Kora Újkor

Földrajzi felfedezések

I. Előzmények és célok

• Oszmán Birodalom terjeszkedése → kereskedelmi útvonalak akadályozása

• Európai aranybányák kimerülése (pl. Magyarország)

• Aranyéhség → távol-keleti luxuscikkekért arannyal fizettek

• Cél: új nemesfémbányák és kereskedelmi útvonalak felkutatása

II. A felfedezések feltételei

• Iránytű, fejlettebb navigáció

• Új típusú vitorláshajók (karavella)

III. Portugál felfedezések

- 1498 – Vasco da Gama: India elérése Afrika megkerülésével

IV. Spanyol felfedezések

• 1492 – Kolumbusz Kristóf: nyugati útvonalon Amerika elérése, India volt a cél

• 1519 – Magellán föld körüli expedíciójának indulása

• Magellán-szoros – Dél-Amerika déli részén

• 1521 – Magellán halála a Fülöp-szigeteken

• 1522 – Az expedíció visszatérése → első sikeres föld körüli hajóút

Gyarmatosítás és világkereskedelem

I. A gyarmatosítás

• Spanyolország → Közép- és Dél-Amerika

• Portugália → Brazília, Indiai-óceán térsége

• Azték Birodalom meghódítása – Hernán Cortés

• Inka Birodalom meghódítása – Francisco Pizarro

• Konkvisztádorok → haditechnikai fölény

• Amerikai őslakosság pusztulása → európai betegségek

• Keresztény hitre térítés, katolikus missziók

• Arany- és ezüstbányák, ültetvények létrehozása

• Indián kényszermunka → magas halálozás

• Afrikai fekete rabszolgák behurcolása → munkaerő biztosítása, ültetvények

II. A világkereskedelem kialakulása

• Ázsia → Európa: luxuscikkek; Európa → Ázsia: nemesfémek

• Kelet-Európa → Nyugat-Európa: élelmiszer, nyersanyag

• Nyugat-Európa → Kelet-Európa: iparcikkek

• Afrika → Amerika: rabszolgák

• Európa → Afrika: fegyverek, alkohol, iparcikkek (cserekereskedelem)

• Amerika → Nyugat-Európa: ültetvényes termékek, nemesfémek

III. Gazdasági következmények

• Árforradalom → nemesfémbeáramlás, árak emelkedése

• Levantei kereskedelem visszaszorulása

• Hanza-kereskedelem jelentőségének megőrzése → kelet–nyugati európai kereskedelem

• Európai munkamegosztás kialakulása

• Nyugat-Európa → ipar, Kelet-Európa → mezőgazdaság

Korai kapitalizmus

I. A korai kapitalizmus előzményei

• Európai árupiac és pénzmennyiség növekedése

• Kézműipar, kereskedelem fejlődése

• Tőkefelhalmozás, tőkebefektetés

• Bankrendszer fejlődése → kamatra adott hitelek

II. Kapitalizmus, alapfogalmak

• Kapitalizmus → magántulajdonon, tőkén és szabad versenyen alapuló gazdasági rendszer

• Kialakulás: 16. század, Németalföld és Anglia

• Tőke → befektetésre, haszonszerzésre felhasználható vagyon

• Tőzsde → kereskedők, befektetők találkozóhelye; adásvétel, üzletkötés

• Manufaktúra → munkamegosztáson alapuló, kézi erővel működő üzem

III. Németalföld

• Spanyol Habsburg-uralom

• 1566 – németalföldi felkelés a spanyol uralom ellen

• 1581 – Hollandia függetlenségének kikiáltása (elismerés: 1648)

