EU jog I. vizsga

Az EU jelképei

* **Görög epszilon - stabilitás**


* **máj. 9.: A Schuman-nyilatkozat elfogadásának napja, 1950 - fr. külügyminiszter**
* 446 millió személy,

Az EU sajátos szervezet

* egyedülálló képződmény a nemzetközi jogban, tekintettel arra, hogy nem hasonlít, csak bizonyos hasonlóságokat mutat a nemzetközi szervezetekkel és az államokkal


* az EU működésében keverednek **a kormányközi**  és a **szupranacionális** (nemzetek feletti) jegyek
* nem egyszerű kormányközi szervezet, mivel
* **önálló jogi személyiséggel rendelkezik**
* **saját intézményrendszere van, amely**
* **olyan jogi normákat alkot, melyek egy része a tagállamokban közvetlenül is hatályos**
* nem egyszerű szupranacionális szervezet, mivel
* a tagállamok kormányai és parlamentjei nincsenek alárendelve a központi intézményeknek, de fontos szerepük van a közös döntéshozatalban

Az EU Szerződéseiről

* **az Európai Unió egymásra rétegződő szerződések alapján működik (amelyek lényege a változó (bővülő) hatáskörök, és a változó gazdasági és politikai tartalomban áll)**


* “**Szerződések**” **kifejezés alatt az alapító szerződéseket és annak módosításait értjük**
* a “Szerződések” módosításai alapvetően az **integráció fejlődésével, kiterjedésével,** továbbá új célok, feladatok és programok meghatározásával állnak összefüggésben
* **Jelenleg két Szerződés van hatályban: EUSZ, és EUMSZ**

Az EU tagjairól

* 27 tagállam integrációja


* folyamatos horizontális bővülés és vertikális mélyülés jellemzi
* Egységes belső piac - 27 tagállam - egyelőre
* Gazdasági és Monetáris Unió - 19 tagállam

**Az integráció elmélyülése**

1. **Preferenciális övezet: vám és egyéb kereskedelmi kedvezmények egymás között**
2. **szabadkereskedelmi övezet: az áru szabad áramlása az övezeten belül + minden tagország nemzeti vámpolitikát alkalmaz a protekcionista gazdaságpolitika alapján**
3. **Vámunió - 1968: az áru szabad áramlása az övezeten belül + egységes kereskedelmi politika alkalmazása**
4. **Közös piac: négy szabadságjog: áruk, szolgáltatások, munkaerő, tőke szabad áramlásának érvényesülése**
5. **Egységes belső piac - 1993: négy szabadságjog kiterjedése**
6. **Gazdasági és monetáris unió - 1999 bankközi elszámolásokban, 2002 közös fizetőeszköz és valuta bevezetése**
7. **Közös politika?**

Kandallók melletti beszélgetések mellett alakultak ki az alapelvek, a célok, alapértékek

2\. cikk 

Az Unió az **emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.** 

\
3\. cikk (az EUSz. korábbi 2. cikke)

(1) Az Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása. 

\
(2) Az Unió egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térséget kínál polgárai számára, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a külső határok ellenőrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel párosul. 

\
(3) Az Unió egy **belső piacot** hoz létre. Az Unió Európa **fenntartható fejlődéséért munkálkodik, amely olyan kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon alapul, amely a környezet minőségének magas fokú védelmével és javításával párosul**. Az Unió **elősegíti a tudományos és műszaki haladást.** Az Unió küzd a társadalmi **kirekesztés és megkülönböztetés ellen**, és előmozdítja a **társadalmi igazságosságot és védelmet**, a **nők és férfiak közötti egyenlőség**et, a **nemzedékek közötti szolidaritást és a gyermekek jogainak védelmét.** Előmozdítja a gazdasági, a **társadalmi és a területi kohézió**t, valamint a **tagállamok közötti szolidaritás**t. Az Unió **tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását.** 

\
(4) Az Unió egy **gazdasági és monetáris unió**t hoz létre, amelynek pénzneme az **euro.** 

\
(5) A világ többi részéhez fűződő kapcsolataiban az Unió v**édelmezi és érvényre juttatja értékeit és érdekeit, és hozzájárul polgárainak védelméhez. Hozzájárul a békéhez, a biztonsághoz, a Föld fenntartható fejlődéséhez, a népek közötti szolidaritáshoz és kölcsönös tisztelethez, a szabad és tisztességes kereskedelemhez, a szegénység felszámolásához és az emberi jogok, különösen pedig a gyermekek jogainak védelméhez, továbbá a nemzetközi jog szigorú betartásához és fejlesztéséhez, így különösen az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt alapelvek tiszteletben tartásához.** 

\
(6) Az Unió e célkitűzéseket a megfelelő eszközökkel, a Szerződésekben ráruházott hatáskörök keretein belül valósítja meg.

\

Az Európai integráció története - országok felvétele

1951: Belgium, Fr.o., Hollandia, Luxemburg, NSZK, Olaszország - Párizs: Európai Szén- és Acél Közösség / Montánunió

\
1957: Rómában a hat ország döntött az Európai Gazdasági Közösség -EGK és az Európai Atomenergia Közösség létrehozásáról

\
1973: 9 tagállam, Dánia, Írország és az Egyesült Királyság

\
1981: 10 tagállam, Görögország,

\
1986: 12 tagállam, Portugália, Spanyolország

\
1995: 15 tagállam, Finnország, Svédország, Ausztria

\
2004: 25 tagállam, Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia

\
2007: 27 tagállam, Románia, Bulgária

\
2013: 28 tagállam, Horvátország, jelölt: Macedónia, Montenegró

\
2020: NB kilép

I. vh. utáni törekvések

* Az I. vh. kelet és közép-európai nagy birodalmak széthullásához, a nacionalizmus térhódításához vezetett


* **Versailles-i békeszerződés: csak a győztes országok számára biztosította az önrendelkezési jogot**
* **Népszövetség - 1919: Európa békéjét volt hivatott megőrizni - Az ENSZ elődjeként tartják számon**
* **Mo. nem volt alapító tag, 1922-ben vették fel**

Páneurópa-terv

* **Richard Coudenhove-Kalergi gróf felvázolta**


* **Már 1922-től az európai országok gazdasági és politikai közeledését szorgalmazta**
* **1923: megalapította a Páneurópai mozgalmat - könyvet írt és adott ki**
* **Hangsúlyozta az európai identitás kialakulásának és erősödésének a jelentőségét**
* **Páneurópai Unió a Népszövetségen belül**
* **4 lépés**
* **26 ország részvételével Páneurópai Konferencia összehívása**
* **Ezen országok kölcsönös megegyezése abban, hogy vitáikat nemzetközi döntőbíráskodás útján rendezik**
* **Vámunió kialakítása**
* **Egy föderalista alkotmány elfogadása**

II. vh utáni újjáépítés

**Jaltai konferencia 1945 februárja**

* **USA és a nyugat-európai nagyhatalmak kapcsolata**
* **1947: Truman-doktrína**
* **Segítségnyújtás Görögországnak**
* **Az elv alapján az USA kész segítséget nyújtani “a szabad népekeknek, amelyek ellenállást tanúsítanak valamely fegyveres belső kisebbség vagy külső hatalom támadásával szemben”**
* **támadás a világbéke ellen = támadás az USA ellen**
* **Jelentősége: felvállalta…**
* **1947: Marshall-terv**
* **Pénzügyi segítségnyújtás Európának**
* **Nem szabta meg az USA, hogy mire költsék a segélyt, de a gazdaság tevékenységeket és a feljesztéseket össze kellett hangolni**
* **A segélyt kereskedelmi és fizetési hiány alapján osztották szét**
* **1947: Dunkerque-i szerződés**
* **1948: Brüsszeli szerződés**
* **1949: NATO - USA, Kanada, NB, Fr.o., Belgium, Hollandia, Luxemburg, Izland, Norvégia, Dánia, Olaszország, Portugália**
* **védelmi jellegű**
* **1949. máj. 5.: megalakul az Európa Tanács - Westminsteri szerződés**
* **székhely: Strasbourg**
* **Előzménye az 1948-as Hágai Kongresszus - Churchill**
* **Célkitűzés:**
* **Két részre szakadás - az Európai Egyesült Államok kérdésével kapcsolatban:**
* **az európai egység ügyéért lobbizó csoport**
* **a nemzetközi kormányok ügyét képviselő csoport**
* **1950. máj. 9.: Schuman-terv - ez a lelke az integrációtörténet tételnek**
* **Robert Schuman francia külügyminiszter**
* **Szén- és acélipar közös felügyelet alá helyezése**
* **mivel mindig ezek okán alakulnak ki a fegyveres konfliktusok**
* **a háborús felkészüléshez ezekből van a legnagyobb szükség - ezek ellenőrzése megakadályozza a háború kirobbanását**

A Schumann-tervről

“A világbékét csak úgy lehet megőrizni, ha az azt fenyegető veszélyekkel arányban álló kreatív erőfeszítéseket teszünk.

Az, amivel egy jól szervezett és életteli Európa hozzá tud járulni a civilizációhoz, elengedhetetlenül szükséges a **békés kapcsolatok** fenntartásához. Franciaország, amely több mint húsz éve magára vállalja az egyesült Európa bajnokának szerepét, mindig is a béke szolgálatát tekintette legfőbb céljának. Európa egyesülése nem valósult meg, és beköszöntött a háború időszaka.

Európát nem lehet egy csapásra felépíteni, sem pusztán valamely közös szerkezet kialakításával integrálni. Konkrét megvalósításokra, de mindenekelõtt a tényleges szolidaritást megteremtésére van szükség. **Az európai nemzetek összefogásához szükség van arra, hogy Franciaország és Németország között megszűnjön az évszázados ellentét.**

Bármihez is fogunk, annak elsősorban e két országra kell vonatkoznia.

E célból a francia kormány egy behatárolt, ám jelentős kérdésre vonatkozó azonnali, konkrét lépést javasol.

