Fogalmak

Gyarmat

rendszerint a hódító országtól messze eső ország vagy távoli terület, ami a hódítás során elveszti állami önállóságát, és a hódító kormány irányítása alá kerül politikailag, gazdaságilag és kulturálisan. A hódító hatalom ezt a meghódított országot kizsákmányolja minden téren, olcsó nyersanyag- és munkaerőforrásként, iparának felvevőpiacaként, és nagy hasznot hajtó tőkebefektetési területként használja.

Világkereskedelem

a felfedezések után a kereskedelmi útvonalak a Földközi-tengertől áthelyeződtek az Atlanti-óceánra, új kikötővárosok jöttek létre pl.:Lisszabon, Amszterdam. A levantei kereskedelem hanyatlásnak indult. A kereskedőtársaságok alakultak, melyek monopóliumot kaptak az uralkodóktól.

abszolutizmus

A 16. századtól kialakuló kormányzati forma az újkorban, amely az uralkodó korlátlan hatalmán alapult. Az uralkodók megnövekedett bevételüket felhasználva kiépítették a tőlük függő hivatalnokrendszert, átszervezték a hadsereget, a bírói szervezetet. A bürokráciára támaszkodva a rendi gyűlés összehívása nélkül kormányoztak.

Reformáció

a 16. századi Európában végbemenő folyamat, amely elsődlegesen vallási jellegű. Megindulását a katolikus egyházon belüli visszaélések pl.: búcsúcédulák, társadalmi feszültségek eredményezték. A katolikus egyházzal szembefordulva új keresztény egyházak jöttek létre (protestáns). Gyors terjedését elősegítette a könyvnyomtatás.

Protestáns

a reformáció hatására kialakult keresztény vallások, egyházak összessége. Az elnevezés az 1529. évi birodalmi gyűlésen keletkezett, amikor a német rendek protestáltak (tiltakoztak) V. Károly rendeletei ellen, mert megtiltotta az evangélikus hit terjesztését.

Evangélikus

Luther Márton által alapított és a lutheri hittételeket követő protestáns egyház. Magyarországon a szász polgárság körében terjedt el.

Református

Kálvin János tevékenysége nyomán létrejövő protestáns egyház. Erkölcsi tanítását a munkára való buzdítás, a takarékosság hirdetése jellemzi.

Anglikán

A római katolikus egyháztól elszakadt, az angol király fősége alatt álló államegyház. 1534-ben VIII. Henrik hozta létre. Aki nem ismerte el őt az egyház fejének, azt árulónak tekintette és kivégeztette. VIII. Henrik halála után protestáns szellemű intézkedéseket hoztak.

Unitárius(antitrinitárius)

Szentháromság-tagadó. Szervét Mihály által hirdetett tan, akit 1553-ban megégettek.

Vallási türelem

az államvallás mellett más vallási közösségek működésének engedélyezése, 1568-as tordai ogy

Ellenreformáció

A 16-17. századi Európában a reformáció visszaszorítására meginduló mozgalom. A III. Pál által összehívott a tridenti zsinattal( 1545-1563) vette kezdetét. A visszatérítésre (rekatolizáció) erőszakos eszközöket is alkalmaztak, ismét működött az inkvizíció, és összeállítottak a tiltott könyvek jegyzékét (Index). A templomokban a hívek elkápráztatására született meg az új korstílus, a barokk.

Katolikus megújulás

a katolikus egyház szervezeti és erkölcsi reformja és egyben felkészítése a reformáció térnyerésének visszafordítására

Jezsuiták

(Societas Jesu= Jézus társasága)

1540-ben Loyolai Szent Ignác alapította, működésüket III.Pál pápa engedélyezte. Erősen centralizált rend volt, tagjaitól katonai fegyelmet követelt. Élén a generális állt. A rend nagy hangsúlyt fektetett az oktatásra, hittérítésre. Magyarországon is rekatolizáció élharcosai, amelynek legjelentősebb alakja Pázmány Péter.

Barokk

(barocco=különös szokatlan)

Itáliából kiinduló, szinte minden művészeti ágra kiterjedő stílus, amely Párizsban, Madridban és Bécsben teljesedett ki. Elterjedése összekapcsolódott a katolikus egyház azon szándékával, hogy híveit visszacsalogassa az egyházba.

