Stretching előadás - Fizioterápia

Kérdés-felelet formájú tanulókártyák Margitai Virág Stretching című előadásához, felölelve a biomechanikai, szövettani és élettani alapokat, a stress-strain görbét, a reflexeket, az indikációkat és kontraindikációkat, valamint a nyújtási technikákat.

Mit jelent a stretching fogalma, és milyen élettani folyamatokra épül?

A stretching különböző izomcsoportok kontrollált nyújtását jelenti. Az alkalmazott technikák az izmok ellazulási képességére épülnek, és elsősorban az idegrendszeri (IR) funkciókhoz kapcsolódnak.

Mi a különbség a külső és a belső biomechanika vizsgálati fókusza között?

A külső biomechanika a külső szemlélő által észlelhető módon vizsgálja a testek erő hatására történő tér- és időbeli hely-, illetve helyzetváltoztatását. A belső biomechanika a szervezetben lezajló fizikai vonatkozású történéseket és azok mechanizmusait kutatja.

Melyek az izom kontraktilis és nem kontraktilis részei?

A kontraktilis rész az izomhas, míg a nem kontraktilis részt az izom eredése és tapadása képezi.

Melyik kontraktilis alapegység látható az ábrán, és milyen filamentumok alkotják?

A szarkomer, amely az aktin és miozin filamentumokból („a fésű szálai”) épül fel, és képes saját hosszának akár felére is összehúzódni.

Hogyan határozható meg a viszkozitás, az elaszticitás és a viszkoelaszticitás fogalma?

A viszkozitás az anyag nyíróerőkkel szembeni fékező vagy csillapító képessége. Az elaszticitás az a tulajdonság, amellyel az anyag a deformáló erő megszűnése után visszatér eredeti állapotába. A viszkoelaszticitás pedig azt írja le, hogyan képes a kötőszövet ellenállni a deformáló erőkkel szemben.

Milyen hátrányokkal járhat az izomerősítés nyújtás (stretching) nélkül?

Bár új kereszthíd kapcsolatok alakulnak ki és nő az izomtömeg, az izom nem tud visszatérni eredeti nyugalmi állapotába, feszesebb helyzetben marad, csökken az összehúzódási képessége, és hosszú távon már nem lesz képes ugyanakkora erőt kifejteni.

Milyen szakaszokból és pontokból áll a képen bemutatott stress-strain (feszülés-nyúlás) görbe?

1. „Take up the slack” (lazítás kivétele), 2. Toe pont, 3. Elasztikus fázis, 4. Elasztikus határ (elastic limit), 5. Optimális nyújthatósági pont, 6. Plasztikus fázis, 7. Maximális nyújthatósági pont, 8. Szakadás (rupture).

Mi a „toe pont” és a „take up the slack” jelentősége a nyújtás megkezdésekor?

A „take up the slack” során a kötőszövetből először ki kell venni a lazaságot. A toe pont az a határpont, ahol a szövet már kinyúlt, de még nem indult el a tényleges megnyúlás.

Mi történik a kötőszövettel az elasztikus határ (elastic limit) átlépése után?

A szövet átlép a plasztikus fázisba, ahol már nem képes teljesen visszatérni eredeti állapotába, és tartós, maradandó deformáció jön létre a sérülés vagy szakadás eléréséig.

Hogyan működik a myotatikus reflex nyújtás során?

Különösen hirtelen nyújtás esetén a receptorok ingerületbe jönnek és jelet küldenek a központi idegrendszerbe, amely védekező reakcióként az izom összehúzódását rendeli el.

Mi a reciprok gátlás élettani lényege?

Ahhoz, hogy egy adott izomcsoport működni (kontrahálni) tudjon, a vele ellentétes, antagonista izomcsoportnak reflexesen el kell lazulnia.

Milyen elemek alkotják a fájdalom ördögi körét, és hogyan avatkozik be ebbe a stretching?

A kör elemei: Keringészavar $\rightarrow$ Fájdalom $\rightarrow$ Diszfunkció $\rightarrow$ Mozgásbeszűkülés. A stretching javítja a keringést, mérsékli a szöveti fájdalmat, oldja a kóros szöveti feszülést és javítja a mozgásfunkciót.

Milyen állapotok jelentik a stretching kontraindikációit?

Ízületi játék hiánya, ízületi blokk, ízületi gyulladás, instabil ízület, izomgyengeség, haematoma, csonttörések, valamint akut ízületi vagy izomfájdalom.

Milyen szöveti elváltozások jellemzik a megrövidült, hipomobil lágyrészeket?

A szövet merev, rugalmatlan, feszes és köteges lesz; csökken a kollagén rostok egymáson való elcsúszási képessége; mikroadhéziók alakulnak ki; nő a mozgással szembeni szöveti ellenállás és a sérülésveszély, miközben az ízületi mozgáspálya beszűkül.

Mennyi a passzív nyújtás javasolt időtartama az alapelvek szerint, és mi történik ezalatt?

A passzív nyújtás optimális ideje $10\text{--}30\,\text{s}$, amely idő alatt a nyújtott lágyrészek tenziója fokozatosan lecsökken.

Hogyan kell kivitelezni a több ízületet áthidaló izmok stretchingjét?

Több ízületet áthidaló izom esetén először mindig az izom proximális részét kell megnyújtani, majd ahhoz képest a disztális szakaszt.

Mi az aktív statikus stretching mechanizmusa egy konkrét példán bemutatva?

A nyújtás az antagonista izom aktív összehúzódásával valósul meg; például a tricepsz aktív megfeszítésével érhető el a bicepsz statikus nyújtása.

Miért nem alkalmazható a gyógytornában a terheléses progresszív stretching?

Mert ennél a módszernél az izmot plusz külső ellenállással (terheléssel) passzívan nyújtják, ami túlzott mikrosérülés- és szakadásveszéllyel jár.

Milyen szakaszokból áll a posztizometrikus relaxáció (PIR) és mennyi az egyes fázisok pontos időtartama?

1. Alapnyújtás (alaphelyzet felvétele, az izom megnyújtása): $2\,\text{sec}$; 2. Kontrakció (izomtenzió fokozatos növelése): $6\,\text{sec}$; 3. Relaxáció (tudatos ellazítás): $3\,\text{sec}$; 4. Nyújtás (ismételt megnyújtás): $10\,\text{sec}$.

Milyen lépésekből áll a posztizometrikus antagonista relaxáció?

1. A megrövidült izom megnyújtása; 2. Az antagonista (nem megrövidült) izom statikus izometriás kontrakciója megtartási ellenállással szemben; 3. Relaxációs fázis; 4. A megrövidült izom lassú, fokozatos, fájdalommentes nyújtása.

Milyen helyeken kaphat szerepet a stretching egy átfogó edzéstervben?

A bemelegítés során, a fő részben a gyakorlatok/feladatok között, valamint a levezetés fázisában.