Büntetőjog különösrész I beugrók

bűncselekmény tudományos fogalma

Bűncselekmény az a cselekmény, amely tényállásszerű, büntetőjogellenes és bűnös.

bűncselekmény törvényi fogalma [Btk. 4. § (1) bekezdés]

Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha e törvény a gondatlan elkövetést is

büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a

társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli.

nyitott törvényi tényállás

Törvény az elkövetési magatartást külön nem írja körül, hanem azt az eredményre

utalással határozza meg.

mulasztás

A mulasztás a cselekvési lehetőség és képesség ellenére valaminek a kötelesség ellenes

nem tevése.

nyitott törvényi tényállású bűncselekmények mulasztásos változata esetén a

speciális jogi kötelezettségek köre

1. nem büntetőjogi jogszabályon

2. polgári jogiszerződésen

3. munkaviszonyon, illetve munkavégzésére irányuló jogviszonyon, szövetkezeti

tagsági viszonyon, illetve az ezekből folyó munkaköri kötelezettségen

4. előbbiek alá nem tartozó hivatáson, illetve foglalkozási szabályon

5. harmadik személyért való felelősségen, valamint védelmi funkció önkéntes

átvételén

6. az elkövető megelőző veszélyt vagy sérelmet létrehozó tevékenységén

szándékosság (Btk. 7. §)

Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit

kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik

gondatlanság (Btk. 8. §)

Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének

lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy

cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható

figyelmet vagy körültekintést elmulasztja

felelősség az eredményért mint minősítő körülményért (Btk. 9. §)

Az eredményhez, mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb

jogkövetkezmények akkor alkalmazhatóak, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében

legalább gondatlanság terheli

kísérlet [Btk. 10. § (1) bek.]

Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de

nem fejezi be

előkészület [Btk. 11. § (1) bek.]

Ha e törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény

elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az

elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik.

maradék-bűncselekmény

10. § (4) Nem büntethető kísérlet miatt,

a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése, vagy

b) aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott esetben a kísérlet már önmagában is

megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető

befejezettség és bevégzettség

Befejezettség: a törvényi tényállás teljes megvalósulása.

Bevégzettség: akkor bevégzett a bűncselekmény ha a jogi tárgy elleni támadás

véglegesen abbamaradt.

társtettesség [Btk. 13. § (3) bek.]

Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás

tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.

alaki és anyagi bűnhalmazat

Anyagi halmazat: az elkövető több cselekménye valósít meg több tényállást.

Alaki halmazat: : az elkövető egyetlen cselekménye valósít meg több tényállást.

közvetett tettesség [Btk. 13. § (2) bek.]

Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e

cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem

büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg.

látszólagos halmazat

Látszólagos alaki halmazat: elkövető egyetlen cselekménye illik bele több

bűncselekményi tényállásba, de ezek közül az egyik bűncselekmény megállapítása

kizárja a többi megállapítását.

Látszólagos anyagi halmazat: elkövető több cselekménye illik bele több

bűncselekményi tényállásba, de ezek közül az egyik bűncselekmény megállapítása

kizárja a többi megállapítását.

szubszidiaritás

Általában a törvény kifejezett rendelkezésén alapuló látszólagos alaki halmazat.

Két fajtáját nevezi meg a törvény: 1. ,,ha más bűncselekmény nem valósul meg”,

2. ,,ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg”

konszumpció

Konszumpció: Az átfogó tényállás elnyeli a kevesebbet, feltétel az hogy a tényállások

találkozása szükségképpeni, rendszerinti vagy legalább tipikus legyen.

specialitás

Az egység-többségtani specialitás: A törvény az egyik díszpozícióból további ismérvek

megjelölésével kiemel egy másikat, az általános tényálláshoz képest található egy

speciális szabály, ilyenkor csakis a speciális bűncselekmény állapítható meg.

folytatólagos bűncselekmény [Btk. 6. § (2) bek.]

Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az

elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett

sérelmére, rövid időközönként többször követ el.

részcselekmények törvényi egységbe tartozásának törvényi meghatározása [Btk.

6. § (3) bekezdés

Ha az elkövető több vagy tartós cselekménye egy bűncselekményt valósít meg, vagy

több bűncselekménye e törvény rendelkezése alapján egy bűncselekményt valósít meg,

és e bűncselekmény miatt az elkövetővel szemben vádemelésre került sor, az elkövető

által a vádemelést követően elkövetett újabb ugyanolyan bűncselekmény önálló

bűncselekményként bírálandó el.

