ókor

öntözéses földművelés

A földművelés azon ága, mely a szükséges termést elegendő csapadék hiányában a szántóföldek öntözésével éri el. Az őskorban, az újkőkorban jelent meg nagy folyamok mentén (pl. Mezopotámia: Tigris, Eufrátesz; Egyiptom: Nílus; India: Indus). A gátak és csatornarendszerek kiépítése magasabb szervezettséget igényelt a társadalomtól, így az öntözés megjelenése kapcsolódik az első államok kialakulásához is.

monda

epikus, szájhagyomány útján terjedt, ősi műfaj, melynek valóságos kiindulópontjához csodás események kapcsolódnak

fáraó

Az ókori Egyiptom despotikus hatalommal rendelkező uralkodója.

piramis

Ókori egyiptomi, gúla alakú monumentális uralkodói sírépítmény

hieroglifa

Az egyiptomi képírásnak általában kőbe vésett írásjelei.

ékírás

A sumerek által kialakított kép-, majd szótagírás. Elsősorban kisméretű agyagtáblákra írták, háromszögletű pálcával, melynek ék alakú lenyomatából származik az írás elnevezése. Kezdetben jobbról balra, majd balról jobbra rótták a jeleket. Mezopotámiában az ~ egészen a perzsák megjelenéséig használatos maradt, s elterjedt a hettiták és az iráni népek között is.

múmia

Viszonylagos épségben megőrződött, oszlásnak nem indult holttest. Létrejöhet természetes (környezeti tényezők, pl. jég, szél, só, homok stb. hatására) vagy mesterséges (balzsamozás, mumifikálás) úton. A régészet a Föld különböző pontjain számos természetes vagy mesterséges múmiát talált. A legismertebb múmiakészítő kultúra az egyiptomi civilizáció volt.

Akropolisz

Fellegvár, görögül a város magaslati része. Az ókori görög városok magaslatra épített, megerősített központja. Ide épült a király lakóhelye és a város védőistenének a temploma is. A fellegvárat magas fallal vették körül. Épületeiben a város politikai és vallási eseményei zajlottak. A települések a fellegvár körül létesültek. a leghíresebb fellegvár az athéni Akropolisz

filozófia

Az ókori Görögországban kialakuló tudomány, ami magában foglalta az összes tudományágat. A természetben, a társadalomban előforduló általános kérdésekre keresi a választ.

jósda

Jövőt megmondó papok temploma. Szent hely, ahol a papok az isteneik nevében a várható jövőre, változások alakulására vonatkozó véleményt mondanak a kérdezőknek, gyakran pénzért cserébe. Az ókori emberek általában hittek ezen jóslatoknak.

olümpiai játékok

Zeusz tiszteletére rendezett ünnepi játékok (sportversenyek). Kr. e. 1000 körül kezdődtek a viadalok, Kr. e. 776-ból maradt ránk az első feljegyzett eredmény (ez a görög időszámítás kezdő éve), s egészen a Kr. u. a IV. század végéig tartottak ~-at. A négyévenként megrendezett versenyek idejére békét hirdettek, hogy minden ~ polisz polgárai részt vehessenek a nagy erőpróbán, amely a görögség összetartozását is erősítette.

városállam/polisz

Olyan állam, amely egy (általában, de nem feltétlenül) városias központból és az azt körülvevő területekből áll. Az ókorban Mezopotámiában a sumer korszakban (Kr.e. 3. évezred) és Hellászban voltak városállamok. Európában Észak-Itáliában voltak jellemzők a középkortól kedve a 19. századig. Napjainkban is léteznek városállamok (Szingapúr).

arisztokrácia

Az ókorban az állam kormányzásában vezető szerepet játszó kiváltságos, előjogokkal rendelkező, legmagasabb réteg.

démosz

A nép, polgárjoggal rendelkező vagyontalan szabadok a poliszban.

demokrácia

Népuralom, Athénban alakult ki, a közösség, nép többsége által kinyilvánított politikai akarat.

népgyűlés

A legfontosabb törvényhozó testület a görög városállamban, Athénban. Tagja lehetett minden 20 év feletti athéni állampolgár (férfi). Bárki szabadon felszólalhatott, a szavazás egyénileg történt.

sztratégosz

Főparancsnok, politikai hatalommal is rendelkező katonai vezető a poliszokban, Athénban választja őket a népgyűlés 10 van.

