1/109
A hypophysis elülső lebenyének betegségei, A neurohypophysis betegségei
Hypophysis elülső lebenyének betegségei - felosztás
Sella turcica környéki (többnyire a hypophysisből kiinduló) daganatok
Nem daganatos eredetű funkcionális zavarok
Hypophysis daganatos megbetegedések
Az emberek 10-15%ának van adenómája
Ezek teszik ki az intracraniális daganatok 15%át
Többségük jóindulatú adenoma, ami nem okoz semmilyen panaszt
Daganatok felismerése:
hormontúltermelés jellegzetes klinikai tünetei
hypophysis hipofunkcióinak jelei
környező struktúrákra kifejtett nyomási tünetek
Hypophysis daganatok típusai + előfordulás, csoportosítás
Prolactinoma (53%)
Hormonálisan inaktív (30,5%)
Növekedési hormont termelő (11,8%)
ACTHt termelő (4,4%)
Mikro (‹ 10 mm), Makro (10-40 mm), Óriásadenoma (› 40 mm)
Klinikailag releváns daganatok aránya
Közel azonos arányban fordulnak elő micro- és macroadenomák
Hypophysis adenomák hormontermelése
A hormontermelők esetenként többféle hormont is termelhetnek: pl. GH és PRL, GH és TSH
A hormonálisan inaktív hypophysisadenomák esetében is kimutatható hormontermelés, pl. immunhisztokémiai vizsgálattal vagy a perifériás vérben kimutatható inkomplett hormonok kimutatása révén
Incidencia, prevalencia
Incidencia: egy adott időszak alatt keletkező új megbetegedések számát mutatja
Prevalencia: összesen hányan betegek egy adott időpontban (a régiek és az újak együtt)
A hypophysisadenomák prevalenciája

A hypophysisadenomák incidenciája

A daganat pontos besorolásának módja
Részletes immunhisztokémiai vizsgálatokat igényel
Hormonok, transzkripciós faktorok, citokeratinok…
Hypophysisadenomák kezelése
Túlnyomó többségük gyógyszeres és idegsebészeti beavatkozások kombinációjával rendszerint eredményesen kezelhető
A sellatáji daganatok térfoglaló jellegéből következő nyomási tünetek
látás:
visuscsökkenés
látótérkiesés
bitemporalis hemianopsia
n. opticus atrophia, vakság, szemidegbénulás (III, IV, V/2., V/3, VI.) -› tekintészavar, kettőslátás, ptosis stb.
anosmia
temporalis epilepsia
liquorrhoea, meningitis
fejfájás
hypothalamicus funkciózavarok: centrális láz, elhízás, memóriazavar…
hydrocephalus
Nyomási tünetek okai
A makro- és óriás adenomák komprimálhatják a környező ér- és idegképleteket, roncsolhatják a koponyaalap csontjait, betörhetnek az orrmelléküregekbe, akár a hypopharynxba is
Az óriás adenomák infiltrálhatják az agylebenyeket; temporalis epilepsiát és akár hydrocephalust is okozhatnak
A sella turcicát bélelő dura és a csontos strukturák károsodása liquorrhoeához vezethet, ami potenciálisan utat nyit a külvilágból származó infekciókhoz, meningitishez.
Vezető tünetként ritkán észlelünk fejfájást, ami legtöbbször a tumornak a diaphragma sellae-re gyakorolt nyomása miatt alakul ki.
Hypophysisdaganatok növekedési irány szerint + következmény
Felfelé (suprasellaris): eléri a látópályát és látótér beszűkülést, látóélesség-csökkenést ököz
Oldal irányba (parasellaris): elérhetik a sinus cavernosus idegképleteit
Lefelé, a sinus sphenoidalisba (infrasellaris)
Hyperprolactinaemia kialakulásában szerepet játszó tényezők
a hypophysisnyél mehanikus sérülése miatt kialakuló vérellátási zavar -› károsodik a hypophysisből érkező, dopaminban gazdag vérnek a hypophysis felé történő áramlása
a dopaminraktárak depléciója (pl. rezerpin)
a dopaminreceptorok blokádja (pl. metoclopramid)
a prolaktintermelő sejtek direkt stimulációja (pl. primer hypothyreosisban a magas TRH-szint a prolaktint is stimulálja).
