Virtuális Néprajz és Digitális Antropológia Előadásjegyzet Flashcards

Flashcards a Virtuális néprajz és digitális antropológia előadásai alapján, tartalmazva a kulcsfogalmakat, neveket és elméleteket.

Tzvetan Todorov elmélete

Az önkifejezés formái adottak a világban; egy új műfaj mindig egy vagy több régi transzformációja: inverzió, áthelyezés vagy kombináció révén.

Az internet természete Ropolyi László szerint

Négyféleképpen értelmezhető: anyaga szerint mint technika, mozgása szerint mint kommunikáció, formája szerint mint kultúra és célok szerint mint organizmus.

Etnográfia (Néprajz) alapjellemzője

Segít megérteni az emberi élet/kultúra működését holisztikus szemlélettel, a jelenségeket a mindennapokba illesztve, saját kontextusukban vizsgálva.

Állhatatosság (persistence)

A digitális kultúra etnográfiai szempontból fontos alaptulajdonsága, mely szerint a digitális tartalom automatikusan rögzítésre és archiválásra kerül.

Kontextus összeomlása (context collapse)

A közösségi médiában az egyén hálózatában az élet különböző területeiről származó személyek (család, barátok, online ismerősök) együttes jelenléte.

Netnography (Netnográfia)

Robert Kozinets (2009) által kidolgozott módszer; a közösségi média nem csak interakciók helye, hanem archívum is.

Virtuális etnográfia (Christine Hine)

Az internetet a társas alakzatok új színterének és etnográfiai terepének tekinti, amely egyszerre kultúra és artefaktum (2000).

Digitális etnográfia (Daniel Miller)

A technológiára fókuszál, amely megváltoztatja a gyűjtési helyzetet, módot és tárgyat; vizsgálja, hogyan hat a technológia a mindennapi gyakorlatokra.

Polimédia

Daniel Miller és Maddy Shamir fogalma a különböző online platformok együttes, de megosztott használatára.

Interpretív tőke (Sz. Kristóf Ildikó)

A tények és szövegek interpretálását lehetővé tevő tapasztalatok és ismeretek összessége a kutatás során.

Karosszék antropológia

A 19. század végére jellemző kutatási mód, ahol a kutatók terepmunka helyett gyarmati és egyházi beszámolókat használtak forrásként.

Bronisław Malinowski

A terepmunka módszertani megalapozója, a közvetlen „résztvevő megfigyelés” elterjesztője (A Nyugati Pacifikum argonautái, 1922).

Szimbolikus interakcionizmus

Szemléletmód, mely szerint a társadalmi tények a mindennapi interakciókban és jelentéstulajdonításokban jönnek létre (pl. Blumer, Goffman).

Sűrű leírás (thick description)

Clifford Geertz fogalma; a cél a jelenségek és jelentések sűrű szövetének megragadása és érthetővé tétele az etnográfia révén.

Gemeinschaft vs. Gesellschaft

Ferdinand Tönnies (1887) megkülönböztetése a természetes közösség (érzelmi alapú) és a mesterséges társadalom (érdek alapú) között.

Elképzelt közösség (imagined community)

Benedict Anderson fogalma a nemzetre; a tagokat nem közvetlen ismeretség, hanem a közösség létének közös képzete kapcsolja össze.

Rizóma (Deleuze és Guattari)

Hierarchia és központi irányítás nélküli rendszer, amely minden irányba nyitott, és minden eleme kapcsolatban áll a többivel.

Csoport-alapú interakció

Az újság, rádió és tévé közönségével szemben a közösségi média által lehetővé tett újfajta kommunikációs forma.

Assemblage theory (Gilles Deleuze)

Sajátos sokféleségek és egymáshoz illesztések révén létrejövő halmozások, amelyek központ nélküliek és nyitottak.

Hálólét (Ropolyi László)

A hálózatba kapcsolt társadalmi létezés, ahol a tudásváltozatok és alternatív valóságszférák sokasága jelenik meg.

Prezentizmus (François Hartog)

A jövőorientáltság helyét felváltó szemlélet, amely az autentikus múlt maradványait még őrző jelen kultuszát és a megőrzés gondját jelenti.

Inscriptio (bevésés)

Maurizio Ferraris szerint a társadalmi objektumok fizikai hordozón való rögzítése (papíron, merevlemezen), ami időbeli tartamot ad nekik.

Hosszú és rövid időtartam (Fernand Braudel)

A hosszú időtartam a lassan változó struktúrák ideje, a rövid időtartam az események, élmények és véletlenek „kavargó felszíne”.

Kompenzáció (Odo Marquard)

Az ember a fizikai/társadalmi hiányait kultúrával pótolja; pl. a virtuális térben építi újra a kapuban ülés elveszett kapcsolathálóját.

Marslakó attitűd (Alfred Schütz)

A kutató azon képessége, hogy rácsodálkozzon saját világa leghétköznapibb elemeire is, megteremtve a szükséges távolságot.

Participatory culture (Részvételi kultúra)

Henry Jenkins fogalma; a közönség aktív részvétele és szerepvállalása a médiatartalmak előállításában és működtetésében.

Prosumer

A tartalomgyártó (producer) és a fogyasztó-felhasználó (consumer/user) szerepeinek összefonódása az új médiában.

Kollektív intelligencia (Pierre Lévy)

Az innovatív tudásszervezési struktúra, amely az egyéni tudások hálózatosegyüttműködés során történő egyesítésével jön létre.

Másodlagos írásbeliség (Balázs Géza)

Új nyelvi létmód a digitális környezetben, ahol a számítógépes technika és nyelvi technológiák segítik az íráshasználatot.

A nemzet mint elképzelt közösség

Benedict Anderson definíciója; a modern nemzeti közösség tagjait a közös képzeletbeli kötődés formálja közösséggé.