Looks like no one added any tags here yet for you.
Társadalmi norma
A jog, mint normarendszer a társadalmi normarendszerek közé tartozik; olyan előírás-együttes, megy a társadalmi együttélés lehetővé tétele érdekében szabályozza az emberi magatartást
valamely magatartást általános jelleggel, a címzettek osztályára kiterjedő módon kötelezővé tevő, megengedő vagy megtiltó előírások.
Közvetett motivációs technika: következményként kényszerintézkedést
Közvetlen motivációs technika: erkölcs azt mondja ne lopj, a jog meg, hogy aki lop, azt megbüntetik
Magatartás előírások
a lehetséges magatartások közül bizonyos magatartásokat, bizonyos szituációkban a címzettek számára kötelezővé tesznek, megengednek vagy megtiltanak
Kategorikus normák
bizonyos magatartásokat a címzettek számára minden körülmény között, mindig kötelezővé tesznek, megtiltanak vagy megengednek
Érvényesülés
a normakövetés azon szintje, amikor elmondható, hogy az előírásra a társadalom tagjai normaként tekintenek és azt többségében betartják
Érvényesség
a norma léte, tágabb kategória, mint az érvényesülés, ami része. Azt határozza meg, hogy egy norma, mint társadalmi norma létezik-e. Fogalma társadalmilag meghatározott, ezért nincs örökérvényű definíciója.
Normakövetés
csak abban az esetben beszélhetünk normakövetésről, a magatartás indítóoka a norma betartásának szándéka
A jogi normák specifikumai
A jogi norma viszont mindig legalább 2 emberét: azét, akinek a magatartása a szankció feltétele (facultas agendi), és azét, akinek a funkciója a jogkövetkezmény alkalmazása - szervezet
alanyi jog - szabadság - right - facultas agendi
tárgyi jog - jogi előírások - law - norma agendi
Tárgyi jog (norma agendi, law)
maga jogszabály, ami jogi előírásokat tartalmaz
a jogszabályok összessége elsődleges az alanyi jogokkal és kötelezettségekkel szemben; az objektív jog határozza meg, hogy milyen alanyi jogok és kötelezettségek jöhetnek létre. A tárgyi jogban foglalt jogokon és kötelezettségeken kívül alanyi jogok és kötelezettségek nem létezhetnek. Alanyi jogi és kötelezettség nem lehetséges tárgyi jog nélkül, mert a tárgyi jog szabályozó tevékenysége az, amely szükséges esetben az állami kényszer közbeavatkozását az alanyi jogok és kötelezettségek érdekében biztosítja, azaz az alanyi jogokat valóban jogokká teszi.
Az objektív és a szubjektív jog viszonya lényegében absztrakt jogszabálynak, a jogalanyok vonatkozásában való konkretizálódását jelenti
A jogi szabály a maga megjelenésében is reális valóság. A maga megjelenésével is hat, nevel, befolyásol
Alanyi jog (facultas agendi, right)
a tárgyi jog által elismert jogosultság, cselekvési lehetőség
Konzisztencia követelménye
az az elvárás, hogy a jog ne tartalmazzon ellentétes rendelkezéseket, illetve az ellentétesnek tűnő rendelkezések értelmezésére működjön egy erre hivatott szerv, eljárási szabályokkal
Hipotézis/feltétel
Leíró elem; meghatározza, hogy mely feltételek bekövetkezte esetén kell, tilos vagy szabad a diszpozícióban kifejtett magatartást tanúsítani. Mindezt a releváns tényállási elemek rögzítésével valósítja meg
A norma tartalma feltétlen, azt azonban feltételességként tünteti fel.
A hipotézis megfogalmazása többféle lehet, mindez a jogalkotón múlik
Diszpozíció/rendelkezés
Előíró (normatív, preskriptív) elem; meghatározza, hogy a hipotézisben rögzített tényállás megvalósulása esetén kinek, mit kell, tilos vagy szabad tennie (esetleg tűrnie).
