Lexika 16.

villámháború

A világháború előtt először a Schlieffen-tervben fogalmazódott meg az elképzelés, miszerint az ellenfelet egy gyors, meglepetésszerű támadással rövid idő alatt térdre lehet kényszeríteni. Az első világháborúban mindenki így akart végezni ellenfelével.

front

az első világháború idején az egymással szembeni lövészárkokból álló, gyakran

több száz kilométeres védelmi vonal. A frontvonalak áttörése jelentős áldozatokkal járt pl.:

Verdun, Somme folyó.

állóháború

a háború azon formája, melyben a felek nem, vagy csak alig mozdulnak a frontról, a lövészárkokból, az arcvonal csak kilométereket változik hónapok, évek alatt.

hátország

Egy hadviselő országnak a frontok, illetve a hadműveleti területek mögötti része.

antant

Az első világháborúban az angol-orosz-francia eggyüttműködésre épülő szövetségi rendszer, nevét az 1904-es entente cordiale (szívélyes egyezmény) elnevezésű angol-francia megállapodásról kapta.

központi hatalmak

Az első világháború alatt Németország és az Osztrák-magyar Monarchia által alkotott szövetség, mely nevét onnan kapta, hogy a hatalmak egy tömbben helyezkedtek el (Törökország és Bulgária is csatlakozott).

hadigazdaság

Háború idején, illetve azt megelőzően a gazdaság működtetése és irányítása a hadviselés érdekeinek megfelelően: a hadiipari termelés növelése, a gazdaságirányítás központosítása (árak rögzítése, jegyrendszer, beszolgáltatás stb.).

hadifogság

Fogság, melybe az ellenséges sereghez tartozó, és a háború idején elfogott személy esik.

Schlieffen-terv

a Német Birodalom haditerve az I. világháborúra, miszerint először a teljes haderőt a nyugati frontra irányítják, majd Párizs bevétele után a keleti fronton legyőzik az orosz seregeket (villámháború)

jegyrendszer

Egyes termékeket - pl. élelmiszert, ruházatot - csak korlátozott mennyiségben, a lakosság számára kiosztott jegyek birtokában lehetett megvásárolni.

II. Vilmos

(Hohenzollern): német császár (1888-1918). Uralkodása kezdetén menesztette Bismarck

kancellárt. Sürgette a német fegyverkezést, és az első világháborút megelőző években agresszív külpolitikát

folytatott. A háborús vereséget követő forradalom kitörésekor Hollandiába menekült.

II. Miklós

Romanov-házi uralkodó, az utolsó orosz cár. Elvesztette a Japánokkal szembeni háborút, így elvesztve az orosz fennhatóság esélyét Korea és Mandzsúria felett. AZ 1905-ös forradalom hatására megalapította a Dumát. Az I. világháború eseményeinek hatására a hadsereg élére állt, azonban a fővárostól távoli tartózkodása végzetes politikai következményekkel járt. 1917-ben önmaga és fiai nevében lemondott a trónról öccse javára.

IV. Károly

Habsburg-Lotaringiai házi uralkodó, az utolsó osztrák császár és az utolsó magyar király. Két évi uralkodása után Ausztriában és Magyarországon is kikiáltották a köztársaságot. Nem mondott le, de elfogadta az új államformát. Kétszer is megpróbált visszatérni a trónra, azonban minden alkalommal sikertelen volt.

Hindenburg

német tábornagy és nemzeti hős, az első világháború után a weimari köztársaság államfője mint birodalmi elnök (Reichspräsident). Polgárháborútól tartva 1933. január 30-án kinevezte Adolf Hitlert kancellárrá.

1914. június 28.

szarajevói merénylet (Ferenc Ferdinánd meggyilkolása)

1914-1918

az első világháború

1914. július 28.

az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának. Kirobban az első világháború.

1915

gorliecei áttörés

1915-1917

az isonzói csaták

1916

Románia belépése az antant oldalán, verduni "vérszivattyú"

1917

USA belépése a világháborúba

1918. november 3.

padovai fegyverszünet

Brit Birodalom

Az Egyesült Királyság fennhatósága alá tartozó területek összessége, a világtörténelem valaha volt legnagyobb kiterjedésű, gyarmattartó birodalma. Fénykorát Viktória királynő uralkodása alatt élte a 19. században, amikoris a világ elsőszámú gazdasági-pénzügyi-katonai nagyhatalma volt.

Szarajevó

Bosznia-Hercegovina fővárosa. 1914. június 28-án Szarajevóban gyilkolta meg Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst egy szerb nacionalista, Gavrilo Princip. A merénylet ürügyet szolgáltatott az első világháború megindításához.

Doberdó

A Déli-Alpok egyik fennsíkja, ahol az első világháború idején az osztrák-magyar és az olasz csapatok véres küzdelmeket vívtak.

Románia

Havasalföld és Moldva egyesülésével a krími háborút követően, 1859-ben megalakult állam.

Szerbia

A Balkán-félsziget egyik jelentős állama, amely a középkorban az Oszmán Birodalom fennhatósága alá került, függetlenségét csak 1878-ban nyerte vissza. A 20. század elején a Balkán-háborúkban részben sikeresen terjeszkedett, de fokozatosan szembe került az Osztrák-Magyar Monarchiával, amely végül hadat üzent Szerbiának a szarajevói merénylet miatt. A „balkáni lőporos hordó" tehát itt robbant be, amely elvezetett az I. világháborúhoz. Szerbiát az antant segítette, a háború után a szerb uralkodócsalád vezetése alatt a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság / Jugoszlávia része lett.

Olaszország

az egységes olasz állam, amely Itália egész területét magában foglalta. Az olasz egység

hosszabb folyamat eredményeként valósult meg, 1859 és 1871 között. Ausztria területén maradtak

még kisebb, többségében olaszok lakta területek (Dél-Tirol).

Przemyśl

Otrantó