kora újkor gyakorlás

1526

A magyar hadsereg vereséget szenvedett a Szulejmán vezette török seregtől Mohácsnál. A király, II. Lajos életét vesztette. Kettős királyválasztás.

1541

Nagy Szulejmán csapatai harc nélkül elfoglalták a fővárost, Budát.

1552

A törökök elfoglalták Veszprémet, Temesvárt, Drégelyt, Lippát és Szolnokot. Egert ekkor nem sikerült bevenniük.

1566

Szigetvár eleste (Nagy Szulejmán és Zrínyi Miklós halála).

1568

A drinápolyi béke megkötése (I. Miksa és II. Szelim). Lezárta a nagy török hódításokat, megtiltotta a további területszerző hadjáratokat. A császár évi 30.000 magyar forint adót fizetett a szultánnak. A tizenöt éves háborúig állt fenn.

1570

Speyeri szerződés, az önálló Erdélyi Fejedelemség létrejötte.

Dózsa György (1470-1514)

Székely származású végvári vitéz, a róla elnevezett parasztfelkelés vezetője. 1514-ben nevezte ki Bakócz Tamás a török ellen induló keresztes hadak vezetőjévé. A felkelés valójában nem a parasztok, hanem a marhakereskedelemből élő mezővárosi polgárok érdekeit akarta érvényre juttatni (ennek bizonyítéka a felkelés területi kiterjedése). 1514-ben Dózsa csapatai vereséget szenvedtek Temesvárnál. A felkelést kegyetlenül megtorolták.

II. Lajos (1516-1526)

A Jagelló- házból származó magyar és cseh király. Felesége Habsburg Mária. Uralkodása alatt meggyengült a királyi hatalom, a kincstár bevételei csökkentek. Trónra lépésekor 10 éves volt. Nem hosszabbította meg a békét a törökkel, és próbált szövetséget kötni ellenük, sikertelenül. Az ország védelmét Tomori Pál kalocsai érsek irányította. A török túlerővel szemben a magyar sereg katasztrofális vereséget szenvedett Mohácsnál. A király életét vesztette.

Tomori Pál (1475 k.- 1526)

Kúriai jegyző, erdélyi sókamarai ispán, fogarasi várnagy. 1514-ben részt vállalt a parasztháború elfojtásában. 1520-ban szétosztotta vagyonát rokonai között, és ferences szerzetesnek állt. 1523-tól kalocsai érsek, alsó- magyarországi főkapitány. Megerősítette a végvárakat, a török ellen hadsereget toborzott, mindenhez egyházmegyéje jövedelmét is felhasználta. A mohácsi csatában a magyar sereg parancsnoka volt, itt vesztette életét.

Szapolyai János (1526-1540)

Szapolyai István nádor fia, az országgyűléseken a köznemesség szószólója, 1511-től 1526-ig erdélyi vajda. 1514-ben részt vett a Dózsa- féle parasztfelkelés leverésében. A mohácsi csatába nem érkezett meg, így a vereség után övé volt az egyetlen ütőképes magyar hadsereg. 1526 novemberében a rendek királlyá választották. 1526 decemberében királlyá koronázták Ferdinándot is (kettős királyválasztás). Szapolyai kiszorult az országból, majd 1529-ben Nagy Szulejmán segítségével került vissza a trónra. 1538-ban Váradon békét kötött Ferdinánddal, melynek értelmében halála után országrésze a Habsburgokra szállt. 1539-ben házasságot kötött Jagelló Izabellával, a lengyel király leányával, és 1540-ben fia született, János Zsigmond. Ugyanebben az évben meghalt. Híveit megeskette, hogy érvényesítik fia trónutódlását.

I. Ferdinánd (1526-1564)

Csehország és Magyarország királya. V. Károly lemondása után német- római császár. 1526-ban választották magyar királlyá, a Habsburg- Jagelló családi szerződés értelmében (1515). Uralkodásával kezdődött a Habsburg királyok 1918-ig tartó időszaka Magyarországon.