Jogi minősítés
a norma modális értéke, deontikus operátora: annak meghatározása, hogy a hipotézis megvalósulása esetére szabályozott cselekvés lehetséges, kötelező, avagy tilos
Jogkövetkezmény
az a hatás, amit a norma a diszpozícióba foglalt cselekmény megvalósulása kapcsán kilátásba helyez. A jogkövetkezmény kétféle lehet: szankció vagy joghatás. Nem norma immanens része
Negatív jogkövetkezmény - szankció
szabadság, vagyon, jogok - börtön, vagyonelkobzás, közügyektől eltiltás
represszív - megtorló, pl.: szabadságvesztés - büntető és közig
reparatív - helyreállító, pl.: kártérítés - polgári jog
vegyes - az előző kettő párhuzamosan
Pozitív jogkövetkezmény - joghatás
kötelezettség betartása
jogosultság megerősítése
Lex imperfecta
azon norma mely nem rendelkezik jogkövetkezménnyel
fogalmilag nincs szankciója, és általában nincs pozitív jogkövetkezményi előírása sem a lehetőséget biztosító normáknak
Szándékosan nincs szankciója egy olyan jogi normának, amelyek kötelezettséget fogalmaznak meg vagy tilalmat írnak elő
Amennyiben a jogkövetkezmény gyakori realizálásához szükséges eljárási szabályok hiányoznak, a jogalkotó elmulasztja meghatározni, milyen eljárás révén kell azt érvényre juttatni
szervezeti hatásköri - illetékesség, hatáskör - szabályok hiányoznak, melyek a norma kikényszerítését meghatározott szervek feladatául rendelik
Jogtétel/jogi mondat
jogi szabályozás alapegysége, legkisebb önállóan értelmezhető kijelentés. Egy jogi mondat azonos minden olyan jogszabály egyetlen szakaszával (§) vagy bekezdésével, amely csak egy nyelvtani mondatból áll; illetve a több mondatból álló szakaszok és bekezdések egy-egy mondatával. Minden esetben jogi mondatnak minősülnek az önállótlan jogi normák, melyek nem teljes jogi normák, csak azok részei.
Önállótlan jogi norma
önmagában nem teljes jogi norma, csak annak egy része. Minden esetben jogi mondatnak minősülnek. Pl.: értelmező rendelkezés
Fordulat
A kötelezővé tett, tiltott vagy megengedett egymással összefüggő magatartás-együttes valamely eleme. A jogi normák egyszerre több magatartást is szabályozás alá vonhatnak, amennyiben ez egy jogtétel részeként történik úgy azt mondjuk, a jogi norma több fordulatból áll. Pl.: Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart...
Jogi norma
logikailag teljes jogi rendelkezés (hipotézis+diszpozíció(+jogkövetkezmény)). Tartalmilag egy jogi norma szabály vagy elv lehet
(jogi) Szabály
konkrét élethelyzetre konkrét magatartást ír megállapító jogi rendelkezés
(jog) Elv
Bizonyos közös élethelyzetek sokaságára általános jelleggel értékszempontot megállapító és ezt figyelembe vevő magatartást elváró jogi rendelkezés. Csak akkor minősül jogi normának, ha jogszabályban található. Az elvek kisegítő természetűek: akkor alkalmazhatóak, ha
1. nincs az adott élethelyzetre vonatkozó szabály, vagy
2. több ilyen szabály is van, amelyek azonban kizárják egymást, vagy
3. van szabály, de az nem egyértelmű.
Jogszabály
Jogi normák formalizált, államilag által létrehozott érvényes forrása. Tágabb értelemben jogszabály minden jogforrás típus, míg szűkebb értelemben csak az, amit az Alaptörvény kifejezetten jogszabályként nevesített formális jogforrásban kiadott jogi aktus.