A hyperprolactinaemia okai
Fiziológiás állapotok
Hormontermelő hypophysisdaganatok
Hypothalamus és hypophysisnyél laesiót okozó betegségek
Egyéb endokrin és szisztémás betegségek
Mellkasfal sérülése, herpes zoster
Neurológiai és pszichiátriai betegségek
Ectópiás prolaktintermelő daganatok
Gyógyszerek

Hyperprolactinaemiát okozó gyógyszerek

Prolaktintermelő adenoma jellemzők
leggyakrabban előforduló hormontermelő hypophysistumor.
A microadenomák nőkben gyakoribbak, a macroadenomák mindkét nemben előfordulnak.
Prolactinomás betegekben a szérum prolaktinkoncentrációja összefügg a daganat méretével.
Egyes esetekben a prolactin meghatározás tévesen alacsony vagy tévesen magas eredményt adhat.
Hyperprolactinaemia tünetei praemenopausás nőkben
oligo/raromenorrhoea/amenorrhoea
anovulatorikus ciklusok
galactorrhoea
infertilitás
csökkent libidó
emlőatrophia
osteoporosis (hyperprolactinaemia hypoösztrogenaemiát indukál, csökken a csontok ásványi anyagtartalma)
kompressziós tünetek
hypophysis-hipofunkció tünetei (szekunder hypothyreosis, hypadrenia, ritkán diabetes insipidus) társulhatnak
Hyperprolactinaemia tünetei postmenopausás nőkben
galactorrhoea (ösztrogén pótlás esetén)
osteoporosis
kompressziós tünetek
hypophysis-hipofunkció tünetei (szekunder hypothyreosis, hypadrenia, ritkán diabetes insipidus) társulhatnak
Hyperprolactinaemia tünetei férfiakban
hypogonadismus (a hyperprolactinaemia GnRH-központot gátló hatása miatt)
infertilitás
gynecomastia
csökkent libidó
impotencia
gyérülő testszőrzet
galactorrhoea
kompresszós tünetek
hypophysis-hipofunkció tünetei (szekunder hypothyreosis, hypadrenia, ritkán diabetes insipidus) társulhatnak
Hyperprolactinaemia tünetei gyerekekben
Nemi érés elmaradása
Primer amenorrhoea
Kompresszós tünetek
hypophysis-hipofunkció tünetei (szekunder hypothyreosis, hypadrenia, ritkán diabetes insipidus) társulhatnak
Hypophysisbetegségre gyanús személy
„rutin” kivizsgálása
Részletes anamnézis és rutin laboratóriumi vizsgálat
Hormonvizsgálatok
szérumprolaktin (macroadenoma esetén hígítva is)
szérumkortizol, ACTH
szérum-fT4, -TSH
szérum-IGF-I
FSH, LH + tesztoszteron vagy ösztradiol
szérum- és vizeletozmolalitás
Hypophysistumor gyanúja esetén
Hypophysistumor gyanúja esetén: hypophysis-MRI
Szemészeti vizsgálat
microadenoma: csak ha van szemészeti panasz
macroadenoma: minden esetben, látótér is
Prolactinomák gyógyszeres kezelése
Per os dopamin agonistákat használnak világszerte
Bromocriptin napi 2,5–15 mg; Cabergolin heti 1–2 mg
(A cabergolin (Dostinex) Magyarországon jelenleg nem törzskönyvezett)
Kiváló eredményeket lehet vele elérni: prolaktinszint és a klinikai tünetek normalizálódásán túlmenően gyakran a microadenoma megkisebbedése vagy eltűnése is megfigyelhető.
A microadenomák néhány évnyi gyógyszeres kezelés után gyógyulhatnak, a macroprolactinomák rendszerint élethosszig tartó kezelésre szorulnak.
Prolactinoma jellemzői férfiakban
A macroprolactinomák aggresszívebben viselkednek, gyakran kiújulnak és gyorsan növekednek, rövidebb-hosszabb dopaminagonista kezelést követően rezisztencia alakulhat ki
Prolactinomák terhesség alatt
A micro- és macroprolactinomák viselkedése, illetve progresszióhajlama is különböző terhesség alatt
Prolactinoma műtéti indikációi
Dopaminagonista kezelés eredménytelen
a prolaktinszint nem normalizálódik
a daganat növekszik
Neurológiai tüneteket okozó cysticus macroprolactinoma
Dopaminagonista-intolerancia
Dopaminagonista kezelés kontraindikált
Tervezett terhesség
Progresszív neurológiai tünetekkel kísért hypophysis-apoplexia
Microprolactinomák sebészi beavatkozást igénylő növekedése 5%-nál ritkább, a macroprolactinomák tünetet okozó és kezelést igénylő növekedésének gyakorisága 30% körüli.
