JÁB I-III., VI. fejezetek

Társadalmi norma

Társadalmi norma

A jog, mint normarendszer a társadalmi normarendszerek közé tartozik; olyan előírás-együttes, megy a társadalmi együttélés lehetővé tétele érdekében szabályozza az emberi magatartást

valamely magatartást általános jelleggel, a címzettek osztályára kiterjedő módon kötelezővé tevő, megengedő vagy megtiltó előírások.

Közvetett motivációs technika: következményként kényszerintézkedést

Közvetlen motivációs technika: erkölcs azt mondja ne lopj, a jog meg, hogy aki lop, azt megbüntetik

Magatartás előírások

a lehetséges magatartások közül bizonyos magatartásokat, bizonyos szituációkban a címzettek számára kötelezővé tesznek, megengednek vagy megtiltanak

Kategorikus normák

bizonyos magatartásokat a címzettek számára minden körülmény között, mindig kötelezővé tesznek, megtiltanak vagy megengednek

Érvényesülés

a normakövetés azon szintje, amikor elmondható, hogy az előírásra a társadalom tagjai normaként tekintenek és azt többségében betartják

Érvényesség

a norma léte, tágabb kategória, mint az érvényesülés, ami része. Azt határozza meg, hogy egy norma, mint társadalmi norma létezik-e. Fogalma társadalmilag meghatározott, ezért nincs örökérvényű definíciója.

Normakövetés

csak abban az esetben beszélhetünk normakövetésről, a magatartás indítóoka a norma betartásának szándéka

A jogi normák specifikumai

A jogi norma viszont mindig legalább 2 emberét: azét, akinek a magatartása a szankció feltétele (facultas agendi), és azét, akinek a funkciója a jogkövetkezmény alkalmazása - szervezet

alanyi jog - szabadság - right - facultas agendi

tárgyi jog - jogi előírások - law - norma agendi

Tárgyi jog (norma agendi, law)

maga jogszabály, ami jogi előírásokat tartalmaz

a jogszabályok összessége elsődleges az alanyi jogokkal és kötelezettségekkel szemben; az objektív jog határozza meg, hogy milyen alanyi jogok és kötelezettségek jöhetnek létre. A tárgyi jogban foglalt jogokon és kötelezettségeken kívül alanyi jogok és kötelezettségek nem létezhetnek. Alanyi jogi és kötelezettség nem lehetséges tárgyi jog nélkül, mert a tárgyi jog szabályozó tevékenysége az, amely szükséges esetben az állami kényszer közbeavatkozását az alanyi jogok és kötelezettségek érdekében biztosítja, azaz az alanyi jogokat valóban jogokká teszi.

Az objektív és a szubjektív jog viszonya lényegében absztrakt jogszabálynak, a jogalanyok vonatkozásában való konkretizálódását jelenti

• A jogi szabály a maga megjelenésében is reális valóság. A maga megjelenésével is hat, nevel, befolyásol

Alanyi jog (facultas agendi, right)

a tárgyi jog által elismert jogosultság, cselekvési lehetőség

Konzisztencia követelménye

az az elvárás, hogy a jog ne tartalmazzon ellentétes rendelkezéseket, illetve az ellentétesnek tűnő rendelkezések értelmezésére működjön egy erre hivatott szerv, eljárási szabályokkal

Hipotézis/feltétel

Leíró elem; meghatározza, hogy mely feltételek bekövetkezte esetén kell, tilos vagy szabad a diszpozícióban kifejtett magatartást tanúsítani. Mindezt a releváns tényállási elemek rögzítésével valósítja meg

A norma tartalma feltétlen, azt azonban feltételességként tünteti fel.

A hipotézis megfogalmazása többféle lehet, mindez a jogalkotón múlik

Diszpozíció/rendelkezés

Előíró (normatív, preskriptív) elem; meghatározza, hogy a hipotézisben rögzített tényállás megvalósulása esetén kinek, mit kell, tilos vagy szabad tennie (esetleg tűrnie).