Kódex
egy adott jogág vagy jogterület legfontosabb elveit és szabályait a teljesség viszonylagos igényével összegyűjtő és rendszereben szabályozó jogszabály
Novella
kódex átfogó, koherens módosítása
Jogintézmény
jogi normák csoportja, mely azonos életviszonyt szabályoz. (pl.: házassági jog, öröklési jog)
Jogág
hasonló életviszonyokat azonos módszerrel szabályozó, egymással összefüggő jogi normák és az ezeket felölelő jogszabályok összessége (pl.: polgári jog)
Jogterület
a jogi normáknak a jogági szintet el nem érő olyan összefüggő rendszere, amely akár a jogágon beül, akár a jogágak közt azonos életviszonyt szabályoznak, akár azonos, akár különböző módszerekkel. (pl.: csődjog)
Jogrendszer
adott állam mindenkori hatályos jogszabályainak összessége
Ma Magyarországon érvényes egy jogszabály, ha
arra jogosult szerv alkotta meg
ha az adott jogi norma alkotására vonatkozó érvényes és a norma alkotásakor hatályos jogi normáknak megfelelően, és
a megfelelő (érvényes és a megalkotáskor hatályos módon) hirdettek ki (vagy tették közre), és
tartalmilag nem áll ellenmondásban más a jogrendszer magasabb szintű normájával
Hatály
egy érvényes jogi norma alkalmazhatóságának és alkalmazandóságának terjedelmét, joghatások kiváltására való absztrakt képességének határait határozza meg. A hatályos norma alkalmas arra, hogy a címzetteket kötelezze vagy feljogosítsa valamire, illetve, hogy eltiltsa valamitől.
Alkalmazhatóság
az érvényes jogi norma tényleges alkalmazhatóságát és alkalmazandóságát jelenti
Személyi hatály
a jogi norma címzetti körét határozza meg, azaz, hogy kikkel szemben képes joghatás kiváltására
Általános személyi hatály
a személyi hatály azon típusa, mikor a jogi normának mindenki a címzettje
Különös személyi hatály
a személyi hatály azon típusa, amikor a jogi norma címzettje csupán valamilyen speciális címzetti körbe tartozó jogalanyok, nem mindenki (pl.: közalkalmazottak)
Területi hatály
azt határozza meg, hogy a jogi norma elvi alkalmazhatósága, mely területen elkövetett cselekményre, bekövetkezett eseményekre vonatkozik
Országos hatály
a jogi norma hatálya az egész országra (Mo.) kiterjed, az egész ország területén képes joghatások kiváltására
Partikuláris hatály
a jogi norma hatálya egy adott ország bizonyos területén képes joghatások kiváltására pl.: Balaton tv.
Extraterritoriális hatály
Mo.n kívül elkövetett cselekményekre és bekövetkezett jogi tényekre is alkalmazható és alkalmazandó a jogi norma (pl.: Mo elleni kémkedés)
Időbeli hatály
arra ad választ, hogy a norma milyen időintervallumban alkalmazható illetve alkalmazandó
Tárgyi hatály
azt határozza meg, hogy a norma mely cselekményekre és események bekövetkezte esetén alkalmazható ill. alkalmazandó
Szervi hatály
arra ad választ, hogy a norma mely szervek számára alkalmazható ill. alkalmazandó
Kógens szabály
a feltételek bekövetkezte esetén a magatartás előírás a felekre kötelező, attól eltérés nem megengedett
Diszpozitív szabály
a jogi norma csak szubszidiárius jelleggel érvényesül, a norma rendelkezésétől a felek közös akarattal eltérhetnek
Klaudikálóan kógens szabály
a normától az eltérés csak a gyengébbik fél irányába, ill. az objektívebben kevesebb jogsérelemmel járó irányba megengedett
Anyagi jogi normák/regulatív normák
a címzettek magatartását követlenül befolyásolják, közvetlenül fogalmaznak meg jogot, kötelezettséget vagy tilalmat
