott területeken a hatékony jogvédelem biztosításához szükségesek.
(2) A Bíróság tagállamonként egy-egy bíróból áll. Munkáját főtanácsnokok segítik. A Törvényszék tagállamonként legalább egy bíróból áll. A Bíróság bíráit és a főtanácsnokait, valamint a Törvényszék bíráit olyan személyek közül kell kiválasztani, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség, és akik megfelelnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 253. és 254. cikkében megállapított követelményeknek. A bírákat és főtanácsnokokat a tagállamok kormányai közös megegyezéssel hatéves időtartamra nevezik ki. Megbízatásuk megújítható.
(3) A Szerződésekkel összhangban az Európai Unió Bírósága: a) dönt a tagállamok vagy az intézmények valamelyike, illetve valamely természetes vagy jogi személy által hozzá benyújtott keresetekkel elé terjesztett ügyekben; b) a nemzeti bíróságok kérelmére előzetes döntést hoz az uniós jog értelmezésére vagy az intézmények által elfogadott jogi aktusok érvényességére vonatkozó kérdésekről; c) dönt a Szerződésekben meghatározott egyéb esetekben.
Az EUB összetétele - Bíróságok
Bíróság összetétele
Minden tagállamból 1 bíró, a kinevezéssel kapják mandátumukat - 6 év, megújítható
A bírák maguk közül választják az elnököt és az elnökhelyettest, 3 évre, megújítható
11 főtanácsnok
Teljes létszám: 11 főtanácsnok + 27 tagállami bíró (6 évre)
a bírósághoz kizárólag jogkérdésben lehet fellebbezést benyújtani a Bírósághoz
A Bíróság elé kerülő ügyek mindegyike esetében kijelöl egy bírót (ún. előadó bírót) és egy főtanácsnokot, hogy az adott ügyben eljárjon. Az eljárás két szakaszból áll:
Az EUB összetétele - Törényszék
2 bíró minden tagállamból, kinevezéssel kapják mandátumukat - 6 év, megújítható
A bírák maguk közül választják az elnököt és az elnökhelyettest, 3 évre, megújítható
Az EUB leggyakoribb ügytípusai
Az EUB leggyakoribb ügytípusai - Jogértelmezés - előzetes döntéshozatal
a tagállami bíróságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a tagországok megfelelően alkalmazzák az európai uniós jogszabályokat. Előfordulhat azonban, hogy az egyes nemzeti bíróságok másképp értelmezik ugyanazt az EU-jogszabályt. Ha a tagállami bíróságnak kérdései adódnak, illetve kétségei merünek fel az uniós jogszabályok korrekt értelmezésével vagy érvényesítésével kapcsolatban, az Európai Bíróságtól kérhetnek iránymutatást. Ezt a mechanizmust lehet segítségül hívni annak eldöntése céljából is, hogy egy adott tagállami törvény vagy eljárás összeegyeztethető-e az uniós joggal.
Az EUB leggyakoribb ügytípusai - Jogérvényesítés - kötelezettségszegési eljárás
az az eljárás azok ellen a tagállami kormányok ellen indítható, amelyek nem teljesítik az uniós jogszabályokból eredő kötelezettségeiket. Kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság, ill. az uniós tagállamok kezdeményezhetnek. Elmarasztaló ítélet esetén a kérdéses tagállamnak késedelem nélkül fel kell hagynia a kérdéses gyakorlattal, ellenkező esetben ugyanis újabb eljárás indulhat ellene, melynek során pénzbírságot - átalányösszeg és/ vagy kényszerítő bírság - is kiróhatnak rá.
Az EUB leggyakoribb ügytípusai - Uniós jogi aktusok megsemmisítése (megsemmisítés iránti kereset)
erre az eljárásra akkor kerül sor, ha valamelyik uniós ország kormánya, az EU Tanácsa, az Európai Bizottság vagy (egyes esetekben) az EP egy adott uniós jogi aktus megsemmisítésére kéri fel az Európai Unió Bíróságát, mert úgy ítéli meg, hogy a kérdéses jogi aktus ellentétes az uniós szerződésekkel vagy az alapjogokkal. Megsemmisítés iránti keresetet magánszemély is benyújthat a Bírósághoz olyan uniós jogi aktus esetében, mely őt közvetlenül és hátrányosan érinti.
