Töri fogalmak holnap doga

Liberalizmus

politikai eszme, amelynek kiindulópontja az egyén szabadsága és felelőssége, célja pedig az alkotmányos állam létrehozása

Nacionalizmus

politikai eszme, melynek kiindulópontja a nemzet, az emberek természetes politikai és kulturális közössége, célja pedig a nemzetállam létrehozása

konzervativizmus

politikai eszme, melynek kiindulópontja a fennálló rend védelme, célja pedig a szerves fejlődés a forradalmak elkerülése érdekében

Reform

Eltervezett, fokozatos és törvényes változás, szemben a forradalommal

Szegregáció

elkülönítés, általában valamely etnikai vagy vallási csoport, esetleg a két nem elkülönítése a lakóhelyen, a munkahelyen, az oktatásban stb.

Polgárháború

egy államon, nemzeti közösségen belül zajló fegyveres harc, tétje gyakran éppen az állam vagy a nemzet egységének megőrzése vagy felbontása

Polgári állam

A 19. század végén kialakult felfogás az állam gondoskodó szerepéről: a közoktatás, a közegészségügy, a társadalombiztosítás megszervezésével a társadalmi béke fenntartása és a gazdasági fejlődés elősegítése

Nemzetállam

Olyan állam, amelyben érvényesül a népfelség, illetve melynek polgárai kulturális (nyelvi) közösséget is alkotnak

szakszervezet

az ipari bérmunkások érdekvédelmi szervezete, mely szakmánként szerveződik, és a munkakörülmények javítását, a munkabérek emelését igyekszik elérni a munkaadóval és az állammal szemben

Társadalombiztosítás

Az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás összefoglaló neve, a befizetett járulékokból (és az abból képzett tőkéből) biztosítja az egészségügyi ellátást és a nyugdíjjárulékokat

Szocializmus

politikai eszme, melynek kiindulópontja a társadalmi igazságosság, célja pedig a köztulajdon, és ezáltal a közös termelés és elosztás megteremtése

szociáldemokrácia

szocialista politikai irányzat, amely a köztulajdonra épülő szocialista társadalmat demokratikus úton és reformokkal kívánta megteremteni

Kommunizmus

szocialista politikai irányzat, amely a köztulajdonra épülő szocialista társadalmat forradalmi diktatúrával kívánta megteremteni

keresztényszocializmus

szocialista politikai irányzat, amely a piaci viszonyok fenntartása mellett az egyház erkölcsi tanítása alapján kívánja a javak igazságosabb elosztását elérni

proletárdiktatúra

a marxista (kommunista) elképzelések szerint a szocialista forradalmat követő átmeneti politikai rendszer, amely felszámolja a magántulajdont, megszüntetve ezzel az osztályharcot

Osztályharc

a marxi elméletben a kizsákmányoló tulajdonos és a kizsákmányolt, tulajdon nélküli társadalmi csoportok között dúló küzdelem, mely forradalmak után új formát ölt, majd a szocialista forradalmat követően megszűnik

Cionizmus

zsidó nacionalizmus, a zsidóság egyenjogú nemzetként való felfogása, és ennek megfelelően a zsidó állam létrehozására való törekvés, lehetőleg Palesztinában

Emancipáció

Egyenjogúsítás, a 19. század során a korábban korlátozott vagy jogfosztott csoportok felemelése, például alávetett társadalmi csoportok, etnikai vagy vallási kisebbségek, nők

Abraham Lincoln

Amerikai elnök, (1861-1865) megválasztásával tört ki az amerikai polgárháború. Az Unió vezetésével győzte le a Konföderációt, ami után megtörtént a rabszolgafelszabadítás

Otto von Bismarck

Porosz miniszterelnök, német kancellár, a német egység megteremtője

Karl Marx

Német filozófus, a forradalmi szocializmus (marxizmus) kidolgozója, az osztályharcok és a proletárdiktatúra megteremtője

1861-1865

Az amerikai polgárháború

1871

Németország egyesítése