takarmányozástan-beugrók

A fehérjék biológiai értéke

A biológiai érték a felszívódó nitrogén hasznosulási hatékonyságát fejezi ki, és annak értéke elsősorban a takarmányban lévő fehérje aminosavösszetételétől függ

Amidok

A takarmányok nem fehérjeszerű, nitrogéntartalmú anyagai, amelyeket nem fehérje Nnek is neveznek (NPN-anyagok).

aminosavak

A fehérjék alkotói, olyan szerves vegyületek, melyek legalább egy amino- és legalább egy karboxilcsoportot tartalmaznak (pl. lizin, metionin, treonin, triptofán, valin).

Antagonizmus és szinergizmus

Egymás hatását gátló és egymás hatását erősítő anyagok, elemek, vegyületek kölcsönhatása.

antioxidánsok

A keveréktakarmányok komponensei, amelyek védik az oxidációra (avasodásra) érzékeny takarmányalkotókat, így elsősorban a vitaminokat (pl. A- és C-vitamin) és a telítetlen zsírsavakat.

Takarmányok szárazanyag-tartalma

Fontos paraméter mind a táplálóanyag-tartalom, mind az állatok takarmány felvétele szempontjából, 105 C-on súlyállandóságig való szárítás után kerül meghatározásra.

Antinutritív anyagok

A takarmányok egy része olyan anyagokat is tartalmaz, amelyek rontják azok ízletességét, emészthetőségét, illetve hasznosítását, egészségkárosodást, mérgezést is előidézhetnek.

Anyagcsere víz

A táplálóanyagok oxidációja során képződik, a vízigény 16-17 %-át fedezheti.

anyaszéna

A gyep első növedékéből készített széna, melynek vezérnövénye a bugahányás vége és a virágzás kezdete közötti fejlettségi állapotban van.

avasodás

A zsírok romlási folyamata, melynek során veszélyes vegyületek (pl. peroxidok, aldehidek, ketonok, szabad zsírsavak) keletkezhetnek.

biokaloriméter

Egy tökéletesen szigetelt, hármasfalú kamra, amelyben a takarmánnyal felvett energia, valamint a szervezetből a bélsárral, a vizelettel, a bendő- és bélgázokkal, a sugárzással, a kilégzéssel és párolgással távozó energia pontosan megállapítható.

Baromfi takarmányok energia értékelése

Nitrogén egyensúlyra korrigált látszólagos metabolizálható energia (AMEn).

Bruttó energia

Az 1 kg takarmányban lévő táplálóanyagok összes égéshője, melynek értékét vagy bombakaloriméterrel mérhetjük, vagy a táplálóanyagok égéshőjének összegezésével az analízisadatokból számíthatjuk ki. Jele: GE (gross = bruttó). Mértékegysége: MJ/kg tak. vagy MJ/kg sz.a.

cellulóz

Glükóz molekulákból kondenzálódott homopoliszacharid, amely a takarmányok nyersrost-tartalmának kb. 50 %-át teszi ki.

cökotrófia

A nyúl a bélcsövében képződő lágy bélsarat, a cökotrófot rendszeresen elfogyasztja, ezáltal aminosavakhoz, vitaminokhoz és ásványi anyagokhoz jut.

egységes premix

Az ipari abrakkeverékek (teljes értékű tápok) kiegészítésére szolgáló premix, amely nyomelemeket, vitaminokat, illetve enzimeket és takarmány kiegészítőket tartalmaz. A takarmányokba 0,5-1%-ban keverik bele

egyszerű emésztési kísérlet

A takarmányok táplálóanyagainak emészthetőségét két szakaszból álló (előetési és kísérleti), in vivo, egyszerű emésztési kísérletekben határozzuk meg

emésztés

A tápcsatornában a takarmány makrotáplálóanyagainak (fehérje, zsír, szénhidrátok) lebomlása emésztőenzimek segítségével és a lebontott táplálóanyagok felszívódása

fermentáció

A táplálóanyagok lebontása mikroorganizmusok segítségével, aminek során rövid szénláncú zsírsavak és egyéb anyagok (pl. széndioxid, metán) keletkeznek.

emésztési együttható

Azt mutatja meg, hogy az elfogyasztott táplálóanyagok hány százaléka emésztődik meg, szívódik fel a tápcsatornából. ee% = (a takarmánnyal felvett táplálóanyag mennyisége - a bélsárral ürített táplálóanyag mennyisége) / a takarmánnyal felvett táplálóanyag mennyisége.