**A francia kormány javaslata, hogy a francia és német szén- és acéltermelést együttesen egy közös Főhatóság ellenőrzése alá helyezzék, egy Európa más országai előtt is nyitva álló szervezet keretein belül**. A termelés egyesítése azonnal biztosítaná a gazdasági fejlődés valós közös alapjait, az európai szövetség első lépését, és ezáltal megváltoztatná ezeknek a hosszú idő óta hadifelszerelések gyártásának szentelt vidékeknek a sorsát, amelyek a fegyverkezés legelső áldozatai voltak.

Az ily módon a termelésben **kialakuló szolidaritás** világossá teszi, hogy **ettől kezdve bármiféle háború Franciaország és Németország között nemcsak elképzelhetetlen, hanem gyakorlatilag is kivitelezhetetlen lenne.”**

Alapítóatyák

* **Adenauer**


* **Veil**
* **Churchill**
* **Schuman**
* **De Gasperi**
* **Monnet**

**ESZAK/Montánunió megalapítása, Párizsi Szerződés - 1951. ápr. 18.**

1. **Benelux-államok, 2. Franciaország, 4. NSZK, 5. Olaszország**

\
**50 évre szerződtek, ezen időtartam eltelte után ez megszűnt**

Az alapítószerződések: a jogra épülő, demokratikus együttműködés alapkövei

* **1952 - Európai Szén- és Acélközösség**


* **1958 - Római Szerződés - EGK, EURATOM**
* **1987 - Európai OKmány**
* **1993 - Szerződés az EU-ról**
* **1999 - Amszterdami Szerződés**
* **2003 - Nizzai Szerződés**
* **2009 - Lisszaboni Szerződés**

Aláírás, hatályba lépésének időpontja

Párizsi Szerződés, ESZAK

**1951. ápr. 18.**

**1952. júl. 23. - hatálytalan: 2002. júl. 23.**

Római Szerződés, EGK, Euratom, Európai Közösség

**1957. márc. 25.**

**1958. jan. 1.**

**Egyesülési Szerződés**

**1965. ápr. 8.**

**1967. júl. 1.**

Egységes Európai Okmány

**1986. febr. 18.** 

**1987. jan. 1**

Maastrichti Szerződés - EUSZ

**1992. febr. 7.**

**1993. nov. 1.**

Amszterdami Szerződés

**1997. okt. 2.**

**1999 máj. 1.**

Nizzai szerződés

**2001. febr. 26**

**2003. február 1.**

Európai Alkotmányos Szerződés

**2004. okt. 29.**

**nem sikerült ratifikálni**

Lisszaboni Szerződés

**2007. dec. 13.**

**2009. dec. 1.**

ESZAK - Montánunió - megalakulása

* **1951. ápr. 18. Párizsi Szerződés**
* **Aláírók: Franciaország, NSZK, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg - központ**
* **1952. július 23-án lépett hatályba (50 évre kötötték**, így a szervezet **2002-ben megszűnt)**
* **Európa első szupranacionális szervezete**, melynek **célja az európai acélipar (szén- és acéltermelés) nemzetek feletti ellenőrzése, felügyelete**
* **Intézményrendszer: Főhatóság (nemzetek feletti szerv) - EB elődje, Miniszterek Tanácsa, Közgyűlés, Tanácsadó Bizottság, Bíróság**

\
* **Működése**
* **Ütemterv: 2 x 5 év**
* **Első szakasz: kereskedelmi akadályok leépítése**
* **Második szakasz: közös piac kialakítása**
* **Kezdetben óvatosság: nem hoztak népszerűtlen döntéseket**
* **Eredmények: nőtt az egymás közötti nehézipari kereskedelem**
* **Problémák: Miniszterek Tanácsa és a Főhatóság közötti viták**

Európai Gazdasági Közösség (EGK) és EURATOM szerződések

**1957. márc. 25. - Róma -> Római szerződések, 2 szerződés**

* **Európai Atomenergia Közösség - EURATOM**
* **Európai Gazdasági Közösség - EGK**
* **Célok**
* **Közös piacra való átállás: 12-15 év**
* **Közös agrárpolitika létrehozása  - 33. cikkely**
* **Gazdasági és monetáris politika összehasonlítása**
* **Szabad és tisztességes verseny biztosítása**
* **Pénzügyi és szociális politika összehangolása**

Európai Atomenergia Közösség - EURATOM

* **Franciaországban** kezdődött meg a régió **első nukleáris programja**, ezért ez az ország volt az, amelyik **leginkább szorgalmazta a közösség létrehozását**


* Az 50-es évek végén az NSZK és Olaszország is elkezdte kiépíteni saját atomenergia-iparát
* **Ennek ellenére sajnos a közösség képtelen volt a nemzetek feletti irányítást véghezvinni, a szektor politikai súlya miatt a résztvevő országok kompromisszum-készsége túl kicsinek bizonyult**

Európai Gazdasági Közösség - EGK

* **Intézményi hálózat**
* **Bizottság - 9 fő**
* **Miniszterek Tanácsa - 6 tag, 17 szavazat**
* **Gazdasági és Szociális Bizottság**
* **Európai parlamenti Közgyűlés - 142 tag - felváltja a Montánunió testületét**
* **Bíróság - 7 tag**
* **Pénzügyi Bizottság**
* **Európai Szociális Alap - ESZA**
* **Európai Beruházási Bank**
* **Európai Fejlesztési Alap - tengerentúli francia területek**
* **Első eredmények**
* **1959. jan.: életbe lép a tarifacsökkentés előzetes szakasza**
* **belső vámok 10%, importvámok 20%-os csökkentése**
* **1959. nov.: kétévenként tartandó külügyminiszteri találkozó**
* **1961: belső vámok csökkentése, Pénzügyi Bizottság életre hívása**

**-> 50-es/60-as évek elején gazdasági fellendülés és az EGK prosperálása**

\n

**Az Európai Gazdasági Közösség fejlődése - 60-as évek**

* **1960-as években** a közösség életét világpolitikai és gazdasági helyzetek és **konfliktusok nehezítéttek**
* az **USA gazdasági erejének csökkenése**
* **Japán gazdasági megerősödése**
* a gyarmatbirodalmak felbomlása
* a Berlini Fal felépítése - 1961
* **Nagy-Britannia létrehozta az Európai Szabadkereskedelmi Társulást - EFTA - 1960-ban**
* **Politikai töltet nélkül**
* **Be akarták vonni a hatokat - EGK tagokat - elutasítás**
* **Charles de Gaulle**
* **1963 - Nagy-Britannia nem érett az EGK-hoz való csatlakozásra**
* **1965 - “üres székek válsága”**
* **1967 - megvétózza Nagy-Britannia újabb csatlakozási kérelmét**

\
\
**Üres székek válsága**

\
* **VITA: a Közös Agrárpolitikai fonaszírozása kapcsán** - Bizottság által előterjesztett ez irányú **javaslatcsomaggal de Gaulle nem értett egyet**. Szerinte a javaslat **elfogadása az integráció nemzetek feletti jellegét erősítette vlna, ezt azonban az elnök nem kívánta**
* A többi tagállam tiltakozása miatt **a francia képviselők hónapokig nem jelentek meg a Miniszterek Tanácsa ülésein, ezért távolmaradásukat az “üres székek” politikájának nevezték el.**
* Ilyen formában azonba **a Tanács döntésképtelenné vált, és az egész közösség sorsát veszélyeztette. Franciaország ekkor lépett ki a NATO katonai szárnyából is, így került 1966-ban a központ Párizsból Brüsszelbe**
* **A megoldást 1966-ban a Luxemburgi Kompromisszum jelentette**, mely lezárja a konfliktust, és a következőket eredményezi:
* **nemzetek feletti jelleg visszaszorul**, a **kormányköziség** pedig **megerősödik az EGK-ban**
* **egyelőre nem veszik fel Nagy-Britanniát az EGK-ba**
* bevezetik a **tagállami vétójogot**

Az Európai Közösség - EK - létrejötte és fejlődése - !!!

* **1967: Fúziós Szerződés -** általa a **három eddig megalakult közösség végrehajtó szervei is összeolvadtak**, így a három integráció egy egységgé forrt össze, melyet a szerződés hatályba lépéstől **Európai Közösségnek** hívnak

Az Európai Közösségek a 70-es években

* **1973: csatlakozik az EK-hoz: Nagy-Britannia, Írország és Dánia**


* Norvégia csatlakozási kísérlete kudarcba fulladt
* Az új csatlakozás sokszínűbbé tette a Közösséget - regionális különbségek kiéleződése -> **brit szorgalmazásra egy közös regionális politika kidolgozására került sor a 70-es évek elejétől**

Az Európai Közösségek a 80-as években

* **A főszerep a déli bővítésé**
* **1981: Görögország csatlakozik -> útjára indulnak az Integrált Mediterrán Programok 1985-től**
* **1986: Spanyolország és Portugália csatlakozása**
* DE! **1985-ben Grönland** mint dán fennhatóság **kiválik az EK-ból, és a Tengerentúli Ország és Terület státuszt kapta**
* **1986: Egységes Európai Okmány**
* **Integráció fellendítése**
* **Az egységes belső piac kialakítása 1992-ig**
* **A regionális politikai szerződésbe foglalása - elsődleges joganyag**

Egységes Európai Okmány - Előzmények

* Az Okmányt **megelőző intézkedések**
* **Két kormányközi konferencia**
* **A belső piacról szóló 1985. évi fehér könyv** kidolgozása: a Bizottság **Jacques Delors elnök kezdeményezésére fehér könyvet tett közzé**, amelyben **279** olyan **jogalkotási intézkedést határozott meg**, amelyekre a belső piac létrehozásához szükséges volt (ütemterv: 1992. dec. 31-ét jelölték meg végső határidőként)
* **1986/87: EEO: a Római Szerződés első fontos átdolgozása - !!!**
* **cél: az egységes belső piac kialakítása 1992 dec. 31-ig**

Egységes Európai Okmány - Változások

* A belső piac megvalósításának előmozdítása érdekében az Okmány **kibővítette azon esetek körét, amelyekben a Tanács egyhangú döntés helyett minősített többséggel határozhat**


* **Létrehozta az Európai Tanácso**t, amely hivatalos keretet adott az állam- és kormányfők konferenciáinak és csúcstalálkozóinak - egyelőre hatáskör nélkül
* **Megerősítette a Parlament jogköreit** azáltal, hogy a társulási szerződések megkötésekor **követelményként előírta a Parlament általi egyetértést + ezenfelül az Okmány létrehozta az együttműködési eljárást**
* Az Egységes Európai Okmány **megteremtette az Elsőfokú Bíróság létrehozásához szükséges feltételeket - valamennyi ügy továbbutalható a Bírósághoz**, a tagállamok vagy **a közösségi intézmények által indított keresetek, illetve az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések kivételével**

Egységes Európai Okmány - Változások I.

