Törökellenes és rendi küzdelmek

1526

A magyar hadsereg vereséget szenvedett a Szulejmán vezette török seregtől Mohácsnál. A király, II. Lajos életét vesztette. Kettős királyválasztás.

1541

Nagy Szulejmán csapatai harc nélkül elfoglalták a fővárost, Budát.

1552

A törökök elfoglalták Veszprémet, Temesvárt, Drégelyt, Lippát és Szolnokot. Egert ekkor nem sikerült bevenniük.

1566

Szigetvár eleste (Nagy Szulejmán és Zrínyi Miklós halála).

1568

A drinápolyi béke megkötése (I. Miksa és II. Szelim). Lezárta a nagy török hódításokat, megtiltotta a további területszerző hadjáratokat. A császár évi 30.000 magyar forint adót fizetett a szultánnak. A tizenöt éves háborúig állt fenn.

1570

Speyeri szerződés, az önálló Erdélyi Fejedelemség létrejötte.

Dózsa György (1470-1514)

Székely származású végvári vitéz, a róla elnevezett parasztfelkelés vezetője. 1514-ben nevezte ki Bakócz Tamás a török ellen induló keresztes hadak vezetőjévé. A felkelés valójában nem a parasztok, hanem a marhakereskedelemből élő mezővárosi polgárok érdekeit akarta érvényre juttatni (ennek bizonyítéka a felkelés területi kiterjedése). 1514-ben Dózsa csapatai vereséget szenvedtek Temesvárnál. A felkelést kegyetlenül megtorolták.

II. Lajos (1516-1526)

A Jagelló- házból származó magyar és cseh király. Felesége Habsburg Mária. Uralkodása alatt meggyengült a királyi hatalom, a kincstár bevételei csökkentek. Trónra lépésekor 10 éves volt. Nem hosszabbította meg a békét a törökkel, és próbált szövetséget kötni ellenük, sikertelenül. Az ország védelmét Tomori Pál kalocsai érsek irányította. A török túlerővel szemben a magyar sereg katasztrofális vereséget szenvedett Mohácsnál. A király életét vesztette.

Tomori Pál (1475 k.- 1526)

Kúriai jegyző, erdélyi sókamarai ispán, fogarasi várnagy. 1514-ben részt vállalt a parasztháború elfojtásában. 1520-ban szétosztotta vagyonát rokonai között, és ferences szerzetesnek állt. 1523-tól kalocsai érsek, alsó- magyarországi főkapitány. Megerősítette a végvárakat, a török ellen hadsereget toborzott, mindenhez egyházmegyéje jövedelmét is felhasználta. A mohácsi csatában a magyar sereg parancsnoka volt, itt vesztette életét.

Szapolyai János (1526-1540)

Szapolyai István nádor fia, az országgyűléseken a köznemesség szószólója, 1511-től 1526-ig erdélyi vajda. 1514-ben részt vett a Dózsa- féle parasztfelkelés leverésében. A mohácsi csatába nem érkezett meg, így a vereség után övé volt az egyetlen ütőképes magyar hadsereg. 1526 novemberében a rendek királlyá választották. 1526 decemberében királlyá koronázták Ferdinándot is (kettős királyválasztás). Szapolyai kiszorult az országból, majd 1529-ben Nagy Szulejmán segítségével került vissza a trónra. 1538-ban Váradon békét kötött Ferdinánddal, melynek értelmében halála után országrésze a Habsburgokra szállt. 1539-ben házasságot kötött Jagelló Izabellával, a lengyel király leányával, és 1540-ben fia született, János Zsigmond. Ugyanebben az évben meghalt. Híveit megeskette, hogy érvényesítik fia trónutódlását.

I. Ferdinánd (1526-1564)

Csehország és Magyarország királya. V. Károly lemondása után német- római császár. 1526-ban választották magyar királlyá, a Habsburg- Jagelló családi szerződés értelmében (1515). Uralkodásával kezdődött a Habsburg királyok 1918-ig tartó időszaka Magyarországon.