A sebészi és gyógyszeres kezelésre refrakter macroprolactinomák esetében mérlegelendő a sugárkezelés
Növekedési hormon termelő hypophysisadenoma következményei
Gyermek és serdülőkörben (a csontosodás lezárása előtt): gigantizmus
Felnőttkorban: acromegalia
Acromegalia hátterében álló tényezők
A feltűnő klinikai tünetek ellenére gyakori, hogy a betegség kezdete és a diagnózis felállítása között gyakran hosszú évek telnek el.
Minden esetben kimutatható fokozott GH-termelődés oka:
leggyakrabban (95%) GH-termelő hypophysisdaganat
ritkán (3%) a GH releasing hormon (GHRH) fokozott termelése (pl. pancreas-, tüdődaganatok esetében)
kivételesen ectopiás GH-termelő tumor (1%).
Fokozott GH hatás hogyan valósul meg?
A GH-túltermelődés metabolikus szövődményei, illetve klinikai tünetei a GH által stimulált, a májban termelődő inzulinszerű növekedési faktor 1-es típusa (IGF-1) közvetítésével valósul meg
Fokozott GH hatás tünetei
lágyrészek megnagyobbodása
fokozott verejtékezés
vastag bőr
macroglossia
arcvonások eldurvulása
fokozott csontnövekedés (prominens áll, fogak eltávolodása, harapási vonal változása, kyphosis, hát-, váll- és térdfájdalmak)
hyperostosis
carpal tunnel szindróma
paraesthesiák
álmatlanság, fáradékonyság, alvási apnoe
cardiomegalia,
hirsutismus
struma
nemritkán toxikus adenoma
hypertonia (a fokozott só- és vízretenció miatt)
hypercalciuria, vesekő,
diabetes mellitus, hyperlipidaemia, atherogén lipidprofil -› korai érelmeszesedés, gyakori szív- és érrendszeri betegségek
kialakulhat hypogonadismus
gyakoribbak a vastagbélpolypusok
gyakori a COPD
A kezeletlen acromegalia nem önmagában a hypophysisdaganat, hanem a tartósan magas GH és IGF-1 metabolikus hatásai és a szövődmények miatt rossz prognózisú betegség

Acromegalia szűrővizsgálat
IGF-1-meghatározás:
referenciatartománya kifejezetten függ az életkortól és a nemtől
a vérvételt megelőző 24–48 óra GH-elválasztását tükrözi
szűrésre használható
Cukorterheléssel történő GH-szuppressziós teszt: OGTT során glükóz- és GH-meghatározás a 0., 30., 60., 90. és 120. percben
ez az aranystandard
Amennyiben a GH szintje 0,4 ng/ml alá csökken az acromegalia kizárható
1 ng/ml felett a diagnózis bizonyított
Segítséget nyújthat a diagnózishoz a többpontos GH-meghatározás: pl. 2 órán át 30 percenként mintavétel és átlagos GH számítása (24 óra alatt 5 vagy 5 minta két órán keresztül)
Az acromegalia kezelési céljai
Biokémiai kontroll
Mortalitáscsökkentés
Tumorzsugorítás
Hypophysis-funkció megőrzése
Tünet kontroll
Szövődmények kezelése
Acromegalia elsővonalbeli kezelése
Még napjainkban is a daganat rendszerint transnasalis-transsphenoidalis úton történő sebészi eltávolítása az elsődleges
Műtét után elengedhetetlen a betegek hosszú éveken keresztül történő endokrinológiai ellenőrzése, a gyógyszeres kezelés optimalizálása.
Acromegalia gyógyszeres kezelése
Elsőként a 2-es típusú szomatosztatinreceptoron (SSTR2) ható első generációs szomatosztatinanalógokat alkalmazzuk (ezek azonban csak a betegek mintegy felében biztosítanak hosszú távon is megfelelő kontrollt)
A második generációs pasireotid (Signifor LAR) hatékony készítmény azokban a betegekben, akiknek a tumora a SSTR5-t expresszálja.
A szomatosztatinanalógok a betegek jelentős részében csökkentik a hypophysisdaganat méretét.