Hajdúszabadság

Bocskai István a neki katonai szolgálatot teljesítő hajdúkat jutalmazta meg hajdúszabadsággal, mellyel mentesítette őket a különböző földesúri szolgáltatások alól és kollektív nemességgel ruházta fel őket.

Kuruc

többféleképpen magyarázzák van, aki a Dózsa keresztes vitézeitől származtatja, van , aki szerint kószálót jelent. A Habsburgok ellen harcoló felkelők elnevezése, akik túlnyomórészt elbocsátott végvári katonák voltak. Részt vettek a Thököly-féle felkelésben, az 1697.évi lázadásban és a Rákóczi-szabadságharcban.

Labanc

a kurucok ellen harcoló, a Habsburgok szolgálatában álló katonák, ill. az őket támogató magyarok elnevezése a 17-8. században. Gúnyos elnevezés.

Szabdságharc

Olyan harc, háború, amelyet valamely elnyomott nép folytat idegen elnyomói ellen szabadságjogaiért, nemzeti, népi függetlenségéért.

Trónfosztás

(detronizáció) egy uralkodó vagy egy dinasztia megfosztása uralkodói jogaitól. Az 1707-es ónodi és az 1849-es debreceni országgyűlés törvényes úton fosztotta meg a Habsburg-házat magyarországi trónjától.

Amnesztia

(=elfelejtés, büntetés elengedése), közkegyelem, a teljes vagy a hátralévő büntetés elengedése.

Infláció

Pénzromlás, a pénz elértéktelenedése. A latin inflatio(felfúvódás) szóból származik az elnevezés.

Manufaktúra

(manu facere= kézzel csinálni) a céhet kiszorító, tömegigényt kielégítő iparszervezeti forma a kapitalizmus kezdeti szakaszában. A termelés folyamatát a munkamegosztás jellemezte, a termékeket nagy mennyiségben, olcsón állították elő. (A manufaktúrákban bérmunkások dolgoztak, akik korábban céhesek voltak vagy a bekerítések miatt elvesztették földjeiket.) A nyersanyagot és a munkaeszközöket a tőkés biztosította.

Tőke

Olyan felhalmozott érték, amely tulajdonosa számára jövedelmet biztosít. A befektetéstől függően pénz-, áru- és termelőtőkét különböztetünk meg.

Tőkés

tőkével rendelkező tulajdonos, a bérmunkások alkalmazója

Bérmunkás

munkabérért dolgozó ember, kezdetben a manufaktúraiparban, később pedig gyárakban

Kapitalizmus

Piacgazdaságon alapuló gazdasági-társadalmi rendszer. A termelés közvetlen célja a profit növelése. Ez adja a rendszer legfőbb ellentmondását is, ami nem más, mint a társadalmi termelés és a magánjellegű kisajátítás közötti ellentét. A megtermelt javakat a kereslet és a kínálat alakulása szerint választják. Két nagy szakasza van: a szabadversenyes kapitalizmus és a monopolkapitalizmus.

Bank

Olyan vállalkozás ,ami üzletszerűen pénzügyi szolgáltatások nyújtásával foglalkozik. A megtakarítóktól betéteket gyűjt, az így keletkezett összeget pedig a befektetőknek hitelezi. A hitelek után kamatot szed, a betétek után pedig kamatot fizet.

Tőzsde

Egy különleges szervezett, koncentrált piac, ahol a helyettesíthető tömegáruk (értékpapírok is) kereskedése szigorúan előírt szabályok szerint történik. Az első árutőzsdét 1570-ben Londonban Erzsébet királynő nyitotta meg. A tőzsdéken brókerek dolgoznak. Az üzletkötések révén realizálják az árfolyamkülönbségből adódó nyereséget.

Fajtái: árutőzsde, értéktőzsde.

Részvény

Tulajdonjogot vagy hitelviszonyt megtestesítő okirat, a pénzcsere egyik eszköze.