Jogi minősítés

a norma modális értéke, deontikus operátora: annak meghatározása, hogy a hipotézis megvalósulása esetére szabályozott cselekvés lehetséges, kötelező, avagy tilos

Jogkövetkezmény

az a hatás, amit a norma a diszpozícióba foglalt cselekmény megvalósulása kapcsán kilátásba helyez. A jogkövetkezmény kétféle lehet: szankció vagy joghatás. Nem norma immanens része

Negatív jogkövetkezmény - szankció

• szabadság, vagyon, jogok - börtön, vagyonelkobzás, közügyektől eltiltás

  • represszív - megtorló, pl.: szabadságvesztés - büntető és közig

  • reparatív - helyreállító, pl.: kártérítés - polgári jog

  • vegyes - az előző kettő párhuzamosan

Pozitív jogkövetkezmény - joghatás

• kötelezettség betartása

• jogosultság megerősítése

Lex imperfecta

azon norma mely nem rendelkezik jogkövetkezménnyel

1. fogalmilag nincs szankciója, és általában nincs pozitív jogkövetkezményi előírása sem a lehetőséget biztosító normáknak

2. Szándékosan nincs szankciója egy olyan jogi normának, amelyek kötelezettséget fogalmaznak meg vagy tilalmat írnak elő

3. Amennyiben a jogkövetkezmény gyakori realizálásához szükséges eljárási szabályok hiányoznak, a jogalkotó elmulasztja meghatározni, milyen eljárás révén kell azt érvényre juttatni

4. szervezeti hatásköri - illetékesség, hatáskör - szabályok hiányoznak, melyek a norma kikényszerítését meghatározott szervek feladatául rendelik

Jogtétel/jogi mondat

jogi szabályozás alapegysége, legkisebb önállóan értelmezhető kijelentés. Egy jogi mondat azonos minden olyan jogszabály egyetlen szakaszával (§) vagy bekezdésével, amely csak egy nyelvtani mondatból áll; illetve a több mondatból álló szakaszok és bekezdések egy-egy mondatával. Minden esetben jogi mondatnak minősülnek az önállótlan jogi normák, melyek nem teljes jogi normák, csak azok részei.

Önállótlan jogi norma

önmagában nem teljes jogi norma, csak annak egy része. Minden esetben jogi mondatnak minősülnek. Pl.: értelmező rendelkezés

Fordulat

A kötelezővé tett, tiltott vagy megengedett egymással összefüggő magatartás-együttes valamely eleme. A jogi normák egyszerre több magatartást is szabályozás alá vonhatnak, amennyiben ez egy jogtétel részeként történik úgy azt mondjuk, a jogi norma több fordulatból áll. Pl.: Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart...

Jogi norma

logikailag teljes jogi rendelkezés (hipotézis+diszpozíció(+jogkövetkezmény)). Tartalmilag egy jogi norma szabály vagy elv lehet

(jogi) Szabály

konkrét élethelyzetre konkrét magatartást ír megállapító jogi rendelkezés

(jog) Elv

Bizonyos közös élethelyzetek sokaságára általános jelleggel értékszempontot megállapító és ezt figyelembe vevő magatartást elváró jogi rendelkezés. Csak akkor minősül jogi normának, ha jogszabályban található. Az elvek kisegítő természetűek: akkor alkalmazhatóak, ha

1. nincs az adott élethelyzetre vonatkozó szabály, vagy

2. több ilyen szabály is van, amelyek azonban kizárják egymást, vagy

3. van szabály, de az nem egyértelmű.

Jogszabály

Jogi normák formalizált, államilag által létrehozott érvényes forrása. Tágabb értelemben jogszabály minden jogforrás típus, míg szűkebb értelemben csak az, amit az Alaptörvény kifejezetten jogszabályként nevesített formális jogforrásban kiadott jogi aktus.