I. Nagy Szulejmán (1520-1566)

Török szultán. Az Oszmán Birodalom uralkodása alatt a hatalma csúcsára ért. Hadseregének ereje Európa egyesített haderejét is felülmúlta. Legfőbb ellenfelének a Habsburgokat tekintette, fő célja Bécs elfoglalása volt. Több ízben vezetett hadjáratot Perzsia ellen. Uralkodása végén az oszmán flotta ellenőrizte a Földközi- tenger jelentős részét. Fontosnak tartotta birodalma belső átszervezését. Létrehozta a birodalom egységes jogrendszerét (ezért ruházták fel a törvényhozó melléknevével). Nagy építkezéseket folytatott. Uralkodása alatt Isztambul főépítésze, , Szinán pasa vezetésével mintegy 150 mecset, 50 iskola, 8 híd, 7 medresze (iszlám főiskola) és közfürdők épültek.

Fráter (Utyeszenics) György (1482?-1551)

Horvát kisnemesi családból származott, 1527-ben került Szapolyai János udvarába. 1534-től annak kincstartója, majd váradi püspök lett. 1540-től János Zsigmond gyámja. A trónutódlást biztosítandó Szulejmán segítségét kérte, aminek következménye Buda eleste lett 1541-ben. Az ő nevéhez fűződik a keleti országrész államszervezetének kialakítása, miután a szultán adófizetés fejében János Zsigmondnak és anyjának adományozta ezt a területet. Tárgyalásokat folytatott Ferdinánddal, de az uralkodó félreértette néhány taktikai lépését, és hozzájárult meggyilkolásához. 1551-ben alvinci kastélyában Castaldo (az Erdélyben tartózkodó császári csapatok főparancsnoka) zsoldosai meggyilkolták.

János Zsigmond (1540-1571)

Szapolyai János fia. Apja halála után csecsemőként került trónra. Helyette Fráter György és anyja, Jagelló Izabella kormányzott. Buda eleste után hatalma az ország keleti részére terjedt ki. 1552 és 1556 között Lengyelországban élt. 1570-től a speyeri szerződés értelmében létrejövő önálló Erdély első fejedelmeként lemondott a magyar királyi címről.

Dobó István (1500-1572)

Az egri vár főkapitánya. 1552-ben megvédte a várat a törököktől. I. Ferdinánd kinevezte erdélyi vajdának, de 1556-ban János Zsigmond elfogatta. Kiszabadulása után az uralkodó főkapitánnyá nevezte ki. 1567-ben azzal vádolták meg, hogy titokban János Zsigmondhoz pártolt, ezért 1569-ben I. Miksa fogatta el. Később kiderült, hogy a vád alaptalan volt, ezért 1572-ben szabadon engedték.

Zrínyi Miklós (1508-1566)

Hadvezér, a szigetvári hős. Már horvát bánként is állandó harcot vívott a törökkel. 1561-től Szigetvár kapitánya volt. Az 1566-os ostrom idején 300 katonájával kitört a várból és hősi halált halt.

Szent Korona- tan

E tan szerint az államhatalom a nemzetből ered (a nemzet alatt a 16-18. században a nemesek közösségét értették), azt a koronázással megosztja a királlyal, cserébe az uralkodó köteles tiszteletben tartani az ország törvényiet.

Örökös jobbágyság

A szabad költözés jogának első korlátozása. Az 1492-es törvényeket követően a jobbágyok csak a kijelölt napokon, szolgabírói engedéllyel költözhettek másik földesúr földjére. A szabad költözés jogának megvonása 1514-ben, Dózsa- féle parasztfelkelést követően Werbőczy Hármaskönyvében történt. A gyakorlatban fokozatosan valósult meg. A 17. században a fellendülő gabonakereskedelem miatt a földesurak megnövelték az allódiumaikat, és azt jobbágyi robottal műveltették meg. A művelés alá vont területeken belül a majorság aránya a középkor végéhez képest jelentősen megnőtt, ezért a jobbágyi robot mennyisége is fokozatosan növekedett. 1767-ben Mária Terézia úrbéres rendeletében szabályozta a robot mennyiségét. 1785-ben II. József az örököd jobbágyság eltörlésével visszaadta a parasztságnak a szabd költözési jogot (lásd: 3.6.5.).

Vitézlő rend

16.17. században a török elleni harcra szerveződött társadalmi csoport, amely a nemesség és a parasztság között helyezkedik el, de inkább a nemesi réteghez közelített. Tagjai között megtalálható volt minden társadalmi réteg (nemesek, jobbágyok, végvári katonák). A végvári katonák adómentességet, és zsoldot kaptak, amit esetenként természetben fizettek ki (pénz és posztó). A zsoldfizetés azonban gyakran elmaradt. A legtöbb vitéz magyar volt, de akadt közöttük német zsoldos is. 18-19. században némi járandóság fejében, már nem katonai, hanem uradalmi rendfenntartók (“botos legények”) voltak.

