100 faj

fehér tippan

levélnyelvecskéje van, de nem poa, szikes réteken jelenik meg

vízi hídőr

vizes élőhelyeket jelez, nem lápokat

réti ecsetpázsit

szikes réteken fordul elő, ott jelenik meg, ahol nincsen vízállás, üde gyepeken

virágkáka

parti növény

parti sás

nem zsombékoló sás, mocsári környezetet jeleznek

mocsári sás

nem zsombékoló sás, mocsári közeget jelez

éles sás

nem zsombékoló sás, mocsári közeget jelez

szürke aszat

mocsárrétekre nagyon jellemző, tavaszi vízállásokat nagyon jól indikálja.

gyepes sédbúza

levele érdes, csak az egyik irányba lehet simítani. Üde nedves gyepeken fordul elő

mocsári csetkáka

2 pelyvája van

réti csenkesz

bírja az árasztást, de szárazabb helyekre is ki tud menni, levélválla kopasz, mocsaras élőhelyekre jellemző

nádképű csenkesz

bírja az árasztást, de szárazabb helyekre is ki tud menni, levélválla szőrös, mocsaras élőhelyekre jellemző

vízi harmatkása

jellegzetes élőhelytípús vezérfaja

apró békalencse

normál vizeket (nem lápi) jelez

réti kakukkszegfű

mocsárréteken nagyon jellegzetes

réti füzény

mocsaras élőhelyeken fordul elő

vízi mételykóró

léggel telt szára miatt képes úszni a vízen, mocsaras közegben jelenik meg

pántlikafű

nád

réti boglárka

mocsárrétek karakteres növénye

tavi káka

mocsárréteken jelenik meg

ágas békabuzogány

mocsaras élőhelyeken fordul elő

fekete nadálytő

mocsárréteken jellegzetes

keskenylevelű gyékény

keskeny a levele és olajzöld színű, mocsaras élőhelyeken jelenik meg

széleslevelű gyékény

széles a levele és szürkés színű, mocsaras élőhelyeken jelenik meg

zsombék sás

lápi közeget szereti

bugás sás

lápi közgben jelenik meg

rostostövű sás

lápi közegben fordul elő

lápi sás

ez is zsombékoló sás, de nem olyan, mint a zsombék sás, csak zsombékolóan nő, nem tarackosan, hanem csinál magának egy buckát és abból nőnek ki minden évben a hajtások. Meszes láprétekhez kötődő faj

téli sás

nem sás, csak úgy néz ki, ez egy külön nemzetség (nem tartozik a carex-ekehez). Lápi közeget jelez

széleslevelű gyapjúsás

ahol ez a növény jelen van, biztos, hogy kijön valamennyi víz a talajból, lápréti faj

békaliliom

láperdőkben van jelen

nyugati kékperje

magasra növő, zsombékoló fűféle, a levele nem érdes, mindkét irányba jól simítható, lápréteken fordul elő

vörös acsalapu

lápi faj

fehér acsalapu

lápi faj

kormos csáté

lápréti közeget jelezne, HA nem bírna ki sokmindent (gyökere lemegy 8 méterre és alulról szedi a vizet), nagyon jó indikátora annak, hogy ha csak egyedül található meg, akkor ott valaha volt lápréti közeg, de már nincs.

tőzegmoha fajok

kifejezetten savanyú közeget jeleznek

kolokán

lápi közeget jelez, őshonos, lápi hinarasok nagyon fontos faja

tőzegpáfrány

lápi közeget nagyon jól jelzi, leszáradó láperdőkben tipikus

fehér zászpa

láprét növény

sziki üröm

kifejezetten a sziket szereti (az F1a - Ürmöspuszta élőhelytípus a sziki üröm és veresnadrág csenkesz együttéléséből jön létre)

sziki őszirózsa

endemikus faj, kisebbre nő a réti őszirózsánál, extrém sziket szereti

réti őszirózsa

nagyobbra nő a sziki őszirózsánál, nem kedveli annyira a szikeseket

sziki zsióka

hasonlít a tavi kákára, szikes pusztai környezetben (nem ártéren) ha előfordul zsióka, akkor 90%-ban sziki zsióka lesz.