cserépszavazás

Eljárás, amelyet Kleiszthenész vezetett be (Kr. e. 508) a zsarnokság megelőzésére. Később Athén belpolitikai harcainak egyik eszközévé vált, a politikai ellenfeleket ezzel a módszerrel lehetett eltávolítani.

rabszolga

Olyan személy, aki valaki más tulajdonában van, személyes szabadsággal nem rendelkezik. Az ókor óta létező fogalom. Gyakorlatilag az összes ókori civilizációban dolgoztak rabszolgák. A felfedezéseket követően a gyarmatokon használták ki a rabszolgák munkaerejét (a legismertebb az USA-beli rabszolgatartás). Napjainkban hivatalosan nem létezik rabszolgaság.

patrícius

A nemzetségi arisztokrácia elnevezése az ókori Rómában. A kezdeti időszakban csak ők lehettek a senatus tagjai, ők tölthették be a fontos állami és papi tisztségeket.

plebejus

Olyan szabad ember Rómában, aki nem tartozott a patrícius nemzetségek kötelékébe. Parasztok, kereskedők és iparosok voltak, s kezdetben nem rendelkeztek polgárjoggal.

consul

A két legfőbb állami tisztviselő címe a köztársaság kori Rómában (Kr. e. 450-től). A népgyűlés (comitia centuriata) választotta őket; nevükkel jelölték az éveket; rendelkeztek a legfőbb katonai és végrehajtó hatalommal. Consul eleinte csak patrícius, Kr. e. 367-től egyikük plebejus is lehetett.

senatus

A vének tanácsa Rómában. A köztársaság idején a legfőbb hatalmat birtokló testület, amelynek a legvagyonosabb nemzetségek vezetői lehettek a tagjai. A császárkorban hatalma fokozatosan jelentéktelenné vált.

dictator

Különleges helyzet esetén 6 hónapra választott korlátlan hatalommal felruházott személy a köztársaság kori Rómában.

néptribunus

A plebejusok érdekeit védő tisztségviselő az

ókori Rómában Kr. e. 494-tôl. Személye sérthetetlen

volt, s vétójogot kapott minden, a plebejusokat érintő

ügyben.

császár

Uralkodói cím, amely Julius Caesar nevéből származik. A Római Birodalomban, a Bizánci Birodalomban az állami főhatalmat gyakorló személy, aki a világi és vallási élet egyszemélyi irányítója. Később általában a birodalmak élén álló uralkodó elnevezése.

amfiteátrum

Római körszínház elliptikus arénával, gladiátori játékok, állatviadalok színhelye. A legismertebb amfiteátrum a Kr.u. első században épült Colosseum (Amphiteatrum Flavium).

gladiátor

A Római Birodalomban rendezett ünnepi játékokon fellépő, általában rabszolga harcosok, akik párokra osztva gyakran az egyik fél halálával végződő harcot vívtak.

provincia

Ezek a tartományok alárendeltek Rómának, lakói adót fizetnek az államnak. A tartományokat általában szenátori rangú politikusok kormányozták, többnyire volt consulok vagy praetorok. Ennek alapján volt egy-egy tartomány proconsuli vagy propraetori.

légió

Az ókori római hadsereg legnagyobb létszámú (6000 fő) önálló egysége, kezdetben az egész hadsereg neve.

limes

A római birodalom határát védő erődrendszer és fal.

polgárjog

Eredetileg egy polisz-hoz, azaz városállamhoz való tartozást jelentett, ez azonban - ellentétben a görögökkel, így Athénnel is - Rómában ez sokkal inkább jogi, mintsem területi jellegű volt. A római polgár mindig szoros kapcsolatban állt a libertasszal, ezért csak és kizárólag szabad emberek kaphatták meg, illetve ha rabszolga nyerte el, akkor a felszabadított majdnem, leszármazottai pedig (egy nemzedék után) teljes értékű római polgárok lettek.

esküdtbíróság

Igazságszolgáltató hatalom a szolóni reformok által létrehozott néptörvényszék. Tagjait sorsolták. Ez azért volt lehetséges, mert az ítélkezés nem törvények, hanem szokásjog alapján történt.

türannisz

Diktatórikus államforma, nemzetiségi arisztokrácia háttérbe szorulása után jön létre, kezdetben a démoszt szolgálja (Athén, Kr.e. 6. század).