I. Nagy Szulejmán (1520-1566)

Török szultán. Az Oszmán Birodalom uralkodása alatt a hatalma csúcsára ért. Hadseregének ereje Európa egyesített haderejét is felülmúlta. Legfőbb ellenfelének a Habsburgokat tekintette, fő célja Bécs elfoglalása volt. Több ízben vezetett hadjáratot Perzsia ellen. Uralkodása végén az oszmán flotta ellenőrizte a Földközi- tenger jelentős részét. Fontosnak tartotta birodalma belső átszervezését. Létrehozta a birodalom egységes jogrendszerét (ezért ruházták fel a törvényhozó melléknevével). Nagy építkezéseket folytatott. Uralkodása alatt Isztambul főépítésze, , Szinán pasa vezetésével mintegy 150 mecset, 50 iskola, 8 híd, 7 medresze (iszlám főiskola) és közfürdők épültek.

Fráter (Utyeszenics) György (1482?-1551)

Horvát kisnemesi családból származott, 1527-ben került Szapolyai János udvarába. 1534-től annak kincstartója, majd váradi püspök lett. 1540-től János Zsigmond gyámja. A trónutódlást biztosítandó Szulejmán segítségét kérte, aminek következménye Buda eleste lett 1541-ben. Az ő nevéhez fűződik a keleti országrész államszervezetének kialakítása, miután a szultán adófizetés fejében János Zsigmondnak és anyjának adományozta ezt a területet. Tárgyalásokat folytatott Ferdinánddal, de az uralkodó félreértette néhány taktikai lépését, és hozzájárult meggyilkolásához. 1551-ben alvinci kastélyában Castaldo (az Erdélyben tartózkodó császári csapatok főparancsnoka) zsoldosai meggyilkolták.

János Zsigmond (1540-1571)

Szapolyai János fia. Apja halála után csecsemőként került trónra. Helyette Fráter György és anyja, Jagelló Izabella kormányzott. Buda eleste után hatalma az ország keleti részére terjedt ki. 1552 és 1556 között Lengyelországban élt. 1570-től a speyeri szerződés értelmében létrejövő önálló Erdély első fejedelmeként lemondott a magyar királyi címről.

Dobó István (1500-1572)

Az egri vár főkapitánya. 1552-ben megvédte a várat a törököktől. I. Ferdinánd kinevezte erdélyi vajdának, de 1556-ban János Zsigmond elfogatta. Kiszabadulása után az uralkodó főkapitánnyá nevezte ki. 1567-ben azzal vádolták meg, hogy titokban János Zsigmondhoz pártolt, ezért 1569-ben I. Miksa fogatta el. Később kiderült, hogy a vád alaptalan volt, ezért 1572-ben szabadon engedték.

Zrínyi Miklós (1508-1566)

Hadvezér, a szigetvári hős. Már horvát bánként is állandó harcot vívott a törökkel. 1561-től Szigetvár kapitánya volt. Az 1566-os ostrom idején 300 katonájával kitört a várból és hősi halált halt.

Szent Korona- tan

E tan szerint az államhatalom a nemzetből ered (a nemzet alatt a 16-18. században a nemesek közösségét értették), azt a koronázással megosztja a királlyal, cserébe az uralkodó köteles tiszteletben tartani az ország törvényiet.

Örökös jobbágyság

A szabad költözés jogának első korlátozása. Az 1492-es törvényeket követően a jobbágyok csak a kijelölt napokon, szolgabírói engedéllyel költözhettek másik földesúr földjére. A szabad költözés jogának megvonása 1514-ben, Dózsa- féle parasztfelkelést követően Werbőczy Hármaskönyvében történt. A gyakorlatban fokozatosan valósult meg. A 17. században a fellendülő gabonakereskedelem miatt a földesurak megnövelték az allódiumaikat, és azt jobbágyi robottal műveltették meg. A művelés alá vont területeken belül a majorság aránya a középkor végéhez képest jelentősen megnőtt, ezért a jobbágyi robot mennyisége is fokozatosan növekedett. 1767-ben Mária Terézia úrbéres rendeletében szabályozta a robot mennyiségét. 1785-ben II. József az örököd jobbágyság eltörlésével visszaadta a parasztságnak a szabd költözési jogot (lásd: 3.6.5.).