• Antwerpen → jelentős tőzsde, nemzetközi kereskedelmi központ

• Növekvő iparcikk-kereslet → céhes termelés korlátai

• Céhek versenykorlátozó szerepének háttérbe szorulása

• Manufaktúrák kialakulása

• Holland mezőgazdaság fejlődése → vetésforgó, ugar visszaszorulása

• Takarmánynövények (lucerna), kapásnövények termesztése

IV. Anglia

• Manufaktúrák, tőzsdék kialakulása

• Legfontosabb iparág: posztógyártás → alapanyag: gyapjú

• Enclosure (bekerítések) → közös és jobbágyföldek kisajátítása

• Nemesség áttérése a juhtenyésztésre → gyapjútermelés növelése

• Földjüket vesztő parasztok → városi bérmunkások, manufaktúrák

V. Monopóliumok, kereskedelmi társaságok

• Monopólium → kizárólagos kereskedelmi jog egy árucikkre vagy területre

• Kereskedelmi társaságok → távolsági kereskedelem szervezése

• Angol Kelet-indiai Társaság

• Részvénytársaságok → tőke összegyűjtése részvények kibocsátásával

Magyarország szerepe az európai munkamegosztásban

I. Magyarország helyzete – belső feltételek

• Három részre szakadt ország

• Török hódoltság → pusztítások, éhínségek, járványok

• Népességcsökkenés, gazdasági visszaesés

II. Külső feltételek

• Európai népességnövekedés → élelmiszer-kereslet növekedése

• Magyarország bekapcsolódása az európai munkamegosztásba

• Fő felvevőpiacok: Dél-Németország, Ausztria, Észak-Itália

III. Magyarország fő exportcikkei

• Élőállat, főként szarvasmarha → legfontosabb exportcikk

• Juh, juhtermékek

• Bor (pl. tokaji bor)

• Réz, rézérc → bányászati termékek

• Gabona → főként Nyugat-Magyarországról, alárendelt szerep

• Gabonakivitel korlátozottsága → török támadások esetén nehéz elszállítani

IV. Import és belső gazdaság

• Import: textíliák, iparcikkek, luxuscikkek

• Kereskedelem → összekötő kapocs a három országrész között

• Manufaktúrák hiánya

• Céhes ipar visszaszorulása

• Állattenyésztés előtérbe kerülése → mezőgazdasági árutermelés

Reformáció Európában

I. A reformáció előzményei

• Egyházi visszaélések → a papság erkölcsi hanyatlása, fényűzés, hatalmi törekvések.

• Reneszánsz pápák → az egyház tekintélyének csökkenése.

• Búcsúcédulák árusítása → pénzszerzés a bűnbocsánat ígéretével.

• Igény az egyház megújítására → reformmozgalmak kialakulása.

II. Luther Márton és az evangélikus reformáció

• Luther Márton – Ágoston-rendi szerzetes, a wittenbergi egyetem tanára.

• 1517 – Wittenberg: Luther közzéteszi 95 tételét → a reformáció kezdete.

• Fő kritika: búcsúcédulák árusítása, pápai hatalom, egyházi visszaélések.

• Alapelvek:

  • Sola fide – egyedül hit által.

  • Sola gratia – egyedül kegyelemből.

  • Sola scriptura – egyedül a Szentírás.

• Két szentség: keresztség és úrvacsora.

• Anyanyelvű istentisztelet, Biblia lefordítása.

• Szerzetesség és papi nőtlenség elutasítása → lelkészek házassága megengedett.

• Német fejedelmek támogatása → egyházi birtokok világi kézbe kerülnek.

• 1520: pápai bulla → Luther kiközösítéssel fenyegetése; Luther elégeti a bullát.

• 1521 – Worms: birodalmi gyűlés → Luther nem vonja vissza tanait, V. Károly birodalmi átokkal sújtja.

• Wartburg vára: Luther németre fordítja az Újszövetséget.

• Kialakul az evangélikus (lutheránus) egyház.

III. A reformáció terjedése és a vallásháborúk

• 1529 – Speyer: evangélikus rendek tiltakozása a reformáció korlátozása ellen → innen ered a protestáns elnevezés.

• Katolikusok és protestánsok közötti vallási konfliktusok → vallásháborúk.

• 1555 – Augsburgi vallásbéke: cuius regio, eius religio → „akié a föld, azé a vallás”.

• A német fejedelmek választhattak a katolikus és az evangélikus vallás között.

• Az egyéni vallásszabadságot és a református vallást nem biztosította.

IV. Kálvin János és a református irányzat

• Kálvin János – francia reformátor, működésének központja Genf.

• 1536: megjelenik fő műve, A keresztény vallás tanítása.

• Predesztináció (eleve elrendelés): Isten előre eldöntötte, ki üdvözül és ki kárhozik el.

• Egyszerű templomok → képek, szobrok és oltárok elutasítása.

• Presbiter: választott egyházi elöljáró, a gyülekezet irányításának résztvevője.

• Presbiteri egyházszervezet → lelkészek és presbiterek közösen irányítják a gyülekezetet.

• Kamatra történő kölcsönzés elfogadása bizonyos erkölcsi korlátok között.