Kódex

egy adott jogág vagy jogterület legfontosabb elveit és szabályait a teljesség viszonylagos igényével összegyűjtő és rendszereben szabályozó jogszabály

Novella

kódex átfogó, koherens módosítása

Jogintézmény

jogi normák csoportja, mely azonos életviszonyt szabályoz. (pl.: házassági jog, öröklési jog)

Jogág

hasonló életviszonyokat azonos módszerrel szabályozó, egymással összefüggő jogi normák és az ezeket felölelő jogszabályok összessége (pl.: polgári jog)

Jogterület

a jogi normáknak a jogági szintet el nem érő olyan összefüggő rendszere, amely akár a jogágon beül, akár a jogágak közt azonos életviszonyt szabályoznak, akár azonos, akár különböző módszerekkel. (pl.: csődjog)

Jogrendszer

adott állam mindenkori hatályos jogszabályainak összessége

Ma Magyarországon érvényes egy jogszabály, ha

1. arra jogosult szerv alkotta meg

2. ha az adott jogi norma alkotására vonatkozó érvényes és a norma alkotásakor hatályos jogi normáknak megfelelően, és

3. a megfelelő (érvényes és a megalkotáskor hatályos módon) hirdettek ki (vagy tették közre), és

4. tartalmilag nem áll ellenmondásban más a jogrendszer magasabb szintű normájával

Hatály

egy érvényes jogi norma alkalmazhatóságának és alkalmazandóságának terjedelmét, joghatások kiváltására való absztrakt képességének határait határozza meg. A hatályos norma alkalmas arra, hogy a címzetteket kötelezze vagy feljogosítsa valamire, illetve, hogy eltiltsa valamitől.

Alkalmazhatóság

az érvényes jogi norma tényleges alkalmazhatóságát és alkalmazandóságát jelenti

Személyi hatály

a jogi norma címzetti körét határozza meg, azaz, hogy kikkel szemben képes joghatás kiváltására

Általános személyi hatály

a személyi hatály azon típusa, mikor a jogi normának mindenki a címzettje

Különös személyi hatály

a személyi hatály azon típusa, amikor a jogi norma címzettje csupán valamilyen speciális címzetti körbe tartozó jogalanyok, nem mindenki (pl.: közalkalmazottak)

Területi hatály

azt határozza meg, hogy a jogi norma elvi alkalmazhatósága, mely területen elkövetett cselekményre, bekövetkezett eseményekre vonatkozik

Országos hatály

a jogi norma hatálya az egész országra (Mo.) kiterjed, az egész ország területén képes joghatások kiváltására

Partikuláris hatály

a jogi norma hatálya egy adott ország bizonyos területén képes joghatások kiváltására pl.: Balaton tv.

Extraterritoriális hatály

Mo.n kívül elkövetett cselekményekre és bekövetkezett jogi tényekre is alkalmazható és alkalmazandó a jogi norma (pl.: Mo elleni kémkedés)

Időbeli hatály

arra ad választ, hogy a norma milyen időintervallumban alkalmazható illetve alkalmazandó

Tárgyi hatály

azt határozza meg, hogy a norma mely cselekményekre és események bekövetkezte esetén alkalmazható ill. alkalmazandó

Szervi hatály

arra ad választ, hogy a norma mely szervek számára alkalmazható ill. alkalmazandó

Kógens szabály

a feltételek bekövetkezte esetén a magatartás előírás a felekre kötelező, attól eltérés nem megengedett

Diszpozitív szabály

a jogi norma csak szubszidiárius jelleggel érvényesül, a norma rendelkezésétől a felek közös akarattal eltérhetnek

Klaudikálóan kógens szabály

a normától az eltérés csak a gyengébbik fél irányába, ill. az objektívebben kevesebb jogsérelemmel járó irányba megengedett

Anyagi jogi normák/regulatív normák

a címzettek magatartását követlenül befolyásolják, közvetlenül fogalmaznak meg jogot, kötelezettséget vagy tilalmat

Alaki jogi normák

az anyagi jogi normák érvényesüléséhez szükséges feltételeket biztosítják

Eljárási normák

regulatív/anyagi jogi normák kikényszerítéséhez szükséges eljárási szabályokat tartalmazzák