Az EUB leggyakoribb ügytípusai - Uniós intézkedés meghozatalának elrendelése (mulasztás megállapítása iránti kereset)
meghatározott körülmények esetén az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak meg kell hoznia bizonyos döntéseket. Ha ezt elmulasztják, akkor a tagállami kormányok, más uniós intézmények, illetve (bizonyos feltételekkel) magánszemélyek és cégek panaszt tehetnek ellenük a Bíróságnál.
Európai Számvevőszék - az uniós pénzügyek őre
27 független tag
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság: a civil társadalom érdekképviselete
Alapítás éve: 1957, Brüsszel székhellyel
képviseli a szakszervezeteket, a munkaadókat, a gazdálkodókat, a fogyasztókat
véleményezi az új uniós jogszabályokat és szakpolitikákat, tanácsokat ad velük kapcsolatban
elősegíti a civil társadalom részvételét az uniós döntéshozatali folyamatban
Szerep: munkaadói és munkavállalói szervezeteket és más érdekcsoportokat képviselő tanácsadó szerv
Az Európai Parlamentnek, az EU Tanácsának és az Európai Bizottságnak egy sor kérdésben kell konzultálnia az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal. Az EGSZB saját kezdeményezésére is kiadhat véleményt
Elnök: Christa Schweng, Tagok: 329 fő az összes EU-tagországból
Az EGSZB tagjai legalább az alábbi 3 csoport egyikébe tartoznak: munkaadók, munkavállalók, egyéb érdekcsoportok - pl. gazdálkodók, fogyasztók
Szakosított szekciókban végzi munkáját
Régiók Bizottsága. a helyi önkormányzatok érdekképviselete
A Régiók Európai Bizottságának révén a régiók és települések is hivatalosan beleszólhatnak a döntéshozatalba és ezáltal érvényre juttathatják a regionális és helyi hatóságok véleményét és érdekeit
A Régiók Európai Bizottságának tagjai a helyi, illetve regionális önkormányzatok választott képviselői közül kerülnek ki. Mindegyik uniós ország maga jelöli ki, kiket kíván a Régiók Európai Bizottságába delegálni. A jelölteket az Európai Unió Tanácsa nevezi ki öt évre. Megbízatásuk megújítható. Az, hogy az egyen uniós tagállamok hány személyt jelölhetnek a Régiók Európai Bizottságába, az adott ország népességétől függ
Az egyes országokból delegált tagok ún. nemzeti delegációkat alkotnak, melyek összetételének tükröznie kell az adott ország politikai, földrajzi, regionális és helyi viszonyait.
A Bizottságnak, a Tanácsnak és az EP-nek konzultálnia kell a Régiók Európai Bizottságával a helyi és regionális önkormányzatokat érintő témákkal - pl.: egészségügy, oktatás, foglalkoztatás, szociálpolitika stb. - kapcsolatos jogszabályok kidolgozása során
Gazdasági és Monetáris Unió
egységes piacra épülő magas szintű gazdasági forma
résztvevő államok lemondanak monetáris politikájuk önálló meghatározásának és végrehajtásának jogáról és azt közös uniós hatáskörbe utalják a közös fizetőeszköz érdekében
közös szabályok a tagállami hatáskörben maradt fiskális politikák összehangolása érdekében
MSZ fektette le a jogi és intézményi alapjait
asszimetria: a költségvetési politika tagállami hatáskörben maradt
Gazdasági és monetáris unió - GMU - szakaszai
Első szakasz: 1990. júl. 1-jétől
Második szakasz: 1994 jan. 1-jétől
Harmadik szakasz: 1999. jan. 1-jétől
Gazdasági és monetáris unió - GMU - szakaszai - Első szakasz: 1990. júl. 1-jétől
Tőketranzakciók szabadsága
Fokozott együttműködés a központi bankok között
Az ECU (európai valutaegység, az euró elődje) szabad használata
A gazdasági konvergencia továbbfejlesztése
Gazdasági és monetáris unió - GMU - szakaszai - Második szakasz: 1994 jan. 1-jétől
Az Európai Monetáris Intézet - EMI - megalapítása