Szpáhi (lovas katona)

Könnyűlovas katona az Oszmán Birodalomban. Adománybirtok fejében bármikor hadba vonultak. Sisakot és páncélinget viseltek, fegyverzetük a rövid kard, a dobótőr, a kerek fapajzs jelentette.

Janicsár (jenicseri= új sereg)

A zsoldos gyalogság egyik hadteste az Oszmán Birodalomban, eredetileg a szultán testőrsége volt. Utánpótlásukra a keresztény országok némelyikében időközönként összegyűjtötték a rátermett fiúgyermekeket, akiket szigorú bánásmódban nevelte az e célra létrehozottkaszárnyákban. az ő testületük volt az első önálló zsoldoshadsereg. Fegyverzetüket a széles, görbe kard, hosszú puska, íj és nyíl alkotta. Miután 1640-ben megszűnt a devsirme (gyermekadó), a janicsárok fiai léptek apjuk helyébe.

Szultán

Az Oszmán Birodalom uralkodóinak a megnevezése.

Török építészet Magyarországon

A hadi építészet elsősorban egy erős védműrendszer kiépítését, illetve a várak megerősítését jelentette. A török lakosság mindennapi igényeinek kielégítését a keresztény templomokból átalakított vagy újonnan épített mecsetek, dzsámik, medreszek, türbék (sírkápolnák) és fürdők szolgálták. Emlékek: Gül-baba türbe Budapesten, Gázi Kászim pasa dzsámija Pécsett, az egri minaret, a budai Király fürdő.

Egységtudat

A három részre szakadás után az összetartás szimbólumává Szent Korona vált. A nemesség megpróbálta működtetni a rendi intézményeket, pl. a magyar parasztok peres ügyeiket magyar bíróságok előtt intézték (parasztvármegyék). A nemesek beszedték az adókat (kettős adóztatás), ami a török hódítás figyelmen kívül hagyását szimbolizálták.

A vallás szerepe

A magyarság nem tért át az iszlám hitre, az egész országban megmaradt a katolikus egyházszervezet. A hódoltságban, Erdélyben és a királyi Magyarország egyes régióiban a római katolikus vallás visszaszorult, a reformáció vált általánossá.

Mohács

Város a Duna jobb partján. 1526. augusztus 29-én a Tomori Pál és Szapolyai György vezette magyar sereg másfél- két óra alatt megsemmisítő vereséget szenvedett a török seregtől. A kudarc bekövetkezésében a belső ellentéteken túl a kedvezőtlen külpolitikai körülmények (cognaci liga, német vallásháború) is szerepet játszottak. A helyszín megválasztása is kedvezőtlen volt a magyarok számára. Körübelül 10.000 gyalogos, 4000 lovas, 7 püspök és 28 főúr maradt holtan a csatatéren.

Kőszeg

Az osztrák határ közelében található magyar város. 1532-ben Jurisics Miklós várkapitány megvédte városát a török elleni támadástól, megakadályozva ezzel Nyugat- Magyarország és Bécs elfoglalását.

Eger

Heves megye székhelye. A Felvidék kapuja, fontos stratégiai hely volt a 16. században. 1552-ben sikeresen ellenállt a török ostromnak, de 1596-ban védői feladták.

Szigetvár

Város a Dél- Dunántúlon. 1566-ban egyhónapos ostrom után a törökök elfoglalták a várost. A vár kapitánya, Zrínyi Miklós hősi halált halt, a harcok közben meghalt Nagy Szulejmán szultán is.

Hódoltság

A törökök által megszállt országrész, illetve a örök uralom elnevezése. Közigazgatásilag vilajetekre és szandzsákokra osztották. Magyarországon az elfoglalt terület gazdasági, jogi és kulturális kapcsolatban maradt a többi országrésszel, a lakosságot a törökök nem akarták iszlám hitre téríteni. Központja Buda volt.

Erdélyi fejedelmség

Az ország három részre szakadása után a speyeri egyezmény (1570) értelmében kapta meg önállóságát. A török kiűzése után nem állították helyre az ország egységét, hanem Erdélyt önálló koronatartományként csatolták a birodalomhoz. Magyarország és Erdély 1848-ban egyesült.

