6.) Ismertesse a két világháború közötti német szociológia legfontosabb alkotóit és irányzatait. Mutassa be a tudásszociológiai gondolkodásmód lényegét és Mannheim Károly tudásszociológiájának főbb fogalmait, valamint Norbert Elias civilizációelméletét.

6.) Ismertesse a két világháború közötti német szociológia legfontosabb alkotóit és irányzatait. Mutassa be a tudásszociológiai gondolkodásmód lényegét és Mannheim Károly tudásszociológiájának főbb fogalmait, valamint Norbert Elias civilizációelméletét.

Mikor létezett a Weimari Köztársaság?

1919 és 1933 között.

Milyen politikai rendszer volt a Weimari Köztársaság?

Liberális-demokratikus állam.

Milyen tényezők okoztak válságot a weimari Németországban?

A versailles-i béke, infláció, gazdasági válság és politikai instabilitás.

Mit jelent a „weimarizálódás”?

A politikai megosztottság és a szélsőségek erősödése.

Mi jellemezte a korszak tudományos életét?

A felsőoktatás gyors fejlődése és a szociológia intézményesülése.

Melyek voltak a korszak legfontosabb szociológiai irányzatai?

Tudásszociológia, kultúrszociológia, folyamat- és alakzatelmélet, valamint kritikai elmélet.

Kik voltak a tudásszociológia legfontosabb képviselői?

Max Scheler és Mannheim Károly.

Ki kapcsolódik a kultúrszociológiához?

Alfred Weber.

Ki alkotta meg a folyamat- és alakzatelméletet?

Norbert Elias.

Mely irányzat képviselte a marxista kritikát?

A Frankfurti Iskola.

Kik voltak a Frankfurti Iskola legismertebb képviselői?

Max Horkheimer, Theodor W. Adorno és Herbert Marcuse.

Mi volt a Frankfurti Iskola célja?

A modern kapitalizmus és uralmi viszonyok kritikai elemzése.

Mit vizsgáltak különösen?

A tömegkultúrát, az ideológiát és a társadalmi egyenlőtlenségeket.

Ki alkotta meg a tudásszociológia fogalmát?

Max Scheler.

Mi a tudásszociológia alapgondolata?

A tudás társadalmilag meghatározott.

Mit jelent, hogy a tudás társadalmilag meghatározott?

Az emberek társadalmi helyzete befolyásolja gondolkodásukat.

Milyen problémát látott Scheler korában?

Értékanarchiát és szellemi zűrzavart.

Miért nem értik meg egymást a társadalmi csoportok Scheler szerint?

Mert eltérő társadalmi helyzetből szemlélik a világot.

Ki volt Mannheim Károly?

Magyar származású szociológus (1893–1947), a tudásszociológia legfontosabb alakja.

Melyek Mannheim legfontosabb művei?

Ideológia és utópia (1929), A nemzedékek problémája (1928).

Mi Mannheim tudásszociológiájának központi fogalma?

A léthezkötöttség.

Mit jelent a léthezkötöttség?

A gondolkodás összefügg az emberek társadalmi helyzetével.

Miért nem tekinthető a gondolkodás pusztán egyéni tevékenységnek?

Mert társadalmi csoportokhoz és közös tapasztalatokhoz kapcsolódik.

Mi Mannheim szerint a modern társadalom szellemi válságának oka?

Az eltérő világnézetek kölcsönös kizárása.

Mi Mannheim legismertebb műve?

Ideológia és utópia.

Hogyan értelmezi Mannheim az ideológiát általános értelemben?

Minden gondolkodás társadalmilag meghatározott.

Mit jelent az ideológiagyanú?

A nézetek társadalmi meghatározottságának vizsgálata.

Kire kell alkalmazni az ideológiagyanút Mannheim szerint?

Másokra és önmagunkra is.

Mi az adekvát gondolkodás?

A valóságot megfelelően tükröző gondolkodás.

Mi az ideológia speciális értelemben?

Olyan gondolkodás, amely a múltba kapaszkodik és nem követi a változásokat.

Mely társadalmi csoportokhoz kapcsolódik gyakran az ideológia?

A fennálló rendet védő csoportokhoz.

Mi az utópia Mannheim szerint?

Olyan gondolkodás, amely megelőzi a valóságot és új társadalmi rendet képzel el.

Kikhez kapcsolódik leginkább az utópia?

Az alárendelt társadalmi csoportokhoz.

Mi a partikuláris ideológiafogalom?

Az ellenfél egyes állításait tekintjük érdekvezéreltnek.

Mi a totális ideológiafogalom?

Az ellenfél teljes világnézetét társadalmi helyzetéből magyarázzuk.