* **1992. dec. 31-ig kívánták** **fokozatosan létrehozni a belső piacot:** “olyan **belső határok nélküli térség**, amelyben e szerződés rendelkezéseivel összhangban **biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása**.”


* **Az Okmány - a belső piac létrehozása által az elmaradottabb régiókra gyakorolt hatások ellensúlyozása, valamint a különböző régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése érdekében - a** **gazdasági és társadalmi kohéziót erősítő közösségi politikát (regionális politika)** hozott létre
* a közösségi fellépés az **Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA)** és az **Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)** révén valósul meg

Egységes Európai Okmány - Változások II.

* **Környezetvédelmi megfontolások**: a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosításának biztosítása - a Közösség a környezet terén csak akkor lép fel, ha a adott intézkedés közösségi szinten jobban megvalósítható, mint a tagállamok szintjén - szubszidiaritás
* 30. cikk kimondja, hogy a tagállamok **törekednek egy közös európai külpolitika kialakítására és megvalósítására**

**Maastrichti szerződés - 1992**

* **1991. dec. 16-19.: Maastrichti csúcstalálkozó -> 1992 Maastrichti Szerződés**
* **legfőbb cél: gazdasági és politikai unió: megvalósítása**
* **közös valuta és monetáris politika bevezetése 1999-ig**
* **Európai Unió elnevezés bevezetése, fontos: nem szűnt meg a korábbi 3 közösség, az EU nem kapott onálló jogalanyiságot**
* **pillérrendszer: EK - szupranacionális, közös kül- és biztonságpolitika - kormányközi együttműködés kialakítása**
* **uniós állampolgárság bevezetése - teljesen szabad mozgás bevezetése**
* **számos nem gazdasági jellegű szakpolitika esetében közösségi hatáskörök megállapítása - kultúra, oktatás**
* **hatékonyabb és demokratikusabb döntéshozatal**
* **az Európai Parlament hatáskörének jelentős emelése - pl. együttműködési eljárás bevezetése**
* **egyhangú tanácsi döntéshozatal szerepének további csökkenése**
* **Nehézkes ratifikáció**
* **Hatályba lépése: 1993. nov. 1.**

**Az Uniós polgárság**

* **Az uniós polgárság kiegészíti, de nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot**
* **Alapvető jogállás: Az uniós polgárság a tagállami állapolgárságbÓl fakadó jogok és kötelezettségek mellett további jogokat és kötelezettségeket ír elő**
* Az unió polgársága az Unió polgára számára a kötelezőket jelenti:
* **joga van a területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz** - EUMSZ, 21. cikk
* **aktív és passzív választójoggal rendelkezik az európai parlamenti választásokon és a helyhatósági választásokon** - az EUMSZ 22. cikkének (1) bekezdése - **a lakóhely szerinti tagállamban, az adott állam állampolgáraival azonos feltételek mellet**t (a helyhatósági választásokon való részvétel szabályait lásd az 1994. dec. 19-i 94/80/EK rendeletben, az európai parlamenti választásokon való részvétel szabályait pedig lásd az 1993. dec. 6-i 93/109/Ek irányelvben)
* **jogosult egy másik tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságai védelmét igénybe venni olyan harmadik országgal szemben - nem EU tagállamok - területén, ahol az állampolgársága szerinti tagállam nem rendelkezik képviselettel, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai -** Ha Üzbegisztánban kirabolnak, és ott nincs magyar konzuli képviselet, de van pl. német, akkor magyarként bemehetek a német konzulátusra, segítséget kérni a németektől

\
\
* **joga van petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez és joga van az Európai Parlament által kinevezett ombudsmanhoz fordulni** - mindkettő az EUMSZ 24. cikke - **az uniós intézmények vagy szervek által elkövetett hivatali visszásság eseteiben.** Ezeket az eljárásokat az EUMSZ 227. és 228. cikke szabályozza
* **a tagállamok nyelvének valamelyikén írásban fordulhat bármely uniós intézményhez vagy szervhez és ugyanazon nyelven kaphat válasz**t - az EUMSZ 24. cikkének (4) bekezdése
* **jogosult hozzáférni az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz, bizonyos feltételek szerint** - az EUMSZ 15. cikkének (3) bekezdése
* **Lisszaboni Szerződéstől: Európai polgári kezdeményezés**

A hárompilléres szerkezet (EU)

1. Első pillér - Európai Közösség, közösségi döntéshozatal
2. Második pillér - Közös kül- és biztonságpolitika, kormányzati döntéshozatal
3. Harmadik pillér - bel- és igazságügyi együttműködés, közösségi döntéshozatal

**A hárompilléres szerkezet (EU) - 1.** Első pillér - Európai Közösség, közösségi döntéshozatal

1. **a gazdasági integráció továbbfejlesztésének gondolata** a gazdasági és monetáris unió - GMU - irányába
2. **bevezeti az uniós polgárság fogalmát - jogok:**


1. **tartózkodás és szabadság joga**
2. **az aktív és passzív választójog a helyhatósági választásokon**
3. **aktív és passzív választójog az Európai Parlamenti képviselők választásán**
4. **diplomáciai és konzuli védelemhez való jog**
5. **az Európai ombudsmanhoz fordulás joga**
3. a **Kohéziós Alap**nak a létrehozása: **infrastrukturális és környezetvédelmi beruházások**at támogat

integrációs elvként bevezeti a **szubszidiaritás elvét**

**A hárompilléres szerkezet (EU) - 2.** Második pillér - Közös kül- és biztonságpolitika, kormányzati döntéshozatal

1. Célok


1. elsősorban az **Unió külpolitikai identitásának kialakítása**
2. **az Unió biztonságának megerősítése minden formában**
3. **a nemzetközi együttműködés előmozdítása**
4. **a demokrácia és a jogállamiság fejlesztése és megerősítése**, valamint **az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása**
2. **A Maastrichti Szerződés** hangsúlyozza, hogy az **Európai Unió kül- és biztonságpolitikájának egy döntése sem sértheti a NATO-tagországok kötelezettségeit, és minden döntést úgy kell meghozni, hogy a NATO és az EU közötti összhang ne csorbuljon**

**A hárompilléres szerkezet (EU) - 3. Harmadik pillér - bel- és igazságügyi együttműködés, közösségi döntéshozatal**

1. **A büntetőügyekben folytatott rendőrségi (bel-) és igazságügyi együttműködés**


1. **Az Unió külső határainak ellenőrzése**
2. **a bevándorlásügy és menekültügy kezelése**
3. **a letelepedésre, tartózkodásra vonatkozó rendelkezések**
4. **az igazságszolgáltatás és bűnüldözés területén történő összefogás**
2. Rendelkezik továbbá az **EUROPOL** elnevezésű közös bűnüldözési szervezetnek a létrehozásáról

Az Európai Unió a 90-es években

* a kelet-közép-európai bővítés jegyében telik - **rendszerváltás utáni átmeneti időszak**
* **Koppenhágai kritériumrendszer**
* **Egyesül az NSZK és az NDK - 1990. okt. 8.**
* A **Gazdasági és Monetáris Unió** bevezetésének 1. és 2. szakasza - **1990-1993, 1994-1998**
* **1995:** csatlakozik **Ausztria, Svédország, Finnország**
* Norvégia csatlakozási szándéka az ügydöntő népszavazás során ismét kudarcba fulladt
* **1997: Amszterdami Szerződés**

Amszterdami szerződés

* **Aláírása: 1997. októbere**


* **sok tekintetben nem hozott forradalmi változást a szerződés**
* lásd **“amszterdami maradékok”**, vagyis a **vitás kérdések elhalasztása** (pl. többségi döntéshozatal kiterjesztése, a Bizottság méretének, feladatának újragondolása)
* bővítette a közös kül- és biztonságpolitikai feladatok körét
* **bel- és igazságügyi együttműködés pillérének nagy része átkerült az 1. pillérbe: közösségiesítés**
* **maradék 3 pillér: rendészeti és igazságügyi együttműködés büntetőügyekben**

Amszterdami szerződés II.

