eájt II. zh. márc 16 3.Az 1795. évi francia alkotmány és a Napóleon-kori közjogi szervezet

Az 1795. évi alkotmány keletkezése és az alapjogok

A jakobinus diktatúra bukása után a thermidori konvent fokozatosan felszámolta a forradalmi kormányzatot. A Nemzeti Konvent 1795. augusztus 22. fogadta el a III. év alkotmányát; szeptemberben népszavazás erősítette meg – de a 6 millió választópolgárból csak ~1 millió szavazott.

Az alkotmány 22 cikkelyben sorolta fel az alapvető jogokat: jogegyenlőség; tulajdon szabadsága; személyi biztonság és szabadság. Szabadság = megtehetjük, ami nem sérti mások jogait. Egyenlőség = a törvény mindenki számára ugyanaz, születésen alapuló megkülönböztetés tilos.

Az 1793-as alkotmányhoz képest nem ismerte el a munkához való jogot, a közoktatáshoz való jogot, a közsegélyhez való jogot és a felkelés jogát sem.

Újdonság: a jogok nyilatkozata kiegészült a kötelességek katalógusával (korábban ismeretlen). Kötelezettségek: törvények betartása; magántulajdon karbantartása és művelése; haza szolgálata, ha a törvény előírja.

Törvényhozó hatalom – kétkamarás rendszer

1. kamara	Vének Tanácsa (Conseil des Anciens) – 250 tag; törvények elfogadásának joga
2. kamara	Ötszázak Tanácsa (Conseil des Cinq-Cents) – 500 tag; törvénykezdeményezési jog
Megbízatás	3 év; de mindkét kamara tagjainak egyharmadát évente cserélték → a végrehajtó hatalom nem támaszkodhatott folyamatos törvényhozási többségre

Miért az éves csere? A jakobinus tapasztalatból: a testületek állandósága tette lehetővé a jakobinus diktatúrát. Az éves csere ezt volt hivatott megakadályozni.

A törvényhozó testület hatásköre: adók éves megszavazása és felhasználásuk ellenőrzése; Direktórium tagjainak megválasztása, felfüggesztése, vád alá helyezése; hadüzenet; nemzetközi szerződések jóváhagyása

Választójogi szabályok

Cenzusos és közvetett rendszer. Aktív választójog: 21. életév; írni-olvasni tudás; 1 éve helyben lakás; egyenes adófizetés vagy legalább egy hadjáratban való részvétel a köztársaság mellett.

Elektorrá választás feltételei: 25. életév + nagyobb évi adófizetés. Az elektorok választották mindkét kamara tagjait.

Külföldi állampolgár akkor kapott választójogot, ha: 25. életév; 7 év franciaországi lakóhely; egyenes adófizetés; ingatlan vagy francia feleség.

A végrehajtó hatalom: a Direktórium

A végrehajtó hatalmat testületi szerv, a Direktórium (Directoire) gyakorolta – 5 tag, 5 évre, az Oregek Tanácsa választotta az Ötszázak által előterjesztett 50 személyes listából.

Évente egy tag tisztsége megszűnt → ugyanaz az összetétel 5 évig nem maradhatott (jakobinus tanulság). Döntések tagtöbbséggel. Törvénykezdeményezési joga nem volt. A pénzügyeket az 5 tagú Kincstár kezelte, nem a Direktórium.

Közigazgatás: a kerületeket megszüntette az alkotmány, visszaállította a megyék hatáskörét. Megye élén: 5 tagú megyei direktórium (évente 1 tag újraválasztva). Községek élén: képviselő-testületek (felük évente megújul).

Napóleon hatalomátvétele és a VIII. év alkotmánya (1799)

Napóleon 1799. november 9. államcsíny útján, fegyverrel feloszlatta az Ötszázak és a Vének Tanácsát → a feloszlatott tanácsok tagjaiból 2×25 fős bizottság + három ideiglenes konzul készítette az új alkotmányt.

Az 1799. december 24. hatályba lépett alkotmányt 1800 februárjában népszavazás erősítette meg; 1814-ig maradt hatályban.

Az 1799-es alkotmány nem tartalmazta az emberi jogok nyilatkozatát – ez a hatalomgyakorlás centralizációjára és diktatórikus jellegére utal. Napóleon egyeduralmi törekvéseinek kifejezése.

A törvényhozásban három testület vett részt: (1) Szenátus (Sénat conservateur) – alkotmányosság szempontjából véleményezi a törvényeket; (2) Tribunátus (Tribunat) – 100 tag, megvitatja a tervezeteket, alkotmányellenes törvény ellen panaszt emelhet a Szenátusnál; (3) Törvényhozó Testület (Corps législatif) – 300 tag, elfogadja a törvényt.

Törvénykezdeményezési jog gyakorlatilag csak az első konzulé. Az Államtanács dolgozta ki a tervezetet. Ha a Szenátus 10 napon belül nem ad helyt az alkotmányellenességi panasznak → az első konzul köteles kihirdetni a törvényt. Kihirdetés után alkotmányellenes panasznak nincs helye.

Az első konzul hatalma és a közigazgatás

A végrehajtó hatalom tényleges feje a 10 évre megválasztott első konzul – Napóleon. A 2. konzul: Cambacérès, 3. konzul: Lebrun (szerepük jelentéktelen; vita esetén az első konzul szava döntött).

Napóleon nevezte ki: minisztereket, Államtanács tagjait, főtisztviselőket, tábornokokat, ügyészeket, követeket és bírókat. Hadüzeneti és békekötési jog.

Államtanács (Conseil d'État): törvényjavaslatok kidolgozása, közigazgatási rendszabályok. Nem volt közigazgatási bíróság – 1872-ig nem volt Franciaországban semmiféle közigazgatási bíróság. Napóleon befolyásának erősítésére szolgáló abszolutista maradvány.

Közigazgatás 1800. február 17-i törvény alapján – négyszintű: département → arrondissement (kerület) → canton → commune. A kulcsfigura a prefektus (préfet), akit az első konzul nevezett ki; erős centralizáció, korlátlan befolyás a helyi ügyekben is.

Bírói hierarchia: Semmítőszék (csúcs) – fellebbezési bíróság – elsőfokú bíróság. Alsófokon nem kötelezően jogvégzett békebírók. Bírák elmozdíthatatlanságának elve.

A konzulátustól a császárságig – alkotmánymódosítások

1802 Az első konzul tisztségét örökletessé tették

1804 A konzuli intézményt megszüntették, bevezették a császárságot; trónöröklés rendje: Napóleon leszármazottai öröklik a császári tisztséget

1807 Eltörölték a Tribunátust

1814 Az alkotmány hatálya megszűnt Napóleon bukásával