Királyi Magyarország

A három részre szakadást követően Horvátország, Nyugat- Dunántúl, Felvidék és Szlavónia területére terjedt ki. Ferdinánd az országrészt központi irányítás alá vonta. Az ország élére helytartói testületet állított, ami az 1540-es években alakult meg. A helytartói tisztséget az esztergomi érsek töltötte be, és a nádorhoz hasonló jogokat kapott. A magyar központi szerveket az udvariaknak rendelte alá (Kancellária, Kamara). A Magyar Kamara a kincstári javakat kezelte. Pozsonyban volt a székhelye. Magyarországon a Magyar Kamara volt az egyetlen központi, állandóan működő kormányszerv, amely ennél fogva időnként a közigazgatásban, különböző magán- és államjogi kérdésekben, sőt politikai ügyekben is részt vállalt. A Magyar Kancellária tevékenysége főként a kegyelmi és igazságszolgáltatási ügyekre korlátozódott. Az Udvari Haditanács irányította a hadügyeket. Hatásköre az egész birodalomra kiterjedt. A haderő kb. 15-20.000 végvári katonából állt. A magyar seregek főparancsnoka a nádor volt. 1562-1608 között nem került sor nádorválasztásra. 1608-ban II. Mátyás szabályozta a választást: a király 2 katolikus és 2 protestáns jelölt állíthatott, a rendek ezek közül választották meg a nádort, aki a rendi országgyűlés és egyben a felsőtábla elnöke lett. A rendi országgyűlés hatásköre az adó és újoncok megszavazására korlátozódott. A vármegyék a helyi nemesség legjelentősebb fórumai voltak, itt választották meg az országgyűlési követőket, a megyei tisztségviselőket (pl. alispán, szolgabíró). A Habsburgok új végvárvonal kiépítésére törekedtek a hódoltság határán (Kanizsa, Győr, Komárom, Eger, Érsekújvár, Szigetvár, Temesvár).

Pozsony

Feltehetően egy Árpád- kori várispánról (Poson) nevezték el. III. András uralkodása alatt indult fejlődésnek, miután jelentős kiváltságokat kapott. A 15. századtól szabad királyi város lett, 1526-tól itt koronázták a magyar királyokat, mivel a városban őrizték a Szent Koronát. Az 1687-es országgyűlésen a magyar rendek itt mondtak le a szabad királyválasztás jogáról. 1724 és 1783 között a Helytartótanács székhelye. 1848-ig sok jelentős döntést hozó országgyűlés helyszíne. 1848-ban itt alakult meg az első felelős magyar minisztérium. 1919-tőlCsehszlovákián belül Szlovákia fővárosa. A II. világháború után német és magyar lakosságát kitelepítették. Ma Szlovákia fővárosa Bratislava néven.

1604-1606

Bocskai- féle szabadságharc.

1606

A Bocskai- féle szabadságharcot lezáró bécsi béke biztosította a szabad vallásgyakorlatot a nemesség számára, Bocskai és utódai megkapták Ung, Bereg, Szatmár vármegyéket. A zsitvatoroki béke lezárta a tizenöt éves háborút, rögzítette a status quot.

1613-1629

Bethlen Gábor erdélyi fejedelemsége.

1618-1648

A harmincéves háború.

1648

Aláírták a harmincéves háborút lezáró vesztfáliai békéket.

1630-1648

I. Rákóczi György erdélyi fejedelemség.

1664. január

Zrínyi Miklós téli hadjárata. A legnagyobb sikere az eszéki híd felgyújtása.

1664. május

Köprülü Ahmed török nagyvezír a szentgotthárdi csatában vereséget szenvedett a Habsburg erőket vezető Montecuccolitól.

1664. augusztus

A vasvári béke, török kori történelmünk legellentmondásosabb békekötése. A vereséget szenvedett szultán (III. Mehmed) megtarthatta az elmúlt esztendőben megszerzett Érsekújvárt és Váradot (1660).