Örökös jobbágyság

A szabad költözés jogának első korlátozása. Az 1492-es törvényeket követően a jobbágyok csak kijelölt napokon, szolgabírói engedéllyel költözhetek el. 1514-ben, a Dózsa-féle parasztfelkelés követően Werbőczy Hármaskönyvében megvonták a szabad költözés jogát. 17. században a fellendülő gabonakereskedelem miatt a földesúrak megnövelték az allódiumaikat, és jobbágyi robottal műveltették meg. 1767-ben Mária Terézia úrbéres rendeletében szabályozta a robot mennyiségét. 1785-ben II. József az örök jobbágyság eltörlésével visszaadta szabad költözés jogát.

Felvilágosodás

a 17-18.század uralkodó eszmei irányzata. Kialakulása összefüggött a természettudományok fejlődésével, az új, tudományos világkép kialakulásával. Képviselői az ész(ratio) középpontba helyezésével, az oktatás és művelődés általánossá tételével akarták megváltoztatni a világot. Elvetették az abszolutizmust, a politikai egyenlőséget hirdették. A gazdaságpolitikában elítélték a merkantilizmust, a túlzott szabályozást, helyette a fiziokratizmust hirdették.

Jogegyenlőség

Az a (jogi) elv, amely szerint az államnak minden polgárát egyenlő jogok illetik meg, s a törvény előtt minden állampolgár egyenlő.

Hatalmi ágak megosztása

a felvilágosodás idején az államhatalmat három ágra osztották: törvényhozó hatalom (országgyűlés, parlament), végrehajtó hatalom(kormány) és bírói hatalom, A feladatok megosztása biztosítja a kölcsönös ellenőrzést, meggátolja a hatalom kisajátítását. Az elméletet először Locke, majd Montesquieu dolgozta ki.

Népfelség

(népszuverenitás) tagadja, hogy a hatalom Istentől ered. Olyan politikai eszme, ami szerint minden kormányzati hatalom forrása a nép. Minden hatalom a néptől ered, melyet népképviselet által vagy közvetlenül gyakorol. Kidolgozói Thomas Hobbes, John Locke és Jean-Jacques Rousseau.

Társadalmi szerződés

A szerződéselméletek arra a kérdésre keresik a választ, hogy milyen feltételek mellett tekinthető egy állam legitimnek. Közös gondolatuk az, hogy egy államhatalom csak az állampolgárok akaratlagos megállapodása, vagyis szerződés révén tekinthető legitimnek, mely megállapodás az állampolgárok racionális döntéshozatalának eredménye.

Szabad verseny

a közgazdaságban piaci állapot, mely feltételezi, hogy az eladók és a vásárlók tömegesen vesznek részt a piacon, de egyetlen résztvevő sincs hatalmi helyzetben; mindenki szabadon kapcsolódhat be a piac életébe, és azt szabadon el is hagyhatja; az árak szabadon mozognak; az eladók és a vevők tájékozottak, és nem kényszerülnek sem eladásra, sem vételre. Tökéletes formában csak ritkán fordul elő

Alkotmány

törvények törvénye, alaptörvény, mert kifejezi a társadalmi berendezkedés alapjait, meghatározza a társadalom és az állam viszonyát, megállapítja és biztosítja a személyes szabadságjogokat, a jogegyenlőséget, szabályozza az államszervezet felépítését és működését.

Alkotmányos monarchia

olyan államforma, ahol a hadsereg, a pénzügyek, a kormány ellenőrzésének joga a parlament kezében van, a király hatalma a parlament által elfogadott alkotmányon nyugszik. Az igazságszolgáltatás független a végrehajtó és a törvényhozó hatalomtól. A kormány a legerősebb parlamenti pártból kerül ki.

Elnök

az Amerikai Egyesült Államok vezetője, egyszerre kormányfő és államfő. Megválasztása négyévente történik.

Miniszterelnök

a kormányt alkotó miniszterek vezetője, másik megnevezése kormányfő.

Felelős kormány

végrehajtó hatalmi ágat működtető szerv, amely Magyarországon miniszterekből áll és vezetője a miniszterelnök. Az áprilisi törvények elfogadása után megalakuló független, az országgyűlésnek felelős magyar minisztérium. Az egész Magyarországra illetékes közigazgatást a felelős magyar minisztériumnak rendelték alá.

Cenzus

A választójog valamilyen feltételhez kötése. A XIX. században általában az egyik legmeghatározóbb a vagyoni cenzus volt, az áprilisi törvények után nálunk volt az egyik legalacsonyabb.

Általános választójog

Általános választójog esetében minden nagykorú állampolgár szavazati joggal rendelkezik. Kizáró okokról az Alkotmány maga rendelkezik, így az elítélteknek nincs választójoguk. A gondnokság alá vétel folyamán a bírónak joga van arról ítélni, hogy meghagyja-e a választójogot

Forradalom

A forradalom a fennálló társadalmi rendet, rendszert erőszakosan (ezen belül fegyveres vagy vértelen úton) megdöntő, a társadalmat gyökeresen és tartósan átalakító társadalmi mozgalom. Ellentéte az ellenforradalom, a társadalom korábbi, a legutóbbi forradalom előtti állapotának helyreállítására törekszik.

Diktatúra

Egy politikai csoport által kialakított korlátlan államhatalom , ami belső ellenfelekkel való leszámolást szolgálja. Irányítója a diktátor, aki a törvények felett áll

Felvilágosult abszolutizmus

18.században a kelet-közép-európai országokban kialakuló kormányzati forma. Az uralkodók a felvilágosodás eszmerendszerének néhány elemét elfogadták, reformjaikba építetették. Korszerűsítették az oktatást, az egészségügyet, közigazgatási reformot hajtottak végre, felléptek az előjogok, kiváltság ellen, szabályozták az egyház és az állam viszonyát. Merkantilista gazdaságpolitikát folytattak. Felülről végrehajtott reformokkal modernizálták feudális államaikat. Nem fogadták el a népszuverenitás elvét, az isten kegyelméből uralkodó király eszményeket képviselték.

Kettős vámhatár

Mária Terézia 1754-es rendelete. A birodalom köré (külső), illetve Magyarország és Ausztria közé (belső) húzott vámhatár (kettős vámhatár). A rendelkezés elősegítette a birodalmon belüli munkamegosztást, ezáltal a osztrák-cseh ipar és a magyar mezőgazdaság fejlődését. 1850-ig állt fenn.

Úrbéri rendelet (urbárium)

1767-ben Mária Terézia rendelete rögzítette a jobbágyok földesúri adóit, a jobbágyterhek mértékét, a robot mennyieégét és megszabta a telek nagyságát. A jobbágyot megillette a közös területek szabad használata. A rendelet célja az adózok védelme volt, de inkább mennyiségi, mintsem minőségi változást eredményezett.

Ratio Educationis

Mária Terézia 1777-es rendelete egységes tantervet írt elő az ország iskoláiban. Az oktatást világi felügyelők ellenőrizték. Növelték a kisiskolák és a középiskolák számát, szabályozta a felsőszintű képzést is.

türelmi rendelet

A felvilágosult abszolutista uralkodók egyes felekezetek számára lehetővé tettékb, hogy hivatalt viseljenek, ipart űzhessenek. 1781-ben II. József engedélyezte a protestánsok szabad hivatalviselését és a szabadabb vallásgyakorlást.

nyelvrendelet

II. József ezzel az 1784-ben kiadott rendelettel a birodalom területén a hivatalokban, a közigazgatásban a latin helyett a németet tette hivatalos nyelvvé. Az áttérésre 3 év türelmi időt hagyott. A rendelet hatására felébredt a magyar nemzettudat.

Presbiter

A protestáns egyházakban a lelkész mellé választott világi személy, aki a világiakból álló döntéshozó testület tagja.

Predesztináció

Az eleve elrendelés elve, Kálvin János tanítása szerint a református egyházban. Miszerint még születésünk előtt eldől hova kerülünk ,mi viszont nem tudjuk, ezért úgy kell élni az életünket ,hogy mennybe méltón kerülhessünk.

Rekatolizáció

Visszatérítés a katolikus egyházhoz, a XVII. század végén általában erőszakos módon.

Három rendi nemzet

A rend fogalma Erdélyben azonos volt a natio(nemzet) fogalmával. Három nemzet alkotta Erdély társadalmát: a magyar nemesek, székely előkelők és a szász patríciusok. Ők vehettek részt a rendi gyűlésen. Szövetségük a kápolnai unión alapult(1437), amelyet a tordai unióban megerősítettek. ( Az Erdélyben betelepült románság nem alkotott rendi nemzetet és vallásuk is elkülönült (ortodox);1574-ben Báthory István utasítására jött létre a püspökségük. )

Merkantilizmus

A 16-17. században kialakuló gazdaságpolitika, állami beavatkozás a gazdaságba (gazdasági etatizmus) A merkantilizmus célja: az állam gazdasági hatalmának a növelése a gazdasági ágak célirányos támogatása a külkereskedelem révén. Élénkítette a belső kereskedelmet, eltörölte a belső vámokat. Védővámokkal védte a hazai ipart, és támogatta a manufaktúrák létrehozását, a nemesfémet igyekezett az országban tartani. Növelte a vámbevételeket, fejlesztette az infrastruktúrát.

Újszerzeményi jog

A bécsi udvar a töröktől visszahódított területet fegyverrel szerzett tartománynak tekintette. A volt birtokosok csak jogosultságukat és hűségüket igazolva kaphatták vissza földjeiket. Sok esetben nem tudták igazolni hivatalos dokumentumokkal a föld tulajdonát, vagy ha mégis, akkor sokan nem tudták megfizetni a birtok értékének 10%-ában megállapított fegyverváltságot. A katolikus egyházra nem vonatkoztak ezek az előírások.

Szent Liga

1684-ben XI. Ince pápa szervezésében megalakult törökellenes szövetség a Habsburgok, Velence és Lengyelország részvételével, amelyhez 1686-ban csatlakozott Oroszország is. A szövetség egymásutánban aratott győzelmeivel kiszorította a törököt hazánk területéről.

Svábok

Német területről érkező bevándorlók, akiket a bécsi udvar szervezett módon telepített be Magyarországra a törökök kiűzése után. Jellemzően az egykori hódoltsági területeken telepedtek le. Előre felépített településekbe költöztették őket, és néhány évre mentesültek az adófizetés alól, hogy ezáltal is vonzóvá tegyék számukra a Magyarországon való letelepedést. Vallásuk túlnyomórészt katolikus. Földműveléssel foglalkoztak.

Görögkatolikus

az ortodoxiából unióra lépett, bizánci szertartású katolikusok népszerű magyar elnevezése. A pontos megnevezésben a bizánci szertartáshoz területi, nemzeti v. nyelvi jelző tartozik.

Udvari Haditanács

1556-ban létrehozott hivatal Bécsben, mely a Habsburgok minden országának és tartományának katonai ügyeit intézte közvetlenül. A haderő kb.15-20000 végvári katonából állt. A magyar seregek főparancsnoka a nádor volt.

Magyar Kancellária

Az udvari kancellária elsődleges feladata az uralkodói felségjogok gyakorlása, a birtokok és a különböző világi, illetve egyházi tisztségek adományozása, a nemesítések és más rangemelések, kinevezések intézése, illetve az egyes magyar kormányszervekkel való érintkezés maradt.

Helytartótanács

1723-ban állította fel III. Károly. Tagjait a rendek képviselői közül nevezték ki. A legfőbb végrehajtó testület volt, élén a nádor állt. A testület a király hatáskörébe tartozott, feladta az uralkodói rendeletek előkészítése , kidolgozása és végrehajtásának ellenőrzése volt. Felügyeletet gyakorolt a vármegyék felett. Újkori típusú kormányszerv, amelyben fokozatosan elkülönültek az egyes igazgatási területek, és teret kaptak a szakértő tisztviselők.

Elektori rendszer

Az egyik legismertebb közvetett választási forma. Ilyenkor a választópolgár ún. választási megbízottakra, vagyis elektorokra szavaz, és az elektor lesz jogosult a tényleges választásra. Az USA elnökének megválasztása is ilyen módon történik.

Kontinentális zárlat

Napóleon az 1806-os berlini dekrétumával elrendelte a brit kereskedelem európai kontinensről való kizárását. Az angol hajóknak és az angol kikötőkből érkező semleges hajóknak megtiltotta ,hogy Franciaországban kikössenek. A rendelet megszegése szolgáltatott ürügyet az Oroszország elleni támadásra 1812-ben.