Szervezeti normák

regulatív/anyagi jogi normák érvényesítésére szolgáló szervet létrehozó, feladat- és hatáskörét szabályozó normák

Teljes diszpozíció

ha a rendelkezést tartalmazó jogtételen kívül más jogtétel nem tartalmaz a norma címzettjének magatartás előírást

Részleges diszpozíció

norma címzettjének szóló magatartás előírást több különböző jogtétel tartalmazza

Utaló diszpozíció

részleges diszpozíció fajtája, amikor a magatartás előírást más jogtételre utalással történik

Keretdiszpozíció

részleges diszpozíció azon fajtája, ha a jogi norma rendelkezése közvetlenül más jogi normák részét képező egyéb rendelkezésekben szabályozott magatartások megvalósítását engedi meg, teszi kötelezővé vagy tiltja meg

Társadalmi normák 9 jellemzője

1. a normák magatartás előírások - kizárólag olyan címzettekre van hatással, akik képesek ezt megérteni, és megítélni a saját cselekvésüket - kizárólag emberek, mentális állapotuk komplett

2. normák létezési módja az érvényesség - a norma értelmét jelenti, kötelezettségkeletkeztetésre képes, a norma vagy van vagy nincs, specifikumokkal rendelkezik

3. norma előíráshoz tipikusan valamilyen következmény kapcsolódik - tipikus elem, de nem szükséges, lex imperfecta

4. az érvényesülés és a normasértés szankcionálásának bizonyos szintje szükséges a norma létezéséhez - akkor jelenik meg a norma, ha az egyénnek van választási lehetősége a magatartásminták között

5. minden norma valamely normarendszer integráns része - kontextus fontossága

6. a norma mindig hipotetikus szerkezetű - ha …, akkor

7. normák időben tartósak - jövőre vonatkoznak

8. a normáknak 3 alapvető funkciója van -

   1. befolyásolni az egyén magatartását

   2. előre meghatározható mások magatartása

   3. mércét kínál a magatartások értékelésére

9. kívánt magatartás nemcsak a norma előírása miatt jöhet létre, hanem egyéb okokból is

   1. tartalmilag egyetért

   2. nem ért egyet a tartalommal, de fél a szankciótól

   3. nem ért egyet a tartalommal, fél a szankciótól, de megalkotóját legitim hatalomnak véli

Jogi normák jellemzői

1. jog, mint normarendszer objektív társadalmi szükséglet (komplexebb társadalmakban)

2. jog jellemzője a formális szankcionálás: a jogkövetkezményt kizárólag az állam kényszerítheti ki vagy hatalmazhat fel mást annak a kikényszerítésére

3. jog érvénítésére egyéb jogi normák által előírt, formalizált eljárási szabályok és szervezetrendszer jön létre - megismerhető és megismerendő szabályok

4. jogi normák rendszert alkotnak: program jellegű, de valóságban nem valósuló kritérium a konzisztencia - belső ellentmondások kiküszöbölése

5. jog hivatásos alkalmazását -formalizálás miatt- élethivatásszerűen joggal foglalkozó személyek végzik - előképzettség a jogelvek alkalmazásához

Jogi norma logikai felépítése

1. Hipotézis

2. Diszpozíció

3. Jogkövetkezmény (nem immanens része)

A lex imperfecta 4 esete

1. amikor fogalmilag nem lehet jogkövetkezmény, pl megenged

2. szándékosan nincs szankciója

3. hiányzik a jogkövetkezményt érvényre juttatásának eljárási szabályai

4. szervezeti, a hatásköri szabályok hiányoznak, amik a kikényszerítést lehetővé tennék

lex perfecta

teljes szerkezetű - completus - jogszabályban mindhárom elem megtalálható. Ha valamelyik szerkezeti elem hiányzik, a szabály nem teljes - incomplet.

lex plus quam perfecta

egyszerre rendelkezik joghatással és szankcióval pl.: kettős házasság semmis ÉS büntetett

lex minus quam perfecta

büntetett jogcselekmény de érvényességét nem veszti el pl.: köztéri árusítás: büntetett, de az adásvétel érvényes

