1/90
Alapvető matematikai fogalmak, tételek és definíciók gyűjteménye az algebra, függvénytan, geometria, gráfelmélet és valószínűségszámítás témaköreiből.
Egytagú algebrai kifejezés
Egytagú algebrai kifejezések azok, amelyekben a számokat és a számokat
helyettesítő változókat illetve azok pozitív egész kitevőjű hatványait csak a
szorzás műveletével kötjük össze.
Többtagú algebrai kifejezés
Egytagú algebrai kifejezések összege.
Egynemű algebrai kifejezések
Olyan egytagú kifejezések, amelyek legfeljebb az együtthatójukban különböznek.
Egyenlet
Két algebrai
kifejezés összekapcsolása a ¿ ,>,
=
,≤,≥ jelekkel, amibe az alaphalmaz
elemeit behelyettesítve igaz vagy hamis állítást kapunk.
Azonosság
Olyan egyenlet, amelybe az értelmezési tartomány bármely elemét behelyettesítve az ismeretlen helyére, igaz állítást kapunk.
Ellentmondás
Olyan egyenlet, amelybe az értelmezési tartomány bármely elemét behelyettesítve az ismeretlen helyére, hamis állítást kapunk.
Számelmélet alaptétele
Minden 1-nél nagyobb egész szám egyértelműen felírható prímhatványok szorzataként, a sorrendtől eltekintve.
Egyenes arányosság
Ha az egyik mennyiség valahányszorosára változik, a másik is ugyanannyiszorosára változik; hányadosuk állandó.
Fordított arányosság
Ha az egyik mennyiség valahányszorosára változik, a másik annyiad részére; szorzatuk állandó.
Függvény
Olyan hozzárendelés, amely az alaphalmaz minden eleméhez pontosan egy képhalmazbeli elemet rendel.
Értelmezési tartomány
Az alaphalmaz azon elemeinek az összességét, melyekhez hozzárendeltünk a
képhalmazból elemeket,
Értékkészlet
A képhalmaz azon elemeinek az összességét, amelyeket hozzárendeltük az
alaphalmaz elemeihez, a függvény értékkészletének nevezzük.
Lineáris függvény
f(x)=mx+b alakú függvény. Grafikonja egyenes
Monoton növekvő függvény
ha az adott intervallum bármely két eleme közül a
nagyobbikhoz legalább akkora helyettesítési érték tartozik, mint a kisebbikhez;
Monoton csökkenő függvény
ha az adott intervallum bármely két eleme közül a
nagyobbikhoz legfeljebb akkora helyettesítési érték tartozik, mint a
kisebbikhez
Szigorúan monoton növekvő függvény
ha az adott intervallum bármely két eleme
közül a nagyobbikhoz nagyobb helyettesítési érték tartozik, mint a
kisebbikhez;
Szigorúan monoton csökkenő függvény
ha az adott intervallum bármely két eleme
közül a nagyobbikhoz kisebb helyettesítési érték tartozik, mint a kisebbikhez
Zérushely
Egy f függvény értelmezési tartományának azon elemeit, amelyekhez a
függvény a 0-t rendeli
Maximum
A függvény értékkészletének legnagyobb eleme, ha létezik.
Maximumhely
Az az értelmezési tartománybeli érték, ahol a függvény maximumát felveszi.
Minimum
A függvény értékkészletének legkisebb eleme, ha létezik.
Minimumhely
Az az értelmezési tartománybeli érték, ahol a függvény minimumát felveszi.
Másodfokú függvény
f(x)=ax2+bx+c alakú függvény, ahol a=0.
Másodfokú egyenlet általános alakja
ax2+bx+c=0, ahol a=0.
Diszkrimináns
D=b2−4ac;
Gyakoriság
Ha n megfigyelésből álló megfigyelés-sorozatban egy esemény k-szor
következik be,
Relatív gyakoriság
A bekövetkezések száma osztva a megfigyelések számával: nk.
