1/180
Looks like no tags are added yet.
Mi az atom három elemi részecskéje, és mi a töltésük?
Proton: +1 (elemi töltés) Neutron: 0 Elektron: −1
Mely részecskék alkotják az atommagot?
Protonok és neutronok (együtt: nukleonok).
Hol található az atom tömegének szinte az egésze?
Az atommagban. Az elektron tömege kb. 1/1840 része a proton tömegének.
Mi a rendszám (Z)?
Az atommagban lévő protonok száma. Semleges atomban egyenlő az elektronok számával. Ez azonosítja az elemet.
Mi a tömegszám (A)?
A = protonszám + neutronszám (a nukleonok száma).
Hogyan számolod ki a neutronok számát?
N = A − Z (tömegszám mínusz rendszám).
Mi az izotóp?
Azonos rendszámú, de különböző tömegszámú (neutronszámú) atomok. Pl. ¹H, ²H (deutérium), ³H (trícium).
Mi az ion? Mi a kation és az anion?
Töltéssel rendelkező részecske. Kation: elektront adott le → pozitív. Anion: elektront vett fel → negatív.
Hány elektron van a Na⁺ ionban? (Z = 11)
10 elektron (11 − 1 = 10).
Hány elektron van a Cl⁻ ionban? (Z = 17)
18 elektron (17 + 1 = 18).
Hány protont, neutront és elektront tartalmaz a ³⁵Cl atom? (Z = 17)
17 proton, 35 − 17 = 18 neutron, 17 elektron.
Hány protont, neutront és elektront tartalmaz a ⁵⁶Fe²⁺ ion? (Z = 26)
26 proton, 56 − 26 = 30 neutron, 26 − 2 = 24 elektron.
Hány elektron fér az n. elektronhéjra?
2n² elektron. Az 1., 2., 3., 4. héjon: 2, 8, 18, 32.
Hány elektron fér az s, p, d, f alhéjra?
s: 2, p: 6, d: 10, f: 14 elektron.
Hány atompályát tartalmaz az s, p, d, f alhéj?
s: 1, p: 3, d: 5, f: 7 pálya. Egy pályán legfeljebb 2 elektron lehet.
Mi az atompálya?
Az atommag körüli térnek az a része, ahol az elektron megtalálási valószínűsége nagy.
Mi az alhéjak betöltődési sorrendje?
1s, 2s, 2p, 3s, 3p, 4s, 3d, 4p, 5s, 4d, 5p, 6s (A 4s előbb töltődik, mint a 3d.)
Mondd ki a Pauli-elvet!
Egy atompályán legfeljebb 2 elektron lehet, és ezeknek ellentétes a spinjük.
Mondd ki a Hund-szabályt!
Azonos energiájú pályákon az elektronok először egyesével, azonos spinnel foglalnak helyet, és csak utána párosodnak.
Mi a legkisebb energia elve (Aufbau-elv)?
Az elektronok a legalacsonyabb energiájú szabad pályákat töltik be először.
Írd fel az oxigén elektronszerkezetét! (Z = 8)
1s² 2s² 2p⁴ A 2p-n 2 párosítatlan elektron van.
Írd fel a nitrogén elektronszerkezetét! Hány párosítatlan elektron van?
1s² 2s² 2p³ 3 párosítatlan elektron (Hund-szabály).
Írd fel a nátrium elektronszerkezetét! (Z = 11)
1s² 2s² 2p⁶ 3s¹ vagyis [Ne] 3s¹
Írd fel a klór elektronszerkezetét! (Z = 17)
1s² 2s² 2p⁶ 3s² 3p⁵ vagyis [Ne] 3s² 3p⁵ 1 párosítatlan elektron.
Írd fel a vas elektronszerkezetét! (Z = 26)
[Ar] 4s² 3d⁶ 4 párosítatlan elektron.
Mi a króm (Z = 24) elektronszerkezete, és miért kivétel?
[Ar] 4s¹ 3d⁵ A félig betöltött d-alhéj stabilabb, ezért az egyik 4s elektron a 3d-re kerül.
Mi a réz (Z = 29) elektronszerkezete, és miért kivétel?
[Ar] 4s¹ 3d¹⁰ A teljesen betöltött d-alhéj stabilabb.