Emészthető energia (DE)

A takarmány azon táplálóanyagainak energiatartalma, amelyek a bélcsatornában megemésztődnek és onnan felszívódnak. Mértékegysége: MJ/kg tak., MJ/kg sz.a.

emészthető táplálóanyagok

A táplálóanyagok azon része, amely az emésztőcsőben olyan mértékben lebomlik, hogy elvileg fel is tud szívódni.

endogén anyagok

Az emésztőcsatornában megjelenő olyan anyagok, amelyek az állat saját szervezetéből származnak (pl. bélhámkopás, emésztőenzimek, egyéb belső szekréciók). A tényleges/valódi emészthetőség meghatározásakor érdemes korrigálni az endogén veszteségekre.

esszenciális zsírsavak

Hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavak, amelyek az állati szervezet működéséhez nélkülözhetetlenek (pl. alfa-linolénsav, linolsav, arachidonsav).

Esszenciális aminosavak

Esszenciális aminosavak, amelyek a szervezet fehérje-anyagcseréjének fenntartásához nélkülözhetetlenek, az állati szervezet nem, vagy csak elégtelen mennyiségben képes előállítani, amelyeket ezért a takarmányban készen kell megkapnia (pl. lizin, metionin, treonin, triptofán, arginin, hisztidin, valin, fenil-alanin, leucin, izoleucin).

fajlagos takarmányfelhasználás

Megmutatja, hogy egységnyi (1 kg) termék, élősúly, tej vagy tojás előállításához mennyi takarmányt fogyasztott el az állat. A gyakorlatban nevezik takarmányértékesítésnek ill. takarmányhasznosulásnak is

fehérjemérleg

Kérődzőtakarmányozásban használt fogalom, amely megmutatja, hogy milyen a fehérje és az energia aránya a kérődzők takarmányadagjában a mikrobafehérje szintézise szempontjából (fehérjemérleg = MFN-MFE).

felfúvó hatás

Néhány takarmányféleség etetésekor a bendőben felgyülemlett gáz nem tud eltávozni és az állat felfúvódását, végzetes esetben elpusztulását okozza

Fitáz

A gabonamagvakban található enzim, a növényekben lévő ún. fitin-kötésből szabadítja fel a foszfort.

glikogén

Az állati szervezetek tartalék szénhidrátja, főleg a májban, és kisebb mennyiségben az izmokban található

gyógyszeres takarmány

Olyan gyógyászati, vagy preventív céllal etetett takarmány, amely az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó jogszabályok hatálya alá tartozó anyagot is tartalmaz

hemicellulóz

A fiatalabb növények sejtfalában található heteropoliszacharid, a cellulóz állandó kísérőanyaga.

Ideális aminosav-összetételű fehérje

Olyan fehérje, amely az egyes esszenciális aminosavakat az illető állatfaj, korcsoport igényének megfelelő arányban tartalmazza. Az ideális fehérje aminosav-összetételét az állatok lizinigényéhez mérten, annak százalékában adjuk meg.

ileális emészthetőség

A táplálóanyagoknak a vékonybél végén mért emészthetősége. Rövidítése: ID (ileal digestible).

karotin

A béta-karotin az A-vitamin provitaminja, amiből a szervezet a májban A-vitamint képes előállítani.

keményítő

A növényi asszimiláció eredményeként képződő és az egyes növényi részekben (magvak, gyökerek, gumók) tartalék tápanyagként felhalmozódó, a nitrogénmentes kivonható anyagok csoportjába tartozó homopoliszacharid.

komplett premix

Az ipari abrakkeverékek (teljes értékű tápok) kiegészítésére szolgáló előkeverék, amely tartalmazza a szükséges makro- és nyomelemeket, vitaminokat, valamint aminosavakat, enzimeket és egyéb takarmány kiegészítőket. A komplett premixet 4- 6%-ban keverik a takarmányokba.

kérődző takarmányok energiaértékelése

Laktációs nettó energia (NEl), létfenntartó nettó energia (NEm) és tömeggyarapodási nettó energia (NEg).

kérődző állatok

Páros ujjú patások, amelyek többüregű gyomorrendszerrel rendelkeznek. Az előgyomrokban élénk mikrobiális fermentáció zajlik, az oltógyomorban a sósavaspepszines emésztés a jellemző.