Bocskai István (1604-1606)

Erdélyi fejedelem. Báthory István fejedelem bizalmasa volt. Harcolt a tizenöt éves háborúban. A háború elhúzódása feszültté tette a magyar rendek és a Habsburg- udvar viszonyát, mivel az üressé vált kincstár feltöltésére felségárulási pereket indítottak. Az eredendően Habsburg- párti Bocskai szembefordult az udvarral. Elégedetlenségét fokozta, hogy az osztrákok a kassai Szent Erzsébet- templomot katonai erővel adták vissza a katolikusoknak. Belgiojoso osztrák hadvezér megtámadta Bocskai várat is, válaszul ő felfogadta a hajdúkat. Az álmosdi győzelmet (1604) követő szerencsi országgyűlésen (1605) az ország fejedelmévé választották. Harcait a törökkel szövetségben vívta, a szultántól kapott koronát azonban nem viselte. A szabadságharcot az 1606-os bécsi béke zárta le. Ebben az évben halt meg, politikai végrendelete hosszú évtizedekre meghatározta az erdélyi fejedelmek külpolitikáját.

Bethlen Gábor (1613-1629)

Erdélyi fejedelem. Báthory Zsigmond udvarában nevelkedett. Egy ideig török földön bujdosott, ezért ott szerzett tapasztalatait hasznosítani tudta külpolitikájában (mindvégig kitűnően eligazodott a török porta intrikáiban). 1613-ban a kolozsvári országgyűlésen választották fejedelemmé. Ügyes diplomata lévén egyensúlyozott a két nagyhatalom, az Oszmán és a Habsburg Birodalom között. Erős központi kormányzatot hozott létre (korlátozta a rendi országgyűlés szerepét). Merkantilista gazdaságpolitikát folytatott (pl. támogatta a bányászatot), jelentős szerepet kaptak a kereskedelmi monopóliumok. Uralkodását tekintjük Erdély “aranykorának”. Reneszánsz stílusú gyulafehérvári palotája kulturális központtá vált. Nevéhez tizenkét iskola megalapítása fűződik. Az általa alapított nyomdában számos bibliafordítás látott napvilágot. 1621 után anabaptisták (újrakeresztelők) telepített Erdélybe, akik cserép- és üvegedényekkel látták Erdélyt (habán kerámia). A cseh rendek oldalán, a Habsburgokkal szemben bekapcsolódott a harmincéves háborúba. Hadserege jórészt zsoldosokból, hajdúkból és székelyekből állt. A magyar rendek kezdetben támogatták, de a csehek fehér- hegyi veresége után elpártoltak tőle. 1621-ben megkötötte a nikolsburgi békét a Habsburgokkal, amelyben lemondott magyar királyi címéről, cserébe megkapott hét felvidéki vármegyét.

I. Rákóczi György (1630-1648)

Erdélyi fejedelem, aki követte Bethlen Gábort mind kül- és mind belpolitikájában.

Zrínyi Miklós (1620-1664)

A költő és hadvezér, politikus, a szigetvári hős dédunokája. Apja Zrínyi György Habsburg- párti főnemes, horvát bán. Apja halála után Pázmány Péter irányította a nevelését. Iskoláit Grazban, Bécsben és Nagyszombatban végezte. 1647-ben kinevezték horvát bánná, ezzel a déli végek védelmezőjévé vált. Miután csalódott az udvar politikájában, műveiben megfogalmazta a sikeres törökellenes küzdelemhez szükséges tennivalókat. Meghirdette a nemzeti hadsereg létrehozásának szükségességét, a magyar közigazgatás korszerűsítését. II. Rákóczi György erdélyi fejedelemmel szövetségben tervezte a török kiűzését. Elképzeléseit nádorként szerette volna megvalósítani, de csalódnia kellett, mert nem őt választották meg. A vasvári béke után külső segítséget akart szerezni, de ebben halálos vadászbalesete megakadályozta. Fő művei: Szigeti veszedelem (1651), Tábori kis tracta (1649), Vitéz hadnagy, Mátyás király életéről való elmélkedés (1656), Az török áfium ellen való orvosság (áfium= mákony. ópium) (1661).

I. Lipót (1657-1705)

Német- római császár, cseh és magyar király. Ő kötötte meg a vasvári békét, és ő számolta fel a Wesselényi- féle összeesküvést. Ezt követően a jogeljátszás elvére hivatkozva nyílt abszolutizmust vezetett be, amelyen az 1681-es soproni országgyűlésen enyhített (megerősítette a rendi kiváltságokat, és nádorrá választották Esterházy Pált). A török kiűzését nemzetközi segítséggel hajtotta végre (Szent Liga). Hálából a magyar rendekkel elfogadtatta a Habsburg- ház örökös királyságát és az Aranybulla ellenállási záradékának eltörlését 1687-ben. Az 1691-ben kiadott Diploma Leopoldinum nem állította helyre az ország egységét (lásd: 3.5.3.), az Erdélyi Fejedelemséget a birodalomhoz csatolta. Uralkodása alatt vált nagyhatalommá a Habsburg Birodalom.