• Kialakul a református (kálvinista) egyház.

V. Az anglikán reformáció – Anglia

• VIII. Henrik → szakítás Rómával, mert a pápa nem engedélyezte házasságának felbontását.

• Kialakul az anglikán egyház → önálló angol államegyház.

• Katolikus külsőségek egy része megmarad, később protestáns tanok terjednek el.

• Kolostorok feloszlatása → egyházi birtokok a koronához kerülnek.

VI. Az unitárius irányzat

• Szentháromság tagadása → Isten egységének vallása.

• Jézus istenségének tagadása → Jézus nem azonos Istennel.

• Az unitárius irányzat a reformáció radikálisabb ágai közé tartozik.

Reformáció Magyarországon

I. A reformáció elterjedésének okai

• Mohácsi vereség (1526): több főpap, köztük az esztergomi érsek is meghalt → a katolikus egyház vezetése meggyengült.

• A török hódítás és a háborúk pusztítása → elszegényedés, a katolikus egyházi intézményrendszer visszaszorulása.

• Világias életmódot folytató főpapok → az egyház tekintélyének csökkenése.

• A protestáns tanok egyszerűbb, takarékosabb egyházi berendezkedése → jól illeszkedett az elszegényedett ország viszonyaihoz.

• A kálvini tanítás szerint a zsarnok uralkodóval szemben bizonyos esetekben jogos lehet az ellenállás → közel állt a magyar rendi gondolkodáshoz.

• A 16. század folyamán a protestantizmus Magyarország egész területén elterjedt; a lakosság jelentős része protestánssá vált.

• A lutheránus, majd a református irányzat is megerősödött.

II. A reformáció terjedése és központjai

• Magyar diákok külföldi egyetemeken, különösen Wittenbergben tanultak → hazatérve terjesztették a reformáció tanait.

• Sárospatak: a reformáció egyik fontos magyarországi központja → református iskola és kollégium működött itt.

• Debrecen: a magyar reformátusság legjelentősebb központjává vált.

• Erdély: különösen az unitárius vallás erősödött meg.

III. A református egyház megszervezése

• Méliusz Juhász Péter (1532–1572): református lelkész, a magyar református egyház egyik legfontosabb szervezője.

• Debrecen: Méliusz működésének központja → a magyar reformátusság legjelentősebb központjává vált.

• 1567 – debreceni zsinat: a református egyház megszervezésének fontos állomása → elfogadták a II. Helvét Hitvallást.

• Hitviták → a reformátusok igyekeztek megerősíteni tanításaikat a lutheránusokkal és az unitáriusokkal szemben.

• Erdély: az unitárius vallás is jelentős követőkre talált; 1568 – tordai országgyűlés: a bevett vallások prédikálásának szabadságát elismerte.

IV. Bibliafordítás és a magyar nyelvű kultúra

• 1590 – Vizsoly: Károli Gáspár gönci református lelkész munkatársaival elkészíti az első teljes magyar nyelvű Biblia-fordítást → Vizsolyi Biblia.

• Anyanyelvű Biblia → a protestáns tanok szélesebb körű terjedése, a magyar nyelvű művelődés fejlődése.

• Misztótfalusi Kis Miklós (1650–1702): világhírű magyar nyomdász és betűmetsző.

• 
  

V. A protestáns oktatás fejlődése

• Reformáció → iskola- és nyomdaalapítási hullám, az anyanyelvű oktatás erősödése.

• Sárospatak és Debrecen: jelentős református iskolai központok, bentlakásos kollégiumok.

• Külföldi egyetemjárás → magyar diákok Wittenbergben és más protestáns egyetemeken tanultak.

• Hazatérő diákok → új tanok, könyvek és műveltség terjesztése Magyarországon.

Ellenreformáció Európában

Ellenreformáció Magyarországon

A mohácsi csata és előzményei

I. Mátyás halála és a Jagelló-ház trónra kerülése

• 1490 – Hunyadi Mátyás halála: törvényes fiúörökös nélkül hal meg; házasságon kívül született fia, Corvin János nem örökölhette automatikusan a trónt.

• A rendek II. (Jagelló) Ulászlót választják királlyá → a bárók támogatását élvezte.

• Ulászló engedményeket tesz a rendeknek:

  • A rendi előjogok tiszteletben tartása.

  • Rendkívüli hadiadó beszedésének mellőzése az országgyűlés hozzájárulása nélkül.

