1.3. Terheléses vizsgálatok

Mitől függ a fizikális terhelhetőség?

Respiratorikus, cardiovascularis, vázizomrendszer válaszreakciója a terhelésre

Befolyásolja az életkor, a nem és az edzettség szintje is

Terhelhetőség csökkenése tüdő- és szívbetegségekben

Korán fellépő dyspnoe

Alsó végtag izmainak gyors kifáradása jellemzi

Mit vizsgálunk a terheléses vizsgálatokkal?

Terhelhetőség csökkenésének mértékét

A kiváltó mechanizmusok viszonylagos jelentőségét

Ergospirometria más nevei

Cardiopulmonary exercise testing, CPET

Mit vizsgálunk ergospirometria során?

A ventilláció, a pulmonális gázcsere és egyes cardiovascularis funkcionális funkciók változásait mérjük, fokozatos terhelés során.

A terhelés a tünetek megjelenéséig fokozható.

Miért jó az ergospirometria?

Aranystandard vizsgálat a csökkent terhelhetőség mértékének, etiológiájának tisztázására

Kimutatja a pulmonalis gázcsere zavarát korai stádiumú tüdőbetegségekben, akár fiziológiás légzésfunkció mellett is.

Ergospirometria - A terhelés típusai

Egyenletesen fokozódó terhelés

Egyenletes teljesítményszinten végzett vizsgálat

6 perces járásteszt (6 minute walking test, 6MWT)

Ergospirometria - Egyenletesen fokozódó terhelés

Ez a kivizsgálás első lépése

Eszköz: szobabicikli vagy futópad

A vizsgálat előtt nyugalmi EKG és légzésfunkció készül

A protokoll állóképesség-növelő tréningek terhelési mértékének meghatározására is használható

Ergospirometria - Egyenletesen fokozódó terhelés: Monitorozás

1. EKG

2. Vérnyomás

3. Dyspnoe mértéke

4. lábikra diszkomfort/görcs

5. SpO2

6. Légzési áramlás-térfogat görbe

Ergospirometria - Egyenletesen fokozódó terhelés: legfontosabb paraméterek

1. percventilláció

2. szívfrekvencia

3. oxigénfogyasztás (V_O2)

4. szén-dioxid termelés (V_CO2)

5. kilégzésvégi levegő parciális oxigén- és szén-dioxid-tenziója légvételről légvételre

Ergospirometria - Egyenletesen fokozódó terhelés: Abszolút kontraindikációk

1. Szívinfarktus (3-5 napon belül)

2. Instabil angina

3. Súlyos arrythmiák

4. Tüdőembólia

5. Disszekáló aneurysma

6. Súlyos aortastenosisErgospirometria - Egyenletesen fokozódó terhelés:

Ergospirometria - Egyenletesen fokozódó terhelés: a terhelés jellemzői

Időtartama optimális esetben 10-12 perc

A terhelés fokozásának mértékét körültekintően kell megválasztani

• tüdőbetegeknél általában 10 W/min

• a beteg általános állapota alapján lehet több/kevesebb

Ergospirometria - Egyenletes teljesítményszinten végzett vizsgálat

Eszköz: szobabicikli vagy futópad

Állóképesség meghatározására, Ventilláció és a pulmonális gázcsere mérésére használható

(Terápiahatékonyság értékelésére alkalmas vizsgálat)

Ergospirometria - Egyenletes teljesítményszinten végzett vizsgálat: a terhelés jellemzői

Közepes terhelés során terhelés-élettani egyensúlyi állapot áll be (steady-state)

Magas terhelés mellett a steady-state állapot vagy késik vagy egyáltalán nem jelenik meg

Ergospirometria - 6 perces járásteszt

Krónikus tüdőbetegségek eseteiben a terhelhetőség felmérésére

Eszköz: épületen belül, legalább 30m akadálymentes járást biztosító, sík, egyenes folyosó

A bátorítás jelentősen növeli a megtett távot

Ergospirometria - 6 perces járásteszt: mért paraméterek

SpO₂

Szívfrekvencia

Fáradás jelei (Borg-dyspnoe skála)

CPET indikációk

Tüdőbetegségekben tükrözi a funkcionális állapotot

A terhelhetőség mértéke prognosztikus jelentőségű (pl. mellkasi műtéti alkalmasság)

Lehet vele terhelés indukálta bronchokontrikció provokációt csinálni (asthma)

Terápia (pl. cardio-pulmonalis rehabilitáció) hatásának követése

Terhelés alatt monitorozott élettani paraméterek és mutatók

Maximális oxigénfogyasztás (V_O2max)

Laktátküszöb

Szívfrekvencia

Szívfrekvencia rezerv

Percventilláció

Légzési rezerv (LR)

Dinamikus hyperinflatio (V_E)

Deszaturáció

Terhelés alatt monitorozott élettani paraméterek és mutatók - Maximális oxigénfogyasztás (V_O2max)

A maximális aerob kapacitást tükrözi

Alacsony értéke a csökkent terhelhetőség klasszikus kritériuma

Értékek

• ‹80%: abnormális

• ‹40%: súlyosan csökkent

Terhelés alatt monitorozott élettani paraméterek és mutatók - Laktátküszöb

= a fokozatosan növekvő V_O2 során az a legmagasabb V_O2, mely mellett az artériás laktátszint még nem emelkedett (-› még nem indult meg az anaerob energiatermelés)

Gyakorlatban: az a V_O2 érték, amelynek meghaladása után a V_CO2 értéke meredekebben nő, mint a V_O2

Emelkedő teljesítményű protokollal mérhető.

