A könyök és az alkar funkcionális anatómiája és biomechanikája

Trochoginglimus

A könyökízület tokján belül elhelyezkedő három részízület (articulatio humeroulnaris, articulatio humeroradialis, articulatio radioulnaris proximalis) által alkotott funkcionális egység, amely egyetlen közös ízületi tokban teszi lehetővé a hajlító-nyújtó és forgó mozgásokat.

Articulatio humeroulnaris

A könyök flexiós és extenziós mozgásának fő ízülete; összetett, módosított csuklóízület (ginglimus), amely egyetlen mozgási szabadságfokkal rendelkezik.

Radioulnáris ízületek

A proximális és distális radioulnáris ízületek összessége, amelyek egy szabadságfokú, egytengelyű forgóízületként (trochoid) egyetlen funkcionális egységként működnek együtt az alkar hossztengelye körüli szupináció és pronáció során.

Trochlea humeri

A felkarcsont distalis végének medialis, orsó alakú ízületi felszíne, amelynek mediális pereme kiemelkedőbb és $4^\to - 8^\to$-kal distalisabban nyúlik le a laterális szélhez képest, párhuzamosan haladva a flexiós-extenziós tengellyel.

Fossa olecrani

A humerus dorsalis felszínén, közvetlenül a trochlea felett található mély és széles gödör, amelyet csak egy vékony csontos membrán választ el az elöl fekvő fossa coronoideától; teljes extenzió során befogadja az ulna processus olecraniát.

Fovea radii

A radius korong alakú fejének proximális felületén lévő sekély, csésze formájú, konkáv ízületi bemélyedés, amely a humerus capitulumával ízesül.

Incisura radialis ulnae

Az ulnán, közvetlenül az incisura trochlearis alsó-oldalsó pereménél elhelyezkedő konkáv ízületi felszín, amellyel a radiusfej porccal borított peremének megközelítőleg $280^\to$-os része érintkezik a proximális radioulnáris ízületben.

Aktív és passzív könyökflexió

Az alkar elülső felszínének elmozdulása a felkar elülső felszíne felé; aktív könyökhajlítás esetén normál értéke $140^\to - 145^\to$, míg külső rásegítéssel végzett passzív hajlításkor eléri a $160^\to$-ot.

Könyök extenzió referenciaértéke

A könyökízület teljes nyújtása, amely definíció szerint $0^\to$, de laza szalagrendszerű egyéneknél fiziológiásan $5^\to - 10^\to$-os hiperextenzió is megfigyelhető.

Hueter-vonal és Hueter-háromszög

A könyök három fő csontos tájékozódási pontja (epicondylus medialis, epicondylus lateralis és olecranon); teljes extenzióban egy egyenes vízszintes vonalat képeznek, míg flektált helyzetben a koronális síkban fekvő egyenlő oldalú háromszöget alkotnak.

Fiziológiás cubitus valgus („carrying angle”)

Kinyújtott és szupinált könyök mellett az alkar és a felkar hossztengelye által bezárt, laterális irányba mutató fiziológiás szög, melynek normális mértéke körülbelül $15^\to$.

Cubitus varus („puskatus deformitás”)

Kóros tengelyeltérés a könyökízületben, amely során az alkar hossztengelye a felkarhoz képest legalább $5^\to$-kal mediális irányba tér el.

Ligamentum collaterale mediale (könyök)

A mediális epicondylusról eredő, legyezőszerű szalagrendszer, melynek részei a legstabilabb elülső köteg, a hátsó köteg (Bardinet-szalag), valamint az ezeket alulról összekötő haránt rostozat (Cooper-szalag).

45°-os könyöki csontos dőlésszögek

A distalis humerus $45^\to$-os anterior dőlése és az ulna ízületi felszínének $45^\to$-os posterior elfordulása, amelyek késleltetik a csontos ütközéseket a mozgás végén, és helyet biztosítanak az izomtömeg számára a teljes flexió eléréséhez.

A humeroulnaris ízület arthrokinematikája

Nyílt láncú hajlítás során az ulna konkáv incisura trochlearis felszíne azonos irányba gördül és csúszik a humerus konvex trochlea felszínén.

Musculus brachialis

A könyökízület egyetlen ízületet átívelő hajlítóizma („workhorse”), amely a legnagyobb fiziológiás keresztmetszettel rendelkezik, és a váll pozíciójától, valamint az alkar rotációs helyzetétől függetlenül minden könyökflexió során erőteljesen működik.

Musculus biceps brachii

Kétízületű felső végtagi izom, amelynek maximális könyökhajlító nyomatéka $80^\to - 100^\to$-os flexió között van; maximális aktivitást flexió és szupináció egyidejű végzésekor fejt ki, míg pronált helyzetű hajlításkor aktivitása csekély.

Musculus brachioradialis

A könyökízület forgástengelyétől távol tapadó izom, amely elsősorban ízületi kompressziót és stabilitást biztosít; az alkart semleges helyzetbe hozza, és legnagyobb hajlító erőkarral $100^\to - 120^\to$-os könyökflexió mellett bír.

Musculus triceps brachii

A könyök elsődleges feszítőizma, amely elsőosztályú emelőként működik; legnagyobb hatásfokát $20^\to - 30^\to$-os flexióban éri el, maximális izometriás nyomatéka pedig $90^\to$-os flexiós szög közelében alakul ki.

Musculus anconeus

A könyök hátsó-oldalsó felszínén elhelyezkedő kiegészítő feszítőizom, amely az ízület háttérstabilitását biztosítja, és stabilizálja az ulnát az aktív pronáció és szupináció ideje alatt.

Tetrapleg személy C6-os könyökextenziója

Kiesett triceps funkció esetén alkalmazott kompenzáció, amelynél a még beidegzett musculus pectoralis major pars clavicularis és az elülső deltoideus rögzített kéz mellett a humerus berotálásával zárt kinematikai láncban extendálja a könyökízületet.

Membrana interossea antebrachii központi kötege

Az alkar csontjait összekötő kötőszövetes lemez fő rostcsoportja, amely a radiustól disztál-mediál felé fut körülbelül $20^\to$-os szögben az ulnához; szupinációban megfeszül, és a kéz felől érkező proximális nyomóerők jelentős részét átadja az ulnára.

Chorda obliqua

A proximális radioulnaris régióban ferdén lefutó szalagos köteg a tuberositas ulnae laterális oldalától a tuberositas radii distalis részéig, amely akadályozza a radius disztális irányú elmozdulását húzóterhelés során.

Ligamentum anulare radii

Erős rostos szalag, melynek belső porcos felszíne az ulna incisura radialisának széleihez rögzülve fibro-osseus gyűrűt képez a radius feje körül, megvezetve annak tengely körüli elfordulását (spin).

Ligamentum quadratum

Az ulna incisura radialisa alól a radiusnyak mediális felszínére húzódó vékony szalag; sérülése vagy átvágása esetén a radiusfej inferolaterális irányba, kvázi pronált tartásba diszlokálódik.

Triangular fibrocartilage complex (TFCC)

A distalis radioulnaris és ulnocarpalis rést kitöltő kötőszövetes-rostosporcos egység, melynek discus articularisa „felfüggesztett meniszkuszként” csillapítja a nyíró- és nyomóerőket, miközben elválasztja az ulnafejet a kéztőcsontoktól.

Alkar normál rotációs mozgástartománya

$90^\to$-ban hajlított könyök és semleges alaphelyzet mellett mért értékek: a szupináció