Vitézlő rend

16.17. században a török elleni harcra szerveződött társadalmi csoport, amely a nemesség és a parasztság között helyezkedik el, de inkább a nemesi réteghez közelített. Tagjai között megtalálható volt minden társadalmi réteg (nemesek, jobbágyok, végvári katonák). A végvári katonák adómentességet, és zsoldot kaptak, amit esetenként természetben fizettek ki (pénz és posztó). A zsoldfizetés azonban gyakran elmaradt. A legtöbb vitéz magyar volt, de akadt közöttük német zsoldos is. 18-19. században némi járandóság fejében, már nem katonai, hanem uradalmi rendfenntartók (“botos legények”) voltak.

Szpáhi (lovas katona)

Könnyűlovas katona az Oszmán Birodalomban. Adománybirtok fejében bármikor hadba vonultak. Sisakot és páncélinget viseltek, fegyverzetük a rövid kard, a dobótőr, a kerek fapajzs jelentette.

Janicsár (jenicseri= új sereg)

A zsoldos gyalogság egyik hadteste az Oszmán Birodalomban, eredetileg a szultán testőrsége volt. Utánpótlásukra a keresztény országok némelyikében időközönként összegyűjtötték a rátermett fiúgyermekeket, akiket szigorú bánásmódban nevelte az e célra létrehozottkaszárnyákban. az ő testületük volt az első önálló zsoldoshadsereg. Fegyverzetüket a széles, görbe kard, hosszú puska, íj és nyíl alkotta. Miután 1640-ben megszűnt a devsirme (gyermekadó), a janicsárok fiai léptek apjuk helyébe.

Szultán

Az Oszmán Birodalom uralkodóinak a megnevezése.

Török építészet Magyarországon

A hadi építészet elsősorban egy erős védműrendszer kiépítését, illetve a várak megerősítését jelentette. A török lakosság mindennapi igényeinek kielégítését a keresztény templomokból átalakított vagy újonnan épített mecsetek, dzsámik, medreszek, türbék (sírkápolnák) és fürdők szolgálták. Emlékek: Gül-baba türbe Budapesten, Gázi Kászim pasa dzsámija Pécsett, az egri minaret, a budai Király fürdő.

Egységtudat

A három részre szakadás után az összetartás szimbólumává Szent Korona vált. A nemesség megpróbálta működtetni a rendi intézményeket, pl. a magyar parasztok peres ügyeiket magyar bíróságok előtt intézték (parasztvármegyék). A nemesek beszedték az adókat (kettős adóztatás), ami a török hódítás figyelmen kívül hagyását szimbolizálták.

A vallás szerepe

A magyarság nem tért át az iszlám hitre, az egész országban megmaradt a katolikus egyházszervezet. A hódoltságban, Erdélyben és a királyi Magyarország egyes régióiban a római katolikus vallás visszaszorult, a reformáció vált általánossá.

Mohács

Város a Duna jobb partján. 1526. augusztus 29-én a Tomori Pál és Szapolyai György vezette magyar sereg másfél- két óra alatt megsemmisítő vereséget szenvedett a török seregtől. A kudarc bekövetkezésében a belső ellentéteken túl a kedvezőtlen külpolitikai körülmények (cognaci liga, német vallásháború) is szerepet játszottak. A helyszín megválasztása is kedvezőtlen volt a magyarok számára. Körübelül 10.000 gyalogos, 4000 lovas, 7 püspök és 28 főúr maradt holtan a csatatéren.

Kőszeg

Az osztrák határ közelében található magyar város. 1532-ben Jurisics Miklós várkapitány megvédte városát a török elleni támadástól, megakadályozva ezzel Nyugat- Magyarország és Bécs elfoglalását.

