3.2. SEJTES RENDSZEREK - Eukarióták és Egysejtű szerveződés

A 3.2.2. Eukarióták és az egysejtű szerveződés (amőbák, ostorosok, csillósok és gombák) kulcsfogalmait bemutató szójegyzék a Vizkievicz András-féle jegyzet alapján.

Eukarióta sejt

Olyan sejt, amely tartalmaz sejtmagot, különféle feladatokra specializálódott sejtszervecskéket és jól fejlett belső membránrendszereket

Endoszimbióta elmélet

Az eukarióta sejtek kb. $1,5-2$ milliárd évvel ezelőtti kialakulását magyarázó elmélet.

Zöld szemesostoros

Mixotróf anyagcseréjű eukarióta egysejtű, amely fényben fotoszintetizál a zöld színtestekkel, fény hiányában pedig szerves anyagokkal táplálkozik.

Lüktető űröcske

A kiválasztásért és víztartalom-szabályozásért felelős sejtszervecske, amely a felesleges vizet és oldott anyagokat exocitózissal üríti ki a környezetbe.

Fagocitózis (bekebelezés)

Táplálékfelvételi folyamat, mely során az amőba állábbal körülveszi a táplálékot, majd a sejthártya betűrődésével fagoszómát hoz létre.

Emésztő űröcske

A fagoszóma és a lebontó enzimeket tartalmazó lizoszómák egybeolvadásával létrejött hólyagocska, ahol a sejten belüli emésztés történik.

Amőboid mozgás

Állábak (citoplazmanyúlványok) segítségével végzett mozgásforma, amelyhez szilárd aljzatra van szükség.

Bőrke (pellicula)

A papucsállatkát borító, sejthártyából felépülő speciális szerkezet, amely meghatározza a sejtalakot és szilárd alapot biztosít a csillóknak.

Konjugáció (egybekelés)

A papucsállatka ivaros szaporodási folyamata, amely során két sejt plazmahídon keresztül genetikai anyagot (kis sejtmagot) cserél ki.

Sarjadzó gombák (élesztők)

Heterotróf, kitin sejtfalas egysejtűek, amelyek bimbózással vagy spórákkal szaporodnak, tartaléktápanyaguk pedig a glikogén.

Alkoholos erjedés

Oxigénszegény környezetben zajló folyamat, mely során az élesztők a cukrot etanollá és szén-dioxiddá alakítják; maximum kb. $15\%$ alkoholtartalomig életképesek.