róma dologi jog- idegen dologbeli jog

telki szolgalmak (servitutes praediorum)

A telki szolgalmak (servitutes praediorum) azok az idegen dologbeli jogok, amelyek az uralkodó telek (praedium dominans) mindenkori tulajdonosa javára bizonyos részleges használatot biztosítanak a szomszédos szolgáló telken (praedium serviens) azáltal, hogy a tulajdonost és mindenki mást eltiltanak attól, hogy a jogosultat jogának gyakorlásában zavarják.

actio confessoria

Az actio confessoria a telki szolgalmak védelmére szolgáló arbitrarius jellegű petitórius kereset, amely egyaránt szolgált a joggyakorlásban akadályozott és az attól megfosztott védelmére. Felperese az, akit állítása szerint egy szolgalmi jog illet meg a szomszédos telken, alperese a telektulajdonos, illetve a jusztiniánuszi jogban bárki, aki a szolgalmi jogosultat zavarja.

személyes szolgalmak (servitutes personarum)

A személyes szolgalmak olyan idegen dologbeli jogok, amelyek egy dolog felett teljes vagy részleges használati jogosítványt adnak ingyenesen a jogosított élete tartamára vagy meghatározott időre szólóan. Személyes szolgalmak: ususfructus, usus, habitatio, operae servorum et animalium.

haszonélvezet (ususfructus)

A haszonélvezet (ususfructus) az a személyes szolgalmak körébe tartozó idegen dologbeli jog, amely elhasználhatatlan dolgok hasznainak és gyümölcseinek teljes kihasználását biztosítja ingyenesen, legfeljebb a jogosult élete végéig szólóan. A haszonélvező jogának gyakorlását másnak akár ingyenesen, akár ellenérték fejében átengedheti.

rendhagyó haszonélvezet (quasi ususfructus)

Rendhagyó haszonélvezetről (quasi ususfructus) a hagyaték haszonélvezeténél beszélhetünk: mivel a hagyatékban rendszerint elhasználható dolgok (termények, élelem, pénz stb.) is vannak, amelyeken haszonélvezet nem állhat fenn, az elhasználható dolog átmegy a haszonélvező tulajdonába, aki így azt most már el is fogyaszthatja, csupán arra kell köteleznie magát a cautio usufructuariában, hogy a haszonélvezet megszűnte után ezek helyett ugyanolyan és ugyanannyi dolgot adjon vissza, illetve ezek felbecsült pénzbeli egyenértékét fizesse meg.

használat (usus)

A használat (usus) az a személyes szolgalmak körébe tartozó idegen dologbeli jog, amely a legszűkebb használatot biztosítja: a használó (usuarius) az idegen dolgot csak a saját és családja szükségletének megfelelő mértékben használhatja, és a gyümölcsöket is csak eddig a mértékig szedheti, azokat tehát el sem adhatja. A használó jogának gyakorlását másnak sem ingyen, sem pénzért át nem engedheti.

habitatio

A habitatio az a személyes szolgalmak körébe tartozó idegen dologbeli jog, amely a jogosultnak egy épületen lakáshasználati jogot biztosít. A lakáshasználó jogának gyakorlását másnak csupán ellenszolgáltatás fejében engedheti át (például az épületet bérbe adhatja), ingyenesen azonban nem.

operae servorum et animalium

Az operae servorum et animalium az a személyes szolgalmak körébe tartozó idegen dologbeli jog, amely a jogosultnak rabszolgák és igásállatok munkaerejének kihasználását biztosítja. A jog gyakorlását másnak csupán ellenszolgáltatás fejében engedheti át, ingyenesen azonban nem.

örökhaszonbérlet (emphyteusis)

Az örökhaszonbérlet (emphyteusis) az az idegen dologbeli jog, amely mezőgazdasági ingatlannak (praedium rusticum) örökös vagy száz évre szóló használatra és gyümölcsöztetésre való átengedése meghatározott évi bér (canon) fizetése ellenében.

felülépítményi jog örökbérlet (superficies)

A felülépítményi jog (superficies) az az idegen dologbeli jog, mely egy városi telek (praedium urbanum) átengedése örökre vagy száz évre beépítés céljából, állandó összegben meghatározott évi bér (solarium) fizetése ellenében.

zálogjog

A zálogjog az az idegen dologbeli jog, amelynek során az adós valamely ingó vagy ingatlan dolgot egy követelés biztosítékául ad át vagy köt le a hitelezőnek oly módon, hogy a dolog tulajdonosa és bárki más tűrni köteles, hogy a záloghitelező nemteljesítés esetén a dolgot (zálogtárgyat) eladhassa és követelését a vételárból kielégíthesse.

egyetemes jelzálog (hypotheca generalis)

Jelzálogként egész vagyon is leköthető, ez az egyetemes jelzálog (hypotheca generalis), amely az adósnak az elzálogosításkor meglévő vagyonára (tehát a dolgok mellett a jogokra is) terjed ki, a később szerzett vagyontárgyakra csak abban az esetben, ha ezt az elzálogosításkor kifejezetten kikötötték (a jusztiniánuszi jogban viszont mindenkor, hacsak külön ki nem zárták).

pignus Gordianum

Gordianus császár nevéhez köthető zálogjogi intézmény, amely a záloghitelező visszatartási jogát egyéb, zálogjoggal nem biztosított követeléseire is kiterjesztette, még akkor is, ha az a követelés, amelynek biztosítása végett a zálogjogot alapították, már megszűnt.

tacita antichresis

A tacita antichresis értelmében gyümölcsöző dolog elzálogosítása esetén a hitelezőnek a beszedett gyümölcsökön is zálogjoga van, azokat tehát eladhatja, de a befolyt vételárat előbb a kamatokra, a fennmaradó részt pedig a tőke törlesztésére kell beszámítania.

pactum antichreticum

A pactum antichreticum gyümölcsöző dolog elzálogosítása esetén az a megállapodás, amelynél fogva a hitelező a gyümölcsöket a kamatok fejében tulajdonul szerzi meg. Ezáltal a kamatok kielégülnek, akár több, akár kevesebb a gyümölcsök értéke, mint a kamat.

ius offerendi

A ius offerendi az úgynevezett ranghelymegváltási jog: ha az adós ugyanazt a dolgot eltérő időpontokban kötötte le jelzálogul különböző hitelezőknek, akkor a zálogjogok között rangsor keletkezik. A korábbi zálogjog a rangsorban megelőzi a későbbit, ez esetben a rangsor első helyén álló záloghitelezőt a hátrébb álló kifizetheti, s ezzel az adós elleni követelésével együtt megszerzi annak zálogjogát (és az eladás jogát, a ius distrahendit) is, saját követelésével azonban marad korábbi ranghelyén.