14. tétel szocpszicho 2

Ismertessék: az attitűd fogalmát (Allport) valamint az attitűdök kialakulásának alapjait: érzelmi, kognitív, viselkedéses komponensek), és ezek integrációijának módját.

Attitűd fogalma: értékelő viszonyulás, pozitív vagy negatív, egyirányú vagy ambivalens vélemény egy attitűdtárggyal kapcsolatban.

Az attitűd Allport-féle meghatározásának főbb jellemzői:

• Nem veleszületett, hanem szerzett - tapasztalat, tanulás révén alakul ki

• Irányító szerep: befolyásolja és motiválja a viselkedést (nem csak passzív vélemény)

• Konkrét objektumra, személyre, csoportra, stb vonatkozik

Komponensei/információs alapjai:

• Kognitív: amit tudunk az attitűdtárgyról, a hozzá kapcsolódó tudás, hiedelmek

• Érzelmi/affektív: ahogy érzünk az attitűdtárggyal kapcsolatban

• Viselkedéses: múlt és jelenbeli interakciók az attitűdtárggyal

Integrációjuk:

Nem csak egyszerű összegük, hanem az elemek súlyozott integrációja által képződik az atttitűd

Több dolog befolyásolja, hogy mekkora súllyal esik latba egy komponens: mennyire fontos a személy számára, mennyire hozzáférhető, mennyire kiugró, mennyire negatív (az általában súlyosabb)

• ha többségük pozitív -› pozitív attitűd

• ha többségük negatív -› negatív attitűd

Magyarázzák el mi a különbség az erős és az ambivalens attitűdök kialakulásában és hatásában.

Erős attitűd: egyértelmű, általában szélsőségesen negatív vagy pozitív értékelés, stabil, tartós, változással szemben ellenáll

• Kialakulása: nagy mennyiségű, egyoldalú információn alapul; lehet információ szűrés, forrás szelektálás, vagy közvetlen tapasztalat mögötte

• Hatása: hatékonyan irányítja a gondolkodást és a viselkedést

Ambivalens attitűd: mérsékelt, kevésbé egyértelmű, kevésbé stabil és ellenálló a változásnak

• Kialakulása: kevés vagy vegyes (egymásnak ellentmondó) információn alapul, gyakran összetett (pl társadalmi) kérdéseknél jelenik meg

• Hatása: gyengébb a hatása, kevésbé irányítja a gondolkodást és a viselkedést

Ismertessék az attitűdök funkcióit: ismereti, instrumentális, társas identitás, benyomás szervezési - a definíción túl egy-egy példával mutassák be a funkciót.

Helyzetek uralását segítik:

Ismereti/ tudás funkció:

• strukturálja, leegyszerűsíti a komplex világot, így csökkenti a bizonytalanságot.

• Pl: ha van egy negatív attitűdöm a gyorséttermek iránt (mert pl tudom, hogy egészségkárosító), akkor ha éttermet szeretnék választani magamnak, nem kell őket számításba vennem, megvizsgálnom, egyből elutasíthatom őket és kereshetek másik éttermet

Instrumentális/ alkalmazkodási funkció:

• segít, hogy maximalizáljuk a jutalmakat és minimalizáljuk a büntetéseket - pozitív attitűdtárgy megközelítése, negatív elkerülése

• Pl: pozitív attitűdöm van a sport iránt, mert tudom, hogy segít egészségesnek maradni - ezért elmegyek sportolni ahelyett, hogy otthon üljek

Másokhoz kapcsolódást segítik:

Társas identitás funkció:

• segít, hogy kifejezzük értékeinket hogy hova tartozunk (csoportidentitásunkat).

• Pl: ha környezetvédő vagyok, akkor a vegán életmód és zero waste felé pozitív attitűdöt táplálhatok, ami a viselkedésemben is megjelenik

Benyomás szervezési funkció:

• segít, hogy a kívánt képet fessük le magunkról, a kívánt benyomást keltsük másokban

• Pl: egy adott vélemény hangoztatásától a csoporthoz tartozónak tűnhetünk - vegánok között ennek az életmódnak a sztárolása

Ismertessék a leggyakrabban alkalmazott módszereket kitérve azok előnyeire és hátrányaira:

megfigyelés, Likert skála, EMG, Likert/Thurstone-skála, Guttman(Bogardus)-skála, szemantikus differenciál (Osgood), GBR.

