Kémia emelt érettségi 1.4 - Anyagi halmazok

Anyagi halmaz

Nagyon sok részecskéből álló anyag

Vegyület

Olyan kémiai anyagok, melyeket két, vagy több kémiai elem atomjai vagy ionjai alkotnak, meghatározott arányban.

Keverék

Különböző elemek és vegyületek alkotják tetszőleges arányban.

komponens

Rendszert alkotó kémiailag egységes atomok vagy molekulák halmaza

Fázisok

Kémiailag és fizikailag egységes tulajdonságú, egymástól fizikai határfelülettel elválasztott tartományok

Belső energia

Állapotjelző, jele U, mértékegysége Joule. Az anyaghalmazban lévő összes energiát jelenti.

Entalpia

A belső energia plusz a rendszer nyomása és térfogatának szorzata. Jele H, mértékegysége Joule.

Entrópia

A rendezetlenség mértéke. Jele S.

Szabad entalpia

Jele G. G=H-TS

Szilárd halmazállapot

Részecskék a rácspontokban rezegnek.

folyékony halmazállapot

A részecskék elmozdulhatnak egymás mellett. Egy edény alakját az ilyen anyagok felveszik.

Gáz halmazállapot

Egyenes vonalú egyenletes mozgással haladnak a részecskék.

Avogadro törvénye

A gázok azonos hőmérsékleten, azonos nyomáson és azonos mennyiségben azonos térfogatúak.

lecsapódás

Gáz halmazállapotból folyadék lesz.

olvadás

Szilárd halmazállapotból folyadék lesz.

szublimáció

Szilárd halmazállapotú anyag gáz lesz, folyadék halmazállapot kihagyásával.

párolgás

A folyadék felületén lévő molekulák gáztérbe lépnek ki.

fagyás

Folyadék halmazállapotból szilárd lesz.

Felületi feszültség

Ha a közeg belsejében a részecske energiája kisebb mint a közeg felszínén akkor a részecskék a közeg belseje felé igyekeznek. Ekkor a felület a lehető legkisebb.

Viszkozitás

Kifejezi azt, hogy a folyadék mennyire könnyen folyik.

diffúzió

a magasabb koncentrációjú helyről az alacsonyabb felé irányuló anyagvándorlás a rendezetlen hőmozgás következtében; a molekulák és ionok a rendelkezésre álló teret egyenletesen igyekszenek kitölteni

Összenyomhatóság

A gázok körülményektől függően különböző mértékben nyomhatók össze. Ezt a mértéket mutatja meg az összenyomhatóság.

amorf anyagok

Szilárd anyagok, de nem kristályos szerkezetűek. Szerkezetük igen rendezetlen.

Kristályos anyagok

Rácsszerkezetük szabályosan, törvényszerűen, szimmetrikusan épül fel.

elemi cella

A kristályrács olyan eleme, amely önmagában rendelkezik a rács szimmetriaviszonyaival.

Primitív cella

Minimális térfogatú elemi cella

Koordinációs szám

Egy atom vagy ion legközelebbi szomszédjainak száma.

rácsenergia

1 mol kristályos anyag ionokra való bontásához szükséges energia. Jele Δ∃. Mértékegysége kJ/mol.

Ionrácsos kristályok

A rácspontokban ionok vannak, az elektrosztatikus vonzóerőből származó ionos kötés tartja őket össze. Törékenyek, az áramot oldatukban vezetik.

Atomrácsos kristályok

A rácspontokban atomok foglalnak helyet, őket kovalens kötés kapcsolja össze.

Gyémánt

Szénatomok foglalnak helyet tetraéderes rácsában.

SiO2

Si és O atomok foglalnak helyet a rácspontokban. Egy Si atomhoz 4 O atom csatlakozik kovalens kötéssel.

Fémrácsos kristályok

A rácspontokban fématomtörzsek foglalnak helyett, közöttük delokalizált ionok "tengere" van, amik szabadon áramolnak. Ennek okán jó hő és áramvezetők. Fémes fényűek. Fémes kötés a rácsot összetartó erő.

