1/11
Looks like no tags are added yet.
Földrajzi felfedezések
I. Előzmények és célok
Oszmán Birodalom terjeszkedése → kereskedelmi útvonalak akadályozása
Európai aranybányák kimerülése (pl. Magyarország)
Aranyéhség → távol-keleti luxuscikkekért arannyal fizettek
Cél: új nemesfémbányák és kereskedelmi útvonalak felkutatása
II. A felfedezések feltételei
Iránytű, fejlettebb navigáció
Új típusú vitorláshajók (karavella)
III. Portugál felfedezések
- 1498 – Vasco da Gama: India elérése Afrika megkerülésével
IV. Spanyol felfedezések
1492 – Kolumbusz Kristóf: nyugati útvonalon Amerika elérése, India volt a cél
1519 – Magellán föld körüli expedíciójának indulása
Magellán-szoros – Dél-Amerika déli részén
1521 – Magellán halála a Fülöp-szigeteken
1522 – Az expedíció visszatérése → első sikeres föld körüli hajóút
Gyarmatosítás és világkereskedelem
I. A gyarmatosítás
Spanyolország → Közép- és Dél-Amerika
Portugália → Brazília, Indiai-óceán térsége
Azték Birodalom meghódítása – Hernán Cortés
Inka Birodalom meghódítása – Francisco Pizarro
Konkvisztádorok → haditechnikai fölény
Amerikai őslakosság pusztulása → európai betegségek
Keresztény hitre térítés, katolikus missziók
Arany- és ezüstbányák, ültetvények létrehozása
Indián kényszermunka → magas halálozás
Afrikai fekete rabszolgák behurcolása → munkaerő biztosítása, ültetvények
II. A világkereskedelem kialakulása
Ázsia → Európa: luxuscikkek; Európa → Ázsia: nemesfémek
Kelet-Európa → Nyugat-Európa: élelmiszer, nyersanyag
Nyugat-Európa → Kelet-Európa: iparcikkek
Afrika → Amerika: rabszolgák
Európa → Afrika: fegyverek, alkohol, iparcikkek (cserekereskedelem)
Amerika → Nyugat-Európa: ültetvényes termékek, nemesfémek
III. Gazdasági következmények
Árforradalom → nemesfémbeáramlás, árak emelkedése
Levantei kereskedelem visszaszorulása
Hanza-kereskedelem jelentőségének megőrzése → kelet–nyugati európai kereskedelem
Európai munkamegosztás kialakulása
Nyugat-Európa → ipar, Kelet-Európa → mezőgazdaság
Korai kapitalizmus
I. A korai kapitalizmus előzményei
Európai árupiac és pénzmennyiség növekedése
Kézműipar, kereskedelem fejlődése
Tőkefelhalmozás, tőkebefektetés
Bankrendszer fejlődése → kamatra adott hitelek
II. Kapitalizmus, alapfogalmak
Kapitalizmus → magántulajdonon, tőkén és szabad versenyen alapuló gazdasági rendszer
Kialakulás: 16. század, Németalföld és Anglia
Tőke → befektetésre, haszonszerzésre felhasználható vagyon
Tőzsde → kereskedők, befektetők találkozóhelye; adásvétel, üzletkötés
Manufaktúra → munkamegosztáson alapuló, kézi erővel működő üzem
III. Németalföld
Spanyol Habsburg-uralom
1566 – németalföldi felkelés a spanyol uralom ellen
1581 – Hollandia függetlenségének kikiáltása (elismerés: 1648)
Antwerpen → jelentős tőzsde, nemzetközi kereskedelmi központ
Növekvő iparcikk-kereslet → céhes termelés korlátai
Céhek versenykorlátozó szerepének háttérbe szorulása
Manufaktúrák kialakulása
Holland mezőgazdaság fejlődése → vetésforgó, ugar visszaszorulása
Takarmánynövények (lucerna), kapásnövények termesztése
IV. Anglia
Manufaktúrák, tőzsdék kialakulása
Legfontosabb iparág: posztógyártás → alapanyag: gyapjú
Enclosure (bekerítések) → közös és jobbágyföldek kisajátítása
Nemesség áttérése a juhtenyésztésre → gyapjútermelés növelése
Földjüket vesztő parasztok → városi bérmunkások, manufaktúrák
V. Monopóliumok, kereskedelmi társaságok