kérődző takarmányok fehérjeértékelése

Magyarországon a kérődzők esetében a metabolizálható fehérje (MF) rendszert használjuk, ennek értelmében a takarmányok metabolizálható fehérjeértéke a bendőben lebontatlan, de a vékonybélben emészthető takarmányfehérje és az emészthető valódi mikrobafehérje összege

koncentrált takarmányok

Energiában gazdag, alacsony rosttartalmú takarmányok (abraktakarmányok, hüvelyesés olajosmagvak darái).

koncentrátum

A koncentrátum makro- és nyomelem készítmények, vitaminok és fehérjetakarmányok keveréke, amely takarmány-adalékanyagot és állatgyógyászati készítményeket is tartalmazhat.

laktóz (tejcukor)

Az emlősállatok tejében megtalálható diszacharid (egy α-glükóz és egy β-galaktóz molekulából épül fel) bontását a laktáz enzim végzi.

látszólagos emészthetőség

Az elfogyasztott és a bélsárral vagy a béltartalommal ürülő táplálóanyagok különbsége alapján számolható. A számítás során nem vagyunk arra tekintettel, hogy a bélsárban és/vagy a béltartalomban endogén eredetű anyagok is vannak.

Laxáns (hashajtó) hatás

A béltartalom mozgási sebességét növelő takarmányok. Pl.: a vizenyős takarmányok. Hashajtó hatású a strukturális (szerkezettel bíró) rost jelenléte a takarmányadagban, vagy túl sok zsír, illetve nagy zsírtartalmú takarmánykomponens, pl. halliszt bekeverése is.

lignin

A növényi sejtfalba beépülő és ott lignocellulóz kötéseket képző, fenol-propánszármazékokból kondenzálódott polimer, a takarmányok nem emészthető összetevője.

limitáló aminosav

A takarmányban vagy takarmányadagban az állat szükségleteihez képest a legkisebb mennyiségben jelenlévő aminosav, amely meghatározza az összes többi aminosav beépülésének mértékét.

Makroelemek

A takarmányokban és/vagy az állati szervezetben g/kg mennyiségben előforduló ásványi anyagok (Ca, Mg, Na, K, P, S és Cl).

Metabolizálható energia (ME)

A takarmány azon táplálóanyagainak energiatartalma, amely a sejtekbe jutva részt vesz a sejt köztes anyagcseréjében. Mértékegysége: MJ/kg tak., MJ/kg sz.a. Számítása: ME = DE - (vizelet E + bélgáz E).

MFE (energiafüggő metabolizálható fehérje)

A bypass fehérje és a bendő mikroorganizmusok energia-ellátása alapján becsült mikrobiális fehérje emészthető hányada.

MFN (nitrogénfüggő metabolizálható fehérje)

A bypass fehérje és a bendő mikroorganizmusok nitrogén-ellátása alapján becsülhető mikrobiális fehérje emészthető hányada.

napi takarmányadag

A takarmányok 12%-os nedvességtartalommal számolt azon mennyisége, amely egy meghatározott fajú, korú és hasznosítási irányú állat napi táplálóanyag-szükségletét teljes mértékben biztosítja.

monogasztrikus állat

Egy üregű gyomrú állatok. A nyelőcső a gyomorba szájadzik, a gyomorból a takarmány a vékonybélbe jut, majd onnan a vastagbélbe.

Nem esszenciális, nélkülözhető aminosavak

Az állat más aminosavakból is fel tudja építeni, ha egyidejűleg energiaforrás is rendelkezésre áll (pl. a glutamin, a glutaminsav, az aszparagin, az aszparaginsav, a glicin, a prolin).

Nem-keményítő szerű poliszacharidok (NSP anyagok)

A gabonamagvak rosttartalmának jellemzésére használjuk, nem alfa kötésű glükánokból, egyéb hexózókból, valamint pentózokból álló poliszacharidok alkotják. Emésztésük mikrobiális fermentáció segítségével történik.

Nettó energia (NE)

A takarmány azon energiahányada, mely további veszteség nélkül felhasználható az állati szervezet számára. Megkülönböztetünk létfenntartó (NEm)- tömeggygarapodási (NEg)-, valamint laktációs (NEl)- nettó energiát.

Neutrális detergens rost (NDF)

A takarmányanalitikában a van Soest-féle analízis során a semleges detergens oldószerben (pl. Na-laurilszulfát-oldat) való oldás után visszamaradó rostfrakció (hemicellulóz, cellulóz és lignin).

