Makroökonómia I. zh Misz József Feladatgyüjtemény

A makroökonómiai mutatók időbeliségét tekintve definiáljuk az ún. ________________, amelyeket egy adott időpontban értelmezünk, valamint az ún. ________________, amelyeket pedig egy adott időintervallumban tudunk értelmezni.

állományjellegű változókat, folyamatjellegű változókat

Modellezéstechnikai szempontból léteznek az ún. ________________, amelyek a modellek bemeneti változói, és segítségükkel magyarázzuk a modellek ún. ________________, amelyek a kimeneti változók, és ezek  alakulását megpróbáljuk kiszámolni.

exogén változóit, endogén változóit

A legfontosabb, aggregált makrogazdasági teljesítményt leíró mutató a ________________, amely megmutatja adott idő alatt (azaz ez egy ________________), adott gazdaságban megtermelt, végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások piaci áron vett összértékét.

GDP, folyamatjellegű változó

Tartalmi felosztás alapján egy másik fontos kategória: a munkapiaci mutatók. A munkapiac szempontjából releváns embertömeg munkaképes korú lakosság, amelyet két alapvető kategóriára osztunk, az _____ és az _____. Az aktívakat további két csoportba tudjuk tagolni, a ______ és az ________.

aktívak, inaktívak & foglalkoztatottak, munkanélküliek

A munkapiaci abszolút számok helyett jellemzően arányokat képzünk az országok közötti könnyebb összehasonlíthatóság érdekében. Három fontos munkapiaci rátát tudunk definiálni, amelyek a következőek:  a foglalkoztatottak és a munkaképes korúak hányadosaként definiált _______; az aktívak és a munkaképes korúak hányadosaként definiált ______; valamint a munkanélküliek és az aktívak hányadosaként definiált ________.

foglalkoztatottsági ráta, részvételi ráta, munkanélküliségi ráta

Végül szintén fontos tartalmi kategória az árváltozást leíró mutatók, mint például a GDP-deflátor és a fogyasztói árindex. A két mutató között számos különbség van, például súlyozásukat tekintve: a CPI ______ súlyozású index, amíg a GDP-deflátor _______ súlyozású.

bázisidőszaki, tárgyidőszaki

Az alábbiak közül melyik flow típusú (folyamatjellegű) változó?

1. a bruttó hazai termék (GDP)

2. a fogyasztási kiadások.

3. az állóeszköz-beruházás.

4. A felsoroltak közül mindegyik flow típusú változó.

4. A felsoroltak közül mindegyik flow típusú változó.

Az alábbiak közül melyik stock típusú (állományjellegű) változó?

1. a munkanélküliségi ráta.

2. a pénzmennyiség.

3. az államadósság.

4. A felsoroltak közül mindegyik stock típusú változó.

4. A felsoroltak közül mindegyik stock típusú változó.

Egy közgazdasági modell segítségével szeretnénk leírni, hogyan módosul a kék toll ára, ha csökken a fekete toll ára, amelyről tudjuk, hogy a kék toll nem tökéletes helyettesítője. Ebben a modellben:

1. a kék toll ára endogén változó, a fekete toll ára pedig exogén változó.

2. a kék toll ára exogén változó, a fekete toll ára pedig endogén változó.

3. a kék toll és a fekete toll ára is endogén változó.

4. a kék toll és a fekete toll ára is exogén változó.

1. a kék toll ára endogén változó, a fekete toll ára pedig exogén változó.

Annak érdekében, hogy elkerüljük a halmozódási problémát a GDP számításakor, milyen típusú javakat nem számolunk bele?

1. A közbülső javakat.

2. A különböző tőkejavakat.

3. A készletfelhalmozást.

4. A nem piaci javakat.

1. A közbülső javakat.

Az alábbiak közül melyiket vesszük figyelembe a GDP meghatározásakor?

1. Mishkin professzor eladja használt autóját.

2. Mishkin professzor zsömlét vásárol.

3. Mishkin professzor szomszédja garázsvásárán megvásárolja annak antik komódját.

4. Mishkin professzor ad a gyermekének $5-t, amiért az felporszívózott. 

2. Mishkin professzor zsömlét vásárol.

Az alábbiak közül melyik számít beruházási kiadásnak a GDP meghatározásakor?

1. Egy magánszemély részvényt vásárol.

2. Egy magánszemély használt lakást vásárol.

3. Egy farmer megvásárolja szomszédja traktorját.

4. A fentiek közül egyik sem számít beruházásnak.

4. A fentiek közül egyik sem számít beruházásnak.

A fejlett országokban a GDP-ben a legnagyobb részarányt a __________ képviseli.