A pasireotid alternatívája a naponta-másnaponta subcutan inj. formájában alkalmazandó pegvisomant (Somavert), aminek legfontosabb mellékhatása a hepatotoxicitás.
Főként a GH-t és prolaktint kombináltan termelő hypophysisadenomák esetén önmagában vagy a fenti gyógyszeres kezeléseket kiegészítve érdemes cabergolin adásával próbálkozni.

Acromegalia irradiációs kezelése
A hypophysis irradiációs kezelés hatása évekkel később jelentkezik (2–5 év), így az acromegalia kezelésére önmagában ritkán, rendszerint minden más terápiára refrakter esetekben alkalmazzuk
Kezeletlen acromegalia szövődményei
A mortalitás kétszeresre nő, elsősorban a cardiovascularis szövődmények miatt
Időben elvégzett műtét, kiegészítve a gyógyszeres és esetlegesen a sugárkezeléssel megelőzheti a súlyos, életkilátásokat rontó szervi szövődmények jelentkezését.
Cushing kórban milyen hormoneltérés van?
Hypercortisolismus
Hypercortisolismus osztályozása
Fiziológiás
stressz
terhesség
tartós fizikai megterhelés
éhezés
Patológiás
Cushing-szindróma
Pszichiátriai betegségek: melankóliás depresszió, kényszerbetegség, pánikbetegség, anorexia nervosa
Krónikus aktív alkoholizmus
Narkotikummegvonás
Szövődmények diabetes mellitus
Glükokortikoidrezisztencia
Obezitas
Endogén hypercortisolismus három fő csoportja
ACTH termelő hypophysisadenoma, Ectópiás Cushing-szindróma
ACTH túltermelés
következmények szekunder hypercortisolismus
Mellékvese eredetű primer hypercortisolismus
ACTH independens
Szupprimált ACTH
Cushing szindróma leggyakoribb oka
A szintetikus glukokortikoidok széleskörű klinikai alkalmazása óta az iatrogén Cushing a leggyakoribb ok
Az endogén Cushing-szindróma leggyakoribb oka a Cushing-kór, ennek incidenciája 1,2-1,4/millió/év
Cushing-kór epidemiológiája

Cushing szindróma jellegzetes tünetei
Hízás, holdvilágarc, megfogyatkozik a subcutan zsírszövet, felszaporodik a visceralis, supraclavicularis árkok kitelődnek, nyaki zsírpárna (bölénypúp)
Csökkent libidó, infertilitás
Hypertonia (80%nál), alvási apnoe
Csökkent glükózintolerancia, diabetes mellitus
Atrophiás bőr, sérülékeny és vérzékeny bőr, elhúzódó sebggyógyulás, acne, széles alapú livid striák a hason, csípőn, hónapljban, hiperpigmentáció
Alopecia, férfias típusú kopaszodás, hirsutismus, hajhullás
Kompressziós csigolyatörés, perifériás csonttörés
Menstruációs zavar: oligo/amenorrhea
Izomgyengeség (főleg proximalis), izomatrophia
Osteopenia, osteoporosis a csontok csökkent ásványi anyag tartalma miatt
Alacsony növés, késői/elhúzódó pubertás
Pszichiátriai rendellenességek, depresszió, ingerlékenység
Fejfájás, romló kognitív funkciók, memória
Rekurráló/opportunista infekciók
Fokozott folyadékretenció, alsó végtagi ödéma, polydipsia, polyuria, vesekövesség
Hypokalaemia, alkalosis
Ciklikus Cushing-szindróma jelentése, jellemzői
Intermittáló hypercortisolaemia
A Cushing-szindróma bármely formálja okozhatja
Tünetek is hullámzó lefolyást mutatnak
Nagyon fontos a diagnosztikus tesztetk megfelelő időzítése, sz.e. ismétlése
Endogén hypercortisolismus igazolása
Cushing-kór kórismézésének ez az első lépése
Alapja a kortizol koncentrációjának meghatározása a vérplazmában, vizeletben és/vagy a nyálban.