* **Schengeni acquis** az uniós jog részévé vált


* **foglalkoztatáspolitika közösségi szintre emelése**
* **Európai Parlament jogalkotási hatáskörének további szélesítése - !!!**
* átláthatóbb és polgárközelibb Unió létrehozása
* **a “rugalmas integrációs lépések” lehetőségének megteremtése**
* **2. A KKBP - Közös kül- és biztonságpolitika - megerősítése**
* **Bevezette a konstruktív tartózkodási intézményét (egy ország abban az esetben alkalmazhatja, amikor nem akar részt venni a döntésben, de nem akarja megakadályozni sem azt)**
* **Bevezette a KKBP főképviselői tisztséget (egységesen tudja az EU álláspontját közvetíteni a külvilág felé)**

**Nizzai szerződés**

* a **keleti bővítés előfeltétele** volt a közösségi **intézményrendszer megreformálása (13 ország jelezte a 90-es évek végén csatlakozási szándékát)**
* az “**amszterdami maradékok**” tekintetében fontos volt a mihamarabbi módosítás
* a korábbi módosításokkal ellentétben így nem az integráció további mélyítése, hanem az **intézményi reform** ( gyorsabb, hatékonyabb döntéshozatal) volt  cél
* **tagjelölt országok tanácsi szavazatszámának és EP képviselői számának rögzítése**
* **minősített többségi döntéshozatal lehetőségének további bővítése - a népességhez kötött arányosabb döntéshozatal**
* **továbbá bővítette az európai Parlament szerepét az együttdöntési jogalkotásban**
* **Elsőfokú Bíróság - későbbi Törvényszék - létrehozása**

A Nizzai Szerződés alkotmányos szerződés

* **2001. december: a laekeni csúcson döntöttek a tagállamok vezetői egy őj uniós alapszerződés elfogadásának szükségességéről,**
* **az új alapszerződés tervezetét az erre a célra létrehozott, széles bázisú, ezáltal jelentős legitimációval bíró ún. Konvent (“Európa jövőjével foglalkozó konvent”, amely 2002 februárjától 2003 közepéig működött) alakította ki,**
* alkotmánynak szánt dokumentum, de a kompromisszumos név tükrözi, hogy **jogilag egy nemzetközi szerződésről** van szó
* cél:
* hatékonyabb, átláthatóbb működés, egyszerűbb döntéshozatal
* egyetlen szerződésbe foglalni az alapító szerződéseket és annak részévé tette volna **2000-ben elfogadott Alapjogi Chartát**

a ratifikációs folyamat elakadt, **2005-ben Franciaország és Hollandia népszavazáson utasította el a szerződést, így az végül nem lépett hatályba**

**Lisszaboni szerződés -** Nem váltja fel egyiket sem, hanem csak módosítja és átnevezi azokat

* **szerződés aláírása: 2007. dec. 13., hatályba lépése: 2009. dec. 1.**


* intézményi reformok, hatékonyabbá és demokratikusabbá tétel, az uniós politikák korszerűsítése
* **Az Európai Alkotmány kudarca - franciák, hollandok nem támogatták a keresztény gyökerekre való utalás kérdése miatt**
* **két szerződést módosít: Maastrichti, Római**
* **az Alkotmányszerződés sikertelen ratifikációját követően megszületett a reformszerződés**
* **a szerződés nem váltotta fel, csupán módosította az alapító szerződéseket, illetve átnevezete őket**
* **Európai Unió Működéséről szóló szerződés**
* **Európai Unióról szóló szerződés**
* **cél: az Alkotmányszerződés legfontosabb vívmányainak beépítése az eddig szerződésbe**
* **egységes jogi keretet adott az Uniónak, ÖNÁLLÓ JOGALANYISÁGGAL RUHÁZTA FEL**

**A Lisszaboni Szerződés reformjai**

* **megszünteti a hárompilléres rendszert: az EU egyésges jogi személyiséggé válik;**


* **radikálisan megváltoztatta a tanácsi döntéshozatalt: bevezettte a kettős többség elvét - egy javaslat akkor megy át, ha a tagállamok 55%-a, illetve az uniós népesség 65%-a támogatja - 2014. nov. 1-től**
* **létrehozta a külögyi és biztonságpolitikai főképviselői tisztséget**
* **Az Európai Parlament létszámát 750 + 1 főben maximalizálta**
* **2014-ig az Európai Bizottság tagjai: egy tagállam - egy biztos elve**
* **az elnökségi triók létrehozása: 3, az elnökségben egymást követő állam közös munkája - 18 hónap, pl. a spanyol-belga-magyar trió együttműködése**

\
* **demokrácia megerősítése**


* **A szerződés**
* **megerősíti a 3 alapelvet - a demokratikus egyenlőség elvét, a képviseleti demokrácia elvét és a részvételi demokrácia elvét**
* **bevezeti a polgári kezdeményezést, ami a Lisszaboni Szerződés egyik legnagyobb újítása, amellyel (bizonyos feltételek mellett) legalább egymillió polgár felhívhatja a bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot - EUSZ 11. cikke**
* **Az alapjogi Chartát kötelező erejűvé teszi, és a szerződésekkel azonos jogi kötőerővel ruházza fel - az EUSZ 6. cikke**
* **a nemzeti parlamenteknek nagyobb beleszólást engedélyez az uniós határozathozatalba - EUSZ 12. cikke**

\
\
* **a rendes jogalkotási eljárás - korábban együttdöntési eljárás - vált alapértelmezett jogalkotási eljárássá, ahol az Európai Parlament a Tanáccsal egyenrangú társjogalkotó - EUMSZ - 294. cikke**
* **bevezeti a jogalkotási aktusok és a nem jogalkotási aktusok közötti különbséget a határozathozatali eljárástól függően - EUMSZ 297. cikke**
* **bevezeti a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat - 290. cikk - és a végrehajtási jogi aktusokat - 291.cikk. Az előbbi a Bizottságot hatáskörökkel ruházza fel, hogy általános hatályú nem jogalkotási aktusokat fogadjon el egy jogalkotási aktus kiegészítésére (azonban nem az elengedhetetlen elemekre vonatkozóan). Az utóbbi keretet biztosít a Bizottság intézkedéséhez a korábbi komitológiai eljárás keretében**

\
\
* **a korábbi pilléres szerkezetet felváltja a hatáskörök új megosztása**
* **kizárólagos: azon területek, amelyeken az EU önállóan alkot jogszabályokat, a tagállamok pedig végrehajtják őket - EUMSZ 3. cikke**
* **megosztott: azon területek, amelyeken az uniós országok alkothatnak és elfogadhatnak kötelező erejű intézkedéseket, ha azt az EU nem tette meg - EUMSZ 4. cikke**
* **támogató: azon területek, amelyeken az EU a nemzeti politikák támogatására, koordinálására vagy kiegészítésére fogad el intézkedéseket - EUMSZ 6. cikke**

\


* **Kilépés az EU-ból**
* **a szerződés első alkalommal rendelkezik hivatalos eljárásról arra az esetre, ha egy uniós ország ki akarna lépni az EU-ból - EUMSZ 50. cikke**

**Csatlakozási kritériumok**

Az **Európai Unióról szóló szerződés** állapítja meg azokat a feltételeket - 49. cikk - és elveket - 6. cikk (1) bekezdése -, amelyeknek **minden az EU-hoz csatlakozni kívánó országoknak meg kell felelnie**

\
* Bármely olyan európai állam kérheti a felvételét az Unióba, amely **tiszteletben tartja a 2. cikkben említett értékeket és elkötelezett azok érvényesítése mellett.** A kérelemről értesíteni kell az **Európai Parlamentet és a nemzetközi parlamenteket. A kérelmező államnak a kérelmet a Tanácshoz kell benyújtania, amely a Bizottsággal folytatott konzultációt és a Parlament tagjainak többségével elfogadott egyetértését követően arról egyhangúlag határoz**. Az Európai Tanács által megállapított feltételeket figyelembe kell venni.
* A felvétel feltételeit és az unió alapját képező szerződéseknek a felvétel miatt szükségessé váló kiigazítását a tagállamok és a felvételét kérő állam közötti megállapodás rendezi. Ezt a megállapodást alkotmányos követelményeknek megfelelően valamennyi szerződő államnak meg kell erősítenie

A felvételhez szükséges bizonyos kritériumok teljesítése

Ezeket a kritériumokat  - más néven **koppenhágai kritériumokat -** **az Európai Tanács 1993-as koppenhágai ülésén állapították meg, és az 1995-ös madridi** **ülésén megerősítették**

* “A mai napon az Európa Tanács magáévá tette azt az álláspontot, miszerint azok a közép- és kelet-európai társult országok, amelyek ezt óhajtják, tagjai lehetnek az Európai Uniónak. A csatlakozás akkor történhet meg, ha a társult ország képessé válik a  - t**agságból származó - kötelezettségek, valamint a megkívánt gazdasági és politikai feltételek teljesítésére**”

Kritériumok

* **demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitása a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme**


* **működő piacgazdaság és képesség az Unión belüli versenyviszonyokkal és piaci erőkkel való megbirkózásra**
* **a tagsággal járó kötelezettségek teljesítése -  és ennek részeként az uniós jogot képező szabályok, standardok és szakpolitikák - a “közösségi vívmányok” - hatékony végrehajtására való képesség, valamint a politikai, gazdasági és pénzügyi unió célkitűzéseinek vállalása.**

Az Európai Unió Intézményrendszere

* **nem érvényesül a hatalmi ágak elválasztásának klasszikus értelemben vett felfogása**
* **sajátos működési elvek**
* tágabb értelemben: valamennyi intézmény, szerv, hivatal
* szűkebb értelemben 7 intézmény
* **Európai Tanács**
* **Bizottság**
* **Miniszterek Tanácsa - “A” Tanács**
* **EP**
* **EUB**
* **Számvevőszék**
* **EKB**
* **Egyéb**
* **Szerződések hozzák létre:**
* **tanácsadói szervek: EGSZB, Régiók Bizottsága**
* **Európai Beruházási Bank, Ombudsman**
* **Másodlagos uniós jog hozza létre**
* **ügynökségek, hivatalok, egyéb decentralizált szervek**

Az EU intézményei

Működési elvek

* **Intézményi egyensúly elve**


* **intézményi együttműködés elve**

Az Unió szervei és vezetői

* **Európai Parlament - a polgárok érdekképviselete, Roberta Metsola**


* **Európai Tanács és a Tanács - tagállamok érdekképviselete, Charles Michel + az EU Tanácsának elnökségét betöltő tagállam**
* **Európai Bizottság - közös érdekek képviselete - von der Leyen**

A jogalkotás menete

A jogalkotás menete

1. Polgárok, érdekcsoportok, szakértők: megbeszélések, konzultációk
2. Európai Bizottság: hivatalos javaslat
3. Európai Parlament és Miniszterek Tanácsa: közös döntés
4. Tagállamok országos vagy helyi hatóságai: végrehajtás
5. Európai Bizottság és Európai Bíróság: a végrehajtás nyomon követése