Hatály fajtái

1. személyi hatály

2. területi hatály

3. időbeli hatály

4. tárgyi hatály

5. szervi hatály

Jogi normák csoportosítása

1. Jogágakhoz, jogterületekhez vagy jogintézményekhez való tartozásuk szerint

2. Kötelező erejük szerint (kógens, diszpozitív, klaudikálóan kógens)

3. Tartalmuk szerint (anyagi és alaki jogi normák)

4. teljes vagy részleges diszpozíciót tartalmaznak

A jogszabály tartalmazhat

a) Jogi normát: (jogi) szabályt vagy (jog)elvet.

b) Egyedi rendelkezést.

c) Egyéb kijelentéseket:

• értékdeklarációt,

• céltételezést,

• szimbolikus kijelentést

• tényállítást

Általános szabály

a szabályozandó élethelyzet jellemzőit nagy vonalakban, a jogértelmezés számára tág teret engedve fogalmazza meg

Kazuisztikus szabály

arra törekszik, hogy igen pontosan, a lehető legrészletesebben határozza meg a körülményeket, amelyek bekövetkezése esetén be kell állnia a jogkövetkezménynek

Tipikus szabály

a filozófia különösség szintjén ragadja meg a szabályozandó életviszony jellemző vonásait. A hipotézis e jogszabálytípus esetében azokra a jogalkotói szempontból releváns tényekre koncentrál, és emeli be a feltételező rész megfogalmazásába, mely lehetővé teszi, hogy a társadalmilag a tipikus, ismétlődő magatartást szabályozza

1. pl.: lopás, de ennek is több fajtája van

Keretszabály

akkor alkalmazza a jogalkotó, ha egy adott jogi norma hipotézisét más jogszabályok töltik ki tartalommal. Ekkor csupán utal a hipotézis arra, hogy melyek ezek a más jogszabályok

• két törvény összeolvasásával válik teljessé a norma - generális szabályozás és végrehajtási norma

….

…

A jogalkotásról szóló törvény

2010. évi CXXX. törvény - Jat.

A jogforrások felosztása Peschka Vilmos szerint

• Materiális jogforrás

• Formális jogforrás

  • Belső jogforrás

  • Külső jogforrás

Materiális jogforrás

amelyekből a jog ered, a tárgyi jog által elismert és szabályozott alanyi jogokat és kötelezettségeket keletkeztetik

Formális jogforrás

amelyekből a jog tartalmának érvényessége származik, vagyis amelyekből a jogok és kötelezettségek jogi jellege ered

Törvények vizsgálata materiális-formális jogforrás szempontjából

1. Materiális értelemben vett törvény - normatív rendelkezést tartalmazó Kormányrendelet

2. Formális és materiális értelemben vett törvény - Ptk.

3. Formális értelemben vett törvény - Kvtv.

Belső jogforrás

azok a személyek, szervek, aki, illetve amelyek jogot alkothatnak – parlament, kormány, miniszter

Külső jogforrás

azon formák, amelyekben a jog mint a tartalom megjelenik – törvény, rendelet

Jogelméleti értelemben minden olyan tényező jogforrásnak tekinthető, amely az adott jogrendszerben

FAKTUÁLISAN ÉRVÉNYESÜL és amelyek követését a JOGI NORMÁK KIKÉNYSZERÍTÉSÉRE JOGOSULT ÁLLAMI SZERVEK, főként bíróságok, TÉNYLEGESEN ELVÁRJÁK, illetve annak NEGLIGÁLÁSÁT, MEGSZEGÉSÉT SZANKCIONÁLJÁK

