A felső végtag anatómiája - Szókincs flashcardok

Szókincs jellegű tanulókártyák a felső végtag anatómiájának tanulmányozásához a megadott tananyag alapján.

Clavicula (kulcscsont)

S-alakban görbült csont, amely medialis végével (extremitas sternalis) a szegycsonthoz, laetralis végével (extremitas acromialis) pedig a lapocka acromionjához ízesül.

Scapula (lapocka)

Háromszög alakú, lapos csont a mellkas hátsó felszínén; három éle (margo superior, medialis, lateralis) és három szöglete (angulus medialis, inferior, lateralis) van.

Spina scapulae

A lapocka hátsó felszínét fossa supraspinatára és fossa infraspinatára osztó csonttaraj, amely lateralisan a vállcsúcsi nyúlványba (acromion) folytatódik.

Cavitas glenoidalis

A lapocka oldalsó szögleténél (angulus lateralis) található ízületi vápa, amely a caput humerivel képezi a vállízületet.

Sulcus nervi radialis

A karcsont (humerus) hátulsó felszínén elhelyezkedő, medialról és elölről laterálra és hátra csavarodó barázda a n. radialis számára.

Incisura trochlearis

A singcsont (ulna) proximalis végén, az olecranon és a processus coronoideus között található porcos bevágás, amely a trochlea humerivel ízesül.

Caput radii

Az orsócsont (radius) porccal borított korongszerű fejrésze; a tetején lévő fovea capitis a capitulum humerivel, circumferentia articularisa pedig az ulnával ízesül.

Ossa carpi (kéztőcsontok)

Nyolc apró csontból álló csoport. Proximalis sor: os scaphoideum, os lunatum, os triquetrum, os pisiforme. Distalis sor: os trapezium, os trapezoideum, os capitatum, os hamatum.

Articulatio humeri (vállízület)

Szabad (gömb) ízület a cavitas glenoidalis scapulae és a caput humeri között, melynek ízvápáját a labrum glenoidale mélyíti.

Rotátor köpeny

A vállízületet körülvevő és azt stabilizáló négy izom összefoglaló neve: m. subscapularis, m. supraspinatus, m. infraspinatus és m. teres minor.

Ligamentum anullare radii

Parittyaszerű szalag, amely a radius fejét az ulnához rögzíti, lehetővé téve a radius hossztengely körüli forgását (pronatio és supinatio).

Sulcus et fossa deltoideopectoralis (Mohrenheim)

A m. pectoralis major felső-oldalsó széle és a m. deltoideus közötti sekély barázda, amely a clavicula alatt kis gödörré mélyül, és benne fut a v. cephalica.

M. latissimus dorsi

Nagy terjedelmű spinohumeralis hátizom, amely a Th6–L5 tövisnyúlványokon, a fascia thoracolumbalison, a crista iliacán, a sacrumon és az alsó bordákon ered, és a crista tuberculi minoris humerin tapad.

M. pectoralis major

Mellkasi thoracohumeralis izom, amely a clavicula medialis felén, a sternumon, bordaporcokon és rectus hüvelyen ered, a crista tuberculi majoris humerin tapad; a kart adducálja, befelé rotálja és anteflectálja.

M. biceps brachii

Kétfejű hajlító karizom (caput longum a tuberculum supraglenoidale-n, caput breve a processus coracoideuson ered), a tuberositas radii-n és az aponeurosis m. bicipitis brachii-n tapad.

M. triceps brachii

Háromfejű feszítő karizom (caput longum, caput laterale, caput mediale), amely az olecranon ulnae-n tapad; a könyökízület fő feszítője, beidegzője a n. radialis.

Canalis carpi (kéztőcsatorna)

A sulcus carpi vályúja és a felette kifeszülő retinaculum musculorum flexorum által alkotott csatorna, amelyen áthaladnak az ujjhajlító inak és a n. medianus.

Foveola radialis (burnót szelence)

A csukló radialis oldalán lévő árok a m. abductor pollicis longus, m. extensor pollicis brevis és m. extensor pollicis longus inai között; benne halad az a. radialis.

Fossa cubiti (könyökárok)

A könyökhajlatban található háromszög alakú gödör, melynek alját a m. brachialis adja; benne fut az a. brachialis, a n. medianus, a n. radialis és a biceps brachii ina.

Plexus brachialis (karfonat)

A C5–C8 és Th1 gerincvelői idegek elülső ágaiból álló idegfonat (truncusok és fasciculusok: lateralis, medialis, posterior), amely a felső végtag beidegzését adja.

N. medianus

A fasciculus lateralisszal és medialisból származó ideg, amely az alkari flexorok többségét, a thenar izmok nagy részét és a két radialis lumbricalist idegzi be.

N. ulnaris

A fasciculus medialisból eredő ideg; beidegzi a m. flexor carpi ulnarist, a m. flexor digitorum profundus ulnaris felét, a hypothenar izmait, az interosseusokat és az ulnaris lumbricalisokat.

N. radialis

A fasciculus posteriorból eredő ideg, amely a kar és alkar feszítőizmait (m. triceps brachii, extensorok), a m. brachioradialist és a m. supinatort látja el.

A. axillaris

A hónalji verőér, az a. subclavia folytatása az 1. bordától a m. teres major alsó széléig, ahonnan mint a. brachialis halad tovább a felkaron.

V. cephalica

A kézhát radialis részéből kiinduló felületes véna, amely a kar lateralus oldalán és a sulcus deltoideopectoralisban futva ömlik a v. axillarisba.