• A királyi bevételek és a központi hatalom csökkenése → a királyi haderő fenntartása is nehezebbé válik.

• Mátyás Fekete Seregét Ulászló pénzhiány miatt nem tudja fenntartani → a zsoldos hadsereg felbomlik.

II. A belpolitikai hatalom meggyengülése

• A tényleges politikai befolyás a főurak kezébe kerül → a királyi tanácsban is meghatározó szerepet szereznek.

• Két jelentős politikai csoportosulás:

  • Főúri ligák: a nagybirtokos bárók érdekeit képviselik.

  • Köznemesi tábor: a vármegyékben és a rendi országgyűlésen igyekszik ellensúlyozni a bárók hatalmát.

• Szapolyai János: főnemes, erdélyi vajda → a köznemesség támogatásának megszerzésével növeli politikai befolyását.

III. A Dózsa-féle parasztháború (1514)

• 1514: Bakócz Tamás esztergomi érsek pápai felhatalmazással keresztes hadjáratot hirdet a török ellen.

• A keresztes sereg főként jobbágyokból áll → vezetője Dózsa György.

• A földesurak akadályozzák a jobbágyok csatlakozását, illetve vissza akarják rendelni őket a földekre → társadalmi feszültségek, felkelés.

• A keresztes hadjárat parasztfelkeléssé alakul → a felkelők a nemesség ellen fordulnak.

• Szapolyai János erdélyi vajda Temesvárnál leveri a felkelést (1514).

• Következmények:

  • Megtorlás, a jobbágyság terheinek növelése.

  • A jobbágyok szabad költözésének korlátozása.

  • A nemesség és a jobbágyság közötti ellentétek elmélyülése.

IV. A Habsburgok trónigénye és a külpolitikai helyzet

• 1491 – Pozsonyi béke: II. Ulászló és Habsburg Miksa megállapodása → Ulászló visszaadja a Mátyás által elfoglalt osztrák területeket, köztük Bécset (1485-ben foglalta el Mátyás).

• A Habsburgok örökösödési igényt szereznek a magyar trónra arra az esetre, ha a Jagelló-ház fiúörökös nélkül halna ki.

• 1515 – Bécsi kettős házasság: II. Ulászló gyermekeinek házassága a Habsburg-házzal:

  • II. Lajos feleségül veszi Habsburg Máriát.

  • Jagelló Anna Habsburg Ferdinánd felesége lesz.

• I. Ferdinánd később e házassági és örökösödési megállapodásokra hivatkozva tart igényt a magyar trónra.

V. II. Lajos uralkodása és a török veszély növekedése

• 1516 – II. Ulászló halála: a trónon fia, a még kiskorú II. Lajos követi.

• A kiskorú király és a főúri csoportok vetélkedése → tovább gyengül a központi hatalom.

• I. Szelim oszmán szultán (1512–1520): meghódítja Szíriát (1516) és Egyiptomot (1517) → jelentősen megnő az Oszmán Birodalom területe és ereje.

• 1520 – I. (Nagy) Szulejmán trónra lépése: folytatja az oszmán terjeszkedést.

• A Habsburgokkal való szövetség ellenére Magyarország nem kap elegendő külső segítséget → V. Károlyt lekötik a Franciaországgal és más európai hatalmakkal folytatott konfliktusai.

VI. A mohácsi csata közvetlen előzményei

• 1521 – Nándorfehérvár elfoglalása: I. Szulejmán elfoglalja a déli végvárrendszer legfontosabb erősségét → megnyílik az út az ország belseje felé.

• A magyar végvárrendszer meggyengül, a török támadás közvetlen veszéllyé válik.

• A magyar vezetés nem tud megfelelő hadsereget kiállítani → pénzhiány, belpolitikai megosztottság, lassú mozgósítás.

• A főurak és a rendek késlekednek a hadba vonulással → a magyar csapatok nem tudnak időben egyesülni.

• Tomori Pál kalocsai érsek és fővezér vezeti a magyar fősereget.

• Szapolyai János erdélyi vajda serege nem érkezik meg időben a csatához.

VII. A mohácsi csata (1526. augusztus 29.)

• 1526. augusztus 29. – Mohács: I. Szulejmán oszmán serege döntő vereséget mér II. Lajos magyar király hadára.

• A törökök jelentős túlerőben vannak → a magyar sereg rövid idő alatt megsemmisítő vereséget szenved.