Explicit: önbeszámolóra épülő, közvetlen módszerek

Likert-skála: Állításokkal való egyetértés mértékének jelölése (pl. 1–5)

• előnye: könnyen elkészíthető, széles körben alkalmazott

• hátránya: tudatos attitűdöket mér, társas kívánatosság torzíthatja

Thurstone skála: Előre súlyozott állításokkal való egyetértés mérése

• előnye: pontosabb skálázás, intervallumskála-szerű lesz

• hátránya: a skálakészítés nagyon időigényes (szakértőket kell bevonni akik külön súlyozzák az állításokat, aztán azokat még átlagolni, kiválogatni, stb.)

Guttmann/Bogardus-skála: más néven társadalmi távolság skála - csoportok közti szociális távolság mérésére használják; az egyén milyen közeli kapcsolatot hajlandó elfogadni egy csoport (pl roma) tagjával - pl turista náluk, szomszédja lesz, barátja lesz, beházasodik a családba

• előnye: jól méri az attitűd intenzitását

• hátránya: merev struktúra, szűkebb alkalmazhatóság

Szemantikus differenciál: hétfokozatú értékelőskála ellentétes jelentésű végpontokkal; bipoláris jelzőpárok mentén való értékelés (pl. jó–rossz)

• előnye: gyorsan elkészíthető (nem kell állítások kitalálásával bajlódni), gyorsan kitölthető, több dimenzió mérhető vele, külföldiek számára is érthetőbb

• hátránya: megfelelő melléknevek használatán múlik, szubjektív értelmezésük miatt fals eredményt is adhat, szintén tudatos attitűdöket mér

• De marketing kutatásban, fogyasztói hozzáállás mérésére széles körben alkalmazott

Implicit: közvetett módszerek

Megfigyelés: Az attitűdre következtetés tényleges viselkedés alapján

• előnye: nem önbeszámolón alapul, természetes helyzetekben alkalmazható, szociális kívánatosság kevésbé torzít

• hátránya: az attitűd és viselkedés nem mindig esik egybe, idő- és erőforrás-igényes, szubjektív értelmezés veszélye

EMG (faciális elektromiográfia): arcizmok aktivitásának mérése érzelmi reakciók alapján (mosoly, szemöldök ráncolás)

• előnye: attitűd intenzitását és irányát is méri, implicit, automatikus érzelmi reakciókat mér

• hátránya: drága, speciális eszközigény, laborhoz kötött

GBR (galvanikus bőrreakció): a bőr elektromos vezetőképességének változása érzelmi arousal hatására (vagy izzadást mér)

• előnye: implicit, fiziológiai mérés, érzelmi intenzitást jól jelez

• hátránya: nem mondja meg az attitűd irányát, laborhoz kötött

IAT (implicit asszociációs teszt) - később kifejtve

Különítsék el az explicit és implicit attitűd fogalmát.

Explicit attitűd: hozzáférhető a tudat számára, kontrollálható, elrejthető (társas kívánatosság miatt)

• tudatosan, szándékosan, nyíltan fejeződik ki

• Kifejeződési formái pl: önbeszámolók (interjú, kérdőív), nyílt véleménynyilvánítás, kontrollált viselkedés

Implicit attitűd: automatikus, nem tudatos, nem kontrollálható

• korábbi tapasztalatokból és asszociációkból ered

• Kifejeződési formái pl: gyors, reflexszerű érzelmi reakciók, reakcióidő különbségei, fiziológiai válaszok (pl izomaktivitás)

-› az explicit és implicit attitűd nem mindig esik egybe!

• az implicit attitűd az automatikusan aktiválódó asszociációkat tükrözi, míg az explicit attitűd a tudatosan vállalt értékeléseket

Mutassák be az implicit attitűd elméletét (Greenwald), és mérési módszerét: implicit attitűd teszt (IAT) térjenek az IAT etikai vonatkozásaira.

Implicit attitűd elmélete: az attitűdök tudattalan, automatikus asszociációkon alapulnak, melyek múltbeli tapasztalatokból, társas kondicionálásból, kulturális mintákból fakadnak/származnak

-ezek nem tudatosak, nem kontrollálhatóak

IAT (implicit asszociációs teszt): egy számítógépes teszt, amely a reakcióidő (válaszadási idő) mérésével mutatja ki az egyes fogalmak és értékelő jelentések (pl. jó–rossz) közötti asszociációk erősségét. -› minél szorosabban kapcsolódik egymáshoz két fogalom (pl egy csoport és egy tulajdonság) a fejünkben, annál könnyebben, gyorsabban aktiválódik az a mentális hálózat

• tehát: erősebb asszociáció -› rövidebb reakcióidő

Etikai vonatkozásai:

• a rejtett asszociációk ellentmondhatnak a személy tudatos értékeinek -› szorongást, bűntudatot kelthet benne

• visszaélés a teszttel -› alkalmassági vizsgán, munkahelyi felvételnél, jogi kontextusban használhatják - a teszt viszont nem alkalmas egyének diszkriminatív hajlamának pontos előrejelzésére

Mutassák be Bem önészlelési elméletét.