Monopólium → kizárólagos kereskedelmi jog egy árucikkre vagy területre
Kereskedelmi társaságok → távolsági kereskedelem szervezése
Angol Kelet-indiai Társaság
Részvénytársaságok → tőke összegyűjtése részvények kibocsátásával
Magyarország szerepe az európai munkamegosztásban
I. Magyarország helyzete – belső feltételek
Három részre szakadt ország
Török hódoltság → pusztítások, éhínségek, járványok
Népességcsökkenés, gazdasági visszaesés
II. Külső feltételek
Európai népességnövekedés → élelmiszer-kereslet növekedése
Magyarország bekapcsolódása az európai munkamegosztásba
Fő felvevőpiacok: Dél-Németország, Ausztria, Észak-Itália
III. Magyarország fő exportcikkei
Élőállat, főként szarvasmarha → legfontosabb exportcikk
Juh, juhtermékek
Bor (pl. tokaji bor)
Réz, rézérc → bányászati termékek
Gabona → főként Nyugat-Magyarországról, alárendelt szerep
Gabonakivitel korlátozottsága → török támadások esetén nehéz elszállítani
IV. Import és belső gazdaság
Import: textíliák, iparcikkek, luxuscikkek
Kereskedelem → összekötő kapocs a három országrész között
Manufaktúrák hiánya
Céhes ipar visszaszorulása
Állattenyésztés előtérbe kerülése → mezőgazdasági árutermelés
Reformáció Európában
I. A reformáció előzményei
Egyházi visszaélések → a papság erkölcsi hanyatlása, fényűzés, hatalmi törekvések.
Reneszánsz pápák → az egyház tekintélyének csökkenése.
Búcsúcédulák árusítása → pénzszerzés a bűnbocsánat ígéretével.
Igény az egyház megújítására → reformmozgalmak kialakulása.
II. Luther Márton és az evangélikus reformáció
Luther Márton – Ágoston-rendi szerzetes, a wittenbergi egyetem tanára.
1517 – Wittenberg: Luther közzéteszi 95 tételét → a reformáció kezdete.
Fő kritika: búcsúcédulák árusítása, pápai hatalom, egyházi visszaélések.
Alapelvek:
Sola fide – egyedül hit által.
Sola gratia – egyedül kegyelemből.
Sola scriptura – egyedül a Szentírás.
Két szentség: keresztség és úrvacsora.
Anyanyelvű istentisztelet, Biblia lefordítása.
Szerzetesség és papi nőtlenség elutasítása → lelkészek házassága megengedett.
Német fejedelmek támogatása → egyházi birtokok világi kézbe kerülnek.
1520: pápai bulla → Luther kiközösítéssel fenyegetése; Luther elégeti a bullát.
1521 – Worms: birodalmi gyűlés → Luther nem vonja vissza tanait, V. Károly birodalmi átokkal sújtja.
Wartburg vára: Luther németre fordítja az Újszövetséget.
Kialakul az evangélikus (lutheránus) egyház.
III. A reformáció terjedése és a vallásháborúk
1529 – Speyer: evangélikus rendek tiltakozása a reformáció korlátozása ellen → innen ered a protestáns elnevezés.
Katolikusok és protestánsok közötti vallási konfliktusok → vallásháborúk.
1555 – Augsburgi vallásbéke: cuius regio, eius religio → „akié a föld, azé a vallás”.
A német fejedelmek választhattak a katolikus és az evangélikus vallás között.
Az egyéni vallásszabadságot és a református vallást nem biztosította.
IV. Kálvin János és a református irányzat
Kálvin János – francia reformátor, működésének központja Genf.
1536: megjelenik fő műve, A keresztény vallás tanítása.
Predesztináció (eleve elrendelés): Isten előre eldöntötte, ki üdvözül és ki kárhozik el.
Egyszerű templomok → képek, szobrok és oltárok elutasítása.
Presbiter: választott egyházi elöljáró, a gyülekezet irányításának résztvevője.
Presbiteri egyházszervezet → lelkészek és presbiterek közösen irányítják a gyülekezetet.
Kamatra történő kölcsönzés elfogadása bizonyos erkölcsi korlátok között.