cenzor

1. hivatali méltóság a köztársaság kori Rómában. Az 5 évenként másfél évre választott 2 ... ellenőrizte a polgárok vagyon szerinti tagozódását, kezelte az állami vagyont, a szenátus és a polgárság felett mint erkölcsbírák ítélkeztek. A császárkorban tisztségük megszűnt.

arisztokratikus köztársaság

Olyan államforma, melyben az állam vezetése, a politikai jogok szinte kizárólag az arisztokrácia kezében vannak. (görögöknél a királyság és a demokrácia közötti időszak)

triumvirátus

Három férfi szövetsége. Két politikai érdekszövetség elnevezése Rómában a köztársaság válsága idején, az egyeduralomért vívott küzdelemben.

principátus

A római császárkor első korszaka, a köztársasági formákkal leplezett egyeduralom rendszere. Kiépítése Augustus nevéhez fűződik, és a Kr. u. III. század végéig működött, egyre kevesebb köztársasági hagyományt tartva fenn.

Colosseum

Az ókori Róma hatalmas amfiteátruma

bazilika

Eredetileg római kereskedő- és bíráskodási csarnok, később három- vagy többhajós, bazilikális elrendezésű templom.

Forum Romanum

Az ókori Róma fő köztere, a Capitolium és Palatinus domb közötti tér volt, mely a kereskedelmi és politikai világ érintkezőhelyének számított.

Circus Maximus

Ókori római szekérverseny-stadion és tömegszórakoztató helyszín Rómában, Olaszországban. Az Aventine és a Palatine dombok közötti völgyben ez volt az ókori Róma és későbbi birodalmának első és legnagyobb stadionja.

újraelosztás

A gazdaságban keletkező jövedelmek, vagy már létező javak gazdasági szereplők közötti átcsoportosítása

árupénz

az a csereeszköz, amely az áruvilágból emelkedett ki, általánosan elfogadták, általános egyenértékes

betűírás

A föníciaiak hangjelölő írásából kifejlődött írás.

falanx

Eredetileg olyan, több sor mélységű, hoplitákból, nehézfegyverzetű gyalogosokból álló hadrendet jelölt, amelynél az arcvonal szélessége nagyobb, mint a mélysége.

Hammurappi

Kr. e. 18. században óbabiloni uralkodó. A tulajdon védelmét előtérbe helyezte, a büntetés súlyossága a társadalmi hovatartozástól függött, talio elv magalkotója.

Kleiszthenész

Athénben ő hozta létre a területi felosztást, Kr.e. 508-ban. Ez alapján 3 terület volt (városi, tengerparti, belső), melyek mindegyikében 10-10 rész volt, melyek közösen 1-1 phülét alkottak. Ezekből lett a bulé (500 fő).

Periklész

(Kr.e. 495 k.-429) Athéni politikus, 15 éven át sztratégosz. Az ő nevéhez kapcsolják az athéni demokrácia fénykorát. Megerősítette a népgyűlés szerepét. A napidíj bevezetésével biztosította maga számára a szegényebb polgárok támogatását. A város újjáépítésével járó gazdasági fellendülés tovább erősítette a démosz helyzetét.

Platón

Ókori görög filozófus, iskolaalapító. Hatása jelentős volt az ókori és a középkori filozófiára, művei manapság is viták és filozófiai vizsgálódások tárgyát képezik. Munkásságának nemcsak társadalomtudományi, hanem irodalmi értéke is nagy jelentőséggel bír.

Arisztotelész

Görög filozófus a Kr.e. 4. században, Platón tanítványa. Nagy Sándor nevelője. Akadémia létrehozója. Nagyhatású.

Hérodotosz

(Kr. e. 484-425) - görög történetíró, „a történetírás atyja". A görög-perzsa háborúkról szóló művében a Perzsa Birodalmat is bemutatta. Munkájához felhasználta utazásai során szerzett tapasztalatait és egyéb forrásokat. Törekedett a tárgyilagosságra, s az események mozgatórugóit is kereste.

Nagy Sándor

Makedón uralkodó, Kr.e. 336-323-ig. A birodalmát kiterjeszti egészen Indiáig, azonban halála után a birodalmát vezérei felosztják. A hellenizmus elterjedésének ehhez sok köz van. Arisztotelész tanítványa.