A hatályos magyar jogforrási rendszer jogforrás-típusai

• Alaptörvény

• jogszabályok

• Közjogi szervezetszabályozó eszközök

• “Egyéb jogi eszközök“

• De facto - tényleges - jogforrások

Az alkotmány fogalma formális értelemben

az a jogszabály, illetve az ebben szabályozott konkrét jogi norma vagy normák, amelyeket az alkotmányozó hatalom az alkotmány vagy alkotmányos norma elnevezéssel illetett és amelyek a jogi normarendszer csúcsán helyezkednek el, így velük bármely már jogszabály, illetve abban foglalt jogi norma nem lehet ellentétes

Az alkotmány fogalma materiális értelemben

az alkotmányon  - alkotmánytörvény/ek/en -  kívül beletartozik mindazon jogszabály és az ezek által tartalmazott jogi norma, amely a formális alkotmányban található jogintézmények legfontosabb aspektusainak az ottaninál részletesebb szabályozását tartalmazza

Kartális alkotmány

különleges szabályok szerint, előzetesen erre meghatározott speciális eljárásban fogadtak el, és amelyet módosítani vagy hatályon kívül helyezni is csak így lehet

Történeti alkotmány

nincs kifejezetten megnevezett egy vagy több alkotmánytörvényük, helyette az alkotmányos normák több, tárgyánál fogva kiemelt jelentőségű törvény, továbbá írott formában nem létező alkotmányos szokás, konvenció tartalmaz - UK

Az alkotmányosság fogalma, szűk értelemben

az alkotmányban található szabályok érvényesülnek, azokat az állam szervei, beleértve magát és a törvényhozót és a többi jogalkotót is, betartják és betartatják

Az alkotmányosság fogalma tág értelemben

a szűk értelmen túl az alkotmányos értékeknek is érvényesülniük kell

1. demokrácia, népszuverenitás

2. jogállamiság

3. az emberi jogok érvényesülése

4. jogegyenlőség

5. hatalommegosztás

Az alkotmányok tartalmi elemei

• államforma

• államszervezeti rész, politikai alkotmány

• alapjogi rész

• alapelvek

• állami szimbólumok

• különleges jogrend fajtái

Az Alkotmány története

• történeti alkotmány több száz éven keresztül

• sarkalatos törvények – leges cardinales, speciális törvényfajták

• leges funadamentalis – alaptörvények, hasonló a leges cardinaleshez

• 1949. évi XX. törvény – első kartális alkotmány, sztálini alkotmány

  • 1989. évi XXXI. törvény módosította

Az Alaptörvény története

• 2010. dec. 20.: javaslat közzététele

• 2011. márc. 9.: határozatot fogad el az Országgyűlés

• 2011. márc. 14.: módosítójavaslat

• 2011. ápr. 18.: elfogadása

• 2011. ápr. 25.: aláírás

• 2012. 1. 01.: hatályba lép

Az Alaptörvény jellemzői

• alkotmány

• kartális alkotmány

• semmilyen más jogforrás nem lehet ellentétes

• rendelkezéseinek érvényesülését az AB biztosítja, az alkotmányellenes jogszabályokat megsemmisíti

• nem originárius, az 1949. évi XX. törvényből származik

• címzettjei csak kivételesen a természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok

• alapvető állampolgári és alanyi jogokat tartalmaz

• Módosítása

  • az Alaptörvény jogforrási szintjén áll

  • beépül a szövegébe

  • elfogadásához és módosításához is az összes képviselő 2/3-a kell – nagykétharmad

  • nem törvény, nem jogszabály

  • sui generis jogforrás, minden más formális jogforrás felett áll

Alkotmánymódosítás - Ráépülő elmélet, régi

A módosítással ugyanis a jogalkotó nem új jogszabályt alkot, hanem világosan úgy rendelkezik, hogy egy bizonyos rendelkezés helyére új rendelkezés “lép”. A “lépés” hatálytalanítása szükségszerűen “visszalépést” kell, hogy jelentsen, azaz a módosító törvény hatályának megszüntetése - különösen ex tunc hatályú megszüntetése - a “helyébe lép” parancsot vonja ki a jogszabályok rendszeréből. Helyesebb volt a korábbi elv, amely ilyenkor a módosított rendelkezés hatályát eltávolította (X+Y-Y=X követeli a formális logika, míg az Alkotmánybíróság döntése folytán az X+Y-Y=? helyzet állt elő)