Kialakul a református (kálvinista) egyház.
V. Az anglikán reformáció – Anglia
VIII. Henrik → szakítás Rómával, mert a pápa nem engedélyezte házasságának felbontását.
Kialakul az anglikán egyház → önálló angol államegyház.
Katolikus külsőségek egy része megmarad, később protestáns tanok terjednek el.
Kolostorok feloszlatása → egyházi birtokok a koronához kerülnek.
VI. Az unitárius irányzat
Szentháromság tagadása → Isten egységének vallása.
Jézus istenségének tagadása → Jézus nem azonos Istennel.
Az unitárius irányzat a reformáció radikálisabb ágai közé tartozik.
Reformáció Magyarországon
I. A reformáció elterjedésének okai
Mohácsi vereség (1526): több főpap, köztük az esztergomi érsek is meghalt → a katolikus egyház vezetése meggyengült.
A török hódítás és a háborúk pusztítása → elszegényedés, a katolikus egyházi intézményrendszer visszaszorulása.
Világias életmódot folytató főpapok → az egyház tekintélyének csökkenése.
A protestáns tanok egyszerűbb, takarékosabb egyházi berendezkedése → jól illeszkedett az elszegényedett ország viszonyaihoz.
A kálvini tanítás szerint a zsarnok uralkodóval szemben bizonyos esetekben jogos lehet az ellenállás → közel állt a magyar rendi gondolkodáshoz.
A 16. század folyamán a protestantizmus Magyarország egész területén elterjedt; a lakosság jelentős része protestánssá vált.
A lutheránus, majd a református irányzat is megerősödött.
II. A reformáció terjedése és központjai
Magyar diákok külföldi egyetemeken, különösen Wittenbergben tanultak → hazatérve terjesztették a reformáció tanait.
Sárospatak: a reformáció egyik fontos magyarországi központja → református iskola és kollégium működött itt.
Debrecen: a magyar reformátusság legjelentősebb központjává vált.
Erdély: különösen az unitárius vallás erősödött meg.
III. A református egyház megszervezése
Méliusz Juhász Péter (1532–1572): református lelkész, a magyar református egyház egyik legfontosabb szervezője.
Debrecen: Méliusz működésének központja → a magyar reformátusság legjelentősebb központjává vált.
1567 – debreceni zsinat: a református egyház megszervezésének fontos állomása → elfogadták a II. Helvét Hitvallást.
Hitviták → a reformátusok igyekeztek megerősíteni tanításaikat a lutheránusokkal és az unitáriusokkal szemben.
Erdély: az unitárius vallás is jelentős követőkre talált; 1568 – tordai országgyűlés: a bevett vallások prédikálásának szabadságát elismerte.
IV. Bibliafordítás és a magyar nyelvű kultúra
1590 – Vizsoly: Károli Gáspár gönci református lelkész munkatársaival elkészíti az első teljes magyar nyelvű Biblia-fordítást → Vizsolyi Biblia.
Anyanyelvű Biblia → a protestáns tanok szélesebb körű terjedése, a magyar nyelvű művelődés fejlődése.
Misztótfalusi Kis Miklós (1650–1702): világhírű magyar nyomdász és betűmetsző.
V. A protestáns oktatás fejlődése
Reformáció → iskola- és nyomdaalapítási hullám, az anyanyelvű oktatás erősödése.
Sárospatak és Debrecen: jelentős református iskolai központok, bentlakásos kollégiumok.
Külföldi egyetemjárás → magyar diákok Wittenbergben és más protestáns egyetemeken tanultak.
Hazatérő diákok → új tanok, könyvek és műveltség terjesztése Magyarországon.
Ellenreformáció Európában
Ellenreformáció Magyarországon
A mohácsi csata és előzményei
I. Mátyás halála és a Jagelló-ház trónra kerülése
1490 – Hunyadi Mátyás halála: törvényes fiúörökös nélkül hal meg; házasságon kívül született fia, Corvin János nem örökölhette automatikusan a trónt.
A rendek II. (Jagelló) Ulászlót választják királlyá → a bárók támogatását élvezte.
Ulászló engedményeket tesz a rendeknek:
A rendi előjogok tiszteletben tartása.
Rendkívüli hadiadó beszedésének mellőzése az országgyűlés hozzájárulása nélkül.