Melyik vált meghatározóvá a modern társadalomban Mannheim szerint?

A totális ideológiafogalom.

Mi ennek következménye?

A világnézetek közötti párbeszéd nehezebbé válik.

Ki oldhatja fel a szellemi válságot Mannheim szerint?

A viszonylag szabadon lebegő értelmiség.

Mit jelent a szabadon lebegő értelmiség fogalma?

Olyan értelmiségi réteg, amely több társadalmi nézőpontot is képes megérteni.

Mi a dinamikus szintetizálás?

A különböző nézőpontok összehangolása.

Mi a relacionalizmus?

Az a felfogás, hogy a tudás társadalmi összefüggéseiben érthető meg.

Miben különbözik a relacionalizmus a relativizmustól?

Nem állítja, hogy minden nézőpont egyformán igaz.

Mi a nemzedéki összefüggés?

Az azonos történelmi helyzetben élő emberek együttese.

Mi a nemzedéki egység?

Azok csoportja, akik hasonlóan értelmezik közös történelmi élményeiket.

Miért nem alkot minden egy időben élő ember ugyanazon nemzedéket?

Mert eltérően értelmezhetik ugyanazokat az eseményeket.

Ki volt Alfred Weber?

A kultúrszociológia egyik legfontosabb képviselője.

Mire bontotta a történelmi fejlődést?

Társadalmi, civilizációs és kulturális folyamatokra.

Mi a különbség kultúra és civilizáció között?

A civilizáció technikai-racionális fejlődés, a kultúra értékteremtő alkotás.

Ki volt Norbert Elias?

Német szociológus (1897–1990), a folyamat- és alakzatelmélet megalkotója.

Mi Elias legismertebb műve?

A civilizáció folyamata.

Mit vizsgált Elias fő művében?

A modern önfegyelem és viselkedéskultúra kialakulását.

Mi Elias központi fogalma?

Az alakzat (figuráció).

Mit jelent az alakzat?

Emberek kölcsönös függőségi kapcsolatainak hálózatát.

Miért fontos az alakzat fogalma?

Mert az egyének egymásra utaltságát hangsúlyozza.

Mondj példát alakzatra!

Uralkodó és nemesség, tanár és diák, szülő és gyermek kapcsolata.

Hogyan értelmezi Elias a civilizációt?

Hosszú távú, nem tervezett történelmi folyamatként.

Tudatos emberi tervezés eredménye-e a civilizáció?

Nem.

Milyen folyamatok kísérik a civilizációt?

Differenciálódás, munkamegosztás, kölcsönös függőség és önkontroll.

Erkölcsi fejlődést jelent-e a civilizáció Elias szerint?

Nem, értéksemleges történeti folyamat.

Mi a szociogenezis?

A társadalmi struktúrák történeti fejlődése.

Mi tartozik a szociogenezishez?

Az állam kialakulása, a munkamegosztás és az erőszakmonopólium.

Mi a pszichogenezis?

Az egyén személyiségének történeti átalakulása.

Mi jellemzi a pszichogenezist?

Az önkontroll, a szégyenérzet és az érzelmek szabályozásának erősödése.

Hogyan kapcsolódik egymáshoz a szociogenezis és a pszichogenezis?

A társadalmi és személyiségbeli változások együtt zajlanak.

Mi jellemezte a középkori társadalmakat az erőszak szempontjából?

A magánerőszak gyakori volt.

Mi az állami erőszakmonopólium?

Az állam kizárólagos joga a legitim erőszak alkalmazására.

Milyen következménye lett az erőszakmonopóliumnak?

Csökkent a magánerőszak és nőtt az önkontroll.

Mi volt az udvari társadalom szerepe Elias szerint?

Közvetítette a civilizációs folyamatot.

Mi váltotta fel a fizikai erőt az udvarban?

A presztízsverseny.

Milyen normák alakultak ki az udvarban?

Illemszabályok és önfegyelmi normák.

Mi történt később ezekkel az udvari normákkal?

Az egész társadalomban elterjedtek.

Mi a tudásszociológia alapgondolata?

A tudás és gondolkodás társadalmilag meghatározott.

Mi Mannheim legfontosabb fogalma?

A léthezkötöttség.

Mi a különbség ideológia és utópia között?

Az ideológia a fennálló rendet védi, az utópia új rendet képzel el.

Mi Norbert Elias civilizációelméletének lényege?

A civilizáció hosszú távú folyamat, amely növeli az önkontrollt és a kölcsönös függőséget.

Mi Elias legfontosabb fogalma?

Az alakzat (figuráció).

Hogyan változik az ember a civilizáció folyamata során?

Erősödik az önfegyelem, a szégyenérzet és az érzelmek kontrollja.