Alaki jogi normák
az anyagi jogi normák érvényesüléséhez szükséges feltételeket biztosítják
Eljárási normák
regulatív/anyagi jogi normák kikényszerítéséhez szükséges eljárási szabályokat tartalmazzák
Szervezeti normák
regulatív/anyagi jogi normák érvényesítésére szolgáló szervet létrehozó, feladat- és hatáskörét szabályozó normák
Teljes diszpozíció
ha a rendelkezést tartalmazó jogtételen kívül más jogtétel nem tartalmaz a norma címzettjének magatartás előírást
Részleges diszpozíció
norma címzettjének szóló magatartás előírást több különböző jogtétel tartalmazza
Utaló diszpozíció
részleges diszpozíció fajtája, amikor a magatartás előírást más jogtételre utalással történik
Keretdiszpozíció
részleges diszpozíció azon fajtája, ha a jogi norma rendelkezése közvetlenül más jogi normák részét képező egyéb rendelkezésekben szabályozott magatartások megvalósítását engedi meg, teszi kötelezővé vagy tiltja meg
Társadalmi normák 9 jellemzője
a normák magatartás előírások - kizárólag olyan címzettekre van hatással, akik képesek ezt megérteni, és megítélni a saját cselekvésüket - kizárólag emberek, mentális állapotuk komplett
normák létezési módja az érvényesség - a norma értelmét jelenti, kötelezettségkeletkeztetésre képes, a norma vagy van vagy nincs, specifikumokkal rendelkezik
norma előíráshoz tipikusan valamilyen következmény kapcsolódik - tipikus elem, de nem szükséges, lex imperfecta
az érvényesülés és a normasértés szankcionálásának bizonyos szintje szükséges a norma létezéséhez - akkor jelenik meg a norma, ha az egyénnek van választási lehetősége a magatartásminták között
minden norma valamely normarendszer integráns része - kontextus fontossága
a norma mindig hipotetikus szerkezetű - ha …, akkor
normák időben tartósak - jövőre vonatkoznak
a normáknak 3 alapvető funkciója van -
befolyásolni az egyén magatartását
előre meghatározható mások magatartása
mércét kínál a magatartások értékelésére
kívánt magatartás nemcsak a norma előírása miatt jöhet létre, hanem egyéb okokból is
tartalmilag egyetért
nem ért egyet a tartalommal, de fél a szankciótól
nem ért egyet a tartalommal, fél a szankciótól, de megalkotóját legitim hatalomnak véli
Jogi normák jellemzői
jog, mint normarendszer objektív társadalmi szükséglet (komplexebb társadalmakban)
jog jellemzője a formális szankcionálás: a jogkövetkezményt kizárólag az állam kényszerítheti ki vagy hatalmazhat fel mást annak a kikényszerítésére
jog érvénítésére egyéb jogi normák által előírt, formalizált eljárási szabályok és szervezetrendszer jön létre - megismerhető és megismerendő szabályok
jogi normák rendszert alkotnak: program jellegű, de valóságban nem valósuló kritérium a konzisztencia - belső ellentmondások kiküszöbölése
jog hivatásos alkalmazását -formalizálás miatt- élethivatásszerűen joggal foglalkozó személyek végzik - előképzettség a jogelvek alkalmazásához
Jogi norma logikai felépítése
Hipotézis
Diszpozíció
Jogkövetkezmény (nem immanens része)
A lex imperfecta 4 esete
amikor fogalmilag nem lehet jogkövetkezmény, pl megenged
szándékosan nincs szankciója
hiányzik a jogkövetkezményt érvényre juttatásának eljárási szabályai
szervezeti, a hatásköri szabályok hiányoznak, amik a kikényszerítést lehetővé tennék
lex perfecta
teljes szerkezetű - completus - jogszabályban mindhárom elem megtalálható. Ha valamelyik szerkezeti elem hiányzik, a szabály nem teljes - incomplet.