Nitrogénmentes kivonható anyagok (Nmka)

Könnyen emészthető szerves anyagok (keményítő, cukrok, szerves savak), amelyek mennyiségét számítással határozzák meg: Nmka. = Szárazanyag- (nyershamu + nyersfehérje + nyerszsír + nyersrost)

Nyersfehérje

A takarmány N-tartalmú anyagainak összessége (azok is, amelyek kémiailag nem fehérjék), amelyhez úgy jutunk, hogy a takarmány összes nitrogéntartalmát megszorozzuk 6,25-tel. (A fehérjék átlagos N tartalma 16 %, 100:16 = 6,25).

nitrogén retenció

A nitrogén visszatartás mértéke, a fehérje beépülésének hatékonyságát mutatja.

nyershamu

A nyershamu a takarmány szervetlen alkotórészeit tartalmazza (a takarmány ásványi anyagai, valamint az esetleges homok- és földszennyeződés).

Nyersrost

A takarmány szervesanyagainak azon része, amely híg savban és lúgban való főzés, majd szűrés után oldhatatlan állapotban marad vissza.

nyerszsír

A nyerszsír az a szerves anyag, amely a Soxhlet módszerrel való éteres extrakció után a takarmány-őrleményből kioldódik.

Nyomelemek (Mikroelemek)

Azok az ásványi anyagok, amelyeknek a koncentrációja a takarmányban és az állati szervezetben mg/kg vagy µg/kg nagyságrendű (I, Fe, Cu, Zn, Mn, Se, Co, Mo, Ni).

olajok

A szobahőmérsékleten folyékony zsírok

ősgyep

Emberi beavatkozás nélkül létrejött, főleg pázsitfűfélékből és pillangós virágú növényekből álló növénytársulás, amely alkalmas legeltetésre, szenázs és szénakészítésre.

poliszacharidok

Nagy molekulatömegű, egyszerű cukrokra hidrolizálható, nem édes ízű vegyületek.

provitaminok

Azok a vitaminelőanyagok, amelyek kiindulási formája hatástalan, de a szervezetbe kerülve vitaminmolekulákká alakulnak. Provitaminokkal csak a zsírban oldódó vitaminok rendelkeznek.

pufferkapacitás

Az a g-ban kifejezett tejsav-mennyiség, amely a silózandó takarmány 1 kg-nyi szárazanyagának pH-ját 4,0-re csökkenti.

Rumino-hepatikus körforgás

A kérődzők számára fontos élettani folyamat (a fel nem használt ammónia a májba jut és ott karbamiddá alakul, amelynek egy része a nyállal részben visszajut a bendőbe) melynek során olyan takarmányozási körülmények esetén jut nitrogén a bendőbe, amikor a mikrobiális fehérjeszintézist N-hiány limitálja)

sarjúszéna

A gyep második kaszálásából és a későbbi növedékekből készített széna.

sav-bázis egyensúly

A szervezetben a takarmánnyal elfogyasztott és az anyagcsere során keletkezett savas és lúgos irányba ható anyagok egyensúlya.

Savdetergens lignin (ADL)

A takarmányanalitikában a van Soest-féle rostfrakció analízissel meghatározható, a savdetergens rost további kénsavas kezelése után visszamaradó oldhatatlan rész, mely a takarmányban előforduló kovasavat, valamint a nyersrostban található ásványi anyagokat, de főként lignint tartalmaz.

Savdetergens rost (ADF)

A takarmányanalitikában a van Soest-féle rostfrakció analízissel meghatározható a zsírmentes rostfrakció, amely a savas karakterű detergens oldatban való oldás után oldhatatlan állapotban visszamarad (főként cellulóz, lignin és kutin).

sertéstakarmányok energiaértékelése

Hivatalosan emészthető energia (DE), több külföldi országban metabolizálható energia (ME), de lehet nettó energia (NE) is.

siló

A szemestakarmányok és -termények (silótorony), illetve silókukorica tárolására (falközi siló) alkalmas építmény.

szalma

A kalászos gabonák (búza, árpa, rozs, zab, tritikálé) és hüvelyes magvak (pl. borsó) betakarítása után visszamaradó, szárat és leveleket tartalmazó terimés takarmány.

szaponinok

A pillangósok többségében megtalálható detergens hatású glikozidok, amelyek habos erjedéses felfúvódást okoznak a kérődzőkben.

széna

Szárítással tartósított szálas takarmány, amely a növény vegetatív és generatív részeit egyaránt tartalmazza, táplálóanyag-tartalma függ a botanikai összetételtől, a kaszáláskori fejlettségi állapottól, a növedékek számától, az időjárástól és a szénaszárítás módjától.