• A magyar fősereg vezetője Tomori Pál kalocsai érsek → a csatában ő is elesik.

• A magyar hadsereg jelentős része elpusztul, több főúr és több püspök is meghal.

• II. Lajos menekülés közben meghal; hagyományos leírás szerint a Csele-patakba fullad.

• A csata után az oszmánok bevonulnak Budára, kifosztják, majd elhagyják az országot.

VIII. A vereség következményei

• A magyar központi hatalom összeomlik → az ország vezető rétege és hadereje súlyos veszteségeket szenved.

• II. Lajos halála miatt megüresedik a trón → örökösödési és hatalmi válság alakul ki.

• 1526-ban a rendek egy része Szapolyai Jánost, másik része I. Ferdinándot választja királlyá → kettős királyválasztás.

• Az ország két király hívei között megosztottá válik → polgárháborús helyzet alakul ki.

Kettős királyvasztás

I. A kettős királyválasztás előzményei

• 1526. augusztus 29. – Mohácsi csata: II. Lajos király halála → megüresedik a magyar trón, törvényes fiúörökös nélkül.

• Két fő trónjelölt:

  • Szapolyai János: erdélyi vajda, az ország egyik leggazdagabb és legnagyobb birtokosa, a köznemesség támogatásával.

  • Habsburg Ferdinánd: osztrák főherceg, II. Lajos sógora, a nyugati főurak és a Habsburg-párti rendek támogatásával.

• 1505 – Rákosi végzés: kimondta, hogy II. Ulászló fiúörökös nélküli halála esetén a rendek nemzeti királyt választanak → Szapolyai erre hivatkozott.

• Szapolyai előnyei:

  • Jelentős birtokvagyon és saját katonai erő.

  • Nem vett részt a mohácsi csatában → serege megmaradt.

  • A köznemesség támogatása.

• Ferdinánd előnyei:

  • Habsburg-dinasztikus kapcsolatok → II. Lajos sógora volt.

  • Testvére, V. Károly hatalmas európai birodalom uralkodója volt.

  • A Habsburg-hatalomtól nagyobb katonai segítséget és törökellenes védelmet reméltek.

II. A kettős királyválasztás (1526)

• 1526. november 10. – Székesfehérvár: az országgyűlés Szapolyai Jánost királlyá választja.

• 1526. november 11.: Szapolyait I. János néven megkoronázzák a Szent Koronával.

• 1526. december – Pozsony: a nyugati főurak és Habsburg-párti rendek I. Ferdinándot is magyar királlyá választják.

• Ferdinándot csak 1527. november 3-án koronázzák meg Székesfehérváron.

• Két király, két politikai tábor → kettős királyság, belháborús helyzet.

• A támogatói csoportok nem kizárólag társadalmi helyzet alapján különültek el: Szapolyait főként a köznemesség, Ferdinándot elsősorban a nyugati főurak támogatták.

III. A két király közötti harc

• 1527: Ferdinánd katonai támadást indít Szapolyai ellen → Tokajnál legyőzi, majd elfoglalja Budát.

• Szapolyai kiszorul az ország jelentős részéről → lengyelországi menekülés, majd török segítség kérése.

• 1528: Szapolyai szövetséget köt I. (Nagy) Szulejmán oszmán szultánnal → török katonai támogatást remél a trón visszaszerzéséhez.

• 1529 – Szulejmán hadjárata: az oszmán sereg elfoglalja Budát Ferdinánd híveitől.

• Szulejmán visszahelyezi Szapolyait a magyar trónra → Buda ismét Szapolyai kezére kerül.

• A török sereg továbbvonul Bécs felé → 1529-ben megkezdődik Bécs első oszmán ostroma, amely sikertelenül végződik.

IV. A kettős királyság következményei

• Az ország politikailag két király között oszlik meg:

  • Keleti országrész: Szapolyai János uralma.

  • Nyugati országrész: Habsburg Ferdinánd uralma.

• A két uralkodó közötti háborúskodás → az ország védelmi erejének további gyengülése.

• Szapolyai török támogatásra szorul → az Oszmán Birodalom befolyása növekszik Magyarországon.

• I. Szapolyai János uralkodása: 1526–1540.

• I. Habsburg Ferdinánd uralkodása magyar királyként: 1526–1564. Megválasztása 1526-ban, koronázása 1527-ben történt.