lex plus quam perfecta
egyszerre rendelkezik joghatással és szankcióval pl.: kettős házasság semmis ÉS büntetett
lex minus quam perfecta
büntetett jogcselekmény de érvényességét nem veszti el pl.: köztéri árusítás: büntetett, de az adásvétel érvényes
Hatály fajtái
személyi hatály
területi hatály
időbeli hatály
tárgyi hatály
szervi hatály
Jogi normák csoportosítása
Jogágakhoz, jogterületekhez vagy jogintézményekhez való tartozásuk szerint
Kötelező erejük szerint (kógens, diszpozitív, klaudikálóan kógens)
Tartalmuk szerint (anyagi és alaki jogi normák)
teljes vagy részleges diszpozíciót tartalmaznak
A jogszabály tartalmazhat
a) Jogi normát: (jogi) szabályt vagy (jog)elvet.
b) Egyedi rendelkezést.
c) Egyéb kijelentéseket:
értékdeklarációt,
céltételezést,
szimbolikus kijelentést
tényállítást
Általános szabály
a szabályozandó élethelyzet jellemzőit nagy vonalakban, a jogértelmezés számára tág teret engedve fogalmazza meg
Kazuisztikus szabály
arra törekszik, hogy igen pontosan, a lehető legrészletesebben határozza meg a körülményeket, amelyek bekövetkezése esetén be kell állnia a jogkövetkezménynek
Tipikus szabály
a filozófia különösség szintjén ragadja meg a szabályozandó életviszony jellemző vonásait. A hipotézis e jogszabálytípus esetében azokra a jogalkotói szempontból releváns tényekre koncentrál, és emeli be a feltételező rész megfogalmazásába, mely lehetővé teszi, hogy a társadalmilag a tipikus, ismétlődő magatartást szabályozza
pl.: lopás, de ennek is több fajtája van
Keretszabály
akkor alkalmazza a jogalkotó, ha egy adott jogi norma hipotézisét más jogszabályok töltik ki tartalommal. Ekkor csupán utal a hipotézis arra, hogy melyek ezek a más jogszabályok
két törvény összeolvasásával válik teljessé a norma - generális szabályozás és végrehajtási norma
….
…
A jogalkotásról szóló törvény
évi CXXX. törvény - Jat.
A jogforrások felosztása Peschka Vilmos szerint
Materiális jogforrás
Formális jogforrás
Belső jogforrás
Külső jogforrás
Materiális jogforrás
amelyekből a jog ered, a tárgyi jog által elismert és szabályozott alanyi jogokat és kötelezettségeket keletkeztetik
Formális jogforrás
amelyekből a jog tartalmának érvényessége származik, vagyis amelyekből a jogok és kötelezettségek jogi jellege ered
Törvények vizsgálata materiális-formális jogforrás szempontjából
Materiális értelemben vett törvény - normatív rendelkezést tartalmazó Kormányrendelet
Formális és materiális értelemben vett törvény - Ptk.
Formális értelemben vett törvény - Kvtv.
