Kémiai alapfogalmak és a kísérletezés szabályai

Szókincs kártyák a kísérletezési és munkavédelmi szabályokról, az atom felépítéséről, az elemi részecskék tulajdonságairól, az izotópokról, valamint a kémiai alapmennyiségekről (anyagmennyiség, Avogadro-állandó, moláris tömeg).

Vegyifülke

Olyan laboratóriumi berendezés, amelyben a mérgező, szúrós szagú, illetve köhögésre ingerlő gázok fejlődésével járó reakciókat kell végezni.

Piktogram

A vegyszeres edényeken található veszélyességi jelzés, amely a biztonságos munkavégzést és a vegyszerek kockázatainak azonosítását szolgálja.

Atom

Olyan elektromosan semleges töltésű kémiai részecske, amely kémiai módszerekkel tovább már nem bontható, és atommagból, valamint elektronfelhőből áll.

Atommag

Az atom középpontjában található, pozitív töltésű rész, amelyet protonok és neutronok építenek fel.

Elektronfelhő

Az atommagot körülvevő, negatív töltésű tartomány, amelyben az elektronok találhatók.

Elemi részecskék

Az atomot felépítő részecskék összefoglaló neve: a proton ($p^+$), a neutron ($n^0$) és az elektron ($e^-$).

Nukleonok

Az atommagban előforduló elemi részecskék, vagyis a protonok és a neutronok összefoglaló elnevezése (a latin nucleus szóból).

Proton

Egységnyi pozitív töltésű ($+1$ relatív töltésű) elemi részecske (jele: $p^+$), amelynek relatív tömege $1$, valódi tömege $1{,}673 \times 10^{-27}\text{ kg}$, valódi töltése pedig $1{,}602 \times 10^{-19}\text{ C}$.

Neutron

Semleges töltésű ($0$ relatív töltésű) elemi részecske (jele: $n^0$), amelynek relatív tömege $1$, valódi tömege $1{,}675 \times 10^{-27}\text{ kg}$.

Elektron

Egységnyi negatív töltésű ($-1$ relatív töltésű) elemi részecske (jele: $e^-$), amelynek relatív tömege a protonhoz képest $\frac{1}{1836}$, valódi tömege $9{,}109 \times 10^{-31}\text{ kg}$, valódi töltése pedig $-1{,}602 \times 10^{-19}\text{ C}$.

Rendszám ($Z$)

Az atommagban található protonok száma, amely meghatározza a kémiai elemet és annak helyét a periódusos rendszerben.

Tömegszám ($A$)

Az atommagban lévő protonok és neutronok számának összege.

Izotópok

Azok az atomok, amelyeknek a rendszáma (protonszáma) megegyezik, de a tömegszáma (neutronszáma) eltérő.

Relatív atomtömeg ($A_r$)

Megmutatja, hogy az adott elem egy atomja hányszor nagyobb tömegű, mint a $12$-es tömegszámú szénizotóp tömegének $\frac{1}{12}$-ed része (mértékegység nélküli viszonyszám).

Anyagmennyiség ($n$)

SI-alapmennyiség, amelynek mértékegysége a mól (jelölve: $\text{mol}$); $1\text{ mol}$ annak az anyagi rendszernek az anyagmennyisége, amely pontosan annyi részecskét tartalmaz, mint ahány atom található $12\text{ g}$ tömegű, $12$-es tömegszámú szénben.

Avogadro-állandó ($N_A$)

Amedeo Avogadro olasz fizikusról elnevezett állandó, amely megadja az $1\text{ mol}$ anyagban lévő részecskék számát; pontos értéke $N_A = 6{,}02214076 \times 10^{23}\text{ mol}^{-1}$, kerekítve $6 \times 10^{23}\text{ mol}^{-1}$.

Moláris tömeg ($M$)

A tömeg ($m$) és az anyagmennyiség ($n$) hányadosa. Képlete $M = \frac{m}{n}$, mértékegysége $\text{g}\text{ mol}^{-1}$.