1/24
Szókincs-kártyák az athéni demokrácia működéséhez, a Római Köztársaság kialakulásához és Augustus principátusához.
Phülé
Területi beosztás az ókori Athénban (összesen 10 phülé), amely 3 részből (tengerparti, szárazföldi, városi) állt, biztosítva, hogy minden társadalmi csoport képviselve legyen.
Athéni népgyűlés
A közvetlen demokrácia legfőbb szerve Athénban, amelynek minden 20 év feletti, athéni születésű szabad férfi polgár tagja volt; feladata a törvényhozás, a tisztviselők választása/sorsolása és a döntéshozatal.
Ötszázak tanácsa
Athéni politikai testület, amely phülénként 50, sorsolással kiválasztott tagból állt, és a döntések előkészítéséért, valamint végrehajtásáért felelt.
Sztratégosz
Hadvezéri tisztség Athénban (összesen 10 fő), amelyet szakértelem és tapasztalat alapján választottak 1 évre, és többször is újraválasztható volt.
Arkhón
Régi, arisztokratikus tisztség Athénban, amelynek befolyása a demokrácia kiépülésével lecsökkent, és viselőit sorsolással választották ki.
Cserépszavazás (osztrakiszmosz)
Athéni politikai eljárás, amelynek célja a türannisz (egyeduralom) kialakulásának megakadályozása volt.
Periklész
Athéni államférfi, aki 15 évig volt sztratégosz a Kr. e. 5. században, az athéni demokrácia fénykorában; bevezette az esküdtbírósági napidíjat.
Déloszi szövetség
Kr. e. 478-ban alapított perzsaellenes szövetség, amelynek adóit Athén saját építkezéseire és a tisztviselők fizetésére fordította.
Metoikoszok
Athénba betelepülő idegenek, akik nem rendelkeztek polgárjoggal.
Etruszkok
Észak-Itáliában élő, fejlett kultúrával rendelkező nép, akiktől a rómaiak átvették a vízvezetéket, a jóslást és a hatalmi jelvényeket.
Patríciusok
A római társadalom előkelő, vezető rétege, akik politikai jogokkal rendelkeztek.
Plebejusok
A római társadalom közrendű tagjai (kereskedők, kézművesek, parasztok), akik kezdetben nem rendelkeztek politikai jogokkal.
Néptribunus
Az első plebejus tisztség, amelyet Kr. e. 494-től 1 évre választottak; személye szent és sérthetetlen volt, és vétójoggal rendelkezett.
XII táblás törvények
Kr. e. 451-ben írásba foglalt római törvények, amelyek fontos lépést jelentettek a plebejusok egyenjogúsítása felé.
Nobilitas
A patríciusok és a gazdag plebejusok összeolvadásából létrejött új római vezető réteg, amely a Kr. e. III. századra alakult ki.
Consul
A római köztársaság élén álló 2 fő hivatalnok (magistratus), akiket 1 évre választottak.
Szenátus
A vének tanácsa Rómában, a köztársaság egyik legfőbb irányító testülete.
Diktátor
Rómában rendkívüli állapot esetén 6 hónapra választott tisztségviselő, aki korlátlan hatalommal rendelkezett, és nem volt felelősségre vonható.
Cenzor
Római tisztségviselő, aki a lakosság vagyon szerinti besorolását és a szenátus névjegyzékének összeállítását végezte.
Második triumvirátus
Kr. e. 43-ban Octavianus, Antonius és Lepidus által kötött szövetség Caesar halálának megbosszulására.
Actiumi csata
Kr. e. 31-ben lezajlott ütközet, amelyben Octavianus legyőzte Antoniust, ezzel Egyiptom római provinciává vált.
Principátus
Augustus által Kr. e. 27 és Kr. u. 14 között kiépített leplezett egyeduralmi rendszer (császárság), amely látszólag fenntartotta a köztársasági intézményeket.
Princeps
„A szenátus első embere”; erről a címről kapta nevét az Augustus által kiépített principátus rendszere.
Pax Romana
A római birodalom belső és külső békéje, amelyet Augustus teremtett meg.
Pannónia
Római provincia a mai Dunántúl területén, amelyet Kr. u. 9-re hódított meg a Római Birodalom.