A királyi bevételek és a központi hatalom csökkenése → a királyi haderő fenntartása is nehezebbé válik.
Mátyás Fekete Seregét Ulászló pénzhiány miatt nem tudja fenntartani → a zsoldos hadsereg felbomlik.
II. A belpolitikai hatalom meggyengülése
A tényleges politikai befolyás a főurak kezébe kerül → a királyi tanácsban is meghatározó szerepet szereznek.
Két jelentős politikai csoportosulás:
Főúri ligák: a nagybirtokos bárók érdekeit képviselik.
Köznemesi tábor: a vármegyékben és a rendi országgyűlésen igyekszik ellensúlyozni a bárók hatalmát.
Szapolyai János: főnemes, erdélyi vajda → a köznemesség támogatásának megszerzésével növeli politikai befolyását.
III. A Dózsa-féle parasztháború (1514)
1514: Bakócz Tamás esztergomi érsek pápai felhatalmazással keresztes hadjáratot hirdet a török ellen.
A keresztes sereg főként jobbágyokból áll → vezetője Dózsa György.
A földesurak akadályozzák a jobbágyok csatlakozását, illetve vissza akarják rendelni őket a földekre → társadalmi feszültségek, felkelés.
A keresztes hadjárat parasztfelkeléssé alakul → a felkelők a nemesség ellen fordulnak.
Szapolyai János erdélyi vajda Temesvárnál leveri a felkelést (1514).
Következmények:
Megtorlás, a jobbágyság terheinek növelése.
A jobbágyok szabad költözésének korlátozása.
A nemesség és a jobbágyság közötti ellentétek elmélyülése.
IV. A Habsburgok trónigénye és a külpolitikai helyzet
1491 – Pozsonyi béke: II. Ulászló és Habsburg Miksa megállapodása → Ulászló visszaadja a Mátyás által elfoglalt osztrák területeket, köztük Bécset (1485-ben foglalta el Mátyás).
A Habsburgok örökösödési igényt szereznek a magyar trónra arra az esetre, ha a Jagelló-ház fiúörökös nélkül halna ki.
1515 – Bécsi kettős házasság: II. Ulászló gyermekeinek házassága a Habsburg-házzal:
II. Lajos feleségül veszi Habsburg Máriát.
Jagelló Anna Habsburg Ferdinánd felesége lesz.
I. Ferdinánd később e házassági és örökösödési megállapodásokra hivatkozva tart igényt a magyar trónra.
V. II. Lajos uralkodása és a török veszély növekedése
1516 – II. Ulászló halála: a trónon fia, a még kiskorú II. Lajos követi.
A kiskorú király és a főúri csoportok vetélkedése → tovább gyengül a központi hatalom.
I. Szelim oszmán szultán (1512–1520): meghódítja Szíriát (1516) és Egyiptomot (1517) → jelentősen megnő az Oszmán Birodalom területe és ereje.
1520 – I. (Nagy) Szulejmán trónra lépése: folytatja az oszmán terjeszkedést.
A Habsburgokkal való szövetség ellenére Magyarország nem kap elegendő külső segítséget → V. Károlyt lekötik a Franciaországgal és más európai hatalmakkal folytatott konfliktusai.
VI. A mohácsi csata közvetlen előzményei
1521 – Nándorfehérvár elfoglalása: I. Szulejmán elfoglalja a déli végvárrendszer legfontosabb erősségét → megnyílik az út az ország belseje felé.
A magyar végvárrendszer meggyengül, a török támadás közvetlen veszéllyé válik.
A magyar vezetés nem tud megfelelő hadsereget kiállítani → pénzhiány, belpolitikai megosztottság, lassú mozgósítás.
A főurak és a rendek késlekednek a hadba vonulással → a magyar csapatok nem tudnak időben egyesülni.
Tomori Pál kalocsai érsek és fővezér vezeti a magyar fősereget.
Szapolyai János erdélyi vajda serege nem érkezik meg időben a csatához.
VII. A mohácsi csata (1526. augusztus 29.)
1526. augusztus 29. – Mohács: I. Szulejmán oszmán serege döntő vereséget mér II. Lajos magyar király hadára.
A törökök jelentős túlerőben vannak → a magyar sereg rövid idő alatt megsemmisítő vereséget szenved.