Az Európai Tanács

* Az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója
* **NEM EURÓPA TANÁCS, MERT AZ NEMZETKÖZI SZERV**
* **NEM EU TANÁCS**
* Összetétele:
* állam- és kormányfők
* Bizottság elnöke
* részt vesz: külügyi és biztonságpolitikai főképviselő

\
* Az Európai Tanács elnöke
* LSZ előtt: soros elnökség adta
* LSZ után: állandó elnök: kontinuitás, tehermentesítés
* EiT minősített többséggel, 2,5 évre, egyszer megújítható

Az Európa Tanács Csúcstalálkozója

* **Az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója**
* **története**
* **nem része az eredeti integrációs modellnek**
* **1961: első csúcstalálkozó**
* **1969-től rendszeresen**
* **1974-ben formalizálják, évente 2x**
* **EEO: közösségi jogba emelős**
* **MSZ: részletesebb szabályozás**
* **LSZ: intézményi rang, állandó elnök**
* **feladata**
* **NEM jogalkotás, hanem politikai döntéshozás**
* **meghatározza az EU általános politikai irányait és prioritásait**
* **az EU fejlődéséhez szükséges ösztönzést adja**

\n \n

**A döntéshozatalban résztvevő intézmények**

* **Európai Tanács**
* **Az Európai Unió Tanácsa**
* **Európai Bizottság**
* **Európai Parlament**

**Az Európai Bizottság**

* A szupranacionalitást - nemzetek felettiséget - képviseli, székhelye Brüsszel - Uniós érdekek képviselete
* Az egy tagállam, egy biztos elv érvényesül - jelenleg összesen 27
* Jogszabály-javaslatokat terjeszt elő
* végrehajtó szerv
* az uniós szerződések őre
* Képviseli az EU-t a nemzetközi színtéren
* 5 éves hivatali időszak
* A Bizottság hivatali apparátusa
* a biztosok alá tartozó főigazgatóságokból
* az ún. szolgálatokból és hivatalokból áll
* a főigazgatóságok, illetve a többi hivatali egység igazgatóságokra, az igazgatóságok osztályokra tagozódnak.

\
* **Feladatkörei**
* **döntéselőkészítő, javaslattevő szerep: kizárólagos joggal rendekezik a jogalkotási javaslatok beterjesztésére a döntéshozó szervek, a Tanács és a Parlament elé**
* **végrehajtó feladatokat is ellát saját vagy a Tanács által delegált jogkörben**
* **jogalkotói feladat szintén saját vagy a Tanács által delegált jogkörben**
* **költségvetés tervezetének elkészítése, a Tanács és a Parlament elé terjesztése**
* **gazdasági verseny tisztaságának felügyeleti joga (a nagyvállalatok esetében fúziókontroll joggal is rendelkezik - “a szerződések őre”)**
* **felelős a Közösség külső képviseletéért: és tárgyalási joggal bír a Közösség hatáskörébe tartozó, elsősorban kereskedelmi jellegű kérdésekről szóló megállapodások esetében (pl.: társulási, együttműködési szerződéseket), illetve képviseli az EU-t az egyes gazdasági jellegű nemzetközi szervezetekben (pl. OECD, WTO)**

Európai Bizottság - biztosok

* **száma**
* **1 db/ tagállam**
* **terv: tagállamok kétharmadával megegyező tag rotációs rendszerben 2014-től, de elhalasztva**
* **kinevezési feltételek**
* **függetlenség**
* **alkalmasság**
* **európai elkötelezettség**
* **tagállami kormány bizalmával rendelkezés**
* **Függetlenség**
* **intézményi + személyi**
* **Összeférhetetlenség**

\\n

* **Megbízatásuk megszűnési esetei**
* **Lemondás**
* **Bizottság elnökének felhívására történő lemondás**
* **Felmentés - súlyos kötelezettségszegés**
* **halál - azonos állampolgárságú új tag**
* **Ötéves hivatali idő lejárta**
* **EP általi bizalmatlansági indítvány - EP tagjainak min. 1/10-e kezdeményezi; leadott szavazatok ⅔-a, egyben EP tagok többsége**

17. cikk

17\. cikk

(1) **A Bizottság előmozdítja az Unió általános érdekeit**, és ennek érdekében **megteszi a megfelelő kezdeményezéseket.** A Bizottság **gondoskodik a Szerződések, valamint az intézmények által a Szerződések alapján elfogadott intézkedéseknek az alkalmazásáról**. Az Európai Unió **Bíróságának ellenőrzése mellett felügyeli az uniós jog alkalmazását. Végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat.** A Szerződésekben meghatározott feltételek szerint **koordinatív, végrehajtó és igazgatási feladatokat lát el.** A közös kül- és biztonságpolitika, valamint a Szerződések által meghatározott más esetek kivételével **ellátja az Unió külső képviseletét.** **Az intézmények közötti megállapodások létrehozása céljából indítványt tesz az Unió tevékenységének éves és többéves programjára.** 

\
(2) **Ha a Szerződések eltérően nem rendelkeznek, az Unió jogalkotási aktusait kizárólag a Bizottság javaslata alapján lehet elfogadni.** Az **egyéb** jogi aktusokat akkor kell a Bizottság javaslata alapján elfogadni, **ha a Szerződések úgy rendelkeznek.** 

\
(3) **A Bizottság hivatali ideje öt év**. A Bizottság tagjait általános alkalmasságuk és európai elkötelezettségük alapján, olyan személyek közül kell kiválasztani, **akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség.** Feladatainak ellátása során a Bizottság teljes mértékben független. A 18. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, **a Bizottság tagjai nem kérhetnek és fogadhatnak el utasításokat semmilyen kormánytól, intézménytől, szervtől vagy más szervezettől. Tartózkodnak a kötelezettségeikkel vagy a feladataik ellátásával összeegyeztethetetlen cselekedetektől.** 

\
(4) **A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének időpontja és 2014. október 31. között kinevezett Bizottság a tagállamok egy-egy állampolgárából áll, beleértve az elnökét, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, aki a Bizottság egyik alelnöke.** 

\
(5) **2014. november 1-jétől a Bizottság** – az elnökével és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével együtt – **a tagállamok számának kétharmadával megegyező számú tagból áll, kivéve, ha az Európai Tanács egyhangúlag eljárva e szám megváltoztatásáról határoz.** A Bizottság tagjait a tagállamok állampolgárai közül, a tagállamok közötti szigorú **egyenjogúságon alapuló olyan rotációs rendszer szerint kell kiválasztani,** amely lehetővé teszi a tagállamok teljes demográfiai és földrajzi spektrumának megjelenítését. E rotációs rendszert az Európai Unió működéséről szóló szerződés 244. cikkének megfelelően egyhangúlag eljárva az Európai Tanács állapítja meg. 

\
(6) A Bizottság elnöke: a) meghatározza a **Bizottság működésére vonatkozó iránymutatásokat**, b) **megállapítja a Bizottság belső szervezetét** annak biztosítása érdekében, hogy az **koherens módon, hatékonyan és testületi szellemben tevékenykedjen**, c) a Bizottság tagjai közül – az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kivételével – **kinevezi a Bizottság alelnökeit. A Bizottság tagja, ha az elnök erre felhívja, benyújtja lemondását.** **Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, amennyiben az elnök erre felhívja, a 18. cikk (1) bekezdésében megállapított eljárással összhangban benyújtja lemondását.** 

\
(7) Az európai parlamenti választások figyelembevételével és a megfelelő egyeztetések lefolytatása után **az Európai Tanács minősített többséggel eljárva javaslatot tesz az Európai Parlamentnek a Bizottság elnökének jelölt személyre vonatkozóan.** Ezt a jelöltet az Európai **Parlament tagjainak többségével választja meg.** Ha a jelölt nem kapja meg a szükséges többségi támogatást, az Európai Tanács minősített többséggel egy hónapon belül új jelöltet javasol, akit az Európai Parlament ugyanezen eljárás szerint választ meg. A Tanács a megválasztott elnökkel közös megegyezésben elfogadja az azon további személyeket tartalmazó listát, akiket a Bizottság tagjaivá javasol kinevezni. E személyeket a tagállamok javaslatai alapján kell kiválasztani, a (3) bekezdés második albekezdésében, valamint az (5) bekezdés második albekezdésében megállapított szempontok szerint. Az elnöknek, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és a Bizottság többi tagjának mint testületnek a jóváhagyásáról az Európai Parlament szavaz. **E jóváhagyás alapján a Bizottságot az Európai Tanács nevezi ki minősített többséggel.** 

\n (8) **A Bizottság testületileg az Európai Parlamentnek tartozik felelősséggel.** Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 234. cikkében foglaltaknak megfelelően az Európai **Parlament a Bizottsággal szembeni bizalmatlansági indítványt fogadhat el.** Bizalmatlansági indítvány elfogadása esetén a Bizottság tagjainak testületileg le kell mondaniuk, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének pedig le kell mondania a bizottsági tagságról.

