magyar kkor fogalmak csak közép

törzs

Az állam létrehozását megelőző szinten levő társadalmak valós vagy vélt vérségi alapon szerveződő nagyobb egysége. A törzsek nemzetségekre, azok nagycsaládokra oszlanak. A vadásznépek és a nomád népek jellemző szerveződési formája.

fejedelem

Törzs, nemzetség v. ezek szövetségének feje, vezére.

honfoglalás

a magyar népnek Árpád fejedelem vezetésével a Kárpát-medencébe való költözését értjük, 895-905 között.

kettős honfoglalás elmélete

a magyarok ősei két lépcsőben szállták meg a Kárpát-medencét. Az első szakasz 670 körül volt (griffes-indás kultúra), míg a második szakasz a jól ismert 9. század végi bejövetel.

avarok

Az eurázsiai sztyeppe nomád népe, akik a VI-VIII. század között egy Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak. A késő avarok egy részét a kettős honfoglalás elmélete magyaroknak tartja (onogur magyarok).

kabarok

a honfoglalás előtti időszakban a magyarokhoz csatlakozó, valószínűleg török nyelvű népcsoport voltak.

vérszerződés

az a szerződés, amelyet a honfoglaló magyarság vezérei úgy kötöttek, hogy vérüket közös edénybe csorgatták.

rovásírás

Rövidebb szöveg feljegyzésére v. számadatok rögzítésére alkalmas írás(mód), főként egyenes vonalú jelek rendszere, amelyeket éles eszközzel kőbe, fába, pálcára v. más szilárd anyagba véstek, róttak.

kalandozások

899 és 970 között Nyugat- és Dél-Európába vezetett magyar törzsi rablóhadjáratok.

székelyek

magyar néprajzi csoport Erdély DK-i részében.

király

egy állam olyan egyszemélyi vezetőjét értjük, akinek egy személyben van törvényhozó, bírói és végrehajtó hatalma, azaz uralkodik, és aki ezeket a jogokat szuverén módon gyakorolja, azaz más uralkodónak ezen jogok gyakorlását tekintve nincs alárendelve.

vármegye

A vármegye vagy megye (latinul comitatus) a magyar közigazgatás alapvető területi egysége I. István király óta. Feladata, hatásköre (gazdasági, katonai, jogi ügyek) az évszázadok során sokat változott.

nádor

A király után a legfontosabb világi méltóság. Bírói és katonai feladatai országosak voltak. 1562 és 1608 között a Habsburgok helytartót neveztek ki helyette.

ispán

Legismertebb jelentésében a vármegye király által kinevezett első embere a középkorban, ilyen minőségében megfelelt a grófi rangnak. Ispán állt a királyi udvartartás (udvarispán), a királyi kápolna (kápolnaispán), a pénzügyigazgatás különböző szintjei (harmincadispán, pénzverőispán, sókamaraispán, urburaispán) élén is.

sarkalatos nemesi jogok

A nemesség legfontosabb jogai, kiváltságai, amelyek alapjait az Aranybulla jelentette. A Werbőczy István által megfogalmazott Tripartitum (Hármaskönyv) összegezte első ízben a négy …-t: személyes szabadság, a királyi bíróság alá tartozás, adómentesség, ellenállási jog.

kunok

Egy török nyelvű népekből álló törzsszövetség volt, amely a XI. században jött létre és sokáig nyugtalanította támadásaival a szomszédos orosz, magyar, lengyel, bizánci és délszláv területeket. A törzsszövetséget a XIII. században a mongolok verték szét. egy része ezután Magyarországon telepedett meg és asszimilálódott a magyarságba.

tatárok/mongolok

a XIII. században Ázsiából Európába nyomuló, hazánkat is végigpusztító mongol és török törzsek.

szászok

erdélyi németek és a szepességi „cipszerek" (németül Zipser) is, akiknek ősei a XII. századtól telepedtek le a Magyar Királyság e területein.

aranyforint

magyar aranypénz. - Verése I. Károly Róbert pénzügyi reformjának keretében indult meg az ezüstdénár 13. sz-i válságának fölszámolása céljából.

regálé

Az államkincstárt illető, királyi felségjogon szedett jövedelmek, melyek egy részét később a földesurak, illetve a városok kapták meg. Fontosabb regálék: urbura vagy bányajövedelem (a kitermelt ércek (arany, ezüst, réz) után fizetendő illeték), nemesércek felvásárlásának monopóliuma, pénzverés egyedüli joga, a kamara haszna (az évi kötelező pénzbeváltásból származó nyereség), a sótermelés és sóvágás jövedelme, be- és kiviteli vámok, szabadok és székelyek adója, rendkívüli hadiadó, városi adó, a zsidók évi egyösszegű adója.

kapuadó

Az évenkénti pénzváltás megszüntetésével kieső jövedelmek (a kamara haszna) pótlására bevezetett adó, ezért akkor nevezték a kamara hasznának is. I. Károly Róbert pénzügyi reformjának következménye, azok a jobbágyok fizették, akik portájának kapuján egy szénával megrakott szekér közlekedhetett.