Ezt követi az ACTH koncentráció meghatározása + képalkotó eljárásokkal a kóros morfológiai elváltozás lokalizálása
Kis adagú dexamethason szuppressziós teszt
Dexamethason = az egyik leghatákonyabb szintetikus glukokortikoid
Egészséges egyénekben kis mennyiségben is maximális kortizolszuppressziót okoz
Short teszt: 23-24 óra között 1 mg dexa-t a beteg, 8-9 körül plazmakortizol-vizsgálat
Határ: 1,8 microg/dl (50nmol/l) plazmakortizol
Vizeletkortizol-ürítés és nyálkortizol vizsgálat
Ez a koncentráció a plazmában keringő koncentrációval arányos -› sokkal érzékenyebben tükrözik a glukokortikoidok biológiai hatását
Szűrni lehet az éjszakai órákban vett nyálból történő kortizolmeghatároszással, ez is a plazma szabadkortizol-koncentrációjával arányos
Mit kell csinálni, ha a tesztek ellentmondásosak?
Ismételni kell őket, akár néhány hónapnyi várakozást követően
Endogén hypercortisolismus ACTH-függőségének vizsgálati jelentősége
Endogén hypercortisolismus egyértelmű meghatározását az ACTH koncentráció meghatározása követi, ami alapján elkülöníthető az ACTH dependens és independens forma. Szürke zóna esetén ismételni kell.
ACTH dependens hypercortisolismust 80-90%ban ACTH termelő hypophysisadenoma okoz, 10-20%ban ectópiás ACTH és/vagy CRH termelés. Ezek elkülönítésére hormon és képalkotó vizsgálatokat alkalmazunk.
CRH teszt
Ha az ACTH dependencia nem egyértelmű
Ha a szürkezónás nyugalmi ACTH CRH adása után nem emelkedik a plazma ACTH koncentrációja = ACTH independens hypercortisolismus, primer adrenális Cushing-szindróma
Hogyan különítjük el a hypophysis és az ectópiás eredetű ACTH túlterhelést?
Nagy dózisú dexamethason teszt
az ACTH termelő hypophysisadenomák csak részlegesen reagálnak
az ectopiás ACTH termelő tumorok többnyire rezisztensek a nagy dózis ellen
Corticotrop releasing hormon teszt
iv. bólusban adunk CRH-t
ACTH termelő hypophysisadenoma esetén többnyire a plazma ACTH koncentrációja nő
ectópiás hormontermetlő daganat esetében a plazma ACTH és a kortizolszint csak minimálisan nő/változatlan
Sinus petrosus inferior katéterezés
aranystandard az elkülönítésre
sinus petrosus inferiorok szelektív kanülálása során nyert vérmintákból ACTH koncentrációt határozunk meg
Hypophysis képalkotó vizsgálata
Hormonvizsgálattal igazolt ACTH dependens hypercortisolismus esetén elsőként választandó képalkotó vizsgálat a hypophysis kontrasztanyagos MR-vizsgálata
Tartósan fennálló Cushing következménye, szövődményei
Elsősorban a cv morbiditás nő
A mortalitás akár a várható 5x-ére nőhet
Cushing kezelése
Elsőként: hypophysis műtét
Ma már transsphenoidalis műtét
régebben leggyakrabban kétoldali adrenalectomiát csináltak
Eredménytelenség esetén újabb műtét, sugárterápia és/vagy gyógyszeres kezelés
Cushing gyógyszeres kezelése
Célpont lehet:
a hypophysisdaganat ACTH termelésének csökkentése (hypophysisen hatók)
a mellékvesekéreg kortizol-termelésének csökkentése (szteroid bioszintézis gátlók)
a kortizol hatásának gátlása (glükokortikoid-antagonisták)
A Cushing-szindróma sürgős gyógyszeres kezelését indokló állapotok
Súlyos infekció
Cardiális dekompenzáció
Akut pszichózis
Bélperforáció, peritonitis
Súlyos myopathia
Cushing-szindróma kezelésében alkalmazott gyógyszerek
CRH/ACTH szekréciót gátló szerek
Cabergolin: dopaminagonista, a betegek 40%ánál hatásos
Pasireotid: 5ös típusú szomatosztatin-Ron hat, műtéti kezelés ellenére is perzisztáló Cushing esetén
Szteroidbioszintézis gátló szerek: Metyrapon, Mitotan, Ketokonazol, Osilodrostat, Etomidat
Glükokortikoid-R antagonista: mifepriston (RU486)
Bromocriptin: dopaminagonista, nagy adagban, néhány %nál hatásos
Cushing tünetek kezelése
Metabolikus eltérések (diabetes, hyperlipidaemia): általános gyakorlat szerint
Depresszió: szokásos antidepresszánsok, de a betegek nehezebben reagálnak rájuk
Sugárkezelés Cushingban
Rendkívül hatékony terápia, 80-90% teljes remisszióba kerül
Hátrány, hogy a hatás csak évek alatt válik teljessé és hosszabb távon nagy valószínűséggel hypopituitarismust vált ki
Hipopituitarizmus jelentése
Agyalapi mirigy alulműködése -› a mirigy nem termel elegendő mennyiséget egy vagy több fontos hormonból
Sikeres hypophysis műtét után
Gyógyulás: műtét után a reggeli kortizol ‹ 1,8 microg/dl (‹50 nmol/l), de ilyenkor is lehet még késői relapszus
Ha a beteg kap a műtét után hidrokortizont, akkor legalább 24 órát várni kel a plazmakortizol vizsgálattal
Pseudo-Cushing szindróma jelentése
Olyan klinikai és hormonális tünetegyüttes, amelynek hátterében mindig jelen van egy elsődlegesen nem endokrinológiai betegség/állapot, amelyet korábban már azonosítottak vagy esetleg még fel sem ismertek, és amely okozója a betegben észlelhető hypercortisolismusnak.
