XII. A törvénykezési szervezet átalakítása a dualizmus korában

1869:IV. tc.

A bírói hatalomról szóló törvény, amely elválasztotta egymástól az igazságszolgáltatást és a közigazgatást, emellett meghatározta a bíróvá válás feltételeit, a bírói összeférhetetlenség eseteit és a bírói függetlenség biztosítékait

bíróvá válás feltételei

(1) 26. életév betöltése (2) Magyar állampolgárság (3) Feddhetetlen jellem (4) Nem áll csőd vagy gondnokság alatt (5) Egyetemi jogi diploma megszerzése (6) három éves szakmai gyakorlat (7) Ügyvédi-bírói szakvizsga letétele

bírák fegyelmi felelőssége

A bírák fegyelmi felelősségéről az 1871:VIII. tc. rendelkezett, amelynek értelmében a bírák hivatali kötelességük szándékos vagy gondatlan megszegéséért felelősséggel tartoztak. A fegyelmi jogsértés két típusát határozta meg a törvény: (1) hivatali bűntett (2) fegyelmi vétség.

rendes bíróság

Minden olyan ügyben eljáró bíróság, amelyet törvény nem rendel valamely különbíróság hatáskörébe, tehát ezek az általános hatáskörű bíróságok. A rendes bíróságok körébe a m. kir. Kúria, a m. kir. ítélőtáblák, a m. kir. törvényszékek és a m. kir. járásbíróságok tartoztak

különbíróság

Olyan bíróságok, amelyek a törvény által kifejezetten a hatáskörükbe utalt ügyeket bírálták el, ennek oka lehetett, hogy különös szakértelmet igényeltek vagy különös személyi kört érintettek. A fontosabb különbíróságok az alábbiak voltak: a Budapesti Áru- és Értéktőzsde Bírósága, a pénzügyi közigazgatási bíróság, a szabadalmi bíróság, a Közigazgatási Bíróság, a Hatásköri Bíróság, a Főudvarnagyi Bíróság, katonai bíráskodás és a konzuli bíróságok.

neoabszolutizmus bírósági szervezete

(1) Császári és Királyi Járásbíróság (2) Császári és Királyi Megyei Törvényszék (3) Császári és Királyi Kerületi Főtörvényszék (4) Császári és Királyi Legfőbb Ítélőszék és Semmítőszék

M. Kir. Kúria

a bírósági hierarchia élén álló bíróság, amely kizárólag fellebbviteli fórum, emellett fő feladata a jogegység megteremtése. Illetékessége az egész országra kiterjed. A Kúria 1881-től főszabály szerint öttagú tanácsokban bíráskodott, kivéve, ha öttagú tanács által hozott ítélőtáblai határozat tárgyában kellett eljárni, mivel ezekben az esetekben héttagú tanács járhatott el.

jogegység megteremtése

A Kúria feladata az egységes igazságszolgáltatás megteremtése az országban, amelynek érdekében döntvényalkotási joga volt. A döntvények az alsóbb bíróságok számára iránymutatásul szolgáltak.

m. kir. ítélőtáblák

Másod- és harmadfokon eljáró rendes bíróság, amely kizárólag tanácsban jár el és kizárólag fellebbviteli fórumként működik. 1890-ben a korábbi két ítélőtábla (Budapest, Marosvásárhely) helyett 11 ítélőtáblát szerveznek meg. Az ügyek súlya szerint három és öttagú bírói tanácsokban ítélkezhettek. A tanácsok polgári és büntető tanácsokra különültek el.

m. kir. törvényszékek

Általános hatáskörű vegyesfolyamodású bíróság, melyeket 1871-ben különítettek el a vármegyei közigazgatástól. A törvényszék főszabály szerint társasbíróságként

háromtagú tanácsban járt el, amelyet az igazságügyminiszter által ezzel a joggal felruházott tanácselnök vezetett.

m. k. járásbíróságok

A rendes bírósági szervezetrendszer legalsó szintjén elhelyezkedő bíróság, mely kizárólag elsőfokon jár el egyesbírói fórumként. Fellebbviteli fóruma a m. kir. törvényszék volt. Törvényi szabályozásuk 1871-ben történt meg.

választási bíráskodás

a választási eljárás törvényességének felülvizsgálatát ellátó közjogi ítélkezés, amelyet az 1848:V. tc. értelmében a Képviselőház végzett. 1899-től a Kúria és a Képviselőház között oszlott meg e hatáskör, amelyet bifurkációs rendszernek nevezünk.