szenázs

Két menetben betakarított, 35-40% nedvességtartalmú alapanyagokból erjesztéssel tartósított tömegtakarmány, amely a teljes növényt tartalmazza (szár, levelek)

Szilázs

Egy menetben betakarított, 60% nedvességtartalmú alapanyagokból erjesztéssel készült takarmány, amely a teljes növényt tartalmazza (szem, szár, levelek).

takarmány-adalékanyag

Szerves vagy szervetlen anyag, illetve készítmény - kivéve az előkeveréket -, amelyet a minőség befolyásolására, meghatározott tulajdonságok módosítására - különös tekintettel a takarmány külső megjelenésére, állagára, szagára, ízére, eltarthatóságára - vagy egyéb technológiai hatás elérésére, illetve takarmányozás-élettani okból kevernek a takarmányba.

takarmány-alapanyag

Az állatok etetésére, illetve takarmánykeverék, előkeverék előállítására felhasználható, természetes állapotú, friss vagy tartósított, növényi vagy állati eredetű termék, ezek ipari feldolgozásából származó termék, valamint szerves vagy szervetlen anyag, adalékanyagokkal vagy azok nélkül.

takarmánykeverék

Teljes értékű vagy kiegészítő takarmány, amely az állatok etetésére szolgáló alapanyagok keveréke, adalékanyagokkal vagy azok nélkül.

takarmánykiegészítők

Olyan szerves-, vagy szervetlen anyagok, készítmények, amelyekkel az állatok napi takarmányadagját kiegészítve azok hiányzó anyagait pótoljuk, használatukkal növeljük az állatok termelését, illetve ellenálló képességét.

táplálóanyag

A takarmányok szerves- és szervetlen alkotóelemei, amelyek az állati szervezet szempontjából élettani hatással rendelkeznek.

Takarmányok kémiai (labor)analízise

A takarmányok összetételének meghatározására szolgáló laboratóriumi vizsgálatok összessége, amely lehetővé teszi a táplálóanyagok, ásványi anyagok, vitaminok és egyéb összetevők mennyiségi és minőségi meghatározását.

teljesértékű takarmánykeverék

Növényi és állati eredetű takarmány-alapanyagokból, mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékekből, valamint ezek feldolgozott termékeiből (pl. pelyhesített kukorica) előállított keverék, amely egy adott termelésű, korcsoportú haszonállat teljes táplálóanyag-szükségletét önmagában etetve kielégíti.

terimés takarmányok

Energiaszegények és általában sok nyersrostot tartalmaznak (pl. szénafélék)

tömegtakarmányok

Energiában szegény terimés takarmányok (szálastakarmányok, erjesztéssel vagy szárítással készült tartósított takarmányok, leveles takarmányok, gyökér- és gumós takarmányok).

valódi (igazi) fehérje

A nyersfehérje-tartalomnak az a része, amely kémiai értelemben is fehérje, nehézfémsókkal kicsapható. Nyersfehérje = valódi fehérje + amidanyagok.

valódi zsírok

Trigliceridek, vagyis a glicerinnek a zsírsavakkal képzett észterei.

Védett fehérje (bypass fehérje)

A tejelő tehenekkel etetett olyan fehérjeforrás, amely a bendőben csak kis mértékben bomlik le, nem alakul át baktériumfehérjévé, csak az oltógyomorban, illetve a vékonybélben emésztődik meg.

vegetációs víz

A takarmány kötött-, vagy másképpen szöveti víztartalma, legeltetés esetén az állat vízszükségletének akár 70-80 %-át is fedezheti.

vitaminok

A vitaminok olyan esszenciális biológiai hatású szerves molekulák, amelyek a táplálkozás során kerülnek a szervezetbe a szervezet normál működéséhez és a sejtek, szövetek regenerációjához, valamint a betegségekkel szembeni ellenálló képesség megőrzéséhez szükségesek.

vitamin premix

A vitamin premix az adott faj, hasznosítási irány, illetve korcsoport számára szükséges vitaminokat tartalmazza, speciális formája az ún. vitamin panel, bekeverési aránya jellemzően 0,05%.

zsírsavak telítettsége

A zsírsavak hosszú szénlácú vegyületek, melyekben a szénatomok közti kötések lehetnek telített (egyszeres kötés) és telítetlenek (kettős kötés). Minél több kettős kötést tartalmaz a zsírsav, annál alacsonyabb hőmérsékleten válik cseppfolyóssá a zsír.