[Daryl Bem önészlelési elmélete (self-perception theory), amit 1972-ben publikált.]

Az emberek gyakran saját viselkedésük megfigyeléséből következtetnek az attitűdjeikre, ugyanúgy, ahogyan mások viselkedéséből vonnak le következtetéseket.

– A viselkedés és az attitűd szoros kapcsolatban áll, ezért ha megfigyeljük, mit teszünk, és milyen körülmények között tesszük → ebből közvetlenül következtethetünk arra, hogy mit gondolunk vagy mit érzünk.

– Szabad választás hangsúlyozása: Bem tisztában volt azzal, hogy az önészlelési hatás várhatóan csak akkor jelenik meg, ha szabadon döntünk a viselkedés mellett, nem pedig kényszerítenek rá minket. → ezért gyakran előfordul, hogy a külső jutalomért végzett viselkedésből nem válik belső preferencia

Pl: „Gyakran mozgok (sétálok, biciklizek), és amikor csak tehetem kint vagyok a szabadban, szóval valószínűleg szeretem az aktív életmódot.”

[[[Az elmélet egyik legfőbb bravúrja az volt, hogy Bem alternatív magyarázatot adott a híres kognitív disszonancia elméletre. A kognitív disszonancia elmélet szerint az emberek azért változtatják meg az attitűdjüket, mert feszültséget (kellemetlen disszonanciát) éreznek aközött, amit gondolnak, és amit tettek. Bem önészlelési elmélete szerint nincs szükség feszültségre, az ember egyszerűen csak hideg fejjel elemzi a viselkedését, és ebből von le kövekteztetést.]]]

A viselkedés mint attitűdváltozás forrása: mutassák be a kognitív disszonancia elméletét (Festinger); Térjenek ki a lehetséges forrásokra (pl. döntés, nézettel ellentétes viselkedés, erőfeszítés stb) és feltételekre (pl. önkéntesség, relevancia stb.)

[Leon Festinger (1957) elmélete, a szociálpszichológia egyik legalapvetőbb elképzelése]

Kognitív disszonancia: kellemetlen pszichés feszültség (arousal), amely akkor keletkezik, amikor az egyén viselkedése nincs összhangban az attitűdjeivel vagy énképével (a viselkedés és az attitűd közötti inkonzisztencia).

• Az elmélet alapfeltételezése, hogy az ember törekszik a kogníciói (ismeretei, értékei, saját viselkedése) közötti belső összhangra. Amikor két kogníció ellentmond egymásnak, egy kellemetlen belső feszültségi állapot – kognitív disszonancia – keletkezik.

• Mivel ez a feszültség pszichológiai diszkomforttal jár, a személy motiválttá válik annak csökkentésére vagy megszüntetésére.

• Festinger szerint ezt a feszültséget a gondolkodásunk (attitűdünk), és nem a viselkedésünk módosításával csökkentjük.

Feltételek:

• Önkéntesség: a cselekvés önkéntes, szabad választás eredménye (nem külső kényszer vagy jutalom miatt történik; belső attribúció)

• Negatív következmény: a cselekedetnek kellemetlen következményei vannak a személy vagy mások számára

• Arousal (pszichés feszültség) megjelenése

• Arousal attribúciója: a feszültséget a saját viselkedésének és az attitűd ellentmondásának kell tulajdonítania

• Relevancia: a pozitív énképet fenyegeti

Források:

• Döntési helyzet: ”jól tettem” - az alternatívák számával nő a disszonancia (mert minden döntésnek vannak előnyei és hátrányai), utólag elkezdi túlértékelni a választott alternatíva előnyeit

• Nézettel ellentétes viselkedés: “megvolt rá az okom” - kiváltott engedelmesség, kis jutalom vagy enyhe büntetés esetén (pl: kísérletben unalmas feladat kitöltése, majd köv.résztvevőnek azt mondani, hogy izgi volt 1 v 20 dolláros jutalomért -› 1 dolcsis utólag érdekesebbnek értékelte)

• Önként vállalt erőfeszítés: „ha ennyit küzdöttem érte, biztosan nagyon értékes" - minél többet fektetünk valamibe (pénzt, fájdalmat, időt, erőfeszítést), annál jobban megkedveljük - felértékeljük az elért célt, hogy igazoljuk a befektetett energiát; ezen alapul sok beavatási rítus vagy nehezen megszerezhető tagság iránti elköteleződés

• Kegyetlenkedés: énképet, én-konzisztenciát veszélyezteti

Következmény:

• Megváltozott attitűd, amely sokkal tartósabb - a disszonanciaredukció szisztematikus feldolgozást igényel.

