Ady Endre

Születésének ideje-halálának ideje

1877-1919

Élete

Érdmindszent, kisnemesi család

Kálvinista, református vallású

Debrecen jog

Első “adys“ kötete: Új versek 1906

Nagyváradon újságíró

Vörösmarty Akadéma elnöke

Diósy Ödönné Brüll Adél - Léda

Boncza Berta - Csinszka

Jelentősége (5)

Összegző költő: útóromantikát lezárja, meghatározó alakja a klasszikus modernségnek, Nyugat első nemzedékének vezéralakja

Ellentmondások: pogány és keresztény, mámor és csömör, Nietzsche és Krisztus, vitalizmus és életszerelem

Későromantikus énábrázolás: önmitizálás, szecessziós halálvágy, szimbolikus látásmód

Tematikus költő: ciklusokba rendezi azonos témájú verseit

Útóhang: “magyarellenes“ de hatása túl nagy így mindenki viszonyul hozzá

Istenkép (4)

Kálvinista istentisztelet, római katolikus szentmise, zsoltárok, énekek, biblia, Krisztus alakja is megjelenik

Nietzsche: 19. századot meghatározó német filozófus - übermensch képe, az ember feletti ember, Isten halott

Modern istenélmény: személyes, de kételkedő - gyakran elveszti Isten nevét - elentétekben, paradoxonokban gazdag. Leggyakoribb motívumok: parttalan, mindent magába foglaló Isten képzet - nem teológiai gyökerű hanem személyes, költői képekben megalkotott

Biblikus, régies, vagy ép köznapi, lefokozott - biblikus intertextualitás is megjelenik

Illés szekerén - 1908

Először kap önálló ciklust

A Sion-hegy alatt első részében a könyvben

Illés: proféták atyja - zsidók, muszlimok, keresztények

Az Úr Ilésként elviszi majd

Belső lélekállapotot alakít át drámai cselekménnyé

Meleg-hideg, tűz-jég, Föld-Ég szimbolikus alaptétel

Belső-külső, szív-szekér: tűzes szívek - lázban égő ember szíve gyorsabban ver, hamarabb magához ragadja az Úristen

De a hozzá hasonló művészeket, akiket Illéshez hasonlóan magához szólít csak szenvedések után

Az Úr érkezése, Imádság háború után

Létharcban álló lírai én fölismeri Istenben gondviselőjét, aki támaszt ad

Sion hegy alatt

Sion hegy: Jeruzsálemi templom szent helye

Sínai hegy: tízparancsolat, Mózes találkozik Istennel

Jeruzsálemi templom - Sínai hegy: látomásszerű, találkozik Istennel

Öreg pap képe: nem ismeri fel, halottnak látja magát, hisz elkövette a legnagyobb bűnt az istenfelejtést, pedig gyerekként sokat imádkozott hozzá

Nietzsche: “Isten halott“ - de ez hiány hisz helyette nincs semmi

Álmom: az Isten

Isten-nincsen rímpár

Szeres engem, Istenem

A hitre jutás érzelmi szükséglete és racionális lehetetlensége

Paradoxos állítások: egyszerre van, és nem van

Rendben van Úristen - 1909

Rendben van Úristen ciklus hátrább kerül

Alaptémái: hitetlenség, hiszen azok keresik szomorú kétségbeesésükben Istent, akik még nem találták meg - keresésben hisz, de Istenben nem

Nem szerepel hitvallás a verseiben - halálként, jehovák jehovájaként

Költői túlzás: mitikus én szerep

Rendben van Úristen

Öt anafóra, kérdőmondatok

Istent vonja felelősségre saját hitetlensége miatt

A Minden-Titok verseiben - 1910

Az Isten titkai ciklus a kötet elején - négysoros cím nélküli ajánlás

Motívuma az akarat kérdése, önmagával és Istennel folytatott létharc - akar hinni de Isteni kegyelem nélkül ez hiába marad

Hiszek hitetlenül Istenben

Nyitóvers paradox: Hiszek hitetlenül Istenben / Mert hinni akarok

Isten hiányával van jelen, csak vágyakozás tárgya

Zárlat: feltételes tételezés, önmagához és Isten utáni vágy kérdéséhez jut

A menekülő Élet - 1912

Cikluscím: metonímia: Istenhez hanyató árnyék

Istenhez hanyatló árnyék

Beszélő akarata, szilaj kereséssel központi kép

Istent paradoxonnal nevezi meg - létlenül a leglevőbb - utána az emberi képzelet szüleménye, a hit pedig a gyógyír a szenvedésre

A vers vívódó, önmagát sokszor átértelmezi - ellentmondásosan hitvalló

Köszönöm, köszönöm, köszönöm

Ciklus utolsó előtti verse

Ötször sorkezdő anafora a cím - hitvalló beszédcselekedet

Szaglás, simogatás gesztusa - bensőséges

Létösszegzés a halálig - ellentétek összebékülnek