1. fogyasztás

2. beruházás

3. kormányzati vásárlások

4. nettó export

1. fogyasztás

Egy nyitott gazdaságban a GDP megegyezik __________

1. a fogyasztás, a beruházás és a kormányzati vásárlás összegével.

2. a fogyasztás, a beruházás, a kormányzati vásárlás és az export összegével.

3. a fogyasztás, a beruházás, a kormányzati vásárlás, az export és az import összegével.

4. Egyik megadott válasz sem helyes.

4. Egyik megadott válasz sem helyes.

Ha egy gazdaságban a végső felhasználásra szánt javakból előállított mennyiség a korábbi periódushoz képest nem változik, de az összes ár az eredeti háromszorosára növekszik, akkor ____

1. a nominális GDP nem változik.

2. a nominális GDP az eredeti egyharmadára csökken.

3. a nominális GDP az eredeti háromszorosára növekszik.

4. Ennyi információ alapján a nominális GDP változási irányát nem tudjuk megmondani. 

3. a nominális GDP az eredeti háromszorosára növekszik.

A reál GDP __________ árak, a nominális GDP __________ árak mellett mutatja az országhatáron belül, adott idő alatt termelt, végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások piaci áron számított összértékét.

1. bázisidőszaki; bázisidőszaki

2. tárgyidőszaki; bázisidőszaki

3. bázisidőszaki; tárgyidőszaki

4. tárgyidőszaki; tárgyidőszaki

3. bázisidőszaki; tárgyidőszaki

Az inflációs ráta ____

1. mindig pozitív.

2. lehet negatív is, ezt dezinflációnak nevezzük.

3. az árszint egy adott időszak alatt bekövetkezett százalékos változását mutatja.

4. minden esetben pontosan méri a megélhetési költségek változását. 

3. az árszint egy adott időszak alatt bekövetkezett százalékos változását mutatja.

Egy család a vasárnapi ebédhez húst vásárol. Ez a nemzetijövedelem-számvitelben _____

1. beruházásnak minősül.

2. közbülső felhasználásnak minősül.

3. kormányzati vásárlásnak minősül.

4. fogyasztásnak minősül.

4. fogyasztásnak minősül.

A fogyasztói árindex különböző javak árainak súlyozott átlagaként adódik. Ezek a súlyok azt írják le, hogy _____

1. a reprezentatív fogyasztó fogyasztói kosarában mekkora szerepe volt az adott jószágnak a bázisidőszakban.

2. a reprezentatív fogyasztó fogyasztói kosarában mekkora szerepe volt az   adott jószágnak a tárgyidőszaban.

3. az adott jószág mekkora részét képezte a bázisidőszaban az adott országban megtermelt, végső felhasználásra szánt javak halmazának.

4. az adott jószág mekkora részét képezte a tárgyidőszaban az adott országban megtermelt, végső felhasználásra szánt javak halmazának.

1. a reprezentatív fogyasztó fogyasztói kosarában mekkora szerepe volt az adott jószágnak a bázisidőszakban.

 A munkanélküliségi ráta ____

1. a munkanélküliek és a gazdaságilag aktív lakosság arányát mutatja.

2. a munkanélküliek és a foglalkoztatottak arányát mutatja.

3. a munkanélküliek és a gazdaságilag inaktív lakosság arányát mutatja.

4. a munkanélküliek és a munkaképes korú népesség arányát mutatja.

1. a munkanélküliek és a gazdaságilag aktív lakosság arányát mutatja.

A foglalkoztatottsági ráta _____

1. megegyezik (1 – u)-val, ahol u a munkanélküliségi ráta.

2. a foglalkoztatottak és a teljes népesség arányát mutatja.

3. a foglalkoztatottak és a gazdaságilag aktív lakosság arányát mutatja.

4. a foglalkoztatottak és a munkaképes korú népesség arányát mutatja.

4. a foglalkoztatottak és a munkaképes korú népesség arányát mutatja.