Julius Caesar

Római hadvezér és politikus. Fontos szerepet játszott a köztársaság felszámolásában és a császárság intézményének létrehozásában.

Augustus (Octavianus)

(Kr.e. 31-Kr.u. 14) Caesar unokaöccse, fogadott fia. Hatalomra kerülve burkolt egyeduralmat hozott létre úgy, hogy a legfontosabb köztársasági tisztségeket ő töltötte be, ezzel fenntartotta a köztársaság látszatát. Ő volt az egyik consul, cenzor, tribunus, pontifex maximus, imperátor, stb. Későbbi személyneve az Augustus, melyet akkor kapta, amikor Kr.e. 27-ben lemondott a főhatalomról. Megreformálta a hadsereget, és a hivatalnokrendszert. Külpolitikája, a "Pax Romana" véget vetett a polgárháborúnak. Támogatta a művészeteket, felelevenítette a erkölcsöket.

Pompeius

Meghatározó római hadvezér és politikus a késői Római Köztársaság idején. Katonai tehetségét először Lucius Cornelius Sulla marianusok ellen vívott háborúja idején mutatta meg, emiatt kapta a Magnus (Nagy) nevet.Később a Spartacus-féle rabszolgafelkelés leverésében is részt vett. Tagja volt az első triumvirátusnak Julius Caesarral és Marcus Licinius Crassusszal.

Antonius

Római politikus, hadvezér, Caius Iulius Caesar híve, a II. triumvirátus tagja, VII. Kleopátra egyiptomi fáraónő férje, aki az Octavianustól elszenvedett vereség hatására önkezével vetett véget életének.

Szókratész

(Kr.e. 469-399) Görög filozófus. Beszélgetve "bábáskodó" módszerrel tanított, írott műveket nem hagyott hátra. Tanításait főként Platón dialógusaiból ismerjük. Hirdette, hogy az erkölcsös élet a boldog élet. Szerinte az erény tanítható, senki sem vétkezik készakarva. Istentelenség miatt ellenfelei halálra ítélték. Tanítványai megszöktették, de visszament a börtönbe és megrökönyödésükre maga itta ki a méregpoharat.

Nagy Theodosius

A Római Birodalom utolsó egyeduralkodója volt.

Kr.e. 3000 körül - Kr. u. 476

ókor

Kr. e. 776

az első feljegyzett olimpiai játékok, a görög időszámítás kezdete

Kr. e. 753

Róma hagyomány szerinti alapítása

Kr. e. 510

a köztársaság létrejötte Rómában

Kr. e. 508

Kleiszthenész reformjai Athénban

Kr. e. 5. század közepe

az Athéni demokrácia fénykora

Kr. e. 44

Caesar halála

ókori Izrael - Kr. u. 70

Jeruzsálem lerombolása

Kr. u. 395

Római Birodalom kettéosztása

Kr. e. 6. század

Szolón reformja

Kr. e. 31

Actiumi csata, Octavianus legyőzi Antoniust

451

a catalaunumi csata

Kr. e. 490

Marathóni csata, a görög-perzsa háborúk első szakaszát a görögök nyerik.

Mezopotámia

A Tigris és az Eufrátesz által határolt terület, görög elnevezése (=folyóköz). A sivatagos-félsivatagos területen a két folyó vize tette lehetővé az öntözéses kultúrák kialakulását (Kr. e. IV. évezred).

Babilon

Ókori mezopotámiai város az Eufrátesz partján. A Kr.e. 24. századtól ismert. A Kr.e. 2. évezred elejétől sémi nomád amurrúk uralták a várost. Leghíresebb uralkodója, Hammurapi (1792-1750) hozta létre az Óbabiloni Birodalmat (Hammurapi nevezetes még törvényoszlopáról is). A következő időszakban meggyengült, majd az 1. évezredben asszír fennhatóság alá került.

Egyiptom

Ország Észak-Afrikában, a Nílus-folyó mentén. Az ókor egyik első, kultúrájáról (hieroglifák, piramisok, múmiák stb.) nevezetes állama (Kr. 2900 körül jött létre). A birodalom több korszakban is nagy szerepet játszott a Közel-Kelet történelmében. Az Kr.e. 1. évezredben a Perzsa Birodalom (525), majd Nagy Sándor kezébe került, majd az egyik legfontosabb hellenisztikus

állammá vált a Ptolemaioszok uralma alatt. Kr.e. 30-tól római provincia lett. A Kr.u. 7. században foglalták el az arabok, egy ideig az egységes Arab Birodalom része, majd muzulmán államok központja volt, végül az Oszmán Birodalom foglalta el a 16. század elején. A 19. században angolok vették át az irányítást, majd a 20. században vált függetlenné.