Pseudo-Cushing hátterében álló kórképek
Általában pszichiátriai eredetűek, Pl. súlyos szorongásoso neurózis, depresszió, krónikus alkoholizmus, alkohol megvonási szindróma)
Morbid elhízás
Rosszul beállított DM
PCOS
Alvási apnoe szindróma
Hormonálisan inaktív hypophysisadenomák általános jellemzői
Ez a leggyakoribb hypophysisdaganat típus
Nem egységes
Felismerés általában a környező struktúrákra kifejtett nyomási tünetek vagy a hypophysiselégtelenség tünetei kapcsán
Hormonálisan inaktív hypophysis macroadenoma teendők
Tünetmentes formánál választhatjuk a beteg akár éveken át tartó megfigyelését + hypophysiselégtelenség megfelelő szubsztitúciója
Növekvő daganat/nyomási tünetek: idegsebészeti kezelés szükséges
Nem operálható/sokszor kiújuló daganatnál: sugárkezelés
Hypophysisadenoma ‹-› egyebek
A craniopharyngeomában (a régió második leggyakoribb tumora) gyakori a cysticus átalakulás és a kalcifikáció
Aneurysma
Sellatájéki meningeoma
Régióba adott áttéti daganatok
Régióban kialakult egyéb KIR tumorok
Gyulladásos és nem gyulladásos infiltratív folyamatok
Hypophysitisek általános jellemzői
= A hypophysis gyulladásos betegsége
Jóval ritkább, mint a tumorok
Prototípusa a lymphocytás hypophysitis

Lymphocytás hypophysitis jellemzői
Általában fiatal/középkorú nők betegsége
Legtöbbször a terhesség 3. trimesztetében vagy a szülés utáni fél évben alakul ki
Fő tünetek: hypophysis-hipofunkció tünetei, gyakori a hypadrenia (ACTH hiány okozta) és a hyperprolactinaemia, kompressziós tünetek (ezek miatt gyakran műtik adenoma gyanúval)
A lymphocytás hypophysitis klinikai tünetei

Hypophysitis, mint mellékhatás
Immunellenőrzőpont gátló szerek használata az onkológiában -› a leggyakoribb endokrinológiai mellékhatás ez
Hypophysitis kezelése
A betegek nagyobb részében élethosszig tartó hormonpótlást igénylő hypophysis-elégtelenség alakul ki
Igen ritkán teljesen gyógyulhat
Műtét csak súlyos nyomási tünetek esetén
Immunszuppresszív kezelések hatékonysága nem egyértelmű
Hypophysis elégtelen működése
Egy vagy több hypophysis elülső lebeny hormon teljes vagy részleges hiánya, melyhez hátsó lebeny hormonjainak hiánya is társulhat
Egy hormon teljes hiánya súlyos tüneteket okoz és egyetlen vérvétellel igazolható
Részleges hiánynál: egyeztetés a klinikai képpel, gyakran ismételt hormonmeghatározások, stimulációs tesztek
Hypophysishormonok kiesési sorrendisége
GH
Egymást követően a gonadotróp hormonk
TSH
ACTH
Prolaktin
Csak ezek után és ritkán esik ki az arginin-vazopresszin
-› nem ritka, hoy látszólag izolált hormonhiány hívja fel a figyelmet a sellatáji térszűkítő folyamat fennállására
A hypophysiselégtelenség leggyakoribb okai
Hypophysistumorok
Sellatáji nem hypophysis tumorok (cranio-pharyngeoma, sellatáji meningeoma, nervus opticus glioma, áttétes daganatok)
Trauma (hypothalamuslaesio vagy vascularis károsodás, műtéti sérülés)
Hypophysisinfarctus (postpartum necrosis: Sheehan-szindróma)
Hypothalamust és/vagy hypophysist infiltráló betegségek, pl. sarcoidosis, Langerhans-sejtes histiocytosis, haemochromatosis