Merkantilizmus

A 16-17. században kialakuló gazdaságpolitika. XIV. Lajos pénzügyminiszter (Colbert) aktív külkereskedelmi mérleg kialakítására törekedett. Élénkítette a belső kereskedelmet, eltörölte a belső vámokat. Védővámokkal védte a hazai ipart, és támogatta a manufaktúrák létrehozását, a nemesfémet igyekezett az országban tartani. Növelte a vámbevételeket. Fejlesztette az infrastruktúrát.

Harmincéves háború (1618-1648)

A katolikus vallású Habsburg császári hatalom és a szabad vallásgyakorlatukat féltő protestáns fejedelmek között zajló háború több európai ország részvétele mellett. a katolikus Franciaország a protestáns fejedelmek oldalán, A Habsburgok ellen avatkozott be. A háborút a vesztfáliai békék zárták le. A béke visszaállította az augsburgi vallásbékét, szentesítette a Német- római Birodalom széttagoltságát (a fejedelemségek megerősödtek), kimondta Svájc és Hollandia függetlenségét. Franciaország megkapta Elzászt, Metz, Toul, Verdun városát. Svédország megszerezte a Balti- tenger német partvidékét. A hatalmi viszonyok átrendeződtek, nagyhatalommá vált Franciaország.

Hajdúszabadság

Bocskai István a neki katonai szolgálatot teljesítő hajdúkat jutalmazta meg hajdúszabadsággal, mellyel mentesítette őket a különböző földesúri szolgáltatások alól és kollektív nemességgel ruházta fel őket (lásd: 3.4.1.).

Wesselényi- féle összeesküvés

A vasvári béke hatására 1666 és 1670 között kibontakozó Habsburg- ellenes mozgalom az ország függetlenségének kivívására, az ország főméltóságainak részvételével (pl. Wesselényi Ferenc nádor, Zrínyi Péter horvát bán, I. Rákóczi Ferenc megválasztott erdélyi fejedelem). A felkelés 1670-ben indult meg I. Rákóczi Ferenc vezetésével, de Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc feladták a mozgalmat. 1671-ben Nádasdy Ferenc országbíróval együtt kivégezték őket. (Rákóczit váltságdíj fejében szabadon engedték).

Jogeljátszás

1673-tól az összeesküvésre hivatkozva (a magyarok fellázadtak) az uralkodó rendeletekkel kormányzott. Három német és három magyar tagból álló kormányzóságot állított fel, amelyet 1681-ben szüntetett meg (lásd: I. Lipót).

Gyulafehérvár (Alba- lulia)

16. században az Erdélyi Fejedelemség székhelye lett. Bethlen Gábor 1622-ben itt alapította a későbbi nagyenyedi kollégiumot. 1685-ben török dúlta a várost. 1715-ben III. Károly parancsára épült fel a jelenleg is látható vár. 1918 decemberében a román nemzetgyűlés itt döntött a Romániához való csatlakozásról.

1568

A vallási türelem kihirdetése a tordai országgyűlésen a négy bevett vallás (katolikus, evangélikus, református és unitárius) számára.

1570

Speyeri szerződés, az önálló Erdélyi Fejedelemség létrejötte.

Fráter (Utyeszenics) György (1482?-1551) lásd:: 3.3.2.

János Zsigmond (1540-1571) lásd: 3.3.2.

Báthory István

Erdélyi fejedelem (1571-1586), lengyel király (1576-1586). 1571-ben (a szultán jóváhagyásával) az erdélyi országgyűlés közfelkiáltással választotta Erdély élére. A rendek először éltek szabad fejedelemválasztási jogukkal. Külpolitikájában a két nagyhatalom között egyensúlyozott. A Jagelló- ház kihalása után lengyel királlyá választották. Krakkóba költözött, itthon létrehozta az erdélyi kancelláriát. Erdélyben bátyja, Kristóf irányította. Lengyel királyként sikeresen vette fel a harcot Rettegett Iván orosz cár ellen. Belpolitikáját vallási és gazdasági reformok jellemezték. Bevezette a forgalmi adót, új vámrendeletet léptetett életbe. 1579-ben Erdélybe telepítette a jezsuitákat.

