4. Munkaviszony és vállalati szokások

hataraki bacsi

Dolgozó méhek

hataraki ari

dolgozó hangyák

ワ－クホリック

munkamánias (workaholic)

susin kojó

életre szóló foglalkoztatás
- Ahol elkezdesz dolgozni ott is maradsz nyugdíjba menetelig
- Legtöbben a diplomaszerzést követően keresnek végleges elhelyezkedési lehetőséget

nenkó dzsorecu

ledolgozott évek alapján történő előléptetés és bérezés

csútó szaijó

olyan személyek akik nem frissdiplomás kezdők, hanem állást váltottak

Vállalat és munkavállaló

- Vállalatok nem fekteknek nagy hangsúlyt az egyetemen szerzett tudásra
- Nem egy specifikus munkakörre képezik ki az alkalmazottakat, hanem a munkaköri szektorban széleskörű tapasztalatot kívánnak nyújtani
- Előny: széleskörű ismeret, korrupció elkerülése
- Hátrány: Kellő specifikus szaktudás nem alakul ki (pl: Európába delegáltak keveset tudnak az európai kultúrákról)

Bérezés

- Ledolgozott évek alapján történik a fizetésemelés
- Fontos a munkaviszony ideje a jövedelem szempontjából --\> ezért sem váltanak olyan sokan munkahelyet

Előléptetés

- Cégnél ledolgozott évek száma alapján történik
- Fiatal vezetők nem igazán vannak, mivel a ledolgozott évek száma fontosabb mint az egyéni kompetencia
- Amíg egy alkalmazott követi az utasításokat, jó kapcsolatot ápol, megfelelő munkát végez nem tart attól hogy elbocsájtják. Hacsak a cég nem megy csődbe, biztos helye van

Különbségek

- Euban társadalmilag elfogadott viselkedés a pénteki munkaidő rövidebb, továbbá hogy aznap nem foglalkoztatja őket olyan mértékben a munka
- Japánban úgy vélik, hogy mivel jön a hétvége, illik tovább bentmaradni

Még több infó a bérezésről

- Alapfizu + bónusz
- Bónusz általában 6 havi bér, amit 3-3 havi részletben kap meg az alkalmazott
- 40 éves átlagfizuja bruttó 400k yen

szeiki kojó

teljes állás

hiszeki kojó

mellékállás, diákmeló
- Nyuggerek, diákok, háztartásbeli nők végzik

hiszeki kojó problémák

- Alacsony fizu, nem lehet belőle megélni
- Kényszermunkaként válallják el
- Vállalatok kihasználják mert nem kell utánuk annyit adózni
- ilyen meló pl: Egyetemi óraadó, pénztáros, felszolgáló, gyári munkás

Munkaidő

- átlagosan évi 2000 óra (Eu-ban 1400-1500)
- hétvégén is melóznak
- rengeteg a túlóráznak

karósi

a túlhajszoltság vagy a munkával kapcsolatos kimerültség okozta halál.
- IT szektorra jellemző

szábiszu zangjó

Olyan túlóra amiért nem fizetnek többletdíjat. Ingyen túlóra

kotobuki taisa

Házzasságot követően a munkájukat otthagyó nők, háztartás és gyermeknevelés végett

szógósoku

Azon nők akik a vállalattól nem távoznak csak szülési szabadságot vesznek ki

Ippansoku

Nők akik egyszerűbb irodai munkákat vagy aszisztensi feladatokat láttak el (régen nagyon gyakori volt)

ikudzsi kjúka

hivatalos gyermeknevelési szabadság mely a férfit és nőt egyaránt megilleti (férfiak kevésbé veszik igénybe)

Szabadnapok

- Fizetett szabadság évi 20 nap aminek max a felét veszik ki
- 1 hónapos szabi nem létezik, vagy kilépsz, vagy megvárod a nyugdíjas kort
- Önként nem annyira mennek szabira, ezért hoztak egy törvényt hogy a munkavállalót elküldik a szabadnapjai felére

フリーター

Freeter
- (leginkább fiatalok akik) nem vállalnak teljes állást csak fenntartják magukat

ニート

NEET (Not in employment, education or training)
- Azon egyetemet végzett emberek akik nem keresnek állást csak lustálkodnak és mulatják az időt

Külföldiek

Mivel a teljes munkát vállalok száma csökken, a vállalatok kénytelenek freeter-eket vagy külföldieket alkalmazni.
Dolgozó külföldiek száma növekszik

Nomikai

Munka után a kollégák elmennek iszogatni

munkahelyi viszonyok

Fő cél: Csapatépítés
- meló után nem szoktak egyből hazamenni
- Kollégák hétvégente golfozni mennek
- ocsúgen, oszeibo
- ünnepi vacsi (előléptetettnek, újaknak)
- Hátrány: Családra szánt idő nem igazán marad

szettai gorufu

Cégek golfozása az ügyfelekkel

szettaihi

Külön költségvetés a céges összejövetelekre (pl: luxuséttermek vagy bárok üzleti rendezvényét ebből fizetik)

ラッシュアワー

(reggeli) csúcsidő
- Mivel a belvárosban drága a lakhatás sokan külvárosba költöznek, viszont onnan 1-1,5 óra mire beérnek a munkába. A vasúti tömegközlekedés ezt könnyíti, de elképesztően zsúfolt.

Vidéken

- Nincs zsúfoltság
- Leginkább autóval közlekednek
- Hátrány: Kultúrális, gazdasági és politikai eseményektől távol kerül

tansin funnin

nagyvállalatok vidéki kirendeltsége miatt, munkanapokon vidékre utazó férj (hétvégén visszamegy a családhoz)
- Sok nagyvállalatnak vannak vidéki kirendeltségei (minisztériumok, kezdő bírók, újságszerkesztőségek)
- Külföldre is szólhat
- Hátrány: alig marad idő a családra

teinen taisoku

nyugdíjkorhatár (60 év, 2025-től 65, mivel a nyugdíjasok száma egyre nő)

Változások

3 foglalkoztatási ágazat:
- Mezőgazdasái szektor, ipar és szolgáltatási szektor (média, közlekedés, pénzügyi és kereskedelmi létesítmény, oktatás, közhivatalok)
- II. VH után 40% mezőgazdaságban, 30-30% a másik két szektorban dolgozott
- Ma a dolgozók 5%- mezőgazdaságban, 25% iparban, 65% szolgáltató szektorban dolgozik
- Mivel csökkent a mezőgazdaság a falvakban élők aránya is csökkent --\> nép 90%-a városlakó

Buborékgazdaságot követő pénzügyi összeomlás után

- Változott a munkamorál (életreszoló foglalkoztatás megrendült)
- nők munkavállalásával csökkent a gyermekek száma (egy nőre eső átlagos szülésszám 1,4)
- fizetések nem emelkedtek annyira

Kereskedelmi vállalatok

Mitsui, Mitsubishi, Marubeni. Sumitomo

Gépjárműipari vállalatok

Honda, Toyota, Suzuki, Nissan, Kubota

Bankok

Mizuho, Mitsubishi UFJ

Nagyobb áruházláncok

Daimaru, Isetan, Hankyu

Elektronikai vállalatok

NEC, Sony, Sharp, Panasonic

Játék és konzolgyártó cég

Nintendo, colopl (főképp mobiljátékokat csinálnak)

Óragyártó cég

Seiko, Citizen

Gyöngytenyésztési cég

Mikimoto

Szállítmányozási cég

Yamato

Fényképezés

Nikon, Canon