Infekció (tuberculosis, bakteriális vagy gombás eredetű tályog)
Lymphocytás autoimmun hypophysitis
Gyógyszer-indukált hypophysitis (immunellenőrzőpont-gátlók)
Üres sella szindróma
Iatrogen okok (glükokortikoid kezelés, fej-nyaki/koponya besugárzás)
Idiopathiás
Örökletes hypophysiselégtelenség (egy/vagy több hormontengely érintett)
Hypophysis hipofunkció klinikai képe
Hormonhiány tünetei + Alapbetegség tünetei
Hypophysis elégtelen működés miatti ACTH-hiány következményei
Szekunder mellékvesekéreg elégtelenség
Tünetek kb. ugyanazok, mint a primer elégtelenségnél, de ilyenkor nem alakul ki aldoszteron hiány
Kezelés:
krónikus fenntartó kezelés: hidrokortizon, per os, 15-25 mg/nap, 2-3 részre osztva
hypadréniás krízis/annak megelőzése: bólus hidrokortizon, majd lassú cseppinfúzió, 100-300 mg/nap
Hypophysis elégtelen működés miatti TSH-hiány következményei
Tünetek azonosak a pajzsmirigy primer elégtelenségének tüneteivel
Hypophysis elégtelen működés miatti LH és FSH-hiány következményei
Ezeket nem lehet élesen elválasztani
Nőkben: menstruációs zavar, amenorrhoea, tüszőérés zavari, primer/szekunder infertilitás
Férfiakban: hypogonadizmus, izomtömeg és -erő csökkenése, infertilitás
Hypophysis elégtelen működés miatti prolaktin-hiány következményei
Legszembetűnőbb következmények a szülést követően kialakuló hypophysiselégetlenség során (Sheehan-szindróma)
Szoptatási képtelenséggel jár
Hypophysis elégtelen működés miatti GH-hiány következményei
Gyermekkorban: alacsony növés
Felnőttkorban: felnőttkori növekedésihormon-hiány szindróma
Felnőttkori növekedésihormon-hiány szindróma jellemzői
GH hiánynak a növekedés lezárulása után főleg metabolikus következményei vannak
Fáradékonyság, izomtömeg (hcs) és izomerő csökkenés, zsírtömeg növekedés, csonttömeg csökkenése, nő az össz- és az LDH-koleszterin szint, csökken a HDL
Felnőttkori GH hiány diagnózisa
Nem elegendő az IGF-1re alapozni, biztosítani kell, hogy a GH-t nem lehet az egészségesekben megszokott mértékben stimulálni
Stimulációs teszt: leggyakrabban az inzulinindukált hypoglykaemia tesztet alkalmazzuk, ritkábban glukagontesztet, GH-RH+arginin infúziós tesztet
Felnőttkori növekedésihormon-hiány szindrüma diagnózis
A többinél általában elég a reggeli vérvétel, itt stimulációs tesztek szükségesek
Gonadotrop hormon-, ACTH és TSH-hiánynál a célszervek által termelt hormonok csökkent szintje mellett alacsony LH, FSH, SCTH és TSH szinteket is találunk.
Inzulinindukált hypoglikaemia teszt
Felnőttkori súlyos GH-hiánynál a GH szintje stimuláció hatására nem emelkedik 3 ng/ml fölé
Felnőttkori növekedésihormon-hiány szindróma differenciáldiagnózis
Súlyos, krónikus betegségekhez társuló alacsonynövés
Kromoszóma rendellenességek (pl. Turner-szindróma)
Csont- és porcszövet öröklődő betegségei
Hypophysis hipofunkció kezelése
Ritka kivételtől eltekintve a szekunder hypogonadismus, hypothyreosis és hypadrenia kezelésére a célszervek által termelt hormonoknak megfelelő készítményeket alkalmazunk
A hypophysiselégtelenség hormonszubsztitúciója

Mi a diabetes insipidus?
