Athéni demokrácia

polisz

városállam, mely egy-egy központi települést és a környező falvakat foglalta magába

arisztokrácia

a poliszok kormányzásban vezető szerepet játszó, kiváltságos földbirtokos réteg.

démosz

nép (köznép), a kézművesek, kereskedők, parasztok rétege, céljuk az arisztokratikus hatalom korlátozása.

arkhón

az athéni állam élén álló 9 főtisztviselő, az arisztokratikus köztársaság idején.

Eklészia

népgyűlés, a legfőbb államhatalmi intézmény Athénban. Hatásköre: törvényhozás, tisztségviselő-választás, döntés háború és béke kérdésében.

türannosz

zsarnok

Esküdtbíróság

(héliaia), fellebbviteli bíróság Athénban, tagjai vidékre is kiszálltak és napidíjban részesültek.

sztratégosz

hadvezér, a legfontosabb athéni tisztség, melyet kizárólag csak választással lehetet elnyerni.

demokrácia

népuralom, a legfejlettebb társadalmi és politikai hatalomgyakorlási forma.

cserépszavazás

(osztrakizmosz), a zsarnokság újraszerveződése ellen kialakított sajátos szavazási módszer, 6000 szavazat felett száműzték azt, akiről úgy vélték, hogy türannosz akar lenni.

Kleiszthenész

arkhón, a demokrácia megteremtője, átszervezte a közigazgatást: 10 phülé (kerület) 3 phüle-harmadból állt: a városiban a kézműves, a tengerpartiban a kereskedő, a szárazföldiben a földműves foglalkozás volt a domináns (a területi felosztással háttérbe szorította az arisztokráciát). Minden phüle 50 képviselőt küldött az 500-ak tanácsába (bulé), mely előkészítette a népgyűlésnek a törvényjavaslatokat és végrehajtotta annak határozatait.

Periklész

15 éven keresztül választották sztratégosszá, Athén meghatározó politikusa, az ő idejére tehető a demokrácia fénykora.

I. e. 508

Kleiszthenész alkotmánya, a demokrácia bevezetése.

i.e. V. század

periklész kora