A római köztársaság tisztségei és Augustus hatalma

Szókincs- és fogalomkártyák a Római Köztársaság fő tisztségeiről, valamint Augustus principátusának négy tartópilléréről.

Consulok (2 fő)

A legfőbb végrehajtó hatalmat gyakorló tisztségviselők és a hadsereg vezetői békében és háborúban; hivatali idejük egyetlen évre szólt.

Néptribunusok (10 fő)

A plebejusok érdekvédői a Római Köztársaságban; személyük szent és sérthetetlen (sacrosanctus), és rendelkeztek a vétójog (intercessio) fegyverével.

Sacrosanctus

Szent és sérthetetlen állapot, amellyel a római néptribunusok rendelkeztek hivataluk védelmében.

Intercessio

A vétójog fegyvere a Római Köztársaságban, amellyel a néptribunusok megakadályozhatták a határozatok érvénybe lépését.

Praetorok

Bíráskodást és jogszolgáltatást végző római tisztségviselők, a consulok helyettesei a városban és a provinciák élén.

Censorok (2 fő)

5 évente 18 hónapra választott tisztségviselők, akik a polgárok vagyonbecslését, a senatus névsorának összeállítását és az erkölcsök felügyeletét végezték.

Imperium proconsulare

Augustus főparancsnoki jogköre: a légiókkal teli határ menti provinciák közvetlen irányítása és a hadsereg feletti kizárólagos uralom.

Tribunicia potestas

Augustus örökös néptribunusi hatalma: vétójog bármely határozat ellen, törvényjavaslati jog és a személyes sérthetetlenség szentsége.

Pontifex maximus

Legfőbb papi méltóság: a vallási élet és szertartások felügyelete, az ősi római erkölcsök és az istenkultusz megújítása Augustus uralkodása alatt.

Pax Romana és jólét

Augustus hatalmának egyik pillére: belső béke és biztonság megteremtése, valamint a plebs megnyerése ingyengabonával és látványos cirkuszi játékokkal.

„Panem et circenses”

„Kenyeret és cirkuszt”: a nép (plebs) megnyerésének és lecsendesítésének eszköze Augustus idején ingyengabona és cirkuszi játékok révén.

Kr.e 753

Róma alapítása hagyomány szerint

Kr.e. 510

Köztársaság kezdete Rómában

Kr. e 44.

Ceasar halála

Kr.e 31

actiumi csata

I. Triumvirátus

Kr.e 60

Caesar, Pompeius, Crassus

II. triumvirátus

Kr.e 43

Octavianus, Antonius, Lepidus