Budapesti Áru- és Értéktőzsde Választott Bírósága

1865-ben a tőzsdén kötött kereskedelmi ügyletek elbírálására létrehozott különbíróság, amely tőzsdei tanácsosokból álló öttagú tanácsban járt el.

Közigazgatási Bíróság

Az 1896:XXVI. tc.-kel felállított különbíróság, amely a közigazgatási szervek feletti bírósági kontrollt látta el. A közigazgatási határozatok törvényességi felülvizsgálatát végezte, ha a kérelmező kimerítette a rendes közigazgatási jogorvoslati eszközöket. Elnöke a Kúria elnökével, másodelnöke a Kúria másodelnökével azonos jogállású. A bírák fele részben a bírói képesítésnek megfelelő személyek, fele részben közigazgatásban jártas személyek közül kerültek ki.

esküdtbíróságok

Az 1897:XXXIII. tc. szabályozott különbíróság, amelyet meghatározott törvényszékek mellett szerveztek meg. Részint a 12 tagú esküdtszékből (laikusok=nem jogvégzettek), részint háromtagú szakbíróságból állt. Hatáskörébe tartoztak a sajtóügyek, a politikai bűncselekmények és a legalább öt évi szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények.

Főudvarnagyi Bíróság

1909-ben felállított különbíróság, amelynek hatáskörébe a Magyarországon élő, a Habsburg-Lotharingiai-ház, 24. életévet betöltött főhercegeinek magánjogi jogvitái tartoztak. A bíróság fellebbviteli fórumai viszont már a rendes bírósági szervezetbe tagozódtak be, mivel a Budapesti Kir. Ítélőtáblához és a M. K. Kúriához fordulhattak a peres felek a Főudvarnagyi Bíróság határozataival szemben.

Hatásköri Bíróság

1907-ben felállított különbíróság, amelynek a bíróságok és közigazgatási hatóságok pozitív és negatív hatásköri összeütközéseinek elbírálása tartozott a hatáskörébe. A bíróság tagjai a M. Kir. Kúria és a Közigazgatási Bíróság bíráiból tevődtek össze.

szabadalmi bíráskodás

1895-ben létrehozott különbíróság, amelynek hatáskörébe a találmányok jogi oltalmával kapcsolatos jogviták elbírálása tartozott.Az ügyeket az elsőfokon Szabadalmi Hivatal bírói osztálya bírálta el, amelytől a Szabadalmi Tanácshoz lehetett fellebbezni. Mindkét fórum tagjaival szemben követelményként jelent meg a műszaki végzettség.

katonai bíráskodás

A különleges személyi kört érintő különbíróságok egyik típusa, amelynek mintája a neoabszolutizmus katonai bíráskodása volt. 1912-ben külön hadosztálybíróságokat szerveztek, a fellebbezések elbírálása a honvéd-főtörvényszékek feladata volt.

konzuli bíráskodás

olyan jogintézmény, amely lehetővé tette, hogy az osztrák és magyar állampolgárok magánjogi és büntetőügyeiben, ne a fogadó ország, jellemzően valamilyen ázsiai

ország bírósága járjon el, hanem első fokon az osztrák-magyar konzuli hivatalok. Ennek fellebbviteli fórumát 1891-ben Konstantinápolyban hozták létre Konzuli Főtörvényszék néven.

községi bíróságok

az igazságszolgáltatás gyorsítása érdekében 1877-ben létrehozott ítélkező fórum, amelyet a településtípusoktól függően változó összetételű közigazgatási tisztviselők alkottak. Hatáskörébe a csekély értékű magánjogi ügyek elbírálása tartozott.

közjegyzőség a polgári korban

A rendi kori közhitelességi szervezetet meghatározó hiteleshelyeket váltotta fel a közjegyzőség intézménye 1874-ben (1874:XXXV. tc.). A törvénykezési szervezetrendszer részét képező jogszolgáltatási szervek, hatáskörébe tartozott többek között a közokiratok kiállítása és a hagyatéki ügyek lefolytatása.

ügyészség

A büntetőügyekben a vád képviseletére hivatott szervezet, amelyet 1871-ben állítottak fel (1871:XXXIII. tc.). Az ügyészségi szervezetrendszer négyszintű volt: (1) ügyészségi megbízott (2) m. kir. ügyészség (3) m. kir. főügyészség (4) koronaügyész és hivatala

ügyvédség

Az ügyfelek jogi képviseletét és védelmét ellátó jogászi hivatásrend, amelynek egységes szabályozására az 1874:XXXIV. tc.-kel került sor. A törvény meghatározta az ügyvéddé válás feltételeit, valamint rendelkezett az ügyvédi kamarák mint testületi önkormányzatok létrehozásáról.