Molekularácsos kristályok

Rácspontokban molekulák foglalnak helyet, ezért másodrendű, gyenge kötések tartják egyben. Op-fp alacsony. (Jód, kén) Az áramot nem vezetik.

Grafit

Szén allotróp módosulata. Összekapcsolódott hatos széngyűrű rétegek között delokalizált elektronok stabilizálják a szerkezetet. Áramot vezeti. Szerkezete miatt jól kenődik, írásra kitűnő.

homogén rendszer

Kémiailag egységes rendszer.

Heterogén rendszer

Olyan rendszer amiben több, önmagában homogén, és határfelületekkel elválasztott rendszer foglal helyet.

Kolloid rendszer

Olyan rendszer, amiben igen apró részecskék vannak diszpergálva, eloszlatva (1-100 nm)

Köd

Folyadék van eloszlatva gázban

Füst

Szilárd anyag van eloszlatva gázban

Hab

Gáz van eloszlatva szilárd anyagban.

Emulzió

Folyadékban folyadék van eloszlatva, de oldódás nincs (Pl majonéz)

Szuszpenzió

Szilárd anyag oszlik el folyadékban, oldás nélkül.

Asszociációs kolloid

Benne eltérő polaritású részeket tartalmazó (amfipatikus) molekulák, ionok hozzák létre a micellákat.

Molekulás kolloid

A kolloid részecskék 1 nm-nél nagyobb hidrátburokba "csomagolt" molekulák.

Zsigmondy Richárd

Osztrák kémikus, magyar felmenőkkel. Kémiai Nobel díjas, a kolloidkémia kiemelkedő alakja.

Szol

Egy szolban a diszpergált kolloidok szolvátburokkal rendelkeznek, ezért szabadon elmozdulnak egymáshoz képest. A diszpergáló anyag folyékony, a diszpergált anyag szilárd.

Gél

Félszilárd halmazállapotú kolloid rendszer, térhálós szerkezet jellemzi. A diszpergálószer szilárd, a diszpergált anyag folyékony.

Adszorpció

Felületen való megkötés.

Deszorpció

Felületen való megkötődés megszüntetése.

ozmózis

Féligáteresztő hártyán keresztüli víz, vagy oldószer áramlás. A hígabb folyadék, vagy oldószer áramlik a sűrűbb felé.

Elegy

Olyan többkomponensű rendszer, aminek változtathatjuk tetszőlegesen az arányait, homogén marad. Új fázis nem jelenik meg.

Oldat

olyan elegy, ahol az egyik anyag koncentrációja sokkal nagyobb a többinél (oldószer)

Oldhatóság

Megadja, hogy adott mennyiségű oldószerben mennyi oldott anyag oldódik fel. Hőmérsékletfüggő! Nagyobb hőmérsékleten az oldhatóság is nő. Ismeretében kristályosításos tisztítás végezhető.

Telített oldat

Egy oldat telített, ha az adott hőmérsékleten az adott mennyiségű oldószer már nem tud több oldott anyagot feloldani. Hőmérsékletfüggő! A telített oldat ha felmelegítik még tud oldott anyagot felvenni!

Exoterm oldódás

Oldódás során az anyag energiát ad le a környezetének (felmelegíti)

Endoterm oldódás

Oldódás során az anyag hőt von el a környezetétől (lehűti)

Túltelített oldat

Magas hőfokon telített oldatot igen gyorsan lehűtünk, így kis időre az oldatban több oldott anyag van oldva, mint amennyi az adott mennyiségű oldószer adott hőmérsékleten fel tudna oldani.

Oldáshő

Az az energia mennyiség ami egy molnyi anyag nagy feleslegben levő oldószerben történő feloldásakor keletkezik, vagy a környezetétől elvonódik. + és - is lehet. (Endoterm és exoterm).

Ionkristályos anyagok oldódása

Az oldott anyag ionjait a dipólus vízmolekulák ellentétes töltésű részükkel körülveszik és oldatba viszik azt.

hidratációs energia

1 mol ion hidratálásához szükséges energia.

"Hasonló hasonlót elv"

Az apoláris oldószer apolárisat old, a poláris oldószer polárisat.