Erdély létrejötte

Erdély 1570-től, a speyeri szerződés megkötésétől számít fejedelemségnek. A fejedelemség a 2 nagyhatalom között próbált egyensúlyozni. Fejedelmi tanács és a fejedelem irányítja Erdélyt. Erdély a töröktől függ (10 ezer aranyat fizet neki évente), a fejedelem személyét jóvá kell hagyni a török szultánnak (lásd: adattár).

Erdélyi rendi gyűlés

Egykamrás országgyűlés volt, amelyet a fejedelem hívott össze. A gyűlésen a magyar nemesek (a vármegyék küldöttei), a székely előkelők és a szász patríciusok. Ők vehettek részt a rendi gyűlésen. Szövetségük a kápolnai unión alpult (1437), amelyet a tordai unióban megerősítettek (1918-ig állt fenn). Az Erdélybe betelepült románság nem alkotott rendi nemzetet és vallásuk is elkülönült (ortodox). 1574-ben Báthory István utasítására jött létre első püspökségük.

Bevett vallás

Az állam által elismert vallás(ok). Ez azonban nem jelentette a bevett vallásokegyenjogúságát. Az Erdélyi Fejedelemségben 1568-tól a katolikus, az evangélikus, a református, az unitárius vallás volt bevett vallás. Ezt a 18. században a Habsburg Birodalom is elismerte. (Magyarországon 1791-ben a görögkeleti, 1848-ban az unitárius, 1895-ben a pedig a zsidó vallás vált bevett vallássá).

Unitárius (antitrinitárius)

Protestáns felekezet, Erdélyben 1560 után terjedt el, a lakosság több mint fele tartozott ehhez a felekezethez, de ez csak átmeneti siker volt. Legjelentősebb képviselője Dávid Ferenc volt (lásd: 3.2.1.)

Felségárulási perek

A bécsi udvar a koncepciós perekből befolyt pénzből akarta fizettetni az idegen és magyar zsoldosok bérét. Ezért indítottak pereket a magyar főurak ellen, általában koholt vádak alapján. Ezek a perek többnyire jószágvesztéssel végződtek. Elsősorban a nagyobb protestáns birtokosokat, polgárokat fogták perbe. A felségárulási perek is hozzájárultak a Bocskai István által vezetett fegyveres ellenállás kibontakozásához.

Hajdú

Fegyveres marhahajcsár. Jelentőségük a fellendülő marhakereskedelemnek köszönhetően a hódoltság létrejötte után nőtt meg. Bocskai hadseregének zömét alkották. A fejedelem kollektív nemességet adományozott nekik és letelepítette őket. Jelentős hajdú mezővárosok jöttek létre (pl. Hajdúdorog, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló). A városok kiváltságaikért (adómentesség, önkormányzat) évi hét hónapig ingyen katonai szolgálattal tartoztak.

Kollektív nemesség

Egyes községek lakói szolgálatok ellátása fejében földet és korlátozott nemesi jogokat kaptak a királytól, főpapoktól, később főuraktól is. A falvak lakói egyénileg nem rendelkeztek a nemesi jogok teljességével (például a korlátlan birtokbírhatással), de adómentesek voltak, és gyakorolták a nemeseket megillető politikai jogokat.

Bocskai végrendelete

A fejedelem szükségesnek tartotta Erdély önállóságának megtartását a két nagy császár (osztrák, török) birodalom között, mert úgy gondolta, onnan kiindulva válik lehetővé majd az ország egyesítése. Ha a korona magyar kézbe kerül, Erdélynek fel kell adnia önállóságát.

Partuim

Az ország három részre szakadásának ideje azok a kelet- magyarországi területek, amelyeket Erdélyhez csatoltak. “Részek”- nek is szoktak nevezni.

1687

A magyar rendek a pozsonyi országgyűlésen lemondtak a szabad királyválasztás jogáról és az Aranybulla ellenállási záradékáról.

1699

A karlócai béke lezárta a törökellenes harc második szakaszát.

1703-1711

A Rákóczi- szabadságharc

1703

A brezáni kiáltvány kiadása.

1705

A szécsényi országgyűlésen Rákóczi vezérlő fejedelemmé választották.

1707

Az ónodi országgyűlés. A Habsburg- ház trónfosztása.

1708

A trencséni vereség. A szabadságharc hanyatlásnak indult.