Belső jogforrás
azok a személyek, szervek, aki, illetve amelyek jogot alkothatnak – parlament, kormány, miniszter
Külső jogforrás
azon formák, amelyekben a jog mint a tartalom megjelenik – törvény, rendelet
Jogelméleti értelemben minden olyan tényező jogforrásnak tekinthető, amely az adott jogrendszerben
FAKTUÁLISAN ÉRVÉNYESÜL és amelyek követését a JOGI NORMÁK KIKÉNYSZERÍTÉSÉRE JOGOSULT ÁLLAMI SZERVEK, főként bíróságok, TÉNYLEGESEN ELVÁRJÁK, illetve annak NEGLIGÁLÁSÁT, MEGSZEGÉSÉT SZANKCIONÁLJÁK
A hatályos magyar jogforrási rendszer jogforrás-típusai
Alaptörvény
jogszabályok
Közjogi szervezetszabályozó eszközök
“Egyéb jogi eszközök“
De facto - tényleges - jogforrások
Az alkotmány fogalma formális értelemben
az a jogszabály, illetve az ebben szabályozott konkrét jogi norma vagy normák, amelyeket az alkotmányozó hatalom az alkotmány vagy alkotmányos norma elnevezéssel illetett és amelyek a jogi normarendszer csúcsán helyezkednek el, így velük bármely már jogszabály, illetve abban foglalt jogi norma nem lehet ellentétes
Az alkotmány fogalma materiális értelemben
az alkotmányon - alkotmánytörvény/ek/en - kívül beletartozik mindazon jogszabály és az ezek által tartalmazott jogi norma, amely a formális alkotmányban található jogintézmények legfontosabb aspektusainak az ottaninál részletesebb szabályozását tartalmazza
Kartális alkotmány
különleges szabályok szerint, előzetesen erre meghatározott speciális eljárásban fogadtak el, és amelyet módosítani vagy hatályon kívül helyezni is csak így lehet
Történeti alkotmány
nincs kifejezetten megnevezett egy vagy több alkotmánytörvényük, helyette az alkotmányos normák több, tárgyánál fogva kiemelt jelentőségű törvény, továbbá írott formában nem létező alkotmányos szokás, konvenció tartalmaz - UK
Az alkotmányosság fogalma, szűk értelemben
az alkotmányban található szabályok érvényesülnek, azokat az állam szervei, beleértve magát és a törvényhozót és a többi jogalkotót is, betartják és betartatják
Az alkotmányosság fogalma tág értelemben
a szűk értelmen túl az alkotmányos értékeknek is érvényesülniük kell
1. demokrácia, népszuverenitás
2. jogállamiság
3. az emberi jogok érvényesülése
4. jogegyenlőség
5. hatalommegosztás
Az alkotmányok tartalmi elemei
államforma
államszervezeti rész, politikai alkotmány
alapjogi rész
alapelvek
állami szimbólumok
különleges jogrend fajtái
Az Alkotmány története
történeti alkotmány több száz éven keresztül
sarkalatos törvények – leges cardinales, speciális törvényfajták
leges funadamentalis – alaptörvények, hasonló a leges cardinaleshez
évi XX. törvény – első kartális alkotmány, sztálini alkotmány
évi XXXI. törvény módosította
Az Alaptörvény története
dec. 20.: javaslat közzététele
márc. 9.: határozatot fogad el az Országgyűlés
márc. 14.: módosítójavaslat
ápr. 18.: elfogadása
ápr. 25.: aláírás
01.: hatályba lép
Az Alaptörvény jellemzői
alkotmány
kartális alkotmány
semmilyen más jogforrás nem lehet ellentétes
rendelkezéseinek érvényesülését az AB biztosítja, az alkotmányellenes jogszabályokat megsemmisíti
nem originárius, az 1949. évi XX. törvényből származik
címzettjei csak kivételesen a természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok
alapvető állampolgári és alanyi jogokat tartalmaz
Módosítása
az Alaptörvény jogforrási szintjén áll
beépül a szövegébe
elfogadásához és módosításához is az összes képviselő 2/3-a kell – nagykétharmad
nem törvény, nem jogszabály
sui generis jogforrás, minden más formális jogforrás felett áll
Alkotmánymódosítás - Ráépülő elmélet, régi