Az ______ megmutatja, hogy adott mennyiségű termelési tényező használata mellett mekkora kibocsátás érhető el. A két legfontosabb termelési tényező a ____ és a ____.

aggregált termelési függvény & tőke, munka

Az Y = A x K^alfa x L^1-alfa aggregált termelési függvényben „A” a ____, amely megmutatja a vállalati szektor hatékonyságát. A felírt termelési függvény ______, vagyis, ha mindkét _____ használt mennyiségét X%-kal növeljük, akkor a kibocsátás is X%-kal növekszik.

teljes tényezőtermelékenység, állandó mérethozadékú, termelési tényező

Megmutatható továbbá, hogy érvényesül rá a ______ elve, azau, ha adott termelési tényező  használt mennyiségét ceteris paribus növeljük, akkor annak _____ csökken.

csökkenő határtermék, határterméke

A két inputpiacon, azaz a ____ és a ____ piacain az egyensúlyi inputárakat a _____ és a _____ egyenlőségeként definiáljuk.

tőke, munka & kereslet, kínálat

Megmutatható, hogy a _____ megegyezik a _____, a _____ pedig egyenlő a _____.

tőke reálbérleti díja, tőke határtermékével & reálbér, munka határtermékével

Az inputpiacokon elemezni tudjuk különböző sokkok hatását. Például egy negatív ____ növeli az adott input árát, míg egy negatív ____ csökkenti azt.

kínálati sokk, keresleti sokk

 A teljes tényezőtermelékenység (A) 10 százalékos ceteris paribus növekedése ________ növekedését okozza.

1. a tőke határtermékének (MPK) 10 százalékos

2. a munka határtermékének (MPL) 10 százalékos

3. a kibocsátás 10 százalékos

4. Mindegyik megadott válasz igaz.

4. Mindegyik megadott válasz igaz.

A tőke határterméke (MPK) ____

1. megmutatja, hogy mennyivel növekszik a kibocsátás, ha egy újabb egység  tőkét vonunk be ceteris paribus a termelésbe.

2. tökéletesen versenyző, profitmaximalizáló vállalatoknál optimumban megegyezik a tőke reálbérleti díjával.

3. a következőképp definiálható: MPK = A  F (K + 1, L) – A  F (K, L)

4. Mindegyik megadott válasz igaz.

4. Mindegyik megadott válasz igaz.

Az alábbiak közül melyik okozhatja egy input határtermékének csökkenését?

1. Az adott input reálárának növekedése.

2. Az adott input termelésben használt mennyiségének csökkenése.

3. Technológiai fejlődés.

4. A megadottak közül egyik sem okozhatja.

4. A megadottak közül egyik sem okozhatja.

Tegyük fel, hogy egy Cobb–Douglas-típusú aggregált termelési függvénnyel jellemezhető gazdaság egyensúlyban van, amikor egy járvány elpusztítja a népesség egy részét. Minden más változatlanságát feltételezve, az alábbiak közül melyik lesz nagyobb az új egyensúlyban?

1. A reálbér.

2. A tőkejövedelem részesedése a teljes jövedelemből.

3. A munkajövedelem részesedése a teljes jövedelemből.

4. A tőke reálbérleti díja.

1. A reálbér.

Az állandó mérethozadék azt jelenti, hogy _____

1. ha minden termelési tényezőből használt mennyiséget X százalékkal növelünk, az a kibocsátás X nél nagyobb mértékű százalékos növekedéséhez vezet.

2. ha minden termelési tényezőből használt mennyiséget X százalékkal növelünk, az a kibocsátás X-nél kisebb mértékű százalékos növekedéséhez vezet.

3. ha minden termelési tényezőből használt mennyiséget X százalékkal növelünk, az a kibocsátás X százalékos növekedéséhez vezet.

4. ha minden termelési tényezőből használt mennyiséget X százalékkal növelünk, attól a kibocsátás nem változik, vagyis állandó.

3. ha minden termelési tényezőből használt mennyiséget X százalékkal növelünk, az a kibocsátás  X százalékos növekedéséhez vezet.

Az alábbiak közül melyik okozza a tőke határtermékének növekedését?

1. A felhasznált munkamennyiség ceteris paribus csökkenése.

2. A teljes tényezőtermelékenység ceteris paribus csökkenése.

3. A felhasznált tőkemennyiség ceteris paribus csökkenése.

4. A megadott válaszok közül egyik sem okozza.

3. A felhasznált tőkemennyiség ceteris paribus csökkenése.

A munkára érvényesül a csökkenő határtermék elve. Ez grafikusan úgy jelenik meg, hogy a munkára vonatkozó parciális termelési függvény _____

1. 1. meredeksége negatív.

2. ellaposodik.

3. a végtelenben nullához tart.

4. meredeksége nulla.

2. ellaposodik.

