PJ 2. zh

ember fogalmában egyesül

biológiai egyediség, polgári és állampolgári minőség, egyetemes emberi mivolt

64/1991 (XII.17.) AB határozat

1. abortuszhatározat, ember jogi státusza kövesse-e a természet és szellemtudományok, valamint a közvélemény ember-fogalmainak változásait?

klasszikus polgári jogi emberkép

az öntudatos, autonóm, bátran kockáztató, saját ügyeit felnőtt módon intézni tudó emberkép, akinek nincs szüksége minden oldalról állami támasztásra

fogyasztó

az ember klasszikus fogalmán nyugvó polgári emberkép ellenpontozása: meggondolatlan, kockázatkerülő, tudatlan, könnyelmű, nem felelős

vállalkozó

az ember klasszikus fogalmán nyugvó polgári emberkép ellenpontozása: profitorientált, professzonális, átgázol, kíméletlen, visszaél

hol nem monista a Ptk?

hatodik könyv

Zlinszky bölcsessége az emberről

„A jog […] nem biztosíthat végtelen életet az embernek. Célja csupán olyan társadalmi rend megalkotása és fenntartása, amelyben az egyén a többiek sérelme nélkül szabadon kiteljesítheti életét és emberi méltóságát. Az emberi méltóság kiteljesítésében a szabad döntés erkölcsi értékek elfogadására és megvalósítására bennefoglaltatik.”.

jogképesség

az ember jogok és kötelezettségek alanya lehet

a jogképesség…

általános, feltétlen, egyenlő

biztosítja a jogképességet

Alaptv. XV. cikk (2), Ptk. 1:2.§, 2:1.§, nk szerződések

jogképesség alapjogi-alkotmányjogi szempontból

veleszületett, sérthetetlen, elidegeníthetetlen alapvető jog

emberi méltósághoz való jog

ember autonómiájának egy olyan mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél fogva az ember alany marad → ez különbözteti meg az embereket a jogi személyektől

jk kezdete

minden ember a fogantatásától kezdődően, visszamenőlegesen jogképes, ha élve születik

fogantatás

• születéstől visszafele 300. nap (megdönthető v.)

• mesterséges megterm.: beültetés

• születés napja beleszámít

méhmagzat feltételes jogképessége

még nem jogalany, függő jogi helyzet 

64/1991. (XII. 17.) AB határozat

1.abortusz-határozat, magzat jogalany-e, nyitott kérdés maradt, halábüntetés és eutanázia más, magzat nem jogalany magyar jog szerint

A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény

terhességmegszakítás csak veszélyeztetettség, illetőleg az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén, az e tv-ben meghatározott feltételekkel

magyar abortusz szabályozási mód

vegyes (indikátorokhoz, időhöz kötött)

súlyos válsághelyzet

testi vagy lelki megrendülést, társadalmi ellehetetlenülést okoz (fennállás igazolása a kérelem aláírásával + tv képviselő is kellhet + családvédelmi szolgálat véleményének lehetősége)

rendezte az abortusz feltételeit 

48/1998. (XI.23.) AB határozat

12. hétig megszakítható, ha 

1. állapotos nő egészségét veszélyezteti

2. ha a magzat súlyos fogyatékosságban/károsodásban szenved

3. ha bcs. eredménye a terhesség (pl. nemi erőszak)

4. állapotos nő súlyos válsághelyzete (gyakorlatban ütőkártya, bármire ráfogható, kijátszás kb.)

18.. hétig megszüntethető, ha

1. cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes nő

2. neki fel nem róhatóan nem tudott a terhességről (pl. egészségi ok, orvosi tévedés), vagy eü intézmény/hatóság intézmény mulasztása csúsztak ki a 12 hétből

20. hétig megszüntethető, ha

1. magzat genetikai ártalmának valószínűsége meghaladja az 50%-ot

bármikor megszakítható a terhesség, ha

1. nő életét súlyosan veszélyeztetni

2. magzatnál olyan rendellenesség áll fenn, amely az élettel összeegyeztethetetlen (pl. tüdeje nem fejlődik ki)

hogyan lehet abortuszt kérni?

○ állapotos nő írásbeli kérelme alapján (DE korlátozottan csk: tv. képviselő tudomásul vevő nyilatkozata, cselekvőképtelen: tv. képviselő kérelmezi)

○ személyesen, a családvédelmi szolgálat munkatársa előtt terjeszti elő → tájékoztatják a lehetőségekről (pl. gyermekvállalási támogatások, segítő szervezetek, örökbeadás, eü kockázatok)