Permanenciaelv
A bővebb számhalmazon értelmezett műveletek ugyanazt az eredményt adják, ha a szűkebb
számhalmaz elemeire alkalmazzuk. A műveletek és az egyenlőség tulajdonságai érvényben
maradjanak.
Abszolút érték
A szám nullától mért távolsága a számegyenesen.
Ellentett számok
Két szám egymás ellentettje, ha összegük nulla.
Intervallum
A valós számok egy összefüggő részhalmaza.
Pozitív egész kitevőjű hatvány
az a szám n-edik
hatványa olyan n-tényezős szorzat, amelynek minden tényezője maga a. Jele a
n
.
Normálalak
számok olyan két tényezős szorzatalakját, ahol az egyik tényező abszolút értéke 1 és 10 közé
eső szám, a másik tényező 10 megfelelő hatványa
Négyzetgyök
Egy nemnegatív szám négyzetgyöke az a nemnegatív szám, amelynek négyzete az eredeti szám.
Logaritmus
loga(b) az a kitevő, amelyre a-t emelve b-t kapunk; a>0, a=1, b>0.
Exponenciális függvény
Exponenciális függvény
Azokat a függvényeket, amelyekben a változó csak a kitevőben szerepel
Helyettesítési érték
Ha egy algebrai kifejezésben a változók helyére konkrét számokat helyettesítünk, majd
elvégezzük a műveleteket, akkor a műveletsor eredményét a kifejezés helyettesítési értékének
tekintjük.
Polinom fokszáma
A legmagasabb fokú, nem nulla együtthatójú tag fokszáma.
Részhalmaz
Az A halmaz részhalmaza (vagy része) a H halmaznak, ha A minden eleme egyúttal a H
halmaznak is eleme.
Valódi részhalmaz
A halmaz valódi részhalmaza (vagy valódi része) a B halmaznak, ha A
része B-nek, de a két halmaz nem egyenlő
Véges halmaz
Olyan halmaz, amelynek elemszáma természetes számmal megadható.
Logikai állítás
Olyan kijelentés, amely egyértelműen igaz vagy hamis.
Egybevágósági transzformáció
Olyan geometriai transzformáció, amely megőrzi a szakaszhosszakat és szögnagyságokat.
Középpontos hasonlóság
Adott O középpont és k arány mellett P képe P′, ahol OP′=k⋅OP.
Hasonlósági transzformáció
Olyan geometriai transzformáció, amely minden távolságot ugyanazzal a pozitív aránnyal változtat.
Hasonló síkidomok
Két síkidom hasonló, ha van olyan hasonlósági transzformáció, amely egyiket a másikba viszi.
Konvex síkidom
Bármely két pontját összekötő szakasz teljes egészében a síkidomhoz tartozik.
Konkáv síkidom
Olyan síkidom, amely nem konvex.
Teljes gráf
Olyan egyszerű gráf, amelyben bármely két különböző csúcsot él köt össze.
Terület
Síkidomokhoz rendelt nemnegatív szám: egybevágóknál egyenlő, felbontáskor összeadódik, az egységnégyzeté 1.
Helyvektor
Az origóból induló vektor, amelynek koordinátái megegyeznek a végpont koordinátáival.
Hurokél
Olyan él, amelynek kezdő- és végpontja azonos.
Többszörös élek
Két csúcsot egynél több él köt össze.
Egyszerű gráf
Olyan gráf, amelyben nincs hurokél és nincs többszörös él.
Csúcs fokszáma
A gráf egy pontjába összefutó élek száma az adott pont fokszáma. A kézfogási
tétel kimondja, hogy bármely gráfban a fokszámok összege megegyezik az élek
számának a kétszeresével.
Nevezetes szögpárok
Egyenlő szögek
Egyállású szögek
Váltó szögek
Csúcsszögek
Kiegészítő szögek
Pótszögek
Mellékszögek
Pont körüli forgatás
Olyan geometriai transzformáció mely adott o kp körül meghatározott szöggel
forgatja el a sík pontjait.