Egy gazdaságban rögzített munka- és tőkekínálat mellett növekszik a vállalati szektor munka iránti kereslete. Ennek hatására ____

1. növekszik a tőke reálbérleti díja.

2. növekszik a reálbér.

3. növekszik a termelésben használt munka mennyisége.

4. Mindegyik fenti válasz helyes.

2. növekszik a reálbér.

Amikor a termelésben használt tőkeállomány ceteris paribus növekszik, akkor a munkára vonatkozó parciális termelési függvény meredeksége minden pontjában _______. Egyúttal pedig a tőke határterméke (MPK) _______.

1. növekszik; növekszik

2. csökken; növekszik

3. növekszik; csökken

4. csökken; csökken

3. növekszik; csökken

Egy gazdaságban egy exogén sokk hatására ceteris paribus növekszik a termelésben használható munka mennyisége. Ennek hatására:

1. növekszik a kibocsátás.

2. csökken a munka határterméke.

3. csökken a reálbér.

4. Mindegyik fenti válasz igaz.

4. Mindegyik fenti válasz igaz.

Tekintsük az Y = A * K^alfa * L^1-alfa termelési függvényt. Ha ceteris paribus növeljük a termelésben használt munka mennyiségét, akkor _____

1. az egy egységnyi többletmunka által okozott kibocsátásnövekedés nagysága csökken.

2. az egy egységnyi többletmunka által okozott kibocsátásnövekedés nagysága növekszik.

3. az munkások jövedelemrészesedése növekszik.

4. A fenti válaszok közül pontosan kettő igaz.

1. az egy egységnyi többletmunka által okozott kibocsátásnövekedés nagysága csökken.

 Az alábbi ábra egy gazdaság munkapiacának eredeti (folytonos vonal) és exogén sokk utáni (szaggatott vonal) állapotát mutatja. Milyen exogén sokk hatására történhetett az ábrázolt változás?

1. Növekedett a termelésben használható munkamennyiség.

2. Csökkent a termelésben használható munkamennyiség.

3. Növekedett a termelésben használható tőkemennyiség.

4. Csökkent a termelésben használható tőkemennyiség.

3. Növekedett a termelésben használható tőkemennyiség.

Az alábbi ábra egy gazdaság munkapiacának eredeti (folytonos vonal) és exogén sokk utáni (szaggatott vonal) állapotát mutatja. Milyen exogén sokk hatására történhetett az ábrázolt változás?

1. Növekedett reálbér.

2. Növekedett a teljes tényezőtermelékenység.

3. Növekedett a tőkekereslet.

4. Mindegyik fenti válasz igaz.

2. Növekedett a teljes tényezőtermelékenység.

Tekintsük az Y = A * K^alfa * L^1-alfa  termelési függvényt. Az alábbiak közül melyik okozhatja a munka határtermékének csökkenését?

1. A termelésben használt tőke mennyiségének ceteris paribus csökkenése.

2. A reálbér növekedése.

3. Technológiai fejlődés.

4. A megadottak közül egyik sem okozhatja.

1. A termelésben használt tőke mennyiségének ceteris paribus csökkenése.

Egy gazdaságban exogén sokk következik be, amelyről csupán annyit tudunk, hogy a gazdaság munkapiacán az alábbi ábrával jellemezhető változást okozza (a folytonos vonal mutatja a sokk előtti, a szaggatott vonal pedig a sokk utáni állapotot). A tőkepiacra gyakorolt hatást nem tudjuk.

Ennyi információ alapján az alábbi állítások közül melyik lehet igaz?

1. A tőke reálbérleti díja csökken.

2. A tőke reálbérleti díja növekszik.

3. A tőkekereslet növekszik.

4. A megadottak közül mindegyik lehet igaz

4. A megadottak közül mindegyik lehet igaz

Az _____ fogyasztás a fogyasztási kiadások exogén része, amely független a modell változóitól (pl. a rendelkezésre álló jövedelemtől vagy a kamatlábaktól)

autonóm

A ______ olyan számviteli rendszer, amely minden, az adott ország nemzetközi forrásáramlásaira hatást gyakorló bevételi és kiadási tételt tartalmaz akár a magánszektort, akár a kormányzatot érinti.

fizetési mérleg

A _____ jelensége olyankor áll fenn, amikor a kormányzati vásárlások emelkedése a költségvetési egyenleg romlása és a társadalmi megtakarítás csökkentése révén a magánberuházások csökkenését eredményezi.

kiszorítás

_____ olyan gazdaság, amely nyitott a külkereskedelem és a nemzetközi tőkeáramlás előtt, és mérete kellően nagy ahhoz, hogy megtakarítási és beruházási döntései kihassanak a világpiaci reálkamatlábra.