Josep Borrell

* **Kettős szerep**
* **az Európai Bizottság alelnöke**
* **elnököl a Külügyi Tanács ülésein**

\
* **A közös kül- és biztonságpolitikát irányítja**
* **Az Európai Külügyi Szolgálat - EKSZ - vezetője**

Az EU Tanácsa - MIniszterek Tanácsa, Tanács

* **Miniszterek Tanácsa, Tanács; NEM Európai Tanács!!!!!!!!!!**
* **tagállami érdekek érvényesítésének intézménye**
* **EU egyik legfontosabb jogalkotó szerve - !!!**
* **Székhelye: Brüsszel**
* **összetétele, működése:**
* **tagállami miniszterek: tagállamonként 1 miniszter**

**Elnökségét rotációs rendszerben, hathavonta másik**

**tagállam tölti be:**

* **Soros elnökség feladatai: napirend (dinamika), kompromisszumos javaslatok, elnöklés**
* **Főtitkárság + Főtitkárság Jogi Szolgálata**

\
* **Tanács**
* **ülések: rendes, rendkívüli, informális (elnökségi helyszínen)**
* **jogalkotási (nyilvános) és nem jogalkotási rész**
* **szavazás: ülések elején vagy írásban**

A Tanács feladatai

* **Jogalkotás: másodlagos jogi aktusok**
* **“jogalkotási aktusok”: rendes (EP-vel egyenrangúan) vagy különleges jogalkotási eljárásban**
* **“nem jogalkotási aktusok”: felhatalmazáson alapuló jogi aktus, végrehajtási jogi aktus**
* **Szakpolitikák koordinálása**
* **Gazdaságpolitika, foglalkoztatáspolitika, oktatás-kultúra-ifjúság-sport**
* **EU közös kül- és biztonságpolitikájának alakítása**
* **Határozatok - műveleti fellépésről, adott kérdéshez való viszonyulásról**
* **Nemzetközi megállapodások megkötése**
* **Bizottságot tárgyalással megbízza, aláírásról, megkötésről határozatot fogad el**
* **Az EU költségvetésének elfogadása**

\n

**EUSZ - 16. cikk**

(1) A Tanács, az Európai Parlamenttel közösen, ellátja a jogalkotási és költségvetési feladatokat. A Szerződésekben meghatározott feltételek szerint politikameghatározási és koordinatív feladatokat lát el. 

\
(2) A Tanács a tagállamok egy-egy olyan, miniszteri szintű képviselőjéből áll, aki az általa képviselt tagállam kormánya nevében kötelezettséget vállalhat és szavazhat.

\
(3) Ha a Szerződések eltérően nem rendelkeznek, a Tanács minősített többséggel határoz. 

\
(4) 2014. november 1-jétől a minősített többséghez a Tanács tagjai legalább 55%-ának – legalább tizenöt tag által leadott, egyben az Unió népességének legalább 65%-át kitevő tagállamokat képviselő – szavazata szükséges. A blokkoló kisebbségnek a Tanács legalább négy tagjából kell állnia, ennek hiányában a minősített többséget elértnek kell tekinteni. A minősített többségi szavazásra alkalmazandó egyéb szabályokat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 238. cikkének (2) bekezdése állapítja meg. 

\
(5) A 2014. október 31-ig, valamint a 2014. november 1. és 2017. március 31. között alkalmazandó, a minősített többség meghatározására vonatkozó átmeneti rendelkezéseket az átmeneti rendelkezésekről szóló jegyzőkönyv állapítja meg. 

\
(6) A Tanács különböző formációkban ülésezik, a formációk listájának elfogadására az Európai Unió működéséről szóló szerződés 236. cikkének megfelelően kerül sor. Az Általános Ügyek Tanácsa gondoskodik a Tanács különböző formációiban folyó munka összhangjáról. Az Általános Ügyek Tanácsa, az Európai Tanács elnökével és a Bizottsággal kapcsolatot tartva, gondoskodik az Európai Tanács üléseinek előkészítéséről és nyomon követéséről. A Külügyek Tanácsa az Európai Tanács által meghatározott stratégiai iránymutatások alapján kidolgozza az Unió külső tevékenységét, és gondoskodik az Unió tevékenységeinek összhangjáról. 

\
(7) A tagállamok kormányai állandó képviselőinek bizottsága felel a Tanács munkájának előkészítéséért. 

\
(8) A Tanács ülései, amikor azokon jogalkotási aktus tervezetéről tanácskoznak vagy szavaznak, nyilvánosak. Ennek érdekében a Tanács ülései két részre tagolódnak: egy uniós jogalkotási aktusokra vonatkozó döntéshozatallal foglalkozó és egy nem jogalkotási tevékenységgel foglalkozó részre. 

\
(9) A Tanács különböző formációinak elnökségét, a Külügyek Tanácsának kivételével, a Tanácsban részt vevő tagállami képviselők látják el az Európai Unió működéséről szóló szerződés 236. cikkének meghatározott feltételeknek megfelelően, egy egyenjogúságon alapuló rotációs rendszer szerint.

Legtöbb esetben minősített többség, kivételesen egyhangúság

**Minősített többség: LSZ fokozatos változtatás**

* LSZ előtt: súlyozott szavazatok
* 2009. dec. 1. - 2014 okt. 31.: min. a tagállamok kétharmada és 255/345 támogató szavazat + kérhetőfeltétel: az EU népességének min. 62%-ának képviselői szavazati többsége
* 2004. nov. 1-től: új kettős többség elve, de 2017. márc. 31-ig kérhető volt a régi metódus

**Kettős többség:**

* **döntéshez legalább a következő arányú támogatás szükséges:**
* **tagállamok 55%-a**
* **Az EU népességének 65%-át képviselő tagállamok**

\
* **Blokkoló kisebbség: min. 4 tagból kell állnia**
* Gyakorlat: szavazatszámláló alkalmazása

**Európai Parlament**

* **Kezdetben**
* **Közös Gyűlés és Gyűlés**
* **Nemzeti parlamentek delegációiból állt**
* **Feladata kizárólag konzultatív volt**

\
* **Jelenleg:**
* **3 székhely: Strasbourg - plenáris, Brüsszel - bizottságok, Luxemburg - Titkárság**
* **1979 óta: általános, közvetlen, titkos és arányos választások 5 évente**
* **Fokozatosan a Tanáccsal egyenrangú jogalkotóvá vált**

14. cikk

(1) Az Európai Parlament, a Tanáccsal közösen, ellátja a jogalkotási és költségvetési feladatokat. A Szerződésekben meghatározott feltételek szerint politikai ellenőrzési és konzultatív feladatokat lát el. **Az Európai Parlament megválasztja a Bizottság elnökét.** 

\
(2) Az **Európai Parlament** az Unió polgárainak képviselőiből áll. A képviselők száma – az **elnököt nem számítva – nem haladhatja meg a hétszázötvenet**. A **polgárok képviselete** **arányosan csökkenő módon valósul meg**, ahol a tagállamonkénti **alsó küszöbérték legalább hat tag.** **Egyik tagállamnak sem lehet több, mint kilencvenhat képviselői helye**. Az Európai Tanács, az Európai Parlament kezdeményezésére és vele egyetértésben, az első albekezdésben említett alapelvek tiszteletben tartásával **egyhangúlag elfogadott határozatban meghatározza az Európai Parlament összetételét.** 

\
(3) Az Európai Parlament t**agjait közvetlen és általános választójog alapján, szabad és titkos választásokon, ötéves időtartamra választják.** 

\
(4) Az Európai Parlament tagjai közül megválasztja elnökét és tisztségviselőit

A Parlament összetétele

* **az egyen uniós tagállamok nagyjából a népességük arányában részesülnek az európai parlamenti mandátumokból, de a csökkenő - degresszív - arányosság elve szerint**
* **egyik országnak sem lehet 6-nál kevesebb, illetve 96 főnél több képviselője**
* **a képviselők összlétszáma pedig nem haladhatja meg a 705 főt - 704+elnök**

A Parlament működése

* **Tisztségviselők - 2,5 év**
* **elnök + 14 alelnök: Elnökség - Büro**
* **5 quaestor - jegyzőkhöz hasonló szerep**
* **Politikai csoportok**
* **Elnökök értekezlete: elnök + frakciók elnökei**

A Parlament hatáskörei

* **Önigazgatási hatáskör**


* **Jogalkotás**
* **Konzultációs eljárás**
* **Rendes jogalkotási eljárás**
* **Tanáccsal egyenrangú társjogalkotó**
* **Legfeljebb 3 olvasat**
* **Egyetértési eljárás**
* **Költségvetési eljárás**
* **Politikai ellenőrző szerep**
* **Bizottság: választása, bizalmatlansági indítvány**
* **Kérdés: intézményekhez, tagállamokhoz**
* **Petíció**

Európai ombudsman

**Emily O’Reilly - jelenleg, másodjára**

* **EP nevei ki a parlamenti ciklus időtartamára, de független tisztségviselőként végzi feladatát**
* **5 évre választják, újraválasztható**
* **Kivizsgálja az Eu intézményeinek hibás vagy sikertelen intézkedéseivel kapcsolatos panaszokat**
* **Pl.: az igazságtalanságot, a diszkriminációt, a hatalommal való visszaélést, szükségtelen késlekedést, az intézkedés hiányát és helytelen eljárásokat**
* **Az EU bármely polgára élhet panasszal**

**Az Európai Unió Bírósága: a közösségi jog védelme**

* **Az EU Bíróságának 1952-ben történt alapítása óta feladata, hogy biztosítsa a “jog tiszteletben tartását” a Szerződések “értelmezése és alkalmazása során”**
* **Ennek során a EU Bírósága**
* **felülvizsgálja az EU intézményei jogi aktusainak jogszerűségét**
* **gondoskodi arról hogy a tagállamok teljesítsék a Szerződésekből eredő kötelezettségeiket és** 
* **a nemzeti bíróságok kérelmére értelmezi az uniós jogot**
*  **Így az EU igazságügyi hatóságaként a tagállami bíróságokkal együttműködve gondoskodik az uniós jog egységes értelmezéséről és alkalmazásáról**
* **Az EU luxembourgi székhelyű Bírósága két igazságszolgáltatási fórumból áll, melyek a következők: a Bíróság és a Törvényszék, amit 1988-ban hoztak létre**

**A Közszolgálati Törvényszék, amelyet 2004-ben** hoztak létre, **2016. szept. 1-jén befejezte működését,** miután az uniós igazságszolgáltatási szervezetrendszer reformja keretében **hatáskörét átruházták a Törvényszékre**

19. cikk

(1) Az Európai Unió Bírósága a Bíróságból, a Törvényszékből és különös hatáskörű törvényszékekből áll. Az Európai Unió Bírósága biztosítja a jog tiszteletben tartását a Szerződések értelmezése és alkalmazása során. A tagállamok megteremtik azokat a jogorvoslati lehetőségeket, amelyek az uniós jog által szabályozott területeken a hatékony jogvédelem biztosításához szükségesek. 