bárányparéj

egyéves növény, legszikesebb foltok fontos faja

sziki kocsord

nem szereti a nagyon extrém sziket

sziki mézpázsit

extrém szikes területek fontos növénye, egész élőhelytípus dominanciáját alkotja

franciaperje
közdög faj (szinte bárhol megtalálható üde gyepeken)

csarab

kifejezetten savanyú közeget jelez, a csarabos élőhelytípust ez a faj dominálja

vörös csenkesz

gyakori fűfaj savanyú közegen

szőrfű

kifejezetten savanyú gyepek fontos faja, főleg magashegységekben fordulnak elő

taréjos búzafű

lösz leszakadások domináns faja

tollas szálkaperje

erdősztyepp rétek nagyon fontos faja, széles levele (1 cm) és a levél szélén végig fut egy kis pilla sor, lehet látni, ha fénybe tartjuk (ez kevés fűfajnál van, jól felismerhető bélyeg)

sudár rozsnok

levélhüvelye szőrös, száraz gyepi faj

árva rozsnok

levélhüvelye csupasz, löszgyepeken jellemző

élesmosófű

homoki sztyeppréteknek húzónövénye, levélzete alacsony, bugálya azonban 2 m magasságúra simán megnő

veresnadrág csenkesz

szárazgyepi csenkesz faj, nem szereti a sziket, csak elviseli azt. Szik nélkül is jól érzi magát, azonban a sziket a többi csenkesz faj nem bírja, ezért tölti ki ezeket a területeket (az üres nicheket)

pusztai csenkesz

száraz gyepi faj

magyar csenkesz

nyílt homoki gyepek nagyon fontos faja, homokon nő, zsombékoló szerkezetű (ez jellegzetes)

keskenylevelű perje

nem látványos, de nagyon gyakori, pacsirtafejű tippannak is nevezik, búbos pacsirtára emlékeztető formát vesz fel bugája.

ligeti zsálya

kifejezetten száraz gyepeket jelez

mezei zsálya

száraz gyepeket jelez

homoki árvalányhaj

mezei juhar

jól reagál bolygatásokra, leszáradásokra, nem nagyon bírja a vízállást

hegyi juhar

koria juhar

mézgás éger

vízállás nélkül nem nagyon képes létezni, mindig valamilyen ártéri/mocsári közegben találkozunk vele, de az árvizet annyira nem szereti.

törpemandula

száraz közeget kedvelő törpe cserjés

bibircses nyír

egybibés galagonya

széles körben elterjedt, száraz termőhelyek legelterjedtebb cserje faja

közönséges gyertyán

fűrészes levélszéle van, stabilabb erdőklímát kedveli

közönséges bükk

bükkbajusz jelenség a törzsön, a levélszél pillás

magyar kőris

főleg a keményfa ligeterdőkben fog előfordulni, hamvas barna rügye van, minden levélélhez tartozik egy fog

magas kőris

hegységekben van leginkább, fekete rügye van, minden levélélhez tartozik 1-3 fog

virágos kőris

bokorméretű fa, melegebb, szárazabb, mediterránabb klímát jelzi. Hatalmas virágzási erélye van, fehéres-szürkés rügye van és sima kérge.

közönséges boróka

erdei fenyő

őshonos állományai a Dunántúli homokokon vannak leginkább

fehér nyár

robosztus nagy ágrendszere van, levelének fonákja fehér

kökény

nem egy kis töve van, hanem klonálisan terjed a földalatti tarackokkal

csertölgy

kocsányos tölgy

kocsánytalan tölgy

molyhos tölgy

gyepű rózsa

nagyon széles körben elterjedt

fehér fűz

folyómenti ligeterdők fontos faja

rekettyefűz

pogácsa formában nőnek, nem klonáris, néha egy-egy ága legyökerezik és úgy tudnak tovább terjedni

szirti gyöngyvessző

sziklás környezetben fordulnak elő

kislevelű hárs

szinte bárhol előfordul, legfontosabb bélyege, hogy mindig vannak barna szőrök a levél érzugaiban

nagylevelű hárs

mezei szil

száraz erdők elemfaja

vénicszil

hegyi szil

medvehagyma

üde erdők jellegzetes faja

bogáros szellőrósza

üde erdőkben van jelen

odvas keltike

üde erdőkben van jelen

szagos müge

üde erdőkben egész évben látható, de késő tavasszal virágzik

gyöngyvirág

száraz erdőkben van jelen

egyvirágú gyöngyperje

száraz erdőkben van jelen

olocsán csillaghúr

száraz erdőkben van jelen