A nagy nyitott gazdaság

____ a magánmegtakarítás és a kormányzati megtakarítás összege.

A társadalmi megtakarítás 

_____ a megtakarítás és a beruházás közötti különbség.

Nettó tőkekiáramlás 

A _____ egy személy eszközeinek (például kötvény, részvény, ingatlan, műalkotás stb.) és kötelezettségeinek különbsége.

vagyon

A magánmegtakarítás _____

1. a GDP és a fogyasztási kiadások különbségével egyenlő.

2. értékét megkaphatjuk, ha a GDP értékéből levonjuk a fogyasztási kiadásokat és a kormányzati vásárlásokat.

3. a rendelkezésre álló jövedelem és a fogyasztási kiadások különbségével egyenlő.

4. értékét megkaphatjuk, ha a GDP értékéből levonjuk a nettó adókat és a kormányzati vásárlásokat.

3. a rendelkezésre álló jövedelem és a fogyasztási kiadások különbségével egyenlő.

A kormányzati megtakarítás _____

1. a GDP és a kormányzati vásárlások különbségével egyenlő.

2. a GDP és a nettó adóbevételek különbségével egyenlő.

3. értékét megkaphatjuk, ha a GDP értékéből levonjuk a fogyasztási kiadásokat és a kormányzati vásárlásokat.

4. a nettó adóbevételek és a kormányzati vásárlások különbségével egyenlő.

4. a nettó adóbevételek és a kormányzati vásárlások különbségével egyenlő.

A társadalmi megtakarítás _____

1. értékét megkaphatjuk, ha a GDP értékéből levonjuk a fogyasztási kiadásokat és a kormányzati vásárlásokat.

2. a GDP és a fogyasztási kiadások különbségével egyenlő.

3. a rendelkezésre álló jövedelem és a fogyasztási kiadások különbségével egyenlő.

4. értékét megkaphatjuk, ha a GDP értékéből levonjuk a nettó adókat és a kormányzati vásárlásokat.

1. értékét megkaphatjuk, ha a GDP értékéből levonjuk a fogyasztási kiadásokat és a kormányzati vásárlásokat.

Hosszú távon a reálkamatláb növekedésével _____

1. növekszik a magánmegtakarítások nagysága.

2. növekszik a beruházások nagysága.

3. növekszik a fogyasztási kiadások nagysága.

4. Mindegyik megadott válasz igaz.

1. növekszik a magánmegtakarítások nagysága.

Hosszú távon a reálkamatláb csökkenésével ______

1. növekszik a társadalmi megtakarítás nagysága.

2. csökken a fogyasztási kiadások nagysága.

3. csökken a megtermelt GDP nagysága.

4. növekszik a beruházások nagysága.

4. növekszik a beruházások nagysága.

Hosszú távon egy zárt gazdaságban az egyensúlyi reálkamatláb értékét növeli egyéb feltételek változatlansága mellett _____

1. az adók emelése.

2. a kormányzati vásárlások növekedése.

3. az autonóm fogyasztás csökkenése.

4. az autonóm beruházás csökkenése.

2. a kormányzati vásárlások növekedése.

Hosszú távon egy zárt gazdaságban az egyensúlyi reálkamatláb értékét növeli egyéb feltételek változatlansága mellett _____

1. a kormányzati vásárlások csökkentése.

2. az adók emelése.

3. az autonóm beruházás csökkenése.

4. A fentiek közül egyik sem.

4. A fentiek közül egyik sem.

Hosszú távon egy zárt gazdaságban a kormányzat ceteris paribus növeli a vásárlásait. Ennek hatására _____

1. a megtakarítási függvény jobbra tolódik, a reálkamatláb csökken és a beruházások növekednek.

2. a megtakarítási függvény balra tolódik, a reálkamatláb növekszik és a beruházások csökkennek.

3. a beruházási függvény jobbra tolódik, a reálkamatláb növekszik és a megtakarítások növekednek.

4. a beruházási függvény balra tolódik, a reálkamatláb csökken és a megtakarítások csökkennek.

2. a megtakarítási függvény balra tolódik, a reálkamatláb növekszik és a beruházások csökkennek.

Hosszú távon, zárt gazdaságban az üzleti kilátások javulásának hatására az autonóm beruházás növekszik. Ennek eredményeképp ______

1. a megtakarítási függvény balra tolódik, a reálkamatláb növekszik és a beruházások csökkennek.

