1/33
Szókincs- és fogalomgyűjtemény az ókori athéni demokrácia, valamint a római királyság, köztársaság és annak válságának témaköréből a megadott jegyzetek alapján.
Polisz
Sajátos politikai, vallási és kulturális közösség az ókori görög területeken, amelynek feladata a város és közvetlen környezetének irányítása (termelés, törvényhozás, belső és külső béke fenntartása).
Arisztokratikus köztársaság
Olyan államforma, amelyben az állam vezetése és a politikai jogok kizárólag az arisztokrácia kezében vannak.
Pireusz
Athén kikötője az Attikai-félszigeten.
Akropolisz
Athén fellegvára.
Agora
Piac és közösségi tér az ókori Athénban.
Arész-domb
A népgyűlések és tanácskozások egyik helyszíne Athénban.
Hoplita
Nehézfegyverzetű gyalogos katona a görög hadseregben.
Drakón
Athéni törvényhozó, aki írásba foglalta kora törvényeit, ezzel korlátozva az arisztokráciát és erősítve a démoszt.
Szolón
Athéni arkhón a Kr. e. 6. szaˊzadban, aki vagyoni elvű reformokat vezetett be (4 vagyoni csoport, 400 tagú tanács), ami kedvezett a szegényebbeknek.
Türannisz
Zsarnokság; egyeduralmi államforma Athénban, amelyet Peiszisztratosz alakított ki.
Kleiszthenész
Athéni politikus, aki Kr. e. 508-ban reformokat vezetett be: megteremtette az 500 tagú tanácsot, a 10 phülét, és bevezette a cserepszavazást.
Phülé
Közigazgatási kerület Athénban Kleiszthenész reformjai után (összesen 10 db), amely 3 részből (belső, városi, tengerparti) állt.
Cserepszavazás
Kleiszthenész által bevezetett politikai eljárás a zsarnokság megelőzésére; ha legalább 6000 szavazat összegyűlt, a megjelölt személyt száműzték.
Periklész
Athéni államférfi, aki 15 évig volt sztratégosz; az athéni demokrácia fénykorában napidíjat fizetett az esküdtbírósági és a színházi részvételért.
Areioszpagosz
Athéni politikai testület, a volt arkhónok tanácsa, amely a tisztviselők ellenőrzését végezte.
Héliaia
Esküdtbíróság Athénban, amely 6000 főből állt.
Sztratégosz
Katonai hadvezér az ókori Athénban.
Athéni polgárok
A társadalom azon tagjai, akik 20. életévüket betöltött férfiak, és mindkét szülőjük athéni származású.
Res publica
A római köztársaság megnevezése, amely a királyság bukása után, Kr. e. 510-31 között állt fenn.
Patriciusok
A római társadalom vezető, politikai jogokkal rendelkező kiváltságos rétege, akik hivatalokat tölthettek be.
Plebejusok
A római társadalom alsóbb, szabad jogállású csoportja, akik kezdetben nem rendelkeztek politikai jogokkal.
Szenátus (Senatus)
Római állami intézmény, amelynek tagszáma az idők során 100-ról 300-ra, majd 600 főre bővült, és kezdetben csak patriciusokból állt.
Consul
A római állam élén álló 2 fő tisztségviselő, akik a bel- és külpolitikát, a hivatalokat és a hadsereget irányították, 12 lictor kíséretében.
Proconsul
A consult helyettesítő római tisztségviselő, akit 6 lictor illetett meg.
Censor
Római tisztségviselő, aki a vagyonbecslést végezte, valamint felügyelte és módosította a szenátus névjegyzékét.
Quaestor
Pénzügyekért és a kincstári ügyekért felelős római tisztségviselő.
Praetor
Bíráskodással foglalkozó római főbíró.
Aedilis
A rendészetért felelős tisztségviselő Rómában.
Dictator
Rendkívüli helyzetben 6 hónapra választott, korlátlan hatalmú római tisztségviselő (24 lictorral), aki nem vonható felelősségre (pl. Sulla Kr. e. 82–79).
Néptribunus
A plebejusok érdekeit védő római tisztségviselő Kr. e. 494-től, aki vétójoggal rendelkezett, és személye szent és sérthetetlen volt.
Pontifex maximus
A római állam főpapi tisztsége.
XII táblás törvények
Kr. e. 450-ben írásba foglalt első nagy római jogszabálygyűjtemény.
Licinius–Sextius-féle törvény
Kr. e. 367-ben hozott római törvény, amely korlátozta egy személy földbirtokának maximális nagyságát.
A Római Köztársaság válsága
A hódítások nyomán megnövekedett olcsó rabszolgamunka, a kisparasztok tönkremenetele, a katonalétszám csökkenése és a nehézkes irányítás miatt kialakult belső politikai és társadalmi feszültség.