\
(2) A Bíróság tagállamonként egy-egy bíróból áll. Munkáját főtanácsnokok segítik. A Törvényszék tagállamonként legalább egy bíróból áll. A Bíróság bíráit és a főtanácsnokait, valamint a Törvényszék bíráit olyan személyek közül kell kiválasztani, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség, és akik megfelelnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 253. és 254. cikkében megállapított követelményeknek. A bírákat és főtanácsnokokat a tagállamok kormányai közös megegyezéssel hatéves időtartamra nevezik ki. Megbízatásuk megújítható. 

\
(3) A Szerződésekkel összhangban az Európai Unió Bírósága: a) dönt a tagállamok vagy az intézmények valamelyike, illetve valamely természetes vagy jogi személy által hozzá benyújtott keresetekkel elé terjesztett ügyekben; b) a nemzeti bíróságok kérelmére előzetes döntést hoz az uniós jog értelmezésére vagy az intézmények által elfogadott jogi aktusok érvényességére vonatkozó kérdésekről; c) dönt a Szerződésekben meghatározott egyéb esetekben.

Az EUB összetétele - Bíróságok

**Bíróság összetétele**

* Ítélkező testületek
* Teljes ülés
* Nagytanács - 13 bíró: félként tagállam vagy uniós intézmény kérésére
* 5 bíróból álló tanácsok
* 3 bíróból álló tanácsok
* Bíróság elnöke

**Minden tagállamból 1 bíró, a kinevezéssel kapják mandátumukat - 6 év, megújítható**

**A bírák maguk közül választják az elnököt és az elnökhelyettest, 3 évre, megújítható**

**11 főtanácsnok**

**Teljes létszám: 11 főtanácsnok + 27 tagállami bíró (6 évre)**

\
* a bírósághoz **kizárólag jogkérdésben lehet fellebbezést benyújtani** a Bírósághoz

\
* **A Bíróság elé kerülő ügyek mindegyike esetében kijelöl egy bírót (ún. előadó bírót)** és egy főtanácsnokot, hogy az adott ügyben eljárjon. Az eljárás két szakaszból áll:
* **Írásbeli szakasz**
* **A felek írásbeli nyilatkozatot tesznek. Az érintett tagállami hatóságok, uniós intézmények és - egyes esetekben - magánszemélyek is benyújthatnak írásos észrevételeket a Bíróságnak.**
* **Az előadó bíró összefoglalja a beadványokat, melyeket ezt követően megvitat a Bíróság általános értekezlete. A Bíróság ekkor döntést hoz arról, hogy**
* **hány bíró foglalkozik majd az üggyel. Az ügy fontosságának és összetettségének függvényében a Bíróság vagy teljes ülésben vagy 15 bíróból álló nagytanácsban vagy 5, ill. 3 tagú tanácsban jár el. Az esetek túlnyomó többségében az ügyeket 5 bíróból álló tanács tárgyalja, arra rendkívül ritkán kerül sor, hogy a teljes Bíróság összeüljön.**
* **szükség van-e tárgyalásra - szóbeli szakasz, illetve arra, hogy a főtanácsnok indítvány formájában ismertesse véleményét az ügyről**
* **Szóbeli szakasz vagyis a nyilvános tárgyalás**
* **A felek ügyvédei kifejtik az üggyel kapcsolatos álláspontjukat a főtanácsnok és a bírák előtt, akik kérdéseket tehetnek fel nekik.**
* **Ha a Bíróság úgy döntött korábban, hogy az ügy elbírálásakor szükség van a főtanácsnok indítványára, akkor néhány héttel a nyilvános tárgyalás után sor kerül az indítvány ismertetésére**
* **Ezt követően a bírák megvitatják egymással az ügyet, és ítéletet hoznak**

Az EUB összetétele - Törényszék

**2 bíró minden tagállamból, kinevezéssel kapják mandátumukat - 6 év, megújítható** 

**A bírák maguk közül választják az elnököt és az elnökhelyettest, 3 évre, megújítható**

\
* ügyek legnagyobb részét 3 bíróból álló tanács tárgyalja, és az eljárásban nem vesznek részt főtanácsnokok

Az EUB leggyakoribb ügytípusai

* Jogértelmezés - előzetes döntéshozatal
* Jogérvényesítés - kötelezettségszegési eljárás
* Uniós jogi aktusok megsemmisítése - megsemmisítés iránti kérelem
* Uniós intézkedés meghozatalának elrendelése - mulasztás megállapítása iránti kereset

Az EUB leggyakoribb ügytípusai - **Jogértelmezés - előzetes döntéshozatal**

a tagállami bíróságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a tagországok megfelelően alkalmazzák az európai uniós jogszabályokat. Előfordulhat azonban, hogy az egyes **nemzeti bíróságok másképp értelmezik ugyanazt az EU-jogszabályt.** **Ha a tagállami bíróságnak kérdései adódnak, illetve kétségei merünek fel az uniós jogszabályok korrekt értelmezésével vagy érvényesítésével kapcsolatban, az Európai Bíróságtól kérhetnek iránymutatást**. Ezt a mechanizmust lehet segítségül hívni annak eldöntése céljából is, hogy egy adott tagállami **törvény vagy eljárás összeegyeztethető-e az uniós joggal.**

Az EUB leggyakoribb ügytípusai - **Jogérvényesítés - kötelezettségszegési eljárás**

az az eljárás azok ellen **a tagállami kormányok ellen indítható, amelyek nem teljesítik az uniós jogszabályokból eredő kötelezettségeiket. Kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság, ill. az uniós tagállamok kezdeményezhetnek.** **Elmarasztaló ítélet esetén a kérdéses tagállamnak késedelem nélkül fel kell hagynia a kérdéses gyakorlattal,** ellenkező esetben ugyanis **újabb eljárás indulhat ellene, melynek során pénzbírságot** - átalányösszeg és/ vagy kényszerítő bírság - is kiróhatnak rá.

* elképesztő nagyságú bírság, folyamatosan kiszabható, amíg nem változtat a tagállam a végrehajtásán

Az EUB leggyakoribb ügytípusai - **Uniós jogi aktusok megsemmisítése (megsemmisítés iránti kereset)**

erre az eljárásra akkor kerül sor, ha valamelyik **uniós ország kormánya, az EU Tanácsa, az Európai Bizottság vagy (egyes esetekben) az EP egy adott uniós jogi aktus megsemmisítésére kéri fel az Európai Unió Bíróságát**, mert úgy ítéli meg, hogy a kérdéses jogi aktus **ellentétes az uniós szerződésekkel vagy az alapjogokkal.** Megsemmisítés iránti keresetet **magánszemély is benyújthat a Bírósághoz** olyan uniós jogi aktus esetében, mely őt közvetlenül és hátrányosan érinti.

Az EUB leggyakoribb ügytípusai - **Uniós intézkedés meghozatalának elrendelése (mulasztás megállapítása iránti kereset)**

**meghatározott körülmények** esetén az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak **meg kell hoznia bizonyos döntéseket.** **Ha ezt elmulasztják,** akkor a tagállami kormányok, más uniós intézmények, illetve (bizonyos feltételekkel) magánszemélyek és cégek **panaszt tehetnek ellenük a Bíróságnál.**

Európai Számvevőszék - az uniós pénzügyek őre

**27 független tag**

\
* **feladata az uniós pénzügyek felhasználásának külső ellenőrzése**
* **1997, Luxembourg**
* **MSZ: intézményi rang!!!**
* **Összetétele, működése**
* **tagállamok egy-egy állampolgárából álló testület**
* **tagok: kormányok javasolják, EP konzultál, Tanács nevezi ki 6 évre**
* **elnök: maguk közül, 3 évre, megújítható**
* **főtitkár**
* **ellenőrök**
* **belső kamarák és bizottságok**
* **Függetlenség**
* **személyes függetlenség: kinevezési követelmények, összeférhetetlenség, felmentési szabályok, javadalmazás**
* **intézményi függetlenség: utasítások kérésének és elfogadásának tilalma, megsemmisítés iránti kereset**
* **vizsgálata**
* **szempontok**
* **felhasználás jogszerűsége és szabályszerűsége**
* **pénzgazdálkodás hatékonysága és eredményessége**
* **módszerei**
* **nyilvántartások + helyszíni ellenőrzés**
* **hozzáférési jog**
* **eredményei**
* **megbízhatósági igazoló nyilatkozatok**
* **éves jelentés készítése - !!!**
* **külön jelentések**
* **OLAF-hoz fordulás kötelezettsége - Csalás Elleni szervezet**
* **gyanú megfogalmazása, visszaélés tapasztalása esetén**

**Európai Gazdasági és Szociális Bizottság: a civil társadalom érdekképviselete**

* Alapítás éve: 1957, Brüsszel székhellyel


* **képviseli a szakszervezeteket, a munkaadókat, a gazdálkodókat, a fogyasztókat**
* **véleményezi az új uniós jogszabályokat és szakpolitikákat, tanácsokat ad** velük kapcsolatban
* **elősegíti a civil társadalom részvételét az uniós döntéshozatali folyamatban**
* **Szerep: munkaadói és munkavállalói szervezeteket és más érdekcsoportokat képviselő tanácsadó szerv**
* Az Európai Parlamentnek, az EU Tanácsának és az Európai Bizottságnak egy sor kérdésben **kell konzultálnia az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal.** Az EGSZB saját kezdeményezésére is kiadhat véleményt
* **Elnök:** Christa Schweng, **Tagok: 329 fő** az összes EU-tagországból
* **Az EGSZB tagjai legalább az alábbi 3 csoport egyikébe tartoznak: munkaadók, munkavállalók, egyéb érdekcsoportok - pl. gazdálkodók, fogyasztók**
* **Szakosított szekciókban** végzi munkáját