A módosítással ugyanis a jogalkotó nem új jogszabályt alkot, hanem világosan úgy rendelkezik, hogy egy bizonyos rendelkezés helyére új rendelkezés “lép”. A “lépés” hatálytalanítása szükségszerűen “visszalépést” kell, hogy jelentsen, azaz a módosító törvény hatályának megszüntetése - különösen ex tunc hatályú megszüntetése - a “helyébe lép” parancsot vonja ki a jogszabályok rendszeréből. Helyesebb volt a korábbi elv, amely ilyenkor a módosított rendelkezés hatályát eltávolította (X+Y-Y=X követeli a formális logika, míg az Alkotmánybíróság döntése folytán az X+Y-Y=? helyzet állt elő)
Alkotmánymódosítás - Beépülő elmélet, 2010 óta
Ha egy jogszabályi rendelkezést egy későbbi jogszabályi rendelkezés módosít, a módosítás beépül a módosított jogszabályi rendszer szövegébe, annak - esetleges módosításáig - részévé válik. (Ezért is veszti el normatartalmát a módosító rendelkezés, hiszen “betöltötte rendeltetését”, végrehajtottá vált.) Ennek megfelelően a törvény kimondja, hogy a módosító jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezése vagy automatikus dereguláció által történő hatályvesztése nem érinti az általa módosított jogszabályi rendelkezés hatályát, a már módosított jogszabályi rendelkezés újra “nem éledhet fel”. A fenti elvhez hasonlóan kezelendő hatályvesztést kimondó jogszabály(i rendelkezés) is. Egy jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezése vagy automatikus dereguláció útján történt hatályvesztése nem eredményezi a korábban általa hatályon kívül helyezett jogszabály vagy jogi rendelkezés újbóli hatálybalépését, “felemelkedését”
Automatikus dereguláció
Alkotmánybíróság 4/2006. (II. 15.) AB határozata, amelyben a testület megerősítette azt a jogalkotási elvet, amely szerint a végrehajtott módosító hatályon kívül helyező rendelkezések hatályban tartása felesleges, mert az alaprendelkezésbe beépült rendelkezések miatt ezek a továbbiakban joghatást már nem váltanak ki.
A jogszabályok és egymáshoz való viszonyuk
Jogszabály
törvény
rendelet
Autonóm - önálló
Derivatív - végrehajtási
A jogszabály
természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok mindennapi életviszonyait szabályozó jogforrás
A törvény
a társadalom életére lényeges kihatással levő, illetve a jogalanyokat megillető vagy terhelő jogok és kötelezettségek lényegét, azok garanciáit és korlátozásuk feltételeit érintő szabályok
A rendelet
a jogforrási hierarchiában a törvény alatt elhelyezkedő jogforrástípus, egyrészt a törvények által szabályozott életviszonyok részletszabályait, illetve a törvényben biztosított jogok és kötelezettségek érvényesítésének konkrét eljárási szabályait tartalmazzák, másrészt a kevésbé lényeges életviszonyokra vonatkozó elsődleges rendelkezéseket tartalmaznak.
Autonóm, eredeti, önálló rendelet
önálló jogalkotói hatásköreben megalkotott rendelt
felhatalmazás közvetlenül az Alaptörvényen alapul
miniszterelnök, Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal, Magyar Energia- és Közműszabályozás Hivatal, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, Országos Atomenergia Hivatal
Derivatív, származékos, végrehajtási rendelet
végrehajtási hatáskörben megalkotott rendelet
egyszerű jogszabály felhatalmazásán alapul
Secundum legem – a meghatározott korlátok között mozog
Praeter legem – fel nem jogosított területen is alkot jogot
Contra legem – felhatalmazással ellentétes joganyag kerül megalkotásra, jogellenes
Törvények felosztása tartalom szerint
Formális - nem tartalmaz normatív rendelkezést
Materiális - tartalmaz normatív rendelkezést
Törvények felosztása tárgykörök szerint
kötelező törvényhozási tárgykörök – Alaptörvényben nevesített tárgykörök, minden olyan tárgykör, amit korábban már törvényben szabályoztak
fakultatív törvényhozási tárgykörök – minden más, amit az Országgyűlés szabályozni kíván
Kötelező törvényhozási tárgykörök
kötelező törvényhozási tárgykör - Alaptörvényben nevesített törvényhozási tárgykörök - függetlenül attól , hogy azok sarkalatos vagy feles törvényben alkották-e meg, ill. minden olyan tárgykör, amelyet korábban már törvény szabályozott