Nílus

Folyó, mely Kelet-Afrikából ered, és Észak-Afrikán keresztül éri el a Földközi-tengert. Az általa a kelet-afrikai hegyekből szállított iszapos hordalék (és a vize) tette lehetővé az ókori egyiptomi civilizáció kialakulását.

Olümpia

Ókori görög város a Peloponnészoszi-félsziget északnyugati részén. Kr. e. 776-tól itt tartották a görögök a legnagyobb összgörög ünnepségsorozatot, a Zeusz tiszteletére rendezett olümpiai játékokat.

Athén

Görög város Közép-Görögországban, az Attikai-félszigeten. Már az újkőkorban lakott volt, majd a mükénéi görög civilizáció idején fontos központ volt. A dór vándorlás idején hatalmát elvesztette. A Kr.e. 8. századtól erősödött meg újra. Kr.e. 508-ban Kleiszthenész reformjaival itt vezették be először a demokráciát. Az 5. századra Hellász legnagyobb kereskedelmi és kulturális központja lett, a görög-perzsa háborúk idején a görög erők egyik fő szervezője volt. Különösen flottája volt nagy. Az 5. század végén a peloponnészoszi háborúban (Kr.e. 431-404) hatalmát elvesztette Spártával szemben, de továbbra is kulturális-oktatási központ maradt. A 4. század végétől makedón, majd a 2. század közepétől római fennhatóság alatt állt a város. Kulturális szerepének a kereszténység elterjedése vetett véget. A középkorban a Bizánci Birodalomhoz tartozott, majd az Oszmán Birodalom foglalta el. A török uralom alatt a település hanyatlásnak indult, háborúk pusztították Athén a 19. század közepe, Görögország felszabadulása óta Görögország fővárosa.

Alexandria

Az egész ókori világ egyik legjelentősebb metropolisza. I. e. 331-ben alapította Nagy Sándor makedón király, kinek halála után a Ptolemaida-fáraódinasztia székhelye lett annak i. e. 30-as bukásáig, valamint Egyiptom fővárosa egészen a 641-es arab hódításig. A Ptolemaidák tették a tudomány fellegvárává és a korabeli világ legnagyobb városává. Itt állt az ókori világ hét csodájának egyike, a pharoszi világítótorony, valamint az ókor legnagyobb könyvtára, a Muszeion.

Itália

Az Appennini-félsziget egészét, vagyis a történelmi ... először Julius Caesar vonta ... néven egységes közigazgatás alá. ... nem számított a tartományok (provinciák) közé, hanem különleges jogállású régiók alkották.

Róma

Város Közép-Itáliában. A Kr. e. 8. században jött létre. Fokozatosan a Birodalom központja lett. A Kr.u. 3 századtól a birodalomban elvesztette központi szerepét, befolyása a birodalomra csökkent, a 4. században Konstantinápoly létrehozásakor elvesztette fővárosi rangját is, majd 395-ben, a birodalom kettéosztásakor visszaszerezte, de ismét elvesztette Ravenna javára. A középkorban a pápa székhelyeként tett szert ismét nagyobb szerepre, a 8. századtól a Pápai Állam központja volt. 1870-ben lett az egységesülő Olaszország fővárosa.

Római Birodalom

Az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében. Örökségét közvetlenül a Keletrómai (Bizánci) Birodalom vitte tovább, melynek fővárosa Konstantinápoly volt, de kulturális hatásai a mai napig érezhetőek az európai élet számos területén.

Pannónia

Mai Dunántúlt, Burgenlandot, a Bécsi-medencét,

Szlovéniát és Horvátország északi területeit magába foglaló római provincia elnevezése az I. és az V. század között. A név az egykor az itt élő kelta eredetű népességet (pannonok) idézi.

Aquincum

Római katonai tábor és polgári település volt a mai Budapest (óbudai) területén.