Régiók Bizottsága. a helyi önkormányzatok érdekképviselete

* A Régiók Európai Bizottságának révén **a régiók és települések is hivatalosan beleszólhatnak a döntéshozatalba és ezáltal érvényre juttathatják a regionális és helyi hatóságok véleményét és érdekeit**
* A Régiók Európai Bizottságának tagjai a helyi, **illetve regionális önkormányzatok választott képviselői közül kerülnek ki.** Mindegyik uniós ország maga jelöli ki, kiket kíván a Régiók Európai Bizottságába delegálni. **A jelölteket az Európai Unió Tanácsa nevezi ki öt évre. Megbízatásuk megújítható.** Az, hogy az egyen uniós tagállamok hány személyt jelölhetnek a Régiók Európai Bizottságába, az adott ország népességétől függ
* Az egyes országokból delegált tagok ún. **nemzeti delegációkat** alkotnak, melyek **összetételének tükröznie kell az adott ország politikai, földrajzi, regionális és helyi viszonyait.**

\
* **A Bizottságnak, a Tanácsnak és az EP-nek konzultálnia kell a Régiók Európai Bizottságával a helyi és regionális önkormányzatokat érintő témákkal**  - pl.: egészségügy, oktatás, foglalkoztatás, szociálpolitika stb. - kapcsolatos jogszabályok kidolgozása során
* Ha ezt elmulasztják, a Régiók Európai Bizottsága keresetet indíhat ellenük a Bíróságnál
* A Régiók Európai Bizottsága a hozzá beérkező **jogszabályjavaslatokról** **véleményeket dolgoz ki és fogad el**, melyeket megküld az érintett uniós intézménynek
* **Az előadó feladata, hogy konzultáljon az érintett felekkel, és előkészítse a bizottság által kiadandó véleményt.** Az előadó által késztett szöveget az adott **szakpolitikai területért felelős szakbizottság vitatja meg és fogadja el.** **A véleményt ezt követően az összes tag elé terjesztik a Régiók Európai Bizottságának plenáris ülésén, ahol a tagok szavaznak a vélemény módosítását és elfogadását illetően**. Az elfogadott véleményt a Régiók Európai Bizottsága az összes érintett uniós intézménynek megküldi.
* A Régiók Európai Bizottsága **saját kezdeményezésre is véleményt adhat ki.**

Gazdasági és Monetáris Unió

* egységes piacra épülő magas szintű gazdasági forma


* résztvevő államok lemondanak monetáris politikájuk önálló meghatározásának és végrehajtásának jogáról és azt közös uniós hatáskörbe utalják a közös fizetőeszköz érdekében
* közös szabályok a tagállami hatáskörben maradt fiskális politikák összehangolása érdekében
* MSZ fektette le a jogi és intézményi alapjait
* asszimetria: a költségvetési politika tagállami hatáskörben maradt

Gazdasági és monetáris unió - GMU - szakaszai

**Első szakasz:** 1990. júl. 1-jétől

**Második szakasz:** 1994 jan. 1-jétől

**Harmadik szakasz:** 1999. jan. 1-jétől

Gazdasági és monetáris unió - GMU - szakaszai - **Első szakasz: 1990. júl. 1-jétől**

* Tőketranzakciók szabadsága


* Fokozott együttműködés a központi bankok között
* Az ECU (európai valutaegység, az euró elődje) szabad használata
* A gazdasági konvergencia továbbfejlesztése

Gazdasági és monetáris unió - GMU - szakaszai - **Második szakasz: 1994 jan. 1-jétől**

* Az Európai Monetáris Intézet  - EMI - megalapítása


* A központi banki hitelnyújtás megtiltása
* A monetáris politikák fokozott összehangolása
* A gazdasági konvergencia erősítése
* A nemzeti központi bankok függetlenségéhez vezető folyamat, amelyet legkésőbb a Központi Bankok Európai Rendszerének létrehozásával párhuzamosan meg kell valósítani
* Előkészület a harmadik szakaszra

Gazdasági és monetáris unió - GMU - szakaszai - **Harmadik szakasz: 1999. jan. 1-jétől**

* Az átváltási árfolyamok végleges rögzítése


* Az euró bevezetése
* A Központi Bankok Európai Rendszerének egységes monetáris politikája
* Az unión belüli árfolyam-mechanizmus - ERM II - életbe léptetése
* A Stabilitási és Növekedési Paktum hatálybalépése

**Továbblépés: bankunió**

* **Az EU a 2008. évi pénzügyi válságra és az azt követő euróövezeti államadósság-válságra válaszul hozott létre**


* A bankunió célja a **bankszektor stabilitásának, biztonságának és megbízhatóságának garantálása** az euróövezetben és az EU egészében, elősegítve ezáltal a pénzügyi stabilitást
* Bizottság: 2012-ben szorgalmazza a létrehozást
* A bankunióban minden euróövezeti tagállam részt vesz, Az euróövezeten kívüli tagállamok az Európai Központi Bankkal való szoros együttműködés kialakításával csatlakozhat a bankunióhoz
* 3 területen igényel fokozottabb integrációt

**KBER, kétszintű, decentralizált rendszer**

* Eurórendszer - 
* Európai Központi Bankok - EKB
* Nemzeti Központi Bankok (NKB)
* **a Gazdasági és Monetáris Unión belüli államokban**
* **a Gazdasági és Monetáris Unión kívüli államokban**

Az Európai Központi Bank

egységes monetáris politika jogi alapjait az EU működéséről szóló szerződésben, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányában fektették le. **Az Alapokmány hozta létre 1998. jún. 1-jén az EKB-t és a Központi Bankok Európai Rendszerét.** **Az EKB eurorendszer és a KBER központi intézménye. Az EKB és a nemzeti központi bankok együtt teljesítik a rájuk bízott feladatokat. Az EKB a nemzetközi közjog szerint jogi személyiséggel bír.**

A Központi Bankok Európai Rendszere

A Központi Bankok Európai Rendszere az EKB-t és az EU-tagállamok nemzeti központi bankjait -  NKB - foglalja magában, függetlenül attól, hogy az adott tagállamban bevezették-e az eurót vagy sem

Az EKB, a KBER és az eurorendszer

* **Az Európai Központi Bank - EKB - feladata 1999. jan. 1-jétől az euróövezet - az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb gazdasága - monetáris politikájának alakítása.**
* Az euróövezet 1999 januárjában jött létre, amikor az EKB átvette a monetáris politika irányítását 11 EU-tagállam nemzetközi központi bankjától. **2001-ben Görögország, 2007-ben Szlovénia, 2008-ban Ciprus és Málta, 2009-ben Szlovákia, 2011-ben Észtország, 2014-ben Lettország, 2015-ben pedig Litvánia is csatlakozott**
* Az övezethez való csatlakozást megelőzően a 19 országnak teljesítnie kellett  a **konvergenciakritériumokat** és ugyanezt várja **a jövőben belépő EU-tagállamoktól is. E kritériumok ugyanis sikeres GMU-tagság gazdasági és jogi előfeltételei.**

**Eurórendszer:** EKB + azon tagállamok központi bankja, amelyek pénzneme az euró; **alá-fölérendeltségi viszonyban**

Az EKB döntéshozatali rendszere:

* **Kormányzótanács:** igazgatósági tagok + euróövezeti nemzeti bankok elnökei
* **Igazgatóság:** 6 tag - elnök + alelnök + 4 tag

**Általános Tanács:** EKB elnöke + alelnök + nemzeti központi bankok elnökei - beleértve a nem euróövezeti tagállamokét is

**Christine Lagarde - EKB elnöke**

* biztosítja az árak stabilitását


* felügyeli a pénzkínálatot és rögzíti a kamatokat
* felügyeli a bankok működését
* tevékenységét a kormányoktól függetlenül végzi

**EKB feladatai**

* **Alapvető feladatok**
* **Az EU monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása**
* **Devizaműveletek végzése**
* **A tagállamok hivatalos devizatartalékainak tartása és kezelése**
* **a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása**
* Az EKB jogosult euróbankjegyek kibocsátásának az engedélyezésére
* **Egyéb feladatok:**
* **Konzultatív és véleményező funkció**
* **hitelintézetek prudenciális felügyelete**
* **statisztikai feladatok**
* **jogalkotó és végrehajtó feladatok**
* **rendelet, határozat, ajánlás, vélemény - irányelvet nem**
* **iránymutatások, utasítások az eurórendszeren belül**

Az EU ügynökségei

Az EU ügynökségei az uniós intézményektől függetlenül, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervek, amelyeket az uniós jog alapján meghatározott feladatok elvégzése céljából hoztak létre

**Az uniós ügynökségek típusai:**

* Decentralizált ügynökségek
* a decentralizált ügynökségek az uniós szakpolitikák végrehajtásában működnek közre. Technikai és tudományos szakértői bázisuk - mely az uniós intézmények, illetve a tagállami hatóságok szakemberek tudására épít - az EU és a tagállami kormányok közötti együttműködés segíti. EU-szerte működnek decentralizált ügynökségek, melyek határozatlan időre jönnek létre.

\
\
* Az EU a decentralizált ügynökségeket olyan műszaki és tudományos feladatok elvégzése céljából hozta létre, amelyek révén segítik az uniós intézményeket a szakpolitikák végrehajtásában és a döntések meghozatalában. Unió-szerte számos tagországban működnek decentralizált ügynökségek.
* **A decentralizált ügynökségek olyan kérdésekkel és problémákkal foglalkoznak, amelyek hatást gyakorolnak** az EU-ban élő 500 millió **ember mindennapi életére.** Szakismeretekkel segítik az uniós intézményeket és országokat egy sor különböző területen és ezáltal jelentős hatást gyakorolnak:
* élelmiszer-fogyasztás
* gyógyszerfogyasztás
* vegyi anyagok felhasználása
* oktatás
* természeti és munkakörnyezet minősége
* igazságszolgáltatás
* közlekedés
* biztonság
* jogérvényesülés
* tudományos ismeretek
* lakosságnak és az ipari ágazatoknak nyújtott szolgáltatások

A közös biztonság- és védelempolitika keretében működő ügynökségek

Ezeket az ügynökségeket speciális technikai, tudományos és irányítási feladatok végrehajtása céljából hozták létre az EU közös biztonság- és védelempolitikájának keretében