A magyar fősereg vezetője Tomori Pál kalocsai érsek → a csatában ő is elesik.
A magyar hadsereg jelentős része elpusztul, több főúr és több püspök is meghal.
II. Lajos menekülés közben meghal; hagyományos leírás szerint a Csele-patakba fullad.
A csata után az oszmánok bevonulnak Budára, kifosztják, majd elhagyják az országot.
VIII. A vereség következményei
A magyar központi hatalom összeomlik → az ország vezető rétege és hadereje súlyos veszteségeket szenved.
II. Lajos halála miatt megüresedik a trón → örökösödési és hatalmi válság alakul ki.
1526-ban a rendek egy része Szapolyai Jánost, másik része I. Ferdinándot választja királlyá → kettős királyválasztás.
Az ország két király hívei között megosztottá válik → polgárháborús helyzet alakul ki.
Kettős királyvasztás
I. A kettős királyválasztás előzményei
1526. augusztus 29. – Mohácsi csata: II. Lajos király halála → megüresedik a magyar trón, törvényes fiúörökös nélkül.
Két fő trónjelölt:
Szapolyai János: erdélyi vajda, az ország egyik leggazdagabb és legnagyobb birtokosa, a köznemesség támogatásával.
Habsburg Ferdinánd: osztrák főherceg, II. Lajos sógora, a nyugati főurak és a Habsburg-párti rendek támogatásával.
1505 – Rákosi végzés: kimondta, hogy II. Ulászló fiúörökös nélküli halála esetén a rendek nemzeti királyt választanak → Szapolyai erre hivatkozott.
Szapolyai előnyei:
Jelentős birtokvagyon és saját katonai erő.
Nem vett részt a mohácsi csatában → serege megmaradt.
A köznemesség támogatása.
Ferdinánd előnyei:
Habsburg-dinasztikus kapcsolatok → II. Lajos sógora volt.
Testvére, V. Károly hatalmas európai birodalom uralkodója volt.
A Habsburg-hatalomtól nagyobb katonai segítséget és törökellenes védelmet reméltek.
II. A kettős királyválasztás (1526)
1526. november 10. – Székesfehérvár: az országgyűlés Szapolyai Jánost királlyá választja.
1526. november 11.: Szapolyait I. János néven megkoronázzák a Szent Koronával.
1526. december – Pozsony: a nyugati főurak és Habsburg-párti rendek I. Ferdinándot is magyar királlyá választják.
Ferdinándot csak 1527. november 3-án koronázzák meg Székesfehérváron.
Két király, két politikai tábor → kettős királyság, belháborús helyzet.
A támogatói csoportok nem kizárólag társadalmi helyzet alapján különültek el: Szapolyait főként a köznemesség, Ferdinándot elsősorban a nyugati főurak támogatták.
III. A két király közötti harc
1527: Ferdinánd katonai támadást indít Szapolyai ellen → Tokajnál legyőzi, majd elfoglalja Budát.
Szapolyai kiszorul az ország jelentős részéről → lengyelországi menekülés, majd török segítség kérése.
1528: Szapolyai szövetséget köt I. (Nagy) Szulejmán oszmán szultánnal → török katonai támogatást remél a trón visszaszerzéséhez.
1529 – Szulejmán hadjárata: az oszmán sereg elfoglalja Budát Ferdinánd híveitől.
Szulejmán visszahelyezi Szapolyait a magyar trónra → Buda ismét Szapolyai kezére kerül.
A török sereg továbbvonul Bécs felé → 1529-ben megkezdődik Bécs első oszmán ostroma, amely sikertelenül végződik.
IV. A kettős királyság következményei
Az ország politikailag két király között oszlik meg:
Keleti országrész: Szapolyai János uralma.
Nyugati országrész: Habsburg Ferdinánd uralma.
A két uralkodó közötti háborúskodás → az ország védelmi erejének további gyengülése.
Szapolyai török támogatásra szorul → az Oszmán Birodalom befolyása növekszik Magyarországon.
I. Szapolyai János uralkodása: 1526–1540.
I. Habsburg Ferdinánd uralkodása magyar királyként: 1526–1564. Megválasztása 1526-ban, koronázása 1527-ben történt.
V. A konfliktus későbbi rendezésének kísérlete
1538 – Váradi béke: Szapolyai és Ferdinánd titkos megállapodása.