Eger

Heves megye székhelye. A Felvidék kapuja, fontos stratégiai hely volt a 16. században. 1552-ben sikeresen ellenállt a török ostromnak, de 1596-ban védői feladták.

Szigetvár

Város a Dél- Dunántúlon. 1566-ban egyhónapos ostrom után a törökök elfoglalták a várost. A vár kapitánya, Zrínyi Miklós hősi halált halt, a harcok közben meghalt Nagy Szulejmán szultán is.

Hódoltság

A törökök által megszállt országrész, illetve a örök uralom elnevezése. Közigazgatásilag vilajetekre és szandzsákokra osztották. Magyarországon az elfoglalt terület gazdasági, jogi és kulturális kapcsolatban maradt a többi országrésszel, a lakosságot a törökök nem akarták iszlám hitre téríteni. Központja Buda volt.

Erdélyi fejedelmség

Az ország három részre szakadása után a speyeri egyezmény (1570) értelmében kapta meg önállóságát. A török kiűzése után nem állították helyre az ország egységét, hanem Erdélyt önálló koronatartományként csatolták a birodalomhoz. Magyarország és Erdély 1848-ban egyesült.

Királyi Magyarország

A három részre szakadást követően Horvátország, Nyugat- Dunántúl, Felvidék és Szlavónia területére terjedt ki. Ferdinánd az országrészt központi irányítás alá vonta. Az ország élére helytartói testületet állított, ami az 1540-es években alakult meg. A helytartói tisztséget az esztergomi érsek töltötte be, és a nádorhoz hasonló jogokat kapott. A magyar központi szerveket az udvariaknak rendelte alá (Kancellária, Kamara). A Magyar Kamara a kincstári javakat kezelte. Pozsonyban volt a székhelye. Magyarországon a Magyar Kamara volt az egyetlen központi, állandóan működő kormányszerv, amely ennél fogva időnként a közigazgatásban, különböző magán- és államjogi kérdésekben, sőt politikai ügyekben is részt vállalt. A Magyar Kancellária tevékenysége főként a kegyelmi és igazságszolgáltatási ügyekre korlátozódott. Az Udvari Haditanács irányította a hadügyeket. Hatásköre az egész birodalomra kiterjedt. A haderő kb. 15-20.000 végvári katonából állt. A magyar seregek főparancsnoka a nádor volt. 1562-1608 között nem került sor nádorválasztásra. 1608-ban II. Mátyás szabályozta a választást: a király 2 katolikus és 2 protestáns jelölt állíthatott, a rendek ezek közül választották meg a nádort, aki a rendi országgyűlés és egyben a felsőtábla elnöke lett. A rendi országgyűlés hatásköre az adó és újoncok megszavazására korlátozódott. A vármegyék a helyi nemesség legjelentősebb fórumai voltak, itt választották meg az országgyűlési követőket, a megyei tisztségviselőket (pl. alispán, szolgabíró). A Habsburgok új végvárvonal kiépítésére törekedtek a hódoltság határán (Kanizsa, Győr, Komárom, Eger, Érsekújvár, Szigetvár, Temesvár).

Pozsony

Feltehetően egy Árpád- kori várispánról (Poson) nevezték el. III. András uralkodása alatt indult fejlődésnek, miután jelentős kiváltságokat kapott. A 15. századtól szabad királyi város lett, 1526-tól itt koronázták a magyar királyokat, mivel a városban őrizték a Szent Koronát. Az 1687-es országgyűlésen a magyar rendek itt mondtak le a szabad királyválasztás jogáról. 1724 és 1783 között a Helytartótanács székhelye. 1848-ig sok jelentős döntést hozó országgyűlés helyszíne. 1848-ban itt alakult meg az első felelős magyar minisztérium. 1919-tőlCsehszlovákián belül Szlovákia fővárosa. A II. világháború után német és magyar lakosságát kitelepítették. Ma Szlovákia fővárosa Bratislava néven.