2. a beruházási függvény jobbra tolódik, a reálkamatláb növekszik és a megtakarítások növekednek.

3. a megtakarítási függvény jobbra tolódik, a reálkamatláb csökken és a beruházások növekednek.

4. a beruházási függvény balra tolódik, a reálkamatláb csökken és a megtakarítások csökkennek.

2. a beruházási függvény jobbra tolódik, a reálkamatláb növekszik és a megtakarítások növekednek.

Hosszú távon, zárt gazdaságban a fogyasztói optimizmus javulása miatt az autonóm fogyasztás növekszik. Ennek hatására _____

1. a megtakarítási függvény jobbra tolódik, a reálkamatláb csökken és a beruházások növekednek.

2. a beruházási függvény jobbra tolódik, a reálkamatláb növekszik és a megtakarítások növekednek.

3. a beruházási függvény balra tolódik, a reálkamatláb csökken és a megtakarítások csökkennek.

4. a megtakarítási függvény balra tolódik, a reálkamatláb növekszik és a beruházások csökkennek.

4. a megtakarítási függvény balra tolódik, a reálkamatláb növekszik és a beruházások csökkennek.

Az adók emelése adott reálkamatláb és GDP mellett _____

1. csökkenti a magánmegtakarítást, de növeli a társadalmi megtakarítást.

2. csökkenti a magánmegtakarítást és a társadalmi megtakarítást.

3. növeli a magánmegtakarítást és a társadalmi megtakarítást.

4. növeli a magánmegtakarítást, de csökkenti a társadalmi megtakarítást.

1. csökkenti a magánmegtakarítást, de növeli a társadalmi megtakarítást.

Tekintsünk egy zárt gazdaságot hosszú távon, amely az alábbi ábrával jellemezhető egy exogén sokk előtt (folytonos vonal), valamint után (szaggatott vonal). Az ábrázolt változás oka lehet _____

1. a kormányzati vásárlások csökkentése.

2. az adók csökkentése.

3. egy beruházási adókedvezmény bevezetése.

4. A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

1. a kormányzati vásárlások csökkentése.

Tekintsünk egy zárt gazdaságot hosszú távon, amely az alábbi ábrával jellemezhető egy exogén sokk előtt (folytonos vonal), valamint után (szaggatott vonal). Az ábrázolt változás oka lehet _____

1. a vállalkozók optimizmusának javulása.

2. egy megtakarítási adókedvezmény visszavonása.

3. egy beruházási adókedvezmény visszavonása.

4. A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

3. egy beruházási adókedvezmény visszavonása.

Tekintsünk egy zárt gazdaságot hosszú távon, amely az alábbi ábrával jellemezhető egy exogén sokk előtt (folytonos vonal), valamint után (szaggatott vonal). Az ábrázolt változás oka lehet _____

1. a kormányzati vásárlások csökkentése.

2. a vállalkozók optimizmusának növekedése.

3. az adók csökkentése.

4. A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

3. az adók csökkentése.

Tekintsünk egy zárt gazdaságot hosszú távon, amely az alábbi ábrával jellemezhető egy exogén sokk előtt (folytonos vonal), valamint után (szaggatott vonal). Az ábrázolt változás oka lehet _____

1. a vállalkozók optimizmusának növekedése.

2. az adók emelése.

3. a szociális juttatások emelése.

4. A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

1. a vállalkozók optimizmusának növekedése.

A közgazdászok ____ alatt olyan eszközöket értenek, amelyek általánosan elfogadottak termékek és szolgáltatások ellenértékeként, valamint adósságtörlesztésként.

pénz

_____ minden olyan eszköz, amely értékőrző funkcióval bír.

Vagyon 

A pénz funkciói: ______ funkció, ______ funkció, ______ funkció.

csereeszköz, értékmérő, értékőrző.

_______ során a jegybank állampapírt vásárol, s ezzel bővíti a _______.

Nyílt piaci vásárlás, pénzkínálatot

_______ során a jegybank állampapírt ad el, s ezzel mérsékli a _______.

Nyílt piaci eladás, pénzkínálatot

Az _____ jelzésű monetáris aggregátumba tartozik a nem banki gazdasági szereplők kezében levő  készpénzállomány, a látra szóló betétállomány és a folyószámlák állománya.

M1 

Az _____ jelzésű monetáris aggregátumba tartozik az M1 monetáris aggregátum, valamint néhány kevésbé likvid eszköz.