A központi banki hitelnyújtás megtiltása
A monetáris politikák fokozott összehangolása
A gazdasági konvergencia erősítése
A nemzeti központi bankok függetlenségéhez vezető folyamat, amelyet legkésőbb a Központi Bankok Európai Rendszerének létrehozásával párhuzamosan meg kell valósítani
Előkészület a harmadik szakaszra
Gazdasági és monetáris unió - GMU - szakaszai - Harmadik szakasz: 1999. jan. 1-jétől
Az átváltási árfolyamok végleges rögzítése
Az euró bevezetése
A Központi Bankok Európai Rendszerének egységes monetáris politikája
Az unión belüli árfolyam-mechanizmus - ERM II - életbe léptetése
A Stabilitási és Növekedési Paktum hatálybalépése
Továbblépés: bankunió
Az EU a 2008. évi pénzügyi válságra és az azt követő euróövezeti államadósság-válságra válaszul hozott létre
A bankunió célja a bankszektor stabilitásának, biztonságának és megbízhatóságának garantálása az euróövezetben és az EU egészében, elősegítve ezáltal a pénzügyi stabilitást
Bizottság: 2012-ben szorgalmazza a létrehozást
A bankunióban minden euróövezeti tagállam részt vesz, Az euróövezeten kívüli tagállamok az Európai Központi Bankkal való szoros együttműködés kialakításával csatlakozhat a bankunióhoz
3 területen igényel fokozottabb integrációt
KBER, kétszintű, decentralizált rendszer
Az Európai Központi Bank
egységes monetáris politika jogi alapjait az EU működéséről szóló szerződésben, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányában fektették le. Az Alapokmány hozta létre 1998. jún. 1-jén az EKB-t és a Központi Bankok Európai Rendszerét. Az EKB eurorendszer és a KBER központi intézménye. Az EKB és a nemzeti központi bankok együtt teljesítik a rájuk bízott feladatokat. Az EKB a nemzetközi közjog szerint jogi személyiséggel bír.
A Központi Bankok Európai Rendszere
A Központi Bankok Európai Rendszere az EKB-t és az EU-tagállamok nemzeti központi bankjait - NKB - foglalja magában, függetlenül attól, hogy az adott tagállamban bevezették-e az eurót vagy sem
Az EKB, a KBER és az eurorendszer
Eurórendszer: EKB + azon tagállamok központi bankja, amelyek pénzneme az euró; alá-fölérendeltségi viszonyban
Az EKB döntéshozatali rendszere:
Általános Tanács: EKB elnöke + alelnök + nemzeti központi bankok elnökei - beleértve a nem euróövezeti tagállamokét is
Christine Lagarde - EKB elnöke
biztosítja az árak stabilitását
felügyeli a pénzkínálatot és rögzíti a kamatokat
felügyeli a bankok működését
tevékenységét a kormányoktól függetlenül végzi
EKB feladatai
Az EU ügynökségei
Az EU ügynökségei az uniós intézményektől függetlenül, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervek, amelyeket az uniós jog alapján meghatározott feladatok elvégzése céljából hoztak létre
Az uniós ügynökségek típusai:
Decentralizált ügynökségek
Az EU a decentralizált ügynökségeket olyan műszaki és tudományos feladatok elvégzése céljából hozta létre, amelyek révén segítik az uniós intézményeket a szakpolitikák végrehajtásában és a döntések meghozatalában. Unió-szerte számos tagországban működnek decentralizált ügynökségek.
A decentralizált ügynökségek olyan kérdésekkel és problémákkal foglalkoznak, amelyek hatást gyakorolnak az EU-ban élő 500 millió ember mindennapi életére. Szakismeretekkel segítik az uniós intézményeket és országokat egy sor különböző területen és ezáltal jelentős hatást gyakorolnak:
A közös biztonság- és védelempolitika keretében működő ügynökségek
Ezeket az ügynökségeket speciális technikai, tudományos és irányítási feladatok végrehajtása céljából hozták létre az EU közös biztonság- és védelempolitikájának keretében