1998. évi AB határozat

II. abortusz-határozat, nem alkotmányellenes az abortusz engedélyezése súlyos válsághelyzetben lévő állapotos nő esetében, magzat nem jogalany, magzati élet védelme nem abszolút

magzat gyámja

• kérelmezésre: hivatalból / szülő, nagyszülő, ügyész, jegyző

• magzat gyámja útján nem indíthat pert anyjának a terhesség megszakítására irányuló nyilatkozata érvénytelenségének vagy hatálytalanságának megállapítására

jk megszűnése

• halállal

• holtnak nyilvánítással

• halál tényének bírói megállapításával

hatósági orvosi bizonyítvány

biológiai halál beálltát igazolja közokirat formában

halotti anyakönyv

halál időpontját tartalmazza - halotti anyakönyvi kivonattal lehet igazolni

halál az Eütv. szerint

▪ klinikai halál: légzés, keringés, agy működésének átmeneti megszűnése; 🛇 halál

▪ agyhalál: agy működésének teljes és visszafordíthatatlan megszűnése

▪ halál: légzés, keringés, agyműködés teljes megszűnése miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul

▪ perinatális halál

o méhen belüli halál: terhesség 24. hete után/magzat hossza min. 30 cm/tömege min. 500 g

o újszülött születéstől 168 órán belül meghal

▪ korai vagy középidős magzati halál: méhen belüli halál a terhesség 24. hete előtt/magzat hossza max. 30 cm/tömege max. 500 g

▪ baleset: emberi szervezetet ért külső hatás a sérült akaratától függetlenül okoz halált

halálbüntetés eltörlése

23/1990. (X.31.) AB határozat, akkor hatályos Alkotmányról szóló 1949. évi XX. tv.

Eutanázia határozat

22/2003. (IV. 28.) AB határozat

életmentő beavatkozás elutasítása mint taxált betegjog

Eütv. 20.§

cselekvőképes beteget megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve

o elmaradása mások életét/testi épségét veszélyeztetné

o életfenntartó/életmentő beavatkozást, ha a beteg várandós és előreláthatólag ki tudja hordani

olyan ellátás visszautasítása, mely elmaradásakor állapotában súlyos/maradandó károsodást lenne

o csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban

o írásképtelenség esetén 2 tanú előtt

betegség természetes lefolyását lehetővé téve az életfenntartó/életmentő beavatkozás visszautasítása csak akkor

ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül (jó 🏥 ellátás esetén is) halálhoz vezet és gyógyíthatatlan

→ ilyenkor 3tagú orvosi bizottság (saját kezelőorvos, más szakorvos, pszichiáter) megvizsgálja őt

o 3 orvos egybehangzóan, írásban nyilatkozik, hogy a beteg döntését annak következményei tudatában hozta meg

o beteg a bizottság nyilatkozatát követő 3. nap után ismételten visszautasítja a kezelést

holtnak nyilvánítás

• 5 évig nincs életre utaló adat

• ha nem kérik, lóg a levegőben

• jk megszűnik

• megdönthető vélelem

• kérelmezheti: közeli hozzátartozó, ügyész, gyámhat., bármilyen érdekelt

ha körülmények mérlegelése nem sikeres, a halál időpontja

az eltűnést követő hónap 15. napja

változás a holtnak nyilvánítás alapjául vett körülményekben

• később vagy korábban tűnt el → határozat módosítását lehet kérni

• később tűnt el, ezért nem állnak fenn a feltételek → hatályon kívül helyezés, semmis jogk.

• előkerül → határozat hatálytalan, jogk. ipso iure semmisek

• kivételek:

  • új házasság → fennmarad, kivéve ha vmelyik fél rosszhiszemű volt

  • ha jóhiszemű 3. személy jogát érinti a hatálytalanná válás, csak polgári perben tisztázható a jogk. semmissége

halál tényének bírói megállapítása

2017. évi CXV.III. tv

• ha a halál ténye, helye, ideje pontosan meghatározható, de az anyakönyvezés elmarad → így a halál ténye közhitelesen nem igazolható

• pl. hegymászó lavinában, stb

cselekvőképesség

az ember azon képessége, hogy saját akaratelhatározása révén jogokat és kötelezettségeket szerezhet magának vagy másnak

jognyilatkozati képesség

csk. következménye, maga nevében tehet jognyilatkozatot az ember

cselekvőképes

• 18. életévét betöltött nagykorú

• 16. életévét betöltött személy, ha gyámhatósági engedéllyel házasságot köt

korlátozottan cselekvőképes

• 14-18. életév közötti kiskorú

• 18. életévét betöltött, cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alatt álló nagykorú

cselekvőképtelen

• 14 alatti kk

• 14-18 közötti gondnokság alatti kk

• 18 fölötti csk-t teljesen korlátozó gondnokság alatt álló nk 

• cselekvőképtelen állapotban lévő személy 

cselekvőképtelen állapot

ügyek viteléhez szükséges belátási képesség TELJES hiánya okozza

• jognyilatkozata semmis

• kivétel: ha a személy cselekvőképessége esetén is indokolt lett volna a jognyilatkozat

• alkivétel: cselekvőképtelen állapotban lévő személy végintézkedése semmis

5. tételnél tartottam