Az AVP-hiányán alapuló polyuria-polydipsia szindrómát nevezzük centrális diabetes insipidusnak
Renalis diabetes insipidust (újabb nevén AVP-rezisztencia) okozhat számos vesebetegség, elektrolit-rendellenességek, bizonyos gyógyszerek és ismertek örökletes génhibák is
Az elkülönítésnél fontos, ha a nagy folyadékfforgalom elsődleges oka a rossz szokásként rögzült magas folyadékbevitel (akár pszichiátriai betegség miatt) -› primer polydipsia, pszichogén/dipszogén diabetes insipidus, habituáris vízivás
Diabetes insipidus jellemzői
Polyuria
Polydipsia
A vizelet fajsúly 1010 alatt
Vizeletozmolaritás 50–200 mOsm/kg között
Szérumnátrium a normális felső határa körül
Szérumozmolalitás a normál tartomány felső határa körül
Dehidrációhajlam
Diabetes insipidus kivizsgálása
A polyuria-polydipsia szindrómát okozó egyéb belgyógyászati betegségek kizárása
alapos fizikális vizsgálat, részletes rutin labor
rendszerint könnyen kizárható a DM, ozmotikus diuresis, vesebetegségek, elektrolitzavarok (hypokalaemia, hypercalcaemia)
Labor: általános vizeletvizsgálat, 24 óra alatt ürített vizelet mennyisége, folyadékbevitel, fajsúly, szérum és vizeletozmolaritás, Na, K, Ca, foszfor, kreatinin, urea
Szomjaztatási próbával összekapcsolt desmopresszin-teszt
Mi a desmopresszin?
Szintetikus AVP analóg
Csak minimális a vazopresszor hatása, ezért az AVP-nél sokkal ritkábban okoz mellékhatást
Szomjaztatási próbával összekapcsolt desmopresszin-teszt menete
Maxiumum 8 órán át szomjaztatjuk a beteget
Hamarabb be kell fejezni, ha:
testsúlyveszteség eléri az 5%ot
szérumozmolaritás meghaladja a 295 mOsmol/kg-ot
Óránként mérjük a vizelet mennyiségét, a szérum- és a vizeletozmolaritást
Ha a szomjaztatás befejezésekor az addigi eredmények alapján a diabetes insipidus nem zárható ki, a beteg desmopressint kap (20 microg orrspray/2 microg sc./im.)
Szomjaztatási próbával összekapcsolt desmopresszin-teszt eredménye, értékelése
Centrális diabetes insipidusban
a vizeletormolalitás a szomjaztatási szakaszban nem emelkedik 300 mOsmol/kg fölé
desmopresszin hatására: a vizeletozmolalitás 750 mOsmol/kg fölé emelkedik
Dipsogén diabetes insipidus -› teszt során a vizeletozmolalitás eléri a 750 mOsmol/kg-ot
A teszt nem diagnosztikus, ha a szomjaztatás során a vizeletozmolalitás 300-750 mOsmol/kg között marad és desmopresszin hatására sem emelkedik 750 fölé
Szomjaztatás veszélyei
Dehidráció, vérnyomás-csökkenés -› kórházi körülmények között csinájuk
Egyéb teendők DI kivizsgálásnál
Centrális DI: hypophysis-MRI elvégzése kötelező
Renális DI: további nefrológiai kivizsgálás, konzultáció
Centrális DI okai

Centrális DI kezelése
A polyuria napi 1-2x alkalmazott desmopresszin orrsprayvel / per os desmopressin készítménnyel megszűntethető.
A túladagolás folyadékretenciót, akár súlyos hyponatraemiát okozhat
Renális DI kezelése
AVP rezisztencia van
Nincs specifikus terápia
Sóbevitel korlátozás étrendileg
Thiazid diuretikumok csökkentik a polyuriát
Kedvezőtlen lehet az NSAIDok (főleg az indometacin) használata
DI prognózis
Jó prognózisú betegség
Nem befolyásolja a várható élettartamot
Megfelelő kezelés esetén nem rontha az életvitelt sem
Hypothalamicus endokrin szindrómák okai

A GnRH-szekréció zavarai