V. A konfliktus későbbi rendezésének kísérlete

• 1538 – Váradi béke: Szapolyai és Ferdinánd titkos megállapodása.

• A két király kölcsönösen elismeri egymás uralmát.

• Szapolyai halála után az egész ország Ferdinándra szállt volna.

• 1540: Szapolyai halála előtt megszületik fia, János Zsigmond → hívei nem tartják be a váradi békét, és királlyá választják.

• A megállapodás felbomlása → újabb török beavatkozás, majd 1541-ben Buda török elfoglalása és az ország három részre szakadása.

Magyarország három részre szakadása és a várháborúk (1541–1568)

I. A kettős királyság és az ország megosztottsága

• 1529 – Buda: I. (Nagy) Szulejmán elfoglalja Budát Ferdinánd híveitől, majd visszaadja Szapolyai Jánosnak → folytatódik a két király közötti küzdelem.

• 1538 – Váradi béke: Szapolyai és Habsburg Ferdinánd megállapodása → Szapolyai fiúörökös nélküli halála esetén a magyar trón Ferdinándra száll.

• 1540 – Szapolyai János halála: megszületik fia, János Zsigmond → hívei Fráter György vezetésével nem tartják be a váradi békét, és Jánost választják királlyá.

• 1541. augusztus 29. – Buda elfoglalása: Szulejmán csellel elfoglalja Budát → a várba látogató magyar főurakat eltávolítják, Török Bálint török fogságba kerül.

• A törökök berendezkednek az ország középső részén → kialakul a hódoltság, vagyis a közvetlen oszmán uralom alatt álló terület.

• Magyarország három politikai egységre szakad:

  • Magyar Királyság: nyugati és északi területek, Habsburg uralom alatt; központja Pozsony.

  • Hódoltság: az ország középső és déli része, oszmán uralom alatt; központja Buda.

  • Erdélyi Fejedelemség: keleti országrész, oszmán fennhatóság alatt, de belső önállósággal.

II. Kísérlet az ország egyesítésére

• Fráter György: János Zsigmond gyámja és a keleti országrész legfontosabb politikusa → az ország újraegyesítésére törekszik.

• 1541 – Gyalui egyezmény: Fráter György és Ferdinánd megállapodása → Erdély és a keleti országrész átadását tervezték a Habsburgoknak, megfelelő katonai védelemért cserébe.

• 1549 – Nyírbátori egyezmény: Fráter György vállalja Erdély és a keleti országrész átadását Ferdinándnak.

• 1551: Ferdinánd zsoldos hadvezére, Castaldo katonai erővel bevonul Erdélybe → a Habsburgok átveszik az irányítást.

• Fráter Györgyöt árulással gyanúsítják → Castaldo emberei 1551 decemberében meggyilkolják.

• A Habsburg katonai jelenlét nem bizonyul elegendőnek az ország megvédésére → az oszmánok újabb hadjáratot indítanak.

III. A várháborúk és a végvárrendszer

• Az ország három részre szakadása után a Magyar Királyság déli és keleti határain végvárrendszer épül ki → feladata az oszmán terjeszkedés feltartóztatása.

• A végvárakban szolgáló katonák gyakran nem kapták meg időben a zsoldjukat → a határvidéken portyázásokból, zsákmányszerzésből és állatkereskedelemből is igyekeztek megélni.

• 1532 – Kőszeg ostroma: I. Szulejmán Bécs ellen vonul, de Jurisics Miklós várkapitány vezetésével a védők feltartóztatják a török sereget → a hadjárat végül nem éri el Bécset.

• 1552 – török hadjárat: az oszmánok több fontos végvárat elfoglalnak:

  • Temesvár: elesik, a délkeleti védelem súlyos vesztesége.

  • Szolnok: török kézre kerül → fontos katonai és közlekedési csomópont.

  • Eger: Dobó István várkapitány vezetésével a védők visszaverik a többszörös túlerőben lévő török sereget → jelentős magyar győzelem.

• Drégely vára: Szondi György vezetésével a védők hősies ellenállást tanúsítanak, de a vár elesik (1552).

• 1566 – Szigetvár ostroma: I. Szulejmán újabb hadjáratot indít a Magyar Királyság ellen, végső célja Bécs elérése.

• Zrínyi Miklós várkapitány mintegy 2500 katonával védi Szigetvárt a hatalmas török túlerővel szemben.