Mi a vegyértékelektron?
A legkülső elektronhéj elektronjai (főcsoportokban). Ezek vesznek részt a kémiai kötések kialakításában.
Mi a nemesgáz-szerkezet?
Telített legkülső héj: He: 2, a többi nemesgáz: 8 vegyértékelektron. Különösen stabil elrendezés.
Mik az izoelektronos részecskék? Adj példát!
Azonos elektronszámú részecskék. Pl. N³⁻, O²⁻, F⁻, Ne, Na⁺, Mg²⁺, Al³⁺ (mind 10 elektron).
Hogyan változik az izoelektronos ionok sugara?
A rendszám növekedésével csökken (több proton erősebben vonzza az elektronokat). O²⁻ > F⁻ > Na⁺ > Mg²⁺
Mi a periódus száma a periódusos rendszerben?
Az elektronhéjak száma (a legkülső héj sorszáma).
Mit mutat meg a főcsoport száma?
A vegyértékelektronok számát (a He kivétel). Pl. a VII.A csoportban 7 vegyértékelektron van.
Mi az I.A csoport neve és jellemzője?
Alkálifémek (Li, Na, K, …). 1 vegyértékelektron, +1 töltésű ionok, nagyon reakcióképesek (vízzel H₂-t és lúgot adnak).
Mi a II.A csoport neve és jellemzője?
Alkáliföldfémek (Be, Mg, Ca, Sr, Ba). 2 vegyértékelektron, +2 töltésű ionok.
Mi a VII.A csoport neve és jellemzője?
Halogének (F, Cl, Br, I). 7 vegyértékelektron, −1 töltésű ionok, kétatomos molekulák (F₂, Cl₂, Br₂, I₂).
Mi a VIII.A csoport neve és jellemzője?
Nemesgázok (He, Ne, Ar, Kr, Xe). Telített külső héj, egyatomos, kémiailag nagyon közömbösek.
Milyen töltésű ion keletkezik a főcsoportokban?
Fémek: vegyértékelektronok leadásával kation (töltés = főcsoportszám). Nemfémek: elektronfelvétellel anion (töltés = −(8 − főcsoportszám)). Pl. VI.A → O²⁻.
Hogyan változik az atomsugár a periódusban balról jobbra?
Csökken (nő a magtöltés, a héjak száma ugyanannyi marad).
Hogyan változik az atomsugár egy csoportban lefelé?
Nő (több elektronhéj).
Hogyan viszonyul a kation sugara az atoméhoz, az aniné az atoméhoz?
Kation: kisebb az atomnál (kevesebb elektron, ugyanannyi proton). Anion: nagyobb az atomnál.
Mi az ionizációs energia?
Az az energia, amely 1 mol gáz-halmazállapotú atomból 1 mol elektron eltávolításához kell (X → X⁺ + e⁻).
Hogyan változik az ionizációs energia a periódusos rendszerben?
Periódusban balról jobbra nő, csoportban lefelé csökken. Legkisebb: alkálifémek. Legnagyobb: nemesgázok.
Mi az elektronegativitás?
Az atomnak az a képessége, hogy a kötésben a közös elektronpárt magához vonzza.
Hogyan változik az elektronegativitás a periódusos rendszerben?
Periódusban balról jobbra nő, csoportban lefelé csökken. Sorrend: F > O > Cl ≈ N. Legkisebb az alkálifémeké.
Hogyan változik a fémes jelleg?
Balra és lefelé nő a fémes jelleg, jobbra és felfelé a nemfémes jelleg.
Mik az átmenetifémek (mellékcsoportok) jellemzői?
A d-alhéj töltődik, több oxidációs számot vehetnek fel, vegyületeik gyakran színesek.
Milyen fajtái vannak az elsőrendű kémiai kötésnek?
Ionos kötés, kovalens kötés (benne a datív), fémes kötés.
Hogyan jön létre az ionos kötés?
Fém és nemfém között: elektronátadás, majd az ellentétes töltésű ionok elektrosztatikus vonzása. Nagy az elektronegativitás-különbség.
Milyen az ionrácsos anyagok tulajdonsága?
Magas olvadás- és forráspont, kemény, de törékeny. Szilárdan nem vezeti az áramot, olvadékban és oldatban vezeti.