Savaria

Ókori római város, mai Szombathely

Jeruzsálem

Város Izraelben. Három vallás (zsidó, kereszténység, iszlám) szent városa. Az ókorban az egységes zsidó álla, majd Júdea fővárosa. Itt állt Salamon temploma, majd annak lerombolása után a második templom. A város mellett végezték ki Jézus Krisztust. Az iszlám szerint innen emelkedett fel a mennybe Mohamed próféta.

Hispánia

Volt az a név, melyen a rómaiak ismerték a teljes Ibériai-félszigetet (a mai Portugália, Spanyolország, Andorra és Gibraltár területét).

Gallia

Az ókori világnak az a része, amelyet jórészt kelta (latin nyelven gall) törzsek népesítettek be Róma terjeszkedésének időszaka előtt és a Római Birodalomban.

Actium

Az ókori neve egy magas földfoknak a Északnyugat-Akarnaniában, Görögország nyugati részében, a Sinus Ambracius (a mai Amvrakiai-öböl) szájánál, a szoros északi oldalán Augustus császár építtette Nikopolisszal szemben. Itt győzött Augustus Kr. e. 31.-ben

Spárta

Görög város a Peloponnészoszi-félsziget déli részén. A város a Kr. e. 10. századi dór vándorlás során jött létre (a terület már korábban is lakott volt). A következő évszázadokban elfoglalták a környező területeket, és sajátos társadalmat hoztak létre, melyben a teljes jogú polgárok csak katonáskodással foglalkoztak, a leigázott területek lakosai pedig rabszolgaként dolgoztak (helóták).

Spárta a 6. században Hellász legerősebb szárazföldi hatalma lett. Spárta az 5. században nagy részt vállalt a görög-perzsa háborúkban a perzsák feletti győzelemből, majd a peloponnészoszi háborúban (Kr. e. 431-404) szövetségesei segítségével megtörte Athén hatalmát. A hosszú háborúskodás azonban Spártát is kimerítette, és hamarosan elvesztette erejét Thébával szemben. A 4. század folyamán még harcolt Makedónia ellen, de később minden befolyását és hatalmát elvesztette, sorsa összeolvadt a területét birtokló birodalmak sorsával.

Marathón

Település az Attikai-félsziget északi részén, a tengerparton. Kr. e. 490-ben Miltiádész vezetésével az athéni sereg itt győzte le I. Dareiosz perzsa nagykirály csapatait.

Olümposz

Hegy Görögország északi részén. Az ókori görög mitológia szerint a legfontosabb istenek lakhelye volt.

Delphoi

A leghíresebb görög jósda.

politeizmus

többistenhit

monoteizmus

egyistenhit

zsidó vallás

Egyistenhívő vallás, melynek alapja a Tóra, azaz az isteni törvények megtartása. A Tóra írott és szóbeli részből áll, melyet a hagyomány szerint Isten a Sínai-hegyi kinyilatkoztatáskor adott át Mózesnek, aki továbbadta azt a zsidó népnek. Mózes öt könyve foglalja magában a Tóra írott részét, a Talmud pedig az ezekhez fűzött magyarázatok.

Ószövetség/Héber biblia

A Biblia első része, amely leírja a világ teremtését, az emberiség bűneit, a zsidók vándorlását és letelepedését stb. A zsidók csak ezt fogadják el igaznak, és csak ezt használják.

Tízparancsolat

A judaizmus és a kereszténység alapját képező legfontosabb vallási és erkölcsi parancsolatokat tartalmazza, amelyet a Biblia szerint Jahve (Isten) adott Mózesnek a Sínai hegyén, 40 napos böjtje után, két kőtáblára írva.

próféta

Az isteni kinyilatkoztatásokat közvetítő, a jövendőt előre látó, és a tömegre hatni tudó férfi. Az ótestamentumi ...-k (Ézsaiás, Jeremiás) megrótták a zsidóságot az idegen istenek tiszteletéért, megjövendölték az asszír hódítás bekövetkeztét és a messiás eljőve telét.

jeruzsálemi templom

Az az épületegyüttes, mely az ókori Izrael vallási központját jelentette Jeruzsálemben. Időben kettő, illetve három egymás utáni templomot különböztetünk meg: a salamoni (az első templom/szentély) a zorobábeli (második templom/szentély), amelyet századokkal később Heródes nagyarányúan továbbfejlesztett, és amelyet harmadik templomnak is neveznek.