• A várvédők a végsőkig kitartanak → Zrínyi és katonái kitörnek a várból, és hősi halált halnak.

• I. Szulejmán a szigetvári ostrom idején meghal → halálát a török vezetés eltitkolja a hadjárat befejezéséig.

• Szigetvár végül török kézre kerül → a magyar védelem súlyos veszteséget szenved.

IV. A háborúk lezárása és az ország megosztottságának megszilárdulása

• 1564–1576 – I. Miksa uralkodása: I. Ferdinánd fia követi apját a magyar trónon.

• 1566 után: II. Szelim oszmán szultán és I. Miksa folytatják a diplomáciai tárgyalásokat.

• 1568 – Drinápolyi béke: I. Miksa és II. Szelim megállapodása → a fennálló területi helyzetet rögzítik, átmenetileg lezárulnak a nagyobb török–Habsburg hadjáratok.

• 1570 – Speyeri szerződés: I. Miksa és II. János (János Zsigmond) megállapodása:

  • János Zsigmond lemond a választott magyar királyi címről.

  • Miksa elismeri János Zsigmondot Erdély és a hozzá kapcsolódó Partium fejedelmeként.

  • Erdély a Magyar Korona része marad, de saját fejedelemmel és belső önállósággal rendelkezik.

• János Zsigmond: 1540-ben választották magyar királlyá II. János néven, de soha nem koronázták meg; 1570-ben lemondott királyi címéről, 1571-ben meghalt.

• A speyeri szerződéssel jogilag is megszilárdul az Erdélyi Fejedelemség különállása.

V. Fontosabb területek és városok

• Pozsony: a Habsburg uralom alatt álló Magyar Királyság központja, az országgyűlések fontos helyszíne.

• Buda: 1541-től oszmán uralom alatt → a hódoltság központja.

• Temesvár: 1552-ben elfoglalják a törökök → a hódoltság fontos katonai központja.

• Eger: 1552-ben Dobó István sikeresen megvédi a várat.

• Szigetvár: 1566-ban Zrínyi Miklós hősi védelme után török kézre kerül.

• Kőszeg: 1532-ben Jurisics Miklós feltartóztatja a török sereget.

• Debrecen: a keleti országrész fontos városa, a hódoltság és az erdélyi érdekszféra határvidékén → később a reformátusság jelentős központja.

A tizenöt éves háború és a Bocskai-felkelés

I. Tizenöt éves háború

• 1593–1606: Habsburg–török háború.

• Kezdeti keresztény sikerek: Esztergom visszafoglalása (1595), Győr visszafoglalása (1598).

• Török sikerek: Eger elfoglalása (1596), Kanizsa elfoglalása (1600).

• 1596 Mezőkeresztes: keresztény vereség.

• Háború → mindkét fél kimerülése, Magyarország pusztulása.

II. A Bocskai-felkelés okai (1604)

• II. Rudolf uralkodása (1576–1608): háborús adók, birtokelkobzások, felségárulási perek.

• Illésházy István halálra ítélése, Bocskai fenyegetettsége.

• Ellenreformáció, protestánsüldözés; Kassa evangélikus templomának elvétele (1604).

• Hajdúk: elszegényedett parasztokból, végvári katonákból és marhahajcsárokból lett fegyveresek.

III. Bocskai-felkelés

• 1604: Bocskai István felkelése a Habsburgok ellen, hajdúk és protestáns nemesek támogatásával.

• Felső-Magyarország jelentős része csatlakozik; fontos központ Kassa.

• 1605: Bocskait Erdély fejedelmévé, majd Magyarország fejedelmévé választják.

• Hajdúk letelepítése, kollektív nemesség adományozása katonai szolgálatért.

IV. Békekötések (1606)

• Bécsi béke (1606): Bocskai és II. Rudolf.

  • Rendi jogok és protestáns vallásgyakorlat biztosítása.

  • Erdély önállóságának elismerése.

  • Nádorválasztás engedélyezése.

  • Hét vármegye Bocskainak élete végéig: Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Borsod, Abaúj, Zemplén.

• Zsitvatoroki béke (1606): II. Rudolf és I. Ahmed szultán.

  • A tizenöt éves háború lezárása.

  • Területi status quo: Eger és Kanizsa török kézen marad.

  • Évi adó helyett egyszeri ajándék a szultánnak.

• Bocskai halála: 1606.

• 1608: II. Mátyás követi II. Rudolfot a magyar trónon.