Hogyan jön létre a kovalens kötés?
Nemfém atomok között közös elektronpár(ok) kialakulásával.
Hány σ és π kötés van az egyszeres, kétszeres és hármas kötésben?
Egyszeres: 1 σ Kétszeres: 1 σ + 1 π Hármas: 1 σ + 2 π
Mi a különbség a σ és a π kötés között?
σ: tengelyirányú átlapolás, erősebb, a kötés körül szabad a forgás. π: oldalirányú átlapolás, gyengébb, gátolja a forgást.
Mi a különbség a poláris és az apoláris kovalens kötés között?
Apoláris: azonos atomok közt (H₂, Cl₂, N₂), az elektronpár középen van. Poláris: eltérő elektronegativitású atomok közt (HCl, H₂O), részleges töltések alakulnak ki.
Mi a datív kötés?
Olyan kovalens kötés, amelynek közös elektronpárját csak az egyik atom adja. Pl. NH₄⁺, H₃O⁺, CO.
Milyen a fémes kötés?
Pozitív fématomtörzsek és delokalizált (szabadon mozgó) vegyértékelektronok. Ezért vezetik az áramot, nyújthatók, fémfényűek.
Milyen az atomrácsos anyagok tulajdonsága? Példák?
Végtelen kovalens kötéshálózat: nagyon magas olvadáspont, kemény, nem vezet. Pl. gyémánt, SiO₂, szilícium. A grafit rétegrácsos: puha, vezeti az áramot.
Milyen a molekularácsos anyagok tulajdonsága? Példák?
Alacsony olvadás- és forráspont, puha, nem vezet. Pl. jég, jód, szárazjég, cukor.
Milyen másodrendű kötések vannak, és mi az erősségi sorrendjük?
Diszperziós < dipólus–dipólus < hidrogénkötés Mindegyik sokkal gyengébb az elsőrendű kötésnél.
Mi a diszperziós kölcsönhatás?
Pillanatnyi dipólusok közötti vonzás. Minden molekulában van, és nő a moláris tömeggel (a halogének forráspontja lefelé nő).
Mi a dipólus–dipólus kölcsönhatás?
Állandó dipólusmolekulák között ható vonzás (pl. HCl, aceton).
Mi a hidrogénkötés feltétele?
H atom F-hez, O-hoz vagy N-hez kötve, és a szomszéd molekulán F, O vagy N atom nemkötő elektronpárral. Pl. H₂O, NH₃, HF, alkoholok, karbonsavak.
Mik a víz különleges tulajdonságai, és mi az oka?
A hidrogénkötés miatt magas a forráspontja, a jég sűrűsége kisebb a folyékony vízénél, a víz sűrűsége 4 °C-on a legnagyobb.
Mi határozza meg a molekulák alakját?
A központi atom körüli kötő és nemkötő elektronpárok taszítják egymást, és a lehető legtávolabb helyezkednek el (VSEPR).
Milyen alakú a CH₄?
Tetraéder, kötésszög kb. 109,5°. Apoláris.
Milyen alakú az NH₃?
Háromszög alapú piramis, kb. 107°. 1 nemkötő pár van a N atomon. Dipólus.
Milyen alakú a H₂O?
V-alakú (hajlított), kb. 104,5°. 2 nemkötő pár van az O atomon. Dipólus.
Milyen alakú a CO₂?
Lineáris, 180°. Két poláris kötés van, de a dipólusok kioltják egymást, ezért apoláris molekula.
Milyen alakú a BF₃?
Síkháromszög, 120°. Apoláris.
Mikor dipólus egy molekula?
Ha vannak poláris kötései, és az alakja nem szimmetrikus. Dipólus: H₂O, NH₃, HCl. Apoláris: CO₂, CH₄, BF₃, N₂.
Hány kötő és nemkötő elektronpár van az NH₃-ban?
3 kötő pár (N–H) és 1 nemkötő pár a N atomon.
Mi az oktettszabály?
Az atomok a legkülső héjukon nemesgázszerkezetre törekszenek (8 elektron, H és He esetében 2).
Mit jelent: a hasonló a hasonlóban oldódik?