Alkotmánymódosítás - Beépülő elmélet, 2010 óta

Ha egy jogszabályi rendelkezést egy későbbi jogszabályi rendelkezés módosít, a módosítás beépül a módosított jogszabályi rendszer szövegébe, annak - esetleges módosításáig - részévé válik. (Ezért is veszti el normatartalmát a módosító rendelkezés, hiszen “betöltötte rendeltetését”, végrehajtottá vált.) Ennek megfelelően a törvény kimondja, hogy a módosító jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezése vagy automatikus dereguláció által történő hatályvesztése nem érinti az általa módosított jogszabályi rendelkezés hatályát, a már módosított jogszabályi rendelkezés újra “nem éledhet fel”. A fenti elvhez hasonlóan kezelendő hatályvesztést kimondó jogszabály(i rendelkezés) is. Egy jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezése vagy automatikus dereguláció útján történt hatályvesztése nem eredményezi a korábban általa hatályon kívül helyezett jogszabály vagy jogi rendelkezés újbóli hatálybalépését, “felemelkedését”

Automatikus dereguláció

Alkotmánybíróság 4/2006. (II. 15.) AB határozata, amelyben a testület megerősítette azt a jogalkotási elvet, amely szerint a végrehajtott módosító hatályon kívül helyező rendelkezések hatályban tartása felesleges, mert az alaprendelkezésbe beépült rendelkezések miatt ezek a továbbiakban joghatást már nem váltanak ki.

A jogszabályok és egymáshoz való viszonyuk

• Jogszabály

  • törvény

  • rendelet

    • Autonóm - önálló

    • Derivatív - végrehajtási

A jogszabály

természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok mindennapi életviszonyait szabályozó jogforrás

A törvény

a társadalom életére lényeges kihatással levő, illetve a jogalanyokat megillető vagy terhelő jogok és kötelezettségek lényegét, azok garanciáit és korlátozásuk feltételeit érintő szabályok

A rendelet

a jogforrási hierarchiában a törvény alatt elhelyezkedő jogforrástípus, egyrészt a törvények által szabályozott életviszonyok részletszabályait, illetve a törvényben biztosított jogok és kötelezettségek érvényesítésének konkrét eljárási szabályait tartalmazzák, másrészt a kevésbé lényeges életviszonyokra vonatkozó elsődleges rendelkezéseket tartalmaznak.

Autonóm, eredeti, önálló rendelet

• önálló jogalkotói hatásköreben megalkotott rendelt

• felhatalmazás közvetlenül az Alaptörvényen alapul

• miniszterelnök, Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal, Magyar Energia- és Közműszabályozás Hivatal, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, Országos Atomenergia Hivatal

Derivatív, származékos, végrehajtási rendelet

• végrehajtási hatáskörben megalkotott rendelet

• egyszerű jogszabály felhatalmazásán alapul

  • Secundum legem – a meghatározott korlátok között mozog

  • Praeter legem – fel nem jogosított területen is alkot jogot

  • Contra legem – felhatalmazással ellentétes joganyag kerül megalkotásra, jogellenes

Törvények felosztása tartalom szerint

• Formális - nem tartalmaz normatív rendelkezést

• Materiális - tartalmaz normatív rendelkezést

Törvények felosztása tárgykörök szerint

• kötelező törvényhozási tárgykörök – Alaptörvényben nevesített tárgykörök, minden olyan tárgykör, amit korábban már törvényben szabályoztak

• fakultatív törvényhozási tárgykörök – minden más, amit az Országgyűlés szabályozni kíván

Kötelező törvényhozási tárgykörök

kötelező törvényhozási tárgykör - Alaptörvényben nevesített törvényhozási tárgykörök - függetlenül attól , hogy azok sarkalatos vagy feles törvényben alkották-e meg, ill. minden olyan tárgykör, amelyet korábban már törvény szabályozott