kilenced

A jobbágyok földesúrnak fizetett terményadója, mely a termés tizedét jelentette.

bandérium

Zászlóalj, önálló hadsereg, amelyet egy-egy főméltóság vagy zászlósúr szerelt fel saját vagyonából.

perszonálunió

ét (esetleg több) független állam olyan szövetsége, amelyet csak a közös uralkodó személye kapcsol össze.

főnemes

a nemességnek bárói v. annál magasabb (grófi, őrgrófi, hercegi stb.) címet viselő tagja.

köznemes

Nem a főnemesek közé tartozó, rendsz. kisebb birtokú nemes

szabad királyi város

csak a királynak voltak alávetve, a király tulajdonát képezték. A lakóinak kiváltságához tartozott, hogy joguk volt fallal bekeríteni a települést, a beköltözőknek polgárjogot adhattak, plébánosaikat maguk választhatták, a vásártartás joga, az árumegállító jog, adóikat a királynak évente egy alkalommal, egy összegben fizették.

bányaváros

elsősorban a nemes ércek kitermelésére alapított városok, amelyek részleges önkormányzatisággal, városi jogokkal rendelkeztek.

mezőváros

A mezőváros földesura által kiváltságokkal felruházott település volt. A legfontosabb kiváltság a vásártartási jog volt.

rendi monarchia

A feudális állam olyan formája, ahol a rendek és a király együttesen kormányoztak. A hatalommegosztás az adómegajánlásban és a törvényhozásban jelentkezett.

rendi országgyűlés

Az országgyűlést kezdetben a főurak és az egyház vezetői alkották, majd az ún. rendi országgyűlésben a főurak és egyházi vezetők mellett a magyar nemesség és a szabad királyi városok képviselői is helyet kaptak.

kormányzó

A magyar történelemben, jogtörténetben 1446-ban hozták létre ezt az intézményt. Ő vezette az országot, ha nem volt törvényes király vagy még kiskorú volt.

szekérvár

egy olyan (elsősorban) védekező jellegű hadi taktika, amikor a sereg szekereit a tábor körül védelmi pozíciókba rendezik.

végvár

az oszmán hódítás elleni magyar védelmi rendszer alapvető egységei voltak. Az ország déli határövezetében, majd a török uralom időszakában a Hódoltság peremén alkottak többé-kevésbé egybefüggő védővonalat.

szultán

muszlim uralkodó

szpáhi

Könnyűlovas katona az Oszmán Birodalomban, aki a katonai szolgálatért nem öröklődő szolgálati birtokot kapott.

janicsár

Az Oszmán Birodalom jól kiképzett, zsoldért hivatásszerűen harcoló gyalogos katonája. Utánpótlásuk rabszolgákból és a gyermekadó (devsirme) révén a szüleiktől elszakított keresztény gyermekekből származott.

rendkívüli hadiadó

Állami adónem, melyet Hunyadi Mátyás kezdett el beszedni. Ez az állami adónem portánként egy forint befizetésével sújtotta a lakosságot. Az adót évente kétszer is beszedhették. A hadi helyzetre hivatkozva vethette ki a király.

füstpénz

több középkori adófajta elnevezése Magyarországon, jobbágyháztartásonként szedett királyi kincstár adója, Mátyás király vezette be.

fekete sereg

Hunyadi Mátyás állandó zsoldoshadseregének elnevezése. Nehéz- és könnyűlovasságból, gyalogságból és tüzérségből állt. A mozgékonyságáról és fegyelmezettségéről híres sereg fönntartása megterhelte a kincstár költségvetését.

zsoldos

Olyan személy, aki, amely nem általános hadkötelezettség alapján teljesít katonai szolgálatot, hanem toborzáson önként vállalkozik arra, hogy meghatározott ideig katona lesz és pénzt kap érte.

kancellária

az uralkodó udvarában az okiratok kiállítására, megőrzésére, általában írásos munkák végzésére létesített hivatal.

Corvina

azok a kötetek, amelyekről valamilyen módon bizonyítható, hogy Hunyadi Mátyás és/vagy Beatrix királyné könyvtárába tartozott.

Szent Korona

a magyar államot és annak jogfolytonosságát megtestesítő felségjelvény.

Szent Korona-tan

az a középkorban kialakult magyar hagyomány, amely az addig még nem létező államelméletet pótolva, a Szent Korona „testének" elképzelésében hozta létre a király személyétől független magyar államiság fogalmát.

finnugor

Az a nyelvtudományi módszerrel kikövetkeztethető alapnyelv, mely egykor e népközösség (finn-permi, ugor nyelveket beszélő) nyelve lehetett.

kettős kereszt

érseki kereszt, apostoli kereszt, pátriárkakereszt

Képes krónika

latin nyelven írt krónika, illetve az azt tartalmazó kódex, amely 1360 körül készült Nagy Lajos király utasítására. A magyarok eredetétől Károly Róbert uralkodásáig tartó történet