összetett bűncselekmény

Összetett bűncselekmény: törvény olyan alkotó részekből hoz létre törvényi egységet,

amelyek egymással összefüggésben, jellemzően a cél és az eszköz viszonylatában

vannak.

törvényi egység különleges esete

A törvényi egység különleges esete: az individuális jogtárgysértő bűncselekményeknél

a passzív alanyok száma egymagában halmazatot eredményez ,viszont a törvény

kifejezett rendelkezése folytán közömbös lehet ,a rendbeliség szempontjából, a passzív

alanyok száma

fegyveres elkövetés [Btk. 459. § (1) bek. 5. pont]

Fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki

a) működőképes lőfegyvert,

b) robbanóanyagot,

c) robbantószert,

d) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket

tart magánál, vagy a bűncselekményt az a)–d) pontban meghatározottak utánzatával

fenyegetve követi el.

felfegyverkezve elkövetés [Btk. 459. § (1) bek. 6. pont]

Felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy

megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál.

fenyegetés [Btk. 459. § (1) bek. 7. pont]

Fenyegetés: eltérő rendelkezés hiányában súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely

alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen

bűnszervezet [Btk. 459. § (1) bek. 1. pont]

Bűnszervezet: legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan

szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó

szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.

bűnszövetség [Btk. 459. § (1) bek. 2. pont]

Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket

szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény

elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.

védekezésre képtelenség [Btk. 459. § (1) bek. 29. pont]

Védekezésre képtelennek kell tekinteni azt is, aki helyzeténél vagy

állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére.

üzletszerű elkövetés [Btk. 459. § (1) bek. 28. pont]

Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű

bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.

különös kegyetlenség

Az emberölés általában a sértett szenvedésével járó, kegyetlen, embertelen

cselekmény. A különös kegyetlenséggel elkövetés azonban ezen túlmenően, a

magatartás olyan módját jelenti, amely a sértett életének kioltásához rendszerint

szükséges kegyetlenséget lényegesen meghaladó, rendkívüli embertelenséggel,

brutalitással történik, és a sértettnek olyan testi vagy lelki gyötrelmet okoz, amely az

emberi élet kioltásával együtt járó szenvedést, gyötrelmet lényegesen meghaladja.

több ember sérelmére elkövetett emberölés mint minősítő körülmény [Btk. 160. §

(2) bek. f) pont] megállapításának együttes feltételei

1. a törvényi egység körébe tartozó cselekmények tekintetében a halál okozása több

életet sértő szándékossággal valósuljanak meg

2. a cselekmények azonosan az emberölés tényállásába ütközzenek

3. az emberölési cselekmények elbírálása egy eljárásban történjék

4. l) pont szerinti eset nem valósul meg

tényleges gyógytartam

A tényleges gyógytartam, a büntetőeljárást befolyásoló fogalom, az ítélkezési

gyakorlatban alkalmazott gyógytartam, amelynek alapját élettani gyógyulási folyamat

esetén az anatómiai gyógytartam képezi; kóros gyógyulási folyamat esetében pedig a

testi sérüléssel és/vagy egészségsértéssel közvetlenül összefüggő szövődmény

gyógyulási idejével egészül ki.

feltételezett gyógytartam

Feltételezett/valószínűsített gyógytartam: tényleges gyógytartam nem állapítható meg,

valamint, ha a gyógyulási folyamatot a sértett magatartása vagy más külső ok

tényszerűen befolyásolta (pl. sértett más okból történő elhalálozása).

maradandó fogyatékosság

Sérülést követően kialakult olyan végállapot, amely az érintett anatómiai képlet (szerv,

testrész) alaki épségének vagy működésbeli teljességének részleges vagy teljes,

objektív vizsgálattal igazolható elvesztésével jár.

súlyos egészségromlás

A sérülés következtében állt elő az egészségi állapot romlása, amelynek következtében

egy tartósan fennálló állapot alakult ki és ez az új állapot a sérülést megelőző

egészségi állapothoz képest objektíven igazolhatóan jelentős mértékű romlást jelent.

tömegszerencsétlenség

Tömegszerencsétlenség valósul meg, ha a cselekmény következtében legalább 10

személy valamilyen fokban megsérül, és közülük legalább egy személy 8 napon túl

gyógyuló súlyos vagy ennél súlyosabb minősítésű testi sértést szenved.

halálos tömegszerencsétlenség

A halálos tömegszerencsétlenség megállapításának felvétele, hogy a

cselekmény következtében legalább 10 személy valamilyen fokú sérülést

szenvedett, akik közül legalább egy személy halála is bekövetkezik

követelés

A követelés nyomatékos felhívás, hogy a címzett az elkövető akaratának megfelelő

magatartást tanúsítson: valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön.

szexuális cselekmény [Btk. 459. § (1) bek. 27. pont]

Szexuális cselekmény: a közösülés és minden súlyosan szeméremsértő cselekmény,

amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy arra

irányul.

szexuális önrendelkezés tartalmi összetevői

A szexuális önrendelkezés 3 összetevője:

-a nemi identitás és a nemi orientáció kialakításának szabadsága

-az ennek megfelelő nemi élet gyakorlásának valamint az attól való

tartózkodásnak szabadsága

-a szexuális kapcsolatok szituációs elemei (partner választás, nemi

kontaktus helye, ideje, módja) megválasztásának szabadsága

szexuális önrendelkezést védő tényállások a Btk. XIX. Fejezetében (csak

felsorolás

Szexuális kényszerítés 196. §

Szexuális erőszak 197. §

Szeméremsértés 205. §

gyermek zavartalan szexuális fejlődését védő tényállások a Btk. XIX. Fejezetében

(csak felsorolás

Tizenkét év alatti sérelmére elkövetett szexuális erőszak 197. § (2) bek.