A két király kölcsönösen elismeri egymás uralmát.
Szapolyai halála után az egész ország Ferdinándra szállt volna.
1540: Szapolyai halála előtt megszületik fia, János Zsigmond → hívei nem tartják be a váradi békét, és királlyá választják.
A megállapodás felbomlása → újabb török beavatkozás, majd 1541-ben Buda török elfoglalása és az ország három részre szakadása.
Magyarország három részre szakadása és a várháborúk (1541–1568)
I. A kettős királyság és az ország megosztottsága
1529 – Buda: I. (Nagy) Szulejmán elfoglalja Budát Ferdinánd híveitől, majd visszaadja Szapolyai Jánosnak → folytatódik a két király közötti küzdelem.
1538 – Váradi béke: Szapolyai és Habsburg Ferdinánd megállapodása → Szapolyai fiúörökös nélküli halála esetén a magyar trón Ferdinándra száll.
1540 – Szapolyai János halála: megszületik fia, János Zsigmond → hívei Fráter György vezetésével nem tartják be a váradi békét, és Jánost választják királlyá.
1541. augusztus 29. – Buda elfoglalása: Szulejmán csellel elfoglalja Budát → a várba látogató magyar főurakat eltávolítják, Török Bálint török fogságba kerül.
A törökök berendezkednek az ország középső részén → kialakul a hódoltság, vagyis a közvetlen oszmán uralom alatt álló terület.
Magyarország három politikai egységre szakad:
Magyar Királyság: nyugati és északi területek, Habsburg uralom alatt; központja Pozsony.
Hódoltság: az ország középső és déli része, oszmán uralom alatt; központja Buda.
Erdélyi Fejedelemség: keleti országrész, oszmán fennhatóság alatt, de belső önállósággal.
II. Kísérlet az ország egyesítésére
Fráter György: János Zsigmond gyámja és a keleti országrész legfontosabb politikusa → az ország újraegyesítésére törekszik.
1541 – Gyalui egyezmény: Fráter György és Ferdinánd megállapodása → Erdély és a keleti országrész átadását tervezték a Habsburgoknak, megfelelő katonai védelemért cserébe.
1549 – Nyírbátori egyezmény: Fráter György vállalja Erdély és a keleti országrész átadását Ferdinándnak.
1551: Ferdinánd zsoldos hadvezére, Castaldo katonai erővel bevonul Erdélybe → a Habsburgok átveszik az irányítást.
Fráter Györgyöt árulással gyanúsítják → Castaldo emberei 1551 decemberében meggyilkolják.
A Habsburg katonai jelenlét nem bizonyul elegendőnek az ország megvédésére → az oszmánok újabb hadjáratot indítanak.
III. A várháborúk és a végvárrendszer
Az ország három részre szakadása után a Magyar Királyság déli és keleti határain végvárrendszer épül ki → feladata az oszmán terjeszkedés feltartóztatása.
A végvárakban szolgáló katonák gyakran nem kapták meg időben a zsoldjukat → a határvidéken portyázásokból, zsákmányszerzésből és állatkereskedelemből is igyekeztek megélni.
1532 – Kőszeg ostroma: I. Szulejmán Bécs ellen vonul, de Jurisics Miklós várkapitány vezetésével a védők feltartóztatják a török sereget → a hadjárat végül nem éri el Bécset.
1552 – török hadjárat: az oszmánok több fontos végvárat elfoglalnak:
Temesvár: elesik, a délkeleti védelem súlyos vesztesége.
Szolnok: török kézre kerül → fontos katonai és közlekedési csomópont.
Eger: Dobó István várkapitány vezetésével a védők visszaverik a többszörös túlerőben lévő török sereget → jelentős magyar győzelem.
Drégely vára: Szondi György vezetésével a védők hősies ellenállást tanúsítanak, de a vár elesik (1552).
1566 – Szigetvár ostroma: I. Szulejmán újabb hadjáratot indít a Magyar Királyság ellen, végső célja Bécs elérése.
Zrínyi Miklós várkapitány mintegy 2500 katonával védi Szigetvárt a hatalmas török túlerővel szemben.