Eltolás
volyan geometriai transzformáció mely a sík minden pontját ugyanabba az
irányba ugyanakkor távolsággal mozdítja el.
Fa gráf
Összefüggő, kört nem tartalmazó gráf.
Páratlan függvény
szimmetrikus az Origóra
Páros függvény
szimmetrikus az y tengelyre.
Periodikus függvény
olyan függvény melynek értékei meghatározott időközönként
ismétlődnek.
KORLÁTOSSÁG: A
Alulról korlátos sorozat
Ha van olyan szám melynél a sorozat egyik értéke sem kisebb
Felülről korlátos sorozat
Ha van olyan szám melynél a sorozat egyik értéke sem nagyobb
Korlátos sorozat
Alulról és felülről is korlátos sorozat.
Számtani sorozat
A számtani sorozat bármelyik elemét (a 2. elemtől kezdve) a
megelőzőből úgy kapjuk, hogy a megelőző elemhez ugyanazt, a sorozatra jellemző számot
hozzáadjuk.
Mértani sorozat
A mértani sorozat bármelyik elemét (a 2. elemtől kezdve) a
megelőzőből úgy kapjuk, hogy a megelőző elemet egy, a sorozatra jellemző nem nulla állandó
számmal megszorozzuk.
Osztó
a osztója b-nek, ha van olyan egész k, hogy b=a⋅k.
Szög
A sík egy pontjáról kiinduló két fél egyenes által meghatározott síkrész. Nullszög/ hegyesszög/ ferékszög/ tompaszög/ egyenesszög/ homorúszög/ teljes szög
Ponthalmazok távolsága
A két ponthalmaz pontjai összekötő legrövidebb szakasz.
Súlyvonal
A háromszög csúcsát a szemközti oldal felezőpontjával összekötő szakasz.
Súlypont
A háromszög súlyvonalainak közös pontja; az oldalhoz közelebb eső harmadolópont.
Trapéz
Olyan négyszög, amelynek van párhuzamos oldalpárja.
Paralelogramma
Olyan négyszög, amelynek két-két szemközti oldala párhuzamos.
Deltoid
Olyan négyszög, amelynek két-két szomszédos oldala egyenlő hosszú.
Rombusz
Olyan négyszög melynek oldalai egybevágóak.
Téglalap
Olyan négyszög melynek szögei egybevágóak.
Négyzet
Olyan négyszög melynek oldalai és szögei egybevágóak.
Szabályos poliéderek
Öt típus: tetraéder, hexaéder (kocka), oktaéder, dodekaéder és ikozaéder. minden élük egyenlő hosszú; minden lapjuk egybevágó szabályos
sokszög; a csúcsokból ugyanannyi él indul ki, és a szomszédos élek szöge mindenhol
ugyanakkora.
Binomiális eloszlás
azt írja le, hogy egy p valószínűségű esemény egymástól független n darab kísérletből éppen k-szor következik be.
Hipergeometrikus eloszlás
azt írja le, hogy visszatevés nélküli mintavételkor mekkora valószínűséggel kapunk egy adott számú kedvező
Tengelyes tükrözés
A tengely pontjai helyben maradnak; más P pont képe P′, ha a tengely a PP′ szakasz felezőmerőlegese.
Szöveges feladat
Szöveges kontextusban megadott összefüggésekből matematikai modellt kell felírni.
Valószínűség
Annak a mértéke, hogy egy bizonytalan kimenetelű esemény (véletlen kísérlet) bekövetkezik-e vagy sem
Egyenlő szögek
Nagyságuk azonos
Egyállású szögek
A szög párok szárai páranként párhuzamos, azonos az irányuk
Váltószögek
A szög párok szárai páranként párhuzamos, irányuk nem azonos.
Csúcsszögek
Szárai és csúcsai egy egyenesbe esnek
Mellékszögek
Egyik száruk közös, másik kettő egy egyenest alkot. Összegük 180 fok
Kiegészítő szögek
180 fokra egészítik ki egymást
Pótszögek
2 szög melynek összegük 90 fok