[az, hogy önészlelés vagy disszonancia történik, függ az énkép fenyegetettségétől, ]

Ismertessék a disszonancia redukció stratégiáit (pl. negatív következmény tagadása, racionalizáció, bagatellizálás stb.)

Racionalizálás (indoklás, új érv bevonása, Pl. "Igaz, hogy leszokóban vagyok, de ma rendkívül nehéz napom volt, ezért megérdemlem ezt a cigit”)

Bagatellizálás (fontosság lekicsinylése, Pl. egy dohányos gondolhatja: "Úgyis meghalunk valamiben, számít az a pár év?")

Szelektív emlékezés (Pl. A dohányos csak arra az egy 90 éves szomszédra emlékszik tisztán, aki egész életében láncdohányos volt, míg az egészségügyi statisztikákat elfelejti.)

Szabad választás tagadása (Pl. “Nem akartam rágyújtani, de a kollégám annyira rámenősen kínált, muszáj volt elfogadnom, nem bánthattam meg.” )

Negatív következmények tagadása (Pl. “Egy szál cigarettától még nem lesz semmi bajom.”)

Arousal másnak tulajdonítása (Pl. "Azért vagyok most feszült és ideges, mert túl sok kávét ittam reggel, nem pedig azért, mert hazudtam a barátomnak arról, hogy újból rágyújtottam.”)

Arousal tompítása (A feszült állapot elnyomása szerekkel pl alkohol, drog, nyugtató)

Énmegerősítés (Az énkép pozitív aspektusainak kiemelése egy másik területen. Pl: “Lehet, hogy újra dohányzok, de az életem minden más területén sikeres vagyok”.)

Attitűd megváltoztatása (Pl. "A dohányzás valójában nem is annyira káros“)

Viselkedés megváltoztatása (Pl. a dohányzás abbahagyása – a gyakorlatban ez a legnehezebb)

Mutassák be, hogyan irányítják az attitűdök a viselkedést: tervezett és indokolt cselekvéselmélet (Fishbein, Ajzen).

Automatikus folyamatok:

• az attitűd fókuszálja a figyelmet (merre nézzünk), elfogulttá teszi az értelmezést (mit kell látnunk), valószínűbbé teszi az attitűddel konzisztens viselkedést

Indokolt cselekvéselmélet:

Az indokolt cselekvés elmélete szerint az attitűdök jelentik szándékaink egyik fontos forrását. A szándék a cselekvés megtervezését váltja ki, ami pedig a cselekvéshez vezet. (attitűd -› szándék -› terv -› cselekvés)

A szándékot két fő tényező alakítja:

• A viselkedéssel kapcsolatos attitűd: A személy értékelése arról, hogy a konkrét cselekvés elkövetése jó vagy rossz kimenetelhez vezet-e (pl. „A rendszeres testmozgás javítja az egészségemet”).

• Szubjektív norma: A társas környezet elvárásainak észlelése és az azoknak való megfelelési vágy (pl. „A barátaim és a családom elvárják tőlem, hogy egészségesen éljek”).

Tervezett cselekvéselmélet:

Kibővítették az eredeti modellt egy harmadik tényezővel:

• Észlelt kontroll: a személy megítélése arról, hogy mennyire könnyű vagy nehéz számára az adott viselkedés végrehajtása (erőforrások, képességek, idő, akadályok jelenléte).

