1/38
Vérellátás (artériák és vénák) a központi idegrendszerben, a neurológiához segítségül
Name | Mastery | Learn | Test | Matching | Spaced | Call with Kai | Chat |
|---|
No analytics yet
Send a link to your students to track their progress

egy csigolya felépítése
csigolyatest/corpus vertebrae
csigolyív/arcus vertebrae
harántnyúlvány/processus transversalis vertebrae
ízületi nyúlvány/processus articularis (4 db egy csigolyan)
tövisnyúlvány/processus spinosus
csigolyalyuk/foramen vertebrale—canalis vertebralis
csigolyaközti lyuk/foramen intervertebrale

a gerincvelő felépítése
-foramen magnum—-L2—conus medullaris—-filum terminale(F1)
-cauda equina (ágyéki-és kereszttályéki idegek gyökerei a filum terminale körül)

Gerincvelő verőerei—szelvényes artériái
melyik ágat milyen artériák adnak
rami spinales
rami spinales cervicales — a. vertebralis, a. cercicalis ascendens, a. intercostalis suprema
rami spinales thoracales — aa. intercostalesposteriores
rami spinales lumbo-sacrales —aa. lumbales, a. iliolumbalis, a. sacralis lateralis
a. radicularis anterior et posterior
a. radicularis anterior — elülső gyökerek mentén fut, az elülső barázdáig (fissura mediana anterior), itt anastomozál az ellenoldalról jövővel és az a. spinalis anteriorral
a. radicularis posterior — ger. hátsó-oldalsó felszínén anast. az a. spinalis posteriorral
a. radicularis magna Adamkiewicz
a szomszédos toraco-lumbalis erekből (TH8-L3)
intumescentia lumbalis verőere = ágyéki duzzanat

Gerincvelő verőerei—hosszanti artériák
eredések és lefutás
a. spinalis anterior — a. vertebralisból ered szimmetrikusan a nyúltagy szintjén, egyesül a két ág és a fissura mediana anteriorban fut a filum terminaleig
a. spinalis posterior — a. vertebralisbol erednek a koponyaüregben, a ger. hátulsó-oldalsó felszínén száll le, két ágat ad, amik a hátsó gyökeret kísérik elöl és hátul, a ger. háti szakaszán fonatot képez a két hátulsó-oldalsó barázda/sulcus posterolateralis között
Vérellátási zónák
-anasztomozálnak és érgyűrűt(vasocorona) képeznek a lágy agyhártyában (pia mater). a gerincvelőbe sugarasan hatolnak be (végartériák)
-elülső verőerek: ger. elülső 2/3
-hátulsó verőerek: ger. hátsó 1/3

arteria carotis interna
az agyvelő elülső részét látja el, négy fő szakasza van
Pars cervicalis - ACCból ered, nem ad ágakat
Pars petrosa - canalis caroticus az os temporaleben
Pars cavernosa - áthalad a sinus cavernosuson (vénás öböl), S alakban: carotis-szifon
Pars cerebralis - átfúrja a dura matert és leadja végágait

C2 - Pars petrosa ágai
a. caroticoticotympanica - középfül nyálkahártya
a. canalis pterygoidei/ Vidian-artéria - garat felső része, rágóizmok környéke (itt lehet anaszt. az a. maxillaris hasonló nevű ágával)

C3/C4 - Pars cavernosa ágai
Truncus meningeohypophysealis:
arteria hypophysialis inferior - neurohipofízis
Ramus marginalis tentorii/McConell artéria - tentorium cerebelli(kisagysátor) szélét és dura matert
Ramus basalis tentorii - tentorium bázisához fut
Truncus inferolateralis:
Rami ganglionares trigeminales - a Gasser-ganglion (nervus Trigeminus dúca)
Rami nervorum - a sinus cavernosuson áthaladó agyidegeket (3, 4, 6)

C5/C7 - Pars cerebralis
Kollaterális ágak
-processus clinoideus anterior mellett bejut a subarachnoidealis terbe
a. ophtalmica (ered C6) - canalis opticuson keresztül belép az orbitába - ellátja a szemet és a járulékos szerveit - a. centralis retinae
a. hypophysialis superior - infundibulum és adenohipofízis