Poláris anyagok jól oldódnak poláris oldószerben (víz), apoláris anyagok apoláris oldószerben (benzin, hexán).
Mit ábrázol az elektronszerkezeti (Lewis-) képlet?
A kötő és a nemkötő elektronpárokat vonalakkal. Pl. a H₂O-ban az O-n 2 kötő és 2 nemkötő pár van.
Mi a kötési energia?
1 mol kötés felszakításához szükséges energia gázállapotban. Minél nagyobb, annál erősebb a kötés.
Mi az anyagmennyiség jele és mértékegysége?
n, mol
Hány részecskét tartalmaz 1 mol anyag?
6,02·10²³ db (Avogadro-állandó: N_A = 6,02·10²³ 1/mol).
Hogyan számolod ki a részecskeszámot?
N = n · N_A
Mi a moláris tömeg?
M, g/mol: 1 mol anyag tömege. Számértéke egyenlő a relatív atom-, illetve molekulatömeggel.
Mi az összefüggés n, m és M között?
n = m / M (mol = g : g/mol)
Mennyi a víz moláris tömege?
M(H₂O) = 2·1 + 16 = 18 g/mol
Mennyi a szén-dioxid moláris tömege?
M(CO₂) = 12 + 2·16 = 44 g/mol
Mennyi a NaOH moláris tömege?
M(NaOH) = 23 + 16 + 1 = 40 g/mol
Mennyi a kénsav moláris tömege?
M(H₂SO₄) = 2·1 + 32 + 4·16 = 98 g/mol
Mennyi a kalcium-karbonát moláris tömege?
M(CaCO₃) = 40 + 12 + 3·16 = 100 g/mol
Mennyi a kalcium-hidroxid moláris tömege?
M(Ca(OH)₂) = 40 + 2·(16 + 1) = 74 g/mol
Hány mol 36 g víz, és hány molekula?
n = m/M = 36 g / 18 g/mol = 2 mol N = 2 · 6,02·10²³ ≈ 1,2·10²⁴ db molekula
Hány gramm 0,5 mol NaOH?
m = n · M = 0,5 mol · 40 g/mol = 20 g
Mennyi a gázok moláris térfogata?
Standard állapot (25 °C, 101,3 kPa): 24,5 dm³/mol Normálállapot (0 °C, 101,3 kPa): 22,4 dm³/mol
Mi az összefüggés n és V között gázok esetén?
n = V / V_m, azaz V = n · V_m
Mennyi 2 mol gáz térfogata 25 °C-on és 101,3 kPa-on?
V = n · V_m = 2 mol · 24,5 dm³/mol = 49 dm³
Mondd ki az Avogadro-törvényt!
Azonos hőmérsékleten és nyomáson az azonos térfogatú gázokban azonos számú molekula van.
Hogyan számolod ki egy gáz sűrűségét?
ρ = M / V_m Pl. CO₂ 25 °C-on: 44 g/mol / 24,5 dm³/mol ≈ 1,80 g/dm³
Mi a relatív sűrűség?
Két gáz sűrűségének hányadosa azonos körülmények között: D = M₁ / M₂. A levegő átlagos moláris tömege kb. 29 g/mol, a nála nagyobb M-ű gáz nehezebb a levegőnél.
Mi az ideális gáztörvény?
pV = nRT R = 8,314 J/(mol·K), p: Pa, V: m³, T: K (T = t + 273)
Mekkora 1 mol gáz térfogata 300 K-en és 101 300 Pa-on?
V = nRT/p = 1 · 8,314 · 300 / 101 300 = 0,0246 m³ = 24,6 dm³
Mi az egyesített gáztörvény (állandó anyagmennyiségnél)?
p₁V₁ / T₁ = p₂V₂ / T₂ (T kelvinben)
Hogyan számolod ki a sűrűséget?
ρ = m / V 1 g/cm³ = 1 kg/dm³ = 1000 kg/m³
Mit mond a tömegmegmaradás törvénye?
Zárt rendszerben a reakció előtt és után az össztömeg ugyanannyi, és az atomok száma elemenként megmarad.
Mit mutatnak a reakcióegyenlet együtthatói?
A reakcióban résztvevő anyagok anyagmennyiség-arányát (gázoknál a térfogatarányt is).