A modell logikája alapján az attitűdtől a cselekvésig vezető útvonal az alábbi lépésekre bontható:

1. Hiedelmek kialakulása: viselkedés kimenetelével kapcsolatos hiedelmek, normatív hiedelmek, kontroll hiedelmek

2. Kialakul a viselkedéssel kapcsolatos attitűd, a szubjektív norma és az észlelt kontroll érzete

3. A három tényező integrációjából létrejön a szándék a viselkedésre

4. Tényleges viselkedés végrehajtása

[Pl: Cselekvés, mint dohányzásról való leszokás:

A pozitív attitűd megvan a leszokás iránt (egészségesebb leszek), erős társas nyomás van a leszokás irányába (a családom kérlel és támogat abban, hogy szokjak le), de az észlelt kontroll alacsony (többször próbáltam sikertelenül, és a stresszes napokon mindig elgyengülök), és ez gyengíti a szándékot. —› megoldást jelenthet: ha a személy eszközöket kap a kontroll növelésére (pl. nikotintapasz, leszokást támogató applikáció, kognitív viselkedésterápia a stressz kezelésére), az észlelt kontrollja megemelkedik: „A tapasszal és a stresszkezelési technikákkal képes vagyok rá.” és a szándékból viselkedés lehet, ténylegesen leszokhat.)

Mutassák be, hogy mely tényezők befolyásolják az attitűd és viselkedés kapcsolatát (pl. hozzáférhetőség, konzisztencia megfelelés, explicit/implicit jelleg)

Az attitűd hozzáférhetősége:

Minél könnyebben hozzáférhető egy attitűd az emlékezetből, annál nagyobb valószínűséggel irányítja a viselkedést.

A hozzáférhetőség fokozható:

• szándékos gondolkodással

• fokozott éntudatossággal

• az attitűd gyakori használatával

Az attitűd–viselkedés megfelelés (konzisztencia):

Csak azok az attitűdök irányítják hatékonyan a viselkedést, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az adott cselekvéshez.

Az általános attitűdök (pl. „fontos a környezetvédelem”) kevésbé jó előrejelzői a konkrét viselkedésnek, mint a specifikus attitűdök (pl. „támogatom a többször használható zacskók használatát vásárláskor”).

– Minél nagyobb a tárgyi és cselekvési megfelelés, annál erősebb az attitűd–viselkedés kapcsolat.

Az attitűd jellege: explicit vs. implicit

Az explicit attitűdök:

• tudatosak,

• szándékosan kontrollálhatók,

• elsősorban a kontrollálható, megfontolt viselkedést jósolják be pontosan.

Az implicit attitűdök:

• automatikusak,

• nem tudatosak,

• inkább a kontrollálhatatlan, spontán viselkedés előrejelzésében hatékonyak.

Az attitűd és viselkedés kapcsolata tehát attól is függ, hogy a helyzet mennyire teszi lehetővé a tudatos kontrollt.

Mutassák be a meggyőzés felületes módjait: meggyőzési heurisztika, értékelő kondicionálás, az ismerősségi heurisztika, vonzerő heurisztika, üzenethosszúság heurisztika.

Meggyőzési heurisztika: egyszerű, bevált szabályok arra, hogy gyors döntést hozzunk, alaposabb gondolkodás nélkül (ilyenkor felszínes jelek alapján ítélünk, pl: vonzerő, ismerősség, szakértelem. Pl: “a drágább jobb”, “a többségnek igaza van”)

Értékelő kondicionálás: egy semleges inger (pl egy termék) társítása egy érzelmileg telített ingerrel. (Pl: egy általunk kedvelt személy, sztár, szép táj, kellemes zene)

Ismerősségi heurisztika: a puszta kitettség elvén alapul - minél többször találkozunk egy ingerrel (legyen az arc, márkanév vagy dallam), annál szimpatikusabbá és elfogadhatóbbá válik számunkra. Az agyunk tévesen a biztonsággal és a megbízhatósággal társítja (ezért politikai kampányban és reklámban is fontos az ismétlés)

Vonzerő heurisztika: a vonzó embereket általában jobban kedveljük, okosabbnak, kompetensebbnek tartjuk őket (holdudvar hatás), ezért nagyobb valószínűséggel értünk egyet velük

Üzenethosszúság heurisztika: minél hosszabb az üzenet, annál inkább érvényesnek tűnik. Hosszú, sok részletet, adatot tartalmazó szövegeknél azt feltétezhetjük, hogy ennyi írás mögött biztos van tartalom és igazság

Szakértői heurisztika: az alapján értünk egyet egy kijelentéssel, hogy ki mondja, ahelyett, hogy azt elemeznénk, hogy mit mond

Ismertessék a befolyásolás szisztematikus módját: McGuire kéttényezős modell (befogadás és elfogadás).

Ismertessék és helyezzék a befolyásolási stratégiák között az ajtóba vetett láb, a becsapott ajtó technikákat.

Mutassák be milyen kapcsolat van a hangulat és meggyőzés között.

Ismertesse a befolyásolásnak való ellenállás lehetőségeit: pl., védőoltás effektus.