M2

A _______ megmutatja, hogy egy pénzegység adott évben átlagosan hány tranzakcióban vesz részt.

pénz forgási sebessége

A _______ a nominális jövedelem (P x Y) és a pénzmennyiség (M) hányadosa.

pénz forgási sebessége

A ________ te a nominális jövedelem, a pénzmennyiség és a forgási sebesség közötti kapcsolatot írja le M x V = P x Y

pénz mennyiségi egyenlete

Az emberek által tartani kívánt pénzmennyiséget _______ nevezzük.

pénzkeresletnek

A _______ szerint adott forgási sebesség mellett a nominális jövedelem nagyságát a pénzmennyiség alakulása határozza meg.

mennyiségi pénzelmélet

Hosszú távon érvényesül a ______, vagyis gazdaság reáloldala és nominális oldala teljes mértékben elválik egymástól.

klasszikus dichotómia

A _______ alapján érvényes az alábbi összefüggés: az árszínvonalat megkapjuk, ha a pénzmennyiség és a forgási sebesség szorzatát osztjuk a reáljövedelemmel.

mennyiségi pénzelmélet

Hosszú távon, az ______ szerint, adott forgási sebesség mellett az inflációs ráta megegyezik a pénzmennyiség és az aggregált kibocsátás növekedési ütemeinek különbségével.

infláció mennyiségi elmélete

Hosszú távon, a ______ szerint, az várt infláció és a nominális kamatláb együtt mozog.

Fisher-hatás

 A pénz ______

1. nem jövedelem, mert a jövedelem állományjellegű, míg a pénzmennyiség folyamatjellegű változó.

2. nem jövedelem, mert a jövedelem folyamatjellegű, míg a pénzmennyiség állományjellegű változó.

3. nem vagyon, mert a vagyon fogalmába az értékpapírok, ingatlanok, műkincsek is beletartoznak.

4. nem csereszköz, mert áruért csak árut lehet adni.

2. nem jövedelem, mert a jövedelem folyamatjellegű, míg a pénzmennyiség állományjellegű változó.

Az alábbiak közül a leglikvidebb eszköz ______

1. a folyószámlabetét.

2. a részvény.

3. a kötvény.

4. az ingatlan.

1. a folyószámlabetét.

Definíció szerint a pénz három célt szolgál. Melyiket NEM az alábbiak közül?

1. Csereeszköz.

2. Értékmérő.

3. Termelési tényező.

4. Értékőrző.

3. Termelési tényező.

Az M1 monetáris aggregátumba tartozik az alábbiak közül

1. az X bank Y banknál elhelyezett betétje.

2. az X bank trezorjában levő készpénz.

3. a bankok jegybanki betétje.

4. a háztartások folyószámlabetétje.

4. a háztartások folyószámlabetétje.

Az alábbi tételek egy kivételével részei az Ml-nek. Melyik a KIVÉTEL?

1. A forgalomban levő készpénz.

2. A lekötött betét.

3. A látra szóló betét.

4. Az utazási csekk.

2. A lekötött betét.

Ha egy országban az éves nominális GDP értéke 50 000 Mrd tallér és a pénzmennyiség értéke 10 000 Mrd tallér, akkor ott _____

1. a pénz forgási sebessége 0,5.

2. a pénz forgási sebessége 50.

3. a pénz forgási sebessége 5.

4. A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

3. a pénz forgási sebessége 5.

A pénzkereslet az a pénzösszeg, amit a bankszférán kívüli magángazdasági szereplők _____

1. összes ingó és ingatlan vagyona ér egy adott időpontban.

2. adott időszakban meg szeretnének takarítani.

3. adott időpontban tartani akarnak.

4. adott időszakban el akarnak költeni.

3. adott időpontban tartani akarnak.

A pénz mennyiségi elmélete szerint az árszínvonal emelkedik, ______

1. ha egyéb feltételek változatlansága mellett a reálkibocsátás növekszik.

2. ha egyéb feltételek változatlansága mellett a pénz forgási sebessége gyorsul.

3. ha egyéb feltételek változatlansága mellett a pénzmennyiség csökken.

4. A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

2. ha egyéb feltételek változatlansága mellett a pénz forgási sebessége gyorsul.

A pénz mennyiségi elmélete alapján az árszínvonal hosszú távon emelkedik, ha változatlan forgási sebesség mellett _____

1. a pénzmennyiség növekedési üteme és a reál GDP növekedési üteme megegyezik egymással.

