22.Az önkormányzás alapfogalmai

Önkormányzat (1)

- Olyan jogi személyiséggel bíró közösség, mely jogosulttá válik arra, hogy saját ügyeit, saját szervei révén önállóan intézze

Az önkormányzás a következő megnyilvánulásokat foglalja magában (6)

a) önszerveződés (saját szervezet kialakítása)

b) saját jogon való döntés (saját ügyek önálló eldöntése)

c) önszabályozás (önálló normaalkotás)

d) önigazgatás (döntések önálló végrehajtása)

e) önfejlesztés, önkorrekció

f) megfelelő gazdasági-pénzügyi autonómia

Önkormányzat jellemzők (6)

- Önkormányzat egy államon belül mindig a főhatalom elismerésétől függ, alkotmányi ill. tv.-nyi szabályozásnak kell megteremnie az önállóság kereteit

- Közvetlen választással jönnek létre

- Politikai legitimációjuk alapja a helyi társadalom

- Összemosódik a normaalkotás és igazgatás: tv hozó és végrehajtó hatalom között helyezkedik el

- Némely önkormányzat kaphat közjogi-alkotmányjogi státuszt

-> Ezek a közjogi önk.-ok

Fajták (4)

- Társadalmi szervezetek

- Köztestületek

- Települési és területi önkormányzatok

- Nemzetiségi önkormányzatok

Társadalmi szervezetek (4)

- A szabadságjogok alapján létrejövő önk.-ok

- Bennük való részvétel saját akarat elhatározáson alapul

- Nem láthatnak el és nem vállalhatnak át állami feladatokat

- Ilyen pl.egyesületek, egyházak, szakszervezetek

Köztestületek (5)

- Sajátos közjogi státussal rendelkeznek

- Bizonyos közfeladatok ellátása hatékonyabban oldható meg, ezért jöttek létre

- Tv. határozza meg a közfeladatokat és az ehhez szükséges jogosítványokat

- Előírható az is, hogy meghatározott tevékenység csak köztestület tagjaként folytatható (kötelező tagság)

- Kamarák, Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia

Települési és területi önkormányzatok (1)

- Adott területi egységben választójoggal rendelkező polgárok közösségét megillető önkormányzáshoz való jog alapján jönnek létre

- A decentralizáció, mint szervezési elv egyik megnyilvánulását jelentik

Nemzetiségi önkormányzatok (2)

- Adott területen kisebbségben élő áp.-ok igényit hivatott biztosítani

- Nemzetiségi közügyek önálló intézésére jönnek létre

Helyi önkormányzatok (1-4)

Specialitás:

- Közhatalmi jelleg: közvetlenül részt vesznek a hatalom gyakorlásában, döntéseik állami úton kikényszeríthetőek

- Köztestületi jelleg: nem az érintettek szabad elhatározásán alapul

- A többi önkormányzatnál akkor leszünk részesek, ha akarjuk, és akarunk csatlakozni pl.: egyháztaggá akkor válunk, ha kérjük a felvételünket / az egyetemeken a hallgatók jelentkezéssel, az oktatók munkaviszonnyal válnak taggá tehát minden más önkormányzatnál a taggá válás önkéntes

- Csak abból a tényből kifolyólag, hogy lakunk egy helyi önkormányzat területén, abból az következik, hogy mi a helyi önkormányzat tagjai vagyunk, akár akarjuk, akár nem

Funkciók (1-3)

A demokratikus jogállamokban az alkotmányi, illetve törvényi szabályozás lényegében kettős funkciót lát el:

- Biztosítják az adott közösségek, illetve önkormányzataik beépülését a közjogi rendbe

- A jogi szabályozásnak kell garantálnia egyrészt a különböző civil szerveződési formák számára az önkormányzáshoz való jogot, az állam tehát egyfajta önkorlátozást hajt végre

- Másrészt az állam jogosult az önkormányzás terjedelmének meghatározására, megjelöli az önkormányzatok jogait, feladatait, a legáltalánosabb szervezeti követelményeket, az állami ellenőrzés vagy felügyelet szabályait

Állam és az önkormányzat (1-3)

Az állam közérdekűnek minősíti az önkormányzatokat, és ennek alapján felhatalmazza őket egyes közhatalmi funkciók ellátására

- Az önkormányzatok a sajátos közjogi-alkotmányjogi státuszt kapnak, vagyis létrejönnek az ún. közjogi önkormányzatok

- Az alkotmányi, illetve törvényi felhatalmazás révén létrejön az önkormányzat, vagyis egy olyan jogi személyiséggel bíró közösség, amely jogosulttá válik arra, hogy saját ügyeit, saját szervei révén önállóan intézze

- A központi állami szervek törvényességi és/vagy gazdasági ellenőrzést gyakorolnak felettük

Önkormányzat típusai (1-2-1-2-1-2)

Települési önkormányzat:

- Község, város, főváros, kerület

- A településeken működik; hangsúlyosabb, az önkormányzati hatáskörök döntő többsége a települési önkormányzatokhoz van telepítve, tehát a települési önkormányzatok gyakorolják ezeket a hatásköröket

Területi önkormányzat:

- Megye (területfejlesztés, vidékfejlesztés, koordináció)

- Megyékben működik, inkább területfejlesztési, vidékfejlesztési, koordinációs feladatok

Főváros: kétszintű önkormányzat, egyszerre települési és területi feladatokat lát el

- Minden budapesti lakos egyszerre két helyi önkormányzatnak is a tagja: a kerületinek és a fővárosinak; pl.: aki parkolni akar Budapesten, egyes utcákban a kerületi, más utcákban a fővárosi önkormányzat parkolótársaságai kérik el a díjat

- Egyszerre lát el települési és területi feladatokat és törvény osztja meg, hogy melyik hatáskör tartozik a kerületekhez és mely magához a fővároshoz

Decentralizáció, dekoncentráció (1-2-1-3)

1) Decentralizáció

- A helyi-testületi szerv úgy kap hatásköröket, hogy azok ellátásában teljes önállóságot élvez+ nincs szervezetileg alárendelve a központi szintnek

- Az ilyen szervek hatalma „delegált hatalom”, döntésüket a felette szerv irányítása mellett hozzák meg

2) Dekoncentráció

- A területi szerv a központi szerv nevében, annak szervezetileg alárendelve hozza döntéseit

- A szerv nem autonómiával, csak végrehajtási önállósággal rendelkezik

- Érvényben van még a szubszidiaritás elve, melynek lényege: a közfeladatokat általában az áp.-khoz legközelebb álló közigazgatási szervnek kell megvalósítania