A várvédők a végsőkig kitartanak → Zrínyi és katonái kitörnek a várból, és hősi halált halnak.
I. Szulejmán a szigetvári ostrom idején meghal → halálát a török vezetés eltitkolja a hadjárat befejezéséig.
Szigetvár végül török kézre kerül → a magyar védelem súlyos veszteséget szenved.
IV. A háborúk lezárása és az ország megosztottságának megszilárdulása
1564–1576 – I. Miksa uralkodása: I. Ferdinánd fia követi apját a magyar trónon.
1566 után: II. Szelim oszmán szultán és I. Miksa folytatják a diplomáciai tárgyalásokat.
1568 – Drinápolyi béke: I. Miksa és II. Szelim megállapodása → a fennálló területi helyzetet rögzítik, átmenetileg lezárulnak a nagyobb török–Habsburg hadjáratok.
1570 – Speyeri szerződés: I. Miksa és II. János (János Zsigmond) megállapodása:
János Zsigmond lemond a választott magyar királyi címről.
Miksa elismeri János Zsigmondot Erdély és a hozzá kapcsolódó Partium fejedelmeként.
Erdély a Magyar Korona része marad, de saját fejedelemmel és belső önállósággal rendelkezik.
János Zsigmond: 1540-ben választották magyar királlyá II. János néven, de soha nem koronázták meg; 1570-ben lemondott királyi címéről, 1571-ben meghalt.
A speyeri szerződéssel jogilag is megszilárdul az Erdélyi Fejedelemség különállása.
V. Fontosabb területek és városok
Pozsony: a Habsburg uralom alatt álló Magyar Királyság központja, az országgyűlések fontos helyszíne.
Buda: 1541-től oszmán uralom alatt → a hódoltság központja.
Temesvár: 1552-ben elfoglalják a törökök → a hódoltság fontos katonai központja.
Eger: 1552-ben Dobó István sikeresen megvédi a várat.
Szigetvár: 1566-ban Zrínyi Miklós hősi védelme után török kézre kerül.
Kőszeg: 1532-ben Jurisics Miklós feltartóztatja a török sereget.
Debrecen: a keleti országrész fontos városa, a hódoltság és az erdélyi érdekszféra határvidékén → később a reformátusság jelentős központja.
A tizenöt éves háború és a Bocskai-felkelés
I. Tizenöt éves háború
1593–1606: Habsburg–török háború.
Kezdeti keresztény sikerek: Esztergom visszafoglalása (1595), Győr visszafoglalása (1598).
Török sikerek: Eger elfoglalása (1596), Kanizsa elfoglalása (1600).
1596 Mezőkeresztes: keresztény vereség.
Háború → mindkét fél kimerülése, Magyarország pusztulása.
II. A Bocskai-felkelés okai (1604)
II. Rudolf uralkodása (1576–1608): háborús adók, birtokelkobzások, felségárulási perek.
Illésházy István halálra ítélése, Bocskai fenyegetettsége.
Ellenreformáció, protestánsüldözés; Kassa evangélikus templomának elvétele (1604).
Hajdúk: elszegényedett parasztokból, végvári katonákból és marhahajcsárokból lett fegyveresek.
III. Bocskai-felkelés
1604: Bocskai István felkelése a Habsburgok ellen, hajdúk és protestáns nemesek támogatásával.
Felső-Magyarország jelentős része csatlakozik; fontos központ Kassa.
1605: Bocskait Erdély fejedelmévé, majd Magyarország fejedelmévé választják.
Hajdúk letelepítése, kollektív nemesség adományozása katonai szolgálatért.
IV. Békekötések (1606)
Bécsi béke (1606): Bocskai és II. Rudolf.
Rendi jogok és protestáns vallásgyakorlat biztosítása.
Erdély önállóságának elismerése.
Nádorválasztás engedélyezése.
Hét vármegye Bocskainak élete végéig: Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Borsod, Abaúj, Zemplén.
Zsitvatoroki béke (1606): II. Rudolf és I. Ahmed szultán.
A tizenöt éves háború lezárása.
Területi status quo: Eger és Kanizsa török kézen marad.
Évi adó helyett egyszeri ajándék a szultánnak.
Bocskai halála: 1606.
1608: II. Mátyás követi II. Rudolfot a magyar trónon.