2. a pénzmennyiség növekedési üteme kisebb a reál GDP növekedési üteménél.

3. a pénzmennyiség nem változik, a reál GDP viszont emelkedik.

4. a pénzmennyiség növekedési üteme nagyobb a reál GDP növekedési üteménél.

4. a pénzmennyiség növekedési üteme nagyobb a reál GDP növekedési üteménél.

A klasszikus dichotómia alapján a jegybank hosszú távon nem képes befolyásolni _____

1. a nominális GDP alakulását.

2. a reál GDP alakulását.

3. a fogyasztói árindex alakulását.

4. a GDP-deflátor alakulását.

2. a reál GDP alakulását.

Az az összefüggés, amely szerint a pénzkínálat változása nem hat a reálváltozókra, _____

1. a pénzsemlegesség, amely csak hosszú távon érvényesül, rövid távon nem.

2. a pénzsemlegesség, amely csak rövid távon érvényesül, hosszú távon nem.

3. a pénzsemlegesség, amely hosszú távon és rövid távon is érvényesül.

4. a pénzsemlegesség, amely csak elméleti konstrukció, de hosszú és rövid távon sem érvényesül a való világban.

1. a pénzsemlegesség, amely csak hosszú távon érvényesül, rövid távon nem.

Ha a reálkamatláb értéke 3%, míg a várható inflációs ráta 5%-os, akkor a Fisher-hatás alapján ______

1. a nominális kamatláb 2%-os lesz.

2. a nominális kamatláb 5%-os lesz.

3. a nominális kamatláb 8%-os lesz.

4. a fenti adatok alapján nem lehet megállapítani a nominális kamatláb értékét.

3. a nominális kamatláb 8%-os lesz.

A pénz mennyiségi elmélete alapján hosszú távon az inflációs ráta emelkedik, ha ceteris paribus ______

1. a gazdasági növekedés gyorsul.

2. a pénz forgási sebessége gyorsul.

3. a pénzmennyiség növekedési üteme lassul.

4. A többi közül egyik válasz sem helyes.

2. a pénz forgási sebessége gyorsul.

Ha a gyorsabb infláció miatt a vállalatoknak gyakrabban kell átárazniuk termékeiket, akkor számukra ______

1. megnőttek az étlapköltségek.

2. megnőttek a cipőtalpköltségek.

3. megnőtt az adórendszer torzító hatása.

4. a pénz kevésbé tudja betölteni értékőrző funkcióját.

1. megnőttek az étlapköltségek.

 A várt infláció költségei közé tartozik ______

1. a reálbérek általános csökkenése.

2. a jövedelem-újraelosztás az adósok javára.

3. az, hogy a nominális kamatlábak csökkennek, s így a hitelezők vagyonvesztést szenvednek el.

4. a reálpénzkereslet csökkenésével kapcsolatos cipőtalpköltségek.

4. a reálpénzkereslet csökkenésével kapcsolatos cipőtalpköltségek.

A hiperinfláció _______

1. megállítható nagyobb címletű bankjegyek nyomtatásával.

2. megállítható azzal, hogy a nominális jövedelmek növekedési ütemét az inflációs rátához igazítják.

3. esetén megjelenik a cserekereskedelem vagy a külföldi fizetőeszköz használata.

4. esetén a pénzmennyiség ugyan növekszik, de pénz vásárlóereje nem változik.

3. esetén megjelenik a cserekereskedelem vagy a külföldi fizetőeszköz használata.

Ha a várt inflációs ráta megegyezik a tényleges inflációs rátával, akkor ______

1. a nominális kamatláb is megegyezik a reálkamatlábbal.

2. is felmerül az infláció cipőtalpköltsége.

3. az inflációnak nincsenek káros gazdasági hatásai.

4. az infláció nem okoz étlapköltséget.

2. is felmerül az infláció cipőtalpköltsége.

Az alábbiak közül milyen jellegű infláció okozza a legnagyobb költségeket?

1. Magas és ingadozó.

2. Magas és stabil.

3. Alacsony és stabil.

4. Alacsony és ingadozó.

1. Magas és ingadozó.

 Az infláció azért káros jelenség, mert többek között ______

1. csökkenti a gazdasági szereplők reáljövedelmét.

2. csökkenti az állami adóbevételeket.

3. cipőtalp- és étlapköltségei vannak.

4. csökkenti a pénzmennyiség növekedési ütemét.

3. cipőtalp- és étlapköltségei vannak.