C7 - Pars cerebralis
Terminális ágak
a. choroidea anterior - oldalsó agykamra alsó szarvának a plexus choroideusaba, diencephalon és telencephalon
a. communicans posterior - a. cerebri posteriorba fut az azonos oldalon
a. cerebri anterior (látóideg fölött belép a féltekék közti hasadékba)
a. cerebri media/Sylvius-ág (sylvius hasadékban a szigetlebeny felé halad)

A. cerebri anterior ágai és ellátásuk
a. communicans anterior (összeköti a két a. cerebri anteriort)
a. callosmarginalis (sulcus cinguliban halad)
a. pericallosa posterior (sulcus corporis callosiban halad)
rami corticales: frontobasalis, frontalis és parietális ágak - homlok és fali lebenyek mediális és felső széleit
rami centrales: (a substantia perforata anterior likacsain halad lefelé) a hypotalamus elülső részébe, striatumba, capsula interna elülső részébe (striatum medialis ere: Heubner-féle a. recurrens)

A. cerebri media ágai és ellátásaik
Rami corticales: a. frontobasalis, a. precentralis, a. postcentralis, aa. temporales — homloki, fali, halánték lebeny domború felszínéhez és a szigetlebeny kérgéhez
Rami centrales/perforantes: az első 6-10 ág a substantia perforata anterioron bejut a talamusba, törzsdúcokba és a capsula internába aa. talamostriatae, aa. talamo-capsulostriatae és a. hemorrhagica interna/Charcot

Vertebrobasilaris rendszer 1.
A. vertebralis (2) (foramen magnumon behatol a koponyaüregbe, átfúrja a dura matert és a nyúltagy oldalán felszáll a hídig)
a. bulbi lateralis, aa. bulbares (eredhetnek a másik erekből)
a. cerebelli inferior posterior - kisagy alsó felszíne, plexus choroideus ventriculi quarti

Vertebrobasilaris rendszer 2.
A. basilaris (a két vertebralis egyesülése a hídnál)
rami ad pontem - a hídba - medián, paramedián és cirkumferenciális artériák
a. labirinthy - belső fülbe
a. cerebelli inferior anterior - kisagy alsó elülső felszíne
a. cerebelli superior (megkerüli a kisagykocsányt és a kisagy felső felszínére fut )
a. cerebri posterior - a basilaris páros végága, a 3. agyideg felett ered - halánték és nyakszirti lebenyhe

A. cerebri posterior ágai és ellátási zónák
Rami corticales: temporales, parieto-occipitales, occipitales - halánték és nyakszirti lebeny alapi és belső felszínének a kérgéhez
Rami centrales (substantia perforata posterioron haladnak a talamus postero-mediális részéhez és a capsula interna hátulsó szárába) rr. thalamo-perforati et talamogeniculati
Rami choroidei posteriores (Bichat-hasadékban haladnak) - harmadik agykamra plexus choroideushoz
a. mesencephalica=a. basilaris és az a. cerebri posterior egymáshöz kötődő része

Hat falát különböztetik meg
az óramutató szerint számozva
a. communicans anterior = összek. a kétoldali carotis rendszert
és 6. a.cerebri anteriorok kezdeti szakaszai
és 5. az a. communicans posteriorok
a. cerebri posteriorok

Medulla oblongata ellátási területei
-elülső-alsó rész: a. spinalis anterior
-felső részek: a. vertebro-basilaris —aa. paramedianae, aa. circumferentiales breves
-hátulsó részek: a. spinalis posterior
-első, dorso-laterális részek: a. cerebelli inferior —aa. circumferentiales longae

Híd ellátási területei:
medián zóna
laterális rész
tegmentum
a. basilaris - rami ad pontem(4-6 ág)
a. cerebellaris inferior anterior— aa. circumferentiales longae
a. cerebelli superior
Mezencephalon vérellátása
-középagy alapi része, tegmentuma, paramedián részek
-tegmentum laterális része és mez. tectuma
a. basilaris - rami paramediani
a. cerebelli superior és a. cerebelli posterior —aa. circumferentiales

Cerebellum vérellátása
-féltekék felső 1/3
-féltekék alsó 2/3
-alsó felszín elülső rész
a. cerebellaris superior
a. cerebelli inferior-posteriorok
a. cerebelli inferior-anteriorok
Hipofízis
a. carotis interna sziklacsonti szakasz/Willis-gyűrű/a. communicans posterior