1711

A szatmári béke megkötése. A kurucok letették a fegyvert a nagymajtényi síkon.

II. Rákóczi Ferenc (1676-1735)

Erdélyi fejedelem. I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia. 1694-től Sáros vármegye főispánja, a Habsburgok elleni szabadságharc vezetője. 1705-től vezérlő fejedelem. 1688-ban (Munkács várának eleste után) még gyermekként elszakították családjától, és egy csehországi jezsuita kolostorba vitték, majd a prágai egyetemen tanult. 1695-ben költözött vissza Magyarországra. Az 1697-es parasztmozgalom vezetőinek kérését még visszautasította, de XIV. Lajoshoz írott levelének elfogása már börtönbe juttatta (1701), ahonnan fél év múlva feleségével Lengyelországba szökött. Innen tért haza és állt a felkelés élére 1703-ban.1711-ben az orosz katonai támogatás megszerzése miatt Lengyelországba ment, tárgyalt Nagy Péter orosz cárral. Orosz szövetségben bízott, de annak nem volt realitása. Ott értesült a szatmári megállapodásról. 1713-tól 1717-ig Franciaországban tartózkodott, majd a bujdosókból álló kíséretével egyetemben Törökországban telepedett le, Rodostóban halt meg. Hamvait 1906-ban hozták haza, és a kassai Szent- Erzsébet- dómban helyezték el.

Károlyi Sándor (1669-1743)

Nagykárolyi báró, a szatmári béke létrehozója. Először harcolt a kurucok ellen, majd Rákóczi seregébe állt, főgenerális lett. 1710 után (romhányi vereség) a megegyezést szorgalmazta. 1710-11 tavaszán tárgyalásokat folytatott Pálffy Jánossal, a császári hadak főparancsnokával a fegyverletételről.

Brezáni kiáltvány (1703)

Rákóczi a szabadságharc kirobbanásához vezettek.

Vetési pátens

Rákóczi a szabadságharchoz csatlakozó jobbágyoknak és családtagjaiknak felmentést adott a jobbágyi kötelezettségek alól. A rendelet hatására (1703) Rákóczi hadseregének létszáma gyors ütemben növekedett (a harcok elején mintegy 70.000 fő). A földesurak vonakodva hajtották végre Rákóczi rendeletét.

Kuruc

A szó jelentését többféleképpen magyarázzák: van, aki Dózsa keresztes vitézeitől származtatja, van, aki szerint kószálót jelent. A Habsburgok ellen harcoló felkelők elnevezése, aki túlnyomórészt elbocsátott végvári katonák voltak. Részt vettek a Thököly- féle felkelésben, az 1697. évi lázadásban és a Rákóczi- szabadságharcban.

Labanc

A kurucok ellen harcoló, a Habsburgok szolgálatában álló katonák, illetve az őket támogató magyarok elnevezése a 17-18. században. Gúnyos elnevezés, valószínűleg a bozontos, loboncos melléknévből keletkezett.

Rendi konföderáció

Az 1705-ös országgyűlésen a magyarországi rendek a lengyel példát követve szövetséget kötöttek, s vezérlő fejedelemmé választották Rákóczit. Teljhatalmat kapott a külügyekben, hadügyekben és a pénzügyekben. Létrejött a 24 tagú (kilenc főnemes, három főpap és tizenkét köznemes) szenátus, melynek elnöke Bercsényi Miklós volt. Létrehozták a gazdasági tanácsot.

Trónfosztás (detronizáció)

Egy uralkodó vagy egy dinasztia megfosztása uralkodói jogaitól. Az 1707-es ónodi és az 1849-es debreceni országgyűlés törvényes úton fosztotta meg a Habsburg- házat magyarországi trónjától. Véglegesen az 1921: XLVII. tc. fosztotta meg IV. Károlyt, az utolsó Habsburg uralkodót a trónjától.

Szatmári béke

A Rákóczi- szabadságharcot lezáró béke (1711), amely kompromisszumok árán jött létre. Bécs ígéretet tett a magyar rendi alkotmány és a vallásszabadság helyreállítására (a szabad királyválasztás jogát nem állították vissza). A Habsburgoknak hűséget fogadó földesurak megtarthatták birtokaikat, de a harcoló jobbágyoknak vissza kellett térniük a földesúri fennhatóság alá. Rákóczinak a szatmári béke háromheti időt adott a hűségeskü letételére, ő azonban inkább a száműzetést választotta.