A középkori magyar állam megerősödése I. Károly idején

I. Károly (Károly Róbert) uralkodásának és reformjainak legfontosabb fogalmai a megadott jegyzet alapján.

Tartományúr (oligarcha / kiskirály)

Olyan nagybirtokos a XIII-XIV. század fordulóján, aki óriási földterülettel és saját fegyveres erővel rendelkezve független részállamot (tartományuraságot) hozott létre.

Anjou-ház

Nápolyi eredetű uralkodóház, amelyből I. Károly származott, és amely az Árpád-ház kihalása után uralta Magyarországot.

Rozgonyi csata

$1312$-ben lezajlott ütközet, ahol I. Károly legyőzte az Abák seregét, ami fontos lépés volt a tartományurak hatalmának megtörésében.

Regálé jövedelem

Királyi felségjogon szedett jövedelem, amelyre I. Károly a királyi birtokok bevételei helyett alapozta gazdaságpolitikáját.

Bányaregálé (urbura)

A bányakincsek kitermelése után a királynak fizetendő illeték, amelynek mértéke az arany $1/10$-e, az ezüst $1/8$-a volt.

Urbura megosztása

I. Károly ösztönzője a földesuraknak, amely szerint a bányabér $1/3$-át megtarthatták, ha saját birtokukon bányát nyitottak.

Aranyforint

I. Károly által $1325$-ben bevezetett, firenzei mintára készült értékálló pénznem.

Kamara haszna

A pénzverésből és a pénz kötelező évenkénti beváltásából származó királyi bevétel, amely az értékálló pénz bevezetésével megszűnt.

Kapuadó

A kamara haszna pótlására bevezetett adó; évente $18$ dénárt kellett fizetni minden olyan kapu után, amelyen átfért egy szénásszekér.

Harmincadvám

I. Károly által bevezetett külkereskedelmi vám, amelyet a határon átszállított áruk értékének $1/30$-ad részében határoztak meg.

Szabad királyi város

Közvetlenül a király joghatósága alá tartozó, széles körű privilégiumokkal (pl. önkormányzat, vásárjog, árumegállítójog) rendelkező város.

Mezőváros (oppidum)

Földesúri hatalom alatt álló település, amely rendelkezett a piactartás és az egyösszegű adózás jogával, de általában nem volt városfala.

Árumegállítójog

Városi privilégium, amely kötelezte az áthaladó kereskedőket, hogy áruikat a város piacán eladásra kínálják fel.

Visegrádi királytalálkozó

$1335$-ben I. Károly (magyar), I. János (cseh) és III. Kázmér (lengyel) találkozója, célja a Bécset elkerülő új kereskedelmi útvonalak létrehozása és politikai szövetség kötése volt.

Perszonálunió

Két független állam olyan szövetsége, amelyet csak a közös uralkodó személye köt össze (példaként a későbbi magyar-lengyel kapcsolat I. Károly és III. Kázmér megállapodása alapján).