Szexuális visszaélés 198. §

Tizennégy éven aluli sérelmére megvalósított szeméremsértés 205. § (2) bek.

jelentős érdeksérelem

A jelentős érdeksérelem egyaránt lehet magánérdek vagy közérdek sérelme vagy ezek

kombinációja is. A magánérdek sérelme jelentkezhet személyi sérelem ként vagy

kifejezetten anyagi jellegű is lehet, amennyiben az nem közvetlenül kár vagy vagyoni

hátrány. A közérdek sérelmét jelentheti a közügyek intézésével, közösségi érdekek

képviseletével kapcsolatos cselekvési szabadság korlátozása

züllött életmód

A züllött életmód folytatására huzamosabb időn át tanúsított, erkölcsileg

súlyosan kifogásolható életvitelt jelent, amely még nem valósít meg

szabálysértést vagy bűncselekményt, például italozó életmód, rendszeres

csavargás, iskolakerülés.

önhiba (tartozási kötelezettség elmulasztása tényállásánál

Az önhiba olyan mulasztást jelent, amelyben az előírt határidőben történő fizetési

kötelezettség nem teljesítése az elkövetőnek felróható okból marad el.

extráneus

A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény elkövetője tettesként az a kívülálló

személy (extráneus) lehet, aki nem áll az adott (veszélyeztetett) közlekedési ágazat

területén érvényes közlekedési szabályok hatálya alatt, illetve nem azok

megszegésével idézi elő a közlekedés biztonságának a veszélyeztetését

intráneus

A vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (233. §), közúti veszélyeztetés

(234. §), közúti baleset (235. §) okozásának elkövetője tettesei minőségben csak az

adott közlekedési szabály hatálya alatt álló személy lehet

ittas állapot [Btk. 240. § (3) bekezdés

A 236. és a 238. § alkalmazásában ittas állapotban lévő személy az, akinek a

szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter

levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital

fogyasztásából származó alkohol van.

idegen dolog [lopás elkövetési tárgya, lásd továbbá Btk. 383. § a) pont]

Dolgon a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát is, úgyszintén a

vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot is érteni kell, amely a benne

tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában – illetve a

dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla

jogosultjának – biztosítja,

kisebb, nagyobb, jelentős, különösen nagy, különösen jelentős érték, kár, vagyoni

hátrány [Btk. 459. § (6) bek.]

(6) E törvény alkalmazásában az érték, a kár, valamint a vagyoni hátrány

a) ötvenezer-egy és ötszázezer forint között kisebb,

b) ötszázezer-egy és ötmillió forint között nagyobb,

c) ötmillió-egy és ötvenmillió forint között jelentős,

d) ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között különösen nagy,

e) ötszázmillió forint felett különösen jelentős.

sajátjaként rendelkezés

A dolog sajátjaként való rendelkezést tartalmilag az elkövető jogosultság

nélkül a dolgot illetően olyan intézkedéseket tesz, amelyek csak a

tulajdonost illetik meg. Azonban nem törekszik arra vesszük hogy ezekkel

az intézkedésekkel a tulajdonost jogosultságait véglegesen megfossza.

kár [Btk. 459. § (1) bek. 16. pont]

Kár: e törvény eltérő rendelkezése hiányában a bűncselekménnyel a vagyonban

okozott értékcsökkenés

vagyoni hátrány [Btk. 459. § (1) bek. 17. pont]

Vagyoni hátrány: e törvény eltérő rendelkezése hiányában a vagyonban okozott kár és

az elmaradt vagyoni előny;

öntudatlan állapot

A tettes által létrehozott pszichikai ok folytán a sértett nem észleli a vagyoni jogai

ellen intézett támadást, a külvilági változásokat.

dolog elleni erőszak

Felminősítő körülmény a dolog elleni erőszak, azaz az elvétel fizikai akadályának

leküzdését szolgáló, dologra irányuló rendeltetés ellenes ráhatás, amelynek azonban nem

kell feltétlenül állag sérelmet okoznia

zsebtolvajlás

Minden olyan dolognak az elvétele, amely a sértett testi őrizetében van és ennek során a tettes

észrevétlenségre törekszik.