Ha a vizsgált személy eléri a laktátküszöböt, akkor valóban maximálisan megterhelte magát a vizsgálat során =› a terhelés intenzitásának fontos mutatója, az ez alatti terhelés hosszútávon fenntarthatő

Mitől függ? életkor, nem, testsúly, edzettség

Terhelés alatt monitorozott élettani paraméterek és mutatók - Szívfrekvencia

Maximális szívfrekvencia

Kiszámolás: f_max 🟰 220 ➖ életkor ‹- az így kapott értékhez hasonlítjuk

Terhelés alatt monitorozott élettani paraméterek és mutatók - Szívfekvencia rezerv

A számított és a tényleges maximális szívfrekvencia közti különbség

• Egészségesekben: 0

• COPD-ben, cystás fibrózisban vagy intersticiális tüdőbetegségekben: ›0

Terhelés alatt monitorozott élettani paraméterek és mutatók - Percventilláció

Terhelésmentes állapotban mért maximális akaratlagos percventilláció (MVV)

Kiszámolás: FEV₁ ✖ 40

Terhelés alatt monitorozott élettani paraméterek és mutatók - Légzési rezerv (LR)

A maximálisan tolerálható terhelés ventilláció limitált voltát mutatja meg.

Kiszámolás: 1 ➖ (V_Emax / MVV) ✖ 100

• V_Emax= a terhelés alatt elért maximális ventilláció

• Egészségesekben az MVV sokkal nagyobb, mint a V_Emax, COPDben, CFben, ILDben a különbség csökkent/0 (az egyenletben a kivonandó rész 1-hez közelít)

Terhelés alatt monitorozott élettani paraméterek és mutatók - Dinamikus hyperinflario (V_E)

Egészséges egyénben terhelés során

• csökken a kilégzésvégi tüdőtérfogat (EELV, akár 0,5-1 l-el is)

• az inspiratorikus kapacitás (IC) fokozódik

Előrehaladott COPDben, terhelés során ennek fordítottja jellemző

• EELV fokozódik

• IC csökken

• ezeknek a légzésfunkciós változásoknak szerepe van a dyspnoe fellépésében

Meghatározás: IC manőver végrehajtása a terheléses teszt végzése közben

Terhelés alatt monitorozott élettani paraméterek és mutatók - Deszaturáció

Referencia érték: 97-98% terhelés alatt is

Emphysema, ILD, pulmonalis hypertonia esetén jelentős deszaturáció jelentkezik terhelés alatt

CPET válaszmintázatok

Ventillációs válasz

Pulmonális gázcsere effektivitás - alveoloartériás PO₂ különbség (P_A-aO₂)

Cardiovascularis válasz

CPET ventillációs válasz egészségesekben

A percventilláció (V_E) a terheléssel (V_O2 fokozódásával) lineárisan fokozódik

A laktátküszöb elérése után kezdődő metabolikus acidosis miatt a percventilláció meredekebben nő, mint a terhelés

CPET ventillációs válasz tüdőbetegségekben

Rendszerint a percventilláció nyugalomban is magasabb, de a terhelés alatti ventillációs válasz is fokozott

A terhelhetőség légzési limitációját muattaja, ha a V_Emax / MVV › 85% (= a légzési rezerv 0-hoz közelít). Egészséges egyénekben a légzési rezerv nagyobb, mint tüdőbetegekben

CPET ventillációs válasz cardiovascularis betegségekben

Adott CO₂ kibocsátásához emelkedett percventilláció társul

CPET pulmonalis gázcsere effektivitás egészségesekben

A alveoloartériás nyomáskülönbség 20 Hgmm alatt marad

CPET pulmonalis gázcsere effektivitás ILD/pulmonalis vascularis betegségekben

A gázcsere hatékonysága csökkent

Maximális terhelés esetén a nyomáskülönbség ›30 Hgmm és eközben deszaturáció is észlelhető

CPET cardiovasculáris válasz - Dekondicionáltság

Csökkent a V_O2max

Alacsonyabb a laktátküszöb

Az oxigénfogyasztás növekedésével a szívfrekvencia meredekebben nő

Főleg pulmonalis vascularis megbetegedésekben, pl. idiopathias pulmonalis artériás hypertensióban

Rizikóbecslés

A terhelhetőség arányos a várható élettartammal

Végstádiumú tüdőbetegekben a V_O2max a túlélés legszenzitívebb mutatója, minél kisebb ez, annál kisebb a várható élettartam

COPD-s betegekben a terápia effektivitását a magas intenzitású állóképességi protokollal lehet jól követni