AZ ATHÉNI ÁLLAMSZERVEZET ÉS MŰKÖDÉSE A DEMOKRÁCIA VIRÁGKORÁBAN

Kr. e. 508

Kleiszthenész reformja

Kr. e. 5. század közepe

Periklész és az athéni demokrácia fénykora

Kleiszthenész

Cserépszavazást bevezette, megszilárdította a demokrácia intézményrendszerét: ekklészia, héliaia, bulé (500-ak tanácsa).

Phülé rendszer.

Periklész

15 évig volt sztratégosz. Demokrácia fénykora. Megerősítette a népgyűlést. Napidíj bevezetésével támogatta a polgárokat. Gazdasági fellendülés tovább erősítette démosz helyzetét.

Polisz

Városállam. Gazdálkodása, törvénykezése önálló. Többség kezdetben királyság volt, amelyet a nagyobb birtokkal rendelkező arisztokrácia hatalma váltott fel, ennek hatalmát pedig a démosz vette át. Poliszok egy-egy istenség védelme alatt álltak.

Arisztokrácia

A nagyobb birtokkal rendelkező előkelők társadalmi csoportja Hellászban. A hatalom megszerzése, gyakorlása és megtartása a születési előjog alapján történt.

Démosz

Köznép neve az ókori görög városállamokban. Polgárjoggal rendelkező kézművesek, kereskedők, hajósok, szabadparasztok elnevezése. A gyarmatosítás következtében meggazdagodtak néhányan, politikai jogok megszerzésére törekedtek. Ennek eredménye a demokrácia.

Demokrácia

Kormányzati rendszer, politikai berendezkedés, amely először az ókori Hellászban alakult ki, nép uralmát jelentette. Polgárjoggal rendelkezők, egyenrangúak és közvetlenül beleszólhattak a közügybe (népgyűlés), szavaztak, tisztségeket viseltek.

Népgyűlés (ekklészia)

Legfontosabb törvényhozó testület (államhatalmi szerv). Tagja minden 20 év feletti férfi, aki athéni polgár, akik szabadon szólhattak. Jogköre: tisztviselők választása, azok felügyelete, döntés a háború és béke kérdésében.

Bulé

Végrehajtó tanács a görög államokban. Szolón idején 400, kleiszthenészi reformtól kezdve 500 tagja volt. Tíz phülé 50-50 képviselőjéből állt, sorsolással választották őket. Népgyűlés elé kerülő kérdésekben döntöttek, tagjai Kr. e. 461-től napiíjban részesültek.

Esküdtbíróság ( héliaia)

Igazságszolgáltató hatalom, a szolóni reformok által létrehozott néptörvényszék. Tagjait sorsolták, mert az ítélkezés nem törvények, hanem szokásjog alapján történt. Periklész időszakától napidíjban részesültek.

Stratégosz

Katonai vezető a görög városállamokban. Kr. e. 508-tól Athénban az állam tényleges vezetői voltak. Évente 10-et választottak. A sztratégoszok újraválaszthatóak voltak.

Cserépszavazás (osztrakiszmosz)

A kleiszthenészi reformok része. Ezzel távolították el a városokból az egyeduralomra törő politikusokat, később politikai ellenfelek eltávolítására ( Themisztoklész). 6000 szavazat kellett hozzá, aki a legtöbbet kapta, 10 évre száműzték vagyonát megtarthatta. Minden évben megtartották, Kr. e. 417-ben szűnt meg

Akropolisz

Az ókori görög városállamok fellegvára volt.

Az Akropolisz legmagasabb pontján található a Parthenon, mely templomot Pallasz Athéné tiszteletére építettek.