Thalamus verőerei
-postero-mediális részhez
-thalamus hátsó része és térdestestek
-thalamus elülső-alsó rész, hipothalamus tuberalis resze, subthalamus
Aa. talamoperforantae - a. cerebri posteriorból
Aa. talamogeniculatae- a. cerebri posteriorból
A. talamotuberalis/premamilaris - a. communicans posterior
Striatum (nucleus caudatus+putamen) verőerei
-mediális verőerek
-oldalsó verőerek
-hátulsó verőerek
A. cerebri anterior ágai, (Heubner féle a. recurens) - nucl. caudatus alsó harmada
A. cerebri media ágai, Lenticulo-striatalis artériák, - nucl. caudatus fejenek medialis részébe és nucl. lentiformisba
A. cerebri posterior - striatum hátulsó része
Capsula interna
-elülső szár verőerek
-hátulsó szár verőerek
-belső tok térdének verőerei
a striatum medialis ereiből — a. cerebri anterior
a. choroidea anterior és a. cerebri posterior ágai
a. cerebri media ágai (Charcot-féle a. hemorrhagica)

A. cerebri anterior kérgi területei
féltekék mediális felszínének a kérge és az alatta levő fehérállományt
homlok és fali lebenyek mediális és laterális felszíni szegélyét
lobus paracentralis
érző és mozgató mezők

A. cerebri media kérgi területei
agyféltekék domború felszínét (margo)
elülső és hátulsó központi tekervény
halánték lebeny hallómezői
beszéd motoros és szenzoros mezőit

A. cerebri posterior kérgi területei
nyakszirti pólusok
halanték és nyakszirti lebeny alapi és mediális felszínének tekervényei
sulcus calcarinus és környéke
Gerincvelő gyűjtőerek: két fonata
plexus venosi vertebrales interni / plexus venosus epiduralis: epidurális térben (gerinccsatorna és dura mater között és zsírszövetet tartalmaz) található
plexus venosi vertebrales externi: gerincoszlop körül van

Intramedulláris gyűjtőerek vezetnek:
mit szednek a szelvényes gerincvelői gyűjtőerek(vv. spinales)?
plexus venosus pialis
plexus venosus pialis és hosszanti gyűjtőerek vérét: v. mediana anterior és posterior, v. longitudinalis ventrolateralis és dorsolateralis
Hova jutnak végül a gerincvelő gyűjtőerei?
vv. lumbales—vv. intercostales—v. azygos—VCS
hosszanti vénák —plexus basilaris —dura sinusok(sinus occipitalis)
Felszínes vénák:
Vv cerebri superiores (10-12) : agyféltekék domborulatának felső-oldalsó és mediális felszínről gyűjtenek - Sinus saggitalis superior
Vv. cerebri inferiores : domborulatok alsó felszínéről, alapi felszín - sinus petrosus superior, sinus transversus és v. cerebri magna (Galenus)
Vena cerebri media superficialis (Sylvius-véna)
Összekötő vénák:
V. anastomotica superior (Trolard) sinus saggitalis superior - sinus cavernosus (vena cerebri media)
V. anastomotica inferior (Labbé) sinus saggitalis superior - sinus transversus (vena cerebri media)

Galenus-vénás rendszer három nagy vénája
Vena basalis (Rosenthal)
Vena cerebri interna
Vena cerebri magna (Galenus)
Vena basalis
-megkezdődik a substantia perforata anteriornál, megkerüli az agykocsányt,
-v. cerebri anterior: kérgestest és belső féltekék felszíne
-v. cerebri media profunda
Vena cerebri interna
-középen halad thalamus felett és a 3. agykamra plexus coroideusaban
-v. thalamostriata
-v. choroidea
Kisagy gyűjtőerei:
-Vv. cerebelli superiores: sinus rectusba (belső-felső vénák) és a sinus petrosus superiorba és sinus transversusba (felső-oldalsó vénák) — felső felszín erei
-Vv. cerebelli inferiores: sinus petrosus inferior, sinus sigmoideus és sinus occipitalisba (alsó felszín vénái)
Agytörzs gyűjtőerek
V. basalis és vv. cerebellares - középagy és híd vérét
